KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (2040)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.30/12/1999.
Tárgy: S. Sargent Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Turizmus Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az S. Sargent Idegenforgalmi Szolgáltató, Szervező Iroda Kft. (1027 Budapest, Kapás u. 51–53., képviseli: dr. Bálint Zoltán ügyvéd, 1054 Budapest, Aulich u. 3., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján, melyet a Magyar Turizmus Rt. (1024 Budapest, Margit krt. 85., képviseli: dr. Szalai Magdolna ügyvéd, 1131 Budapest, Gyöngyösi u. 13., a továbbiakban: ajánlatkérő) 1999-ben 250-300 külföldi vendégének utaztatása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (2) bekezdését, egyebekben a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1998. november 25-én a K. É. 47. számában felhívást (7158) tett közzé nyílt eljárás megindítására az 1999. évben megvalósuló 250-300 külföldi vendégének magyarországi utaztatása, az utazás technikai feltételeinek biztosítása, valamint az utazás lebonyolítása tárgyában.
A felhívás 3. a) pontjában kérte többek között ajánlatkérő, hogy a leendő ajánlattevők jelöljék meg ajánlatukban a szolgáltatások konkrét, 1999. december 31-ig érvényes áraikat a közlekedési eszközökre. A 3. c) pontban részajánlattételre lehetőséget biztosított ajánlatkérő.
Dokumentáció nem állt ajánlattevők rendelkezésére.
A felhívás 11. pontja szerint a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat, tényeket az ajánlathoz eredeti vagy hitelesített példányban kellett csatolniuk az ajánlattevőknek.
A felhívás 13. pontjában került meghatározásra, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja ajánlatkérő kiválasztani az alábbi – fontossági sorrendben rögzített – alszempontok szerint:
– referenciák,
– idegenforgalmi tapasztalat,
– szolgáltatások színvonala: a biztosított közlekedési eszközök technikai színvonala, kifogástalan műszaki állapot, maximum 3 éves járművek, a biztosított közlekedési eszközök fajtája, a sofőrök megjelenése és nyelvismerete,
– állandó elérhetőség (0–24 óráig) biztosítása telefonon keresztül,
– a kért szolgáltatás ellenértéke,
– az adott kedvezmény mértéke.
A 15. pontban kikötötték többek között, hogy:
– az ajánlattevők ajánlatukhoz kötelesek az ajánlati felhívásnak és az ajánlat tartalmának megfelelő szerződéstervezetet csatolni, valamint
– a szerződés írásban történő megkötésére a nyertes ajánlattevővel a 62. § (2) bekezdésében meghatározott 30 napon belül kerül sor.
Az 1999. január 5-i ajánlattételi határidőig az ARTOLI Bt. és kérelmező nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatok bontásánál kérelmező nem képviseltette magát. A közjegyzői ténytanúsítványi jegyzőkönyv szerint a bontás során a bontóbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen, mert ahhoz a mérleg és az aláírási címpéldány fénymásolatban lett csatolva, és az elkülönített állami pénzalapok igazolásai közül csak az Útalap igazolása szerepel az ajánlatban.
Ugyancsak érvénytelenségi oknak jelölte meg a bizottság azt is, hogy kérelmező az árakat német márkában adta meg, melynek az átváltási kurzusát a HYPO Bank Rt. aktuális árfolyamához kötötte. Így az árak változó mértékűek, és nem felelnek meg a felhívásban írtaknak.
A bontáskor ismertették az ARTOLI Bt. ajánlatának részleteit is, majd az 1999. január 19-én tartandó eredményhirdetés időpontját.
Az ajánlatok elbírálása 1999. január 13-án történt. Az ARTOLI Bt. nyertessé nyilvánításáról szóló döntését ajánlatkérő 1999. január 19-én hirdette ki, ahol kérelmező nem képviseltette magát. Az eredményhirdetéskor ajánlatkérő jegyzőkönyvben rögzítette a nyertes ajánlattevő nevét és azt, hogy a bontást követően kérelmező részére a kizárásáról készült jegyzőkönyvet megküldte.
A döntésről, azaz a nyertes ajánlattevő személyéről ajánlatkérő kérelmezőt nem értesítette, de az eljárás eredményéről tájékoztatót tett közzé a K. É. 1999. február 10-i számában (0302). A szerződést a nyertessel 1999. február 15-én megkötötte ajánlatkérő.
Kérelmező 1999. február 17-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő döntését, valamint a d) pont alapján állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, ideiglenes intézkedésként kérte a szerződés megkötésének megtiltását. Kérelmét azzal támasztotta alá, hogy véleménye szerint az ajánlati felhívás 11. pontjában közölt feltételeknek ajánlata megfelelt, ajánlatának árai német márkában történő közlése nem volt "pályázatellenes", hiszen a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény alapján "ha két magyar gazdálkodó szervezet az egymással kötött szerződésében az árat konvertibilis fizetőeszközhöz köti", az nem jogszabályellenes. Előadta továbbá, hogy a nyertes ajánlattevő "pályázatában 15%-ot meghaladóan tüntetett fel olyan járműveket is, melyek nincsenek a tulajdonában, ennek megfelelően ellentétesek a Kbt. 40. § (1) bekezdés d) pontjával, illetve az ajánlati felhívás 11. pontjában leírtakkal." A jogsértésről a tudomásszerzés időpontját 1999. február 3-ban jelölte meg.
