KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2123)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.25/17/1999.
Tárgy: A Porsche Hungária Kft. és a Summit Motors Hungary Rt. jogorvoslati kérelme a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Porsche Hungária Kft. (1139 Budapest, Fáy u. 27.) és a Summit Motors Hungary Rt. (1037 Budapest, Zay u. 24.) – továbbiakban: kérelmezők – által benyújtott jogorvoslati kérelemnek, melyet a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság Közbeszerzési Főosztály (1133 Budapest, Pozsonyi u. 56., továbbiakban: ajánlatkérő) 74 db, a 240/1996.(XII. 27.) Kormányrendelet mellékletét képező F–01–01 számú állami normatíva II/1. pontja szerinti 2. (alsó-közép)kategóriájú személygépkocsi beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy nem a legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdette ki nyertesnek, megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 59. § (1) bekezdését, ezért vele szemben 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint bírságot szab ki.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül összesen 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (továbbiakban: APEH) elnöke 1999. január 19-én levélben javasolta a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatójának, hogy részükre 74 db személygépkocsit – a rendkívüli sürgősségre tekintettel – tárgyalásos eljárás keretében szerezzenek be. Hivatkozott arra, hogy előzetes tájékozódásuk szerint a központosított közbeszerzési eljárás nyertesei a kért összetételű flottát az előírt határidőre biztosítani nem tudják, ezért indokolt a külön eljárás keretében történő beszerzés.
Az ajánlatkérő a Kbt. 70. § d) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban történő ajánlattételre 1999. január 19-én hívta fel a következő ajánlattevőket: Opel Southeast Europe Kft., Porsche Hungária Kereskedelmi Kft., Magyar Suzuki Személygépkocsi Gyártó és Értékesítő Rt., Toyota Motor Hungary Kft., Denzel Autó Hungária Kft., Fiat Magyarország Kft., Wallis Motor Autóforgalmazási Kft., Summit Motors Hungary Rt., Ford Hungária Kft., Daewoo Motor Kft., Citroën Hungária Kft., Peugeot Hungária Kft., Renault Hungária Kft., Mazda Motor Hungary Kft., Cél Motors Kft. A beszerzés tárgya 74 db azonos gyártmányú alsó-középkategóriájú személygépkocsi az alábbi bontás szerint: 39 db négyajtós sedan kivitelű, 10 db ötajtós hatchback vagy liftback és 25 db kombi kivitelű gépkocsi. A teljesítés határideje 1999. február 15-ében került meghatározásra. A részajánlat tételét az ajánlati felhívás kizárta. Jelezték a felhívás 6. pontjában, hogy csak azoknak a cégeknek a jelentkezését várják, amelyek a fenti összetételű, a 240/1996. (XII. 27.) Kormányrendeletben meghatározott állami normatívának megfelelő járműflottát a február 15-i teljesítési határidőre képesek leszállítani. Az ajánlattétel határidejét 1999. január 26-ában jelölték meg.
A felhíváshoz dokumentáció is készült, itt került meghatározásra a Kbt. 40. § (1) bekezdése szerinti a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírás. Ennek keretében a következő követelményeket, elvárásokat támasztotta a szállítandó gépjárművekkel szemben: hengerűrtartalom 1150 és 1500 cm3; fajlagos teljesítmény 3-4 közötti; hosszúság 3900-4200 mm; tengelytáv 2500-2600 mm. A műszaki, biztonsági előírások az alábbiak voltak: kétkörös hidraulikus fékrendszer rásegítővel, fűthető hátsó szélvédő, hátsó ablaktörlő és -mosó (ötajtós kivitel), automata biztonsági öv az első ülésekhez, fejtámlák az első ülésekhez, hátsó ködlámpa, gyári indításgátló, zárható üzemanyagtöltő-nyílás, mindkét oldalról belülről állítható visszapillantó tükör. Előírta, hogy a fényezés az alapszínek egyikén kell történjen, az üléshuzat szövet legyen, a férőhelyek száma öt legyen, illetőleg hogy legalább műsorvevő rádióval kell rendelkeznie.