A kérelmére tartott tárgyaláson kérelmező elismerte, hogy az állami pénzalapokkal kapcsolatos igazolásokat nem az előírás szerinti számban mellékelte ajánlatához, és azt is, hogy a mérlegadatait és az aláírási címpéldányát csak másolatban, tehát nem eredeti vagy hitelesített másolatban csatolta be. Egyebekben az írásos kérelmében rögzítetteket változatlanul fenntartotta, azzal a kiegészítéssel, hogy az alvállalkozókkal kapcsolatos nyilatkozatát "személyi és piaci információira alapozva valószínűsítette" a kérelmében.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében előadta, hogy felhívásának 11. pontja egyértelműen kimondja, hogy az iratokat eredeti vagy hitelesített példányban kellett csatolni.
A felhívás 3. a) pontjában 1999. december 31-ig érvényes árak megjelölését kérte, ugyanakkor kérelmező az árakat DEM-ben adta meg úgy, hogy az átváltási kurzust a HYPO Bank aktuális árfolyamához kötötte. Megítélése szerint az ajánlat az ár tekintetében sem felel meg a felhívásnak, hiszen a DEM-hez kötött szolgáltatások ellenértéke nem fix áras, ahogy azt kérelmező állítja, hanem az árfolyamok szerint változó. Előbbiek miatt megítélése szerint kérelmező ajánlata érvénytelen volt. Előadta továbbá, hogy az ajánlati felhívásban nem volt feltétel, hogy csak saját tulajdonú járművel lehet pályázni. A nyertes nyilatkozott arról, hogy a gépkocsik működtetéséhez vesz igénybe alvállalkozókat megbízás alapján, de a részükre kifizetett díj a teljes vállalási összeg 15%-át nem haladja meg vállalkozókként. A nyertes a gépkocsikat nem gépkocsivezetőkkel együtt bérli, amennyiben így lenne, akkor valóban alvállalkozónak kellene tekinteni azt a céget, ahonnan a gépkocsikat bérlik. Álláspontja szerint kérelmező ajánlatának érvénytelenségét az is megalapozta, hogy az állami pénzalapok igazolásai közül csak az Útalap igazolását mellékelte ajánlatához.
Írásos észrevételét a tárgyaláson változatlanul fenntartotta.
Az ügyben érdekelt ARTOLI Bt. írásos észrevételében úgy nyilatkozott, hogy a felhívásban nem volt kitétel az, hogy ajánlattevőnek saját tulajdonú járműparkkal kell rendelkeznie. Az alkalmazott gépkocsivezetők részére kifizetett vállalkozói díj a teljes vállalási összeg 15%-át nem haladja meg vállalkozóként.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a tájékoztatási kötelezettségének elmulasztásával megvalósította a határozat rendelkező részében foglalt jogsértést, egyebekben a kérelmet elutasította.
Ajánlatkérőnek ténytanúsítványi jegyzőkönyv megküldésére vonatkozó nyilatkozata és kérelmezőnek a vélelmezett jogsértés tudomásszerzésének időpontjára vonatkozó ellentmondás tisztázása érdekében a Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a jogorvoslati kérelem nem jogvesztő határidőn túl került-e benyújtásra.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A határidők számításánál az Áe. 39. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekintetni.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő sem az írásos észrevételében, sem a megtartott tárgyaláson nem vitatta kérelmező azon állítását, hogy a vélelmezett jogsértésről 1999. február 3-án szerzett tudomást, és ajánlatkérő a ténytanúsítványi (közjegyzői) jegyzőkönyv elküldésének vagy átvételének időpontját tanúsító dokumentumot nem csatolt be a Döntőbizottsághoz, ezért a Döntőbizottság a fenti jogszabályhelyek alapján a kérelmet határidőben előterjesztettnek tekintette.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság kétséget kizáróan – kérelmező által is elismerten – megállapította, hogy kérelmező ajánlata több szempontból nem felelt meg az ajánlati felhívásnak, mert nem eredeti vagy hitelesített mérleg, eredménykimutatás és aláírási címpéldány lett az ajánlathoz csatolva. Hiányzott továbbá a kérelmező ajánlatából az illetékhivatal, a Környezetvédelmi Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Munkaerő-piaci Alap, a Vízügyi Alap és a Központi Nukleáris Alap igazolása is. E fenti hiányosságok is már az ajánlat érvénytelenségét vonják maguk után, így a Döntőbizottság álláspontja szerint jogosan zárta ki ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát a további értékelésből.
A Kbt. 61. § (1) és (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy "az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést nyilvánosan hirdeti ki. (2) A kihirdetésre az ajánlattevőket, továbbá – a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén – a külön jogszabályban meghatározott szerveket, személyeket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul, írásban értesíteni kell."
A jogorvoslati eljárás során megállapította a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő megtartotta ugyan a nyilvános eredményhirdetést, de elmulasztotta az eredményhirdetésről távol maradó kérelmező értesítését a döntéséről. A Döntőbizottság álláspontja szerint azon ajánlatkérői magatartás, hogy a bontásról szóló jegyzőkönyv megküldésével értesíti kérelmezőt ajánlata érvénytelenségéről, nem mentesíti ajánlatkérőt a tájékoztatási kötelezettsége alól, ugyanis a Kbt. 25. §-a szerint a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi. Mivel a Kbt. ilyen megengedő rendelkezést nem tartalmaz, ajánlatkérő bizonyítottan megszegte a határozat rendelkező részében foglaltakat.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében ideiglenes intézkedést nem alkalmazott; mert annak törvényi feltételei a kérelem benyújtásakor nem álltak fenn.
Nem látta bizonyítottnak a Döntőbizottság azon személyi és piaci ismeretek alapján valószínűsített kérelmezői nyilatkozatot, hogy a nyertes ajánlattevő 15%-ot meghaladó mértékben kíván alvállalkozót bevonni a teljesítésbe. Erre való tekintettel a Döntőbizottság nem állapította meg a nyertes ajánlat érvénytelenségét.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) és g) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. március 22.
Dr. Bíró László s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