A dokumentáció a többváltozatú ajánlat lehetőségét biztosította. Az elbírálás szempontjai fontossági sorrendben: l. az ajánlati ár; 2. a műszaki tartalom (a műszaki paraméterek, többletfelszereltség).
Az előírt határidőre 5 ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát: az Opel Southeast Kft., Porsche Hungária Kft., Summit Motors Hungary Rt., Emil Frey Magyarország Kft., Magyar Suzuki Személygépkocsi Gyártó és Értékesítő Rt. Az ajánlatok bontására 1999. január 26-án került sor. A bontásról készült jegyzőkönyv szerint az Emil Frey Kft. Toyota Corolla típusú gépjárműre adott be ajánlatot a kért kiviteli bontásban. A bruttó ajánlati árat 186 429 900 Ft-ban adta meg. A Suzuki Rt. Suzuki típusú gépkocsira a kért kivitelben 182 495 000 Ft ajánlati árral, az Opel Europe Kft. Opel típusú gépkocsijaira 220 092 270 Ft bruttó ajánlati árral adta be ajánlatát, a Summit Motors 175 500 000 Ft bruttó ár mellett Nissan típusú gépkocsikat ajánlott meg. A Porsche Hungária Kft. kétváltozatú ajánlatot adott, 1. változatában VW Polo különböző kiviteli típusát ajánlotta meg, 174 844 000 Ft bruttó árral, 2. változatban Seat típusú gépjárműveket ajánlott meg 190 876 000 Ft bruttó árral.
Az ajánlatok bontását követően az Opel Kft. ajánlatát érvénytelenné nyilvánították, tekintettel arra, hogy az Opel Vectra GL 16 SZR típusú gépkocsi nem felelt meg a kért állami normatívának. Nem 2. alsó-közép, hanem 3. középkategóriába sorolt gépjárművet ajánlott meg. A kizárásról az ajánlattevőt írásban értesítették.
Az érvényes ajánlatot benyújtókkal 1999. január 27-én az ajánlat tartalmáról tárgyalást folytatott az ajánlatkérő. A tárgyalásról jegyzőkönyv készült, eszerint az ajánlatkérő különböző tisztázó kérdéseket intézett az ajánlattevőkhöz, majd annak meghatározása nélkül, hogy az egyes ajánlatok módosítását milyen irányba várná el az ajánlattevőktől, nyilatkozatot kért tőlük, hogy kívánja-e az ajánlatát valamely ajánlattevő módosítani. E felhívás alapján került sor az ajánlati árak módosítására a Suzuki Rt., a Summit Motors Rt. és a Porsche Hungária Kft. esetében. A Suzuki Rt. 8 M Ft-tal, a Porsche Hungária Kft. 5, illetve a második változatú ajánlatot 20 M Ft-tal, a Summit Motors Rt. 8,5 M Ft-tal csökkentette ajánlati árát. Az Emil Frey Kft. az ajánlati árat nem csökkentette, ajánlatát úgy módosította, hogy minden gépkocsihoz biztosít egy garnitúra téli gumiköpenyt 7,4 M Ft értékben, továbbá, hogy minden gépkocsit elsőülés-fűtéssel szállítja 2,3 M Ft értékben, valamint hogy 30 000 km futásteljesítményig a kötelező szervizek költségét 3,5 M Ft értékben magára vállalja.
A tárgyalást követően az ajánlatokat értékelték. Az értékelésre létrehozott bírálóbizottság a döntés előkészítéséhez szakvéleményt nem készített, pontozás alapján állított fel sorrendet. Az APEH alelnöke 1999. január 29-én írásban javaslatot tett az eljárás nyertesére. Hivatkozott arra, hogy a MEH Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága szakértőjével történt előzetes egyeztetés és pontozás alapján, valamint tekintettel az APEH Bűnügyi Igazgatósága speciális igényeire, tendernyertesként az Emil Frey Kft.-t javasolják kihirdetni. Az írásos javaslatot a MEH részéről kézzel írt megjegyzéssel látták el, a megjegyzés szerint a szakértőkkel történt előzetes egyeztetés eredménytelen volt. Ajánlatkérő az APEH javaslatának megfelelően hirdetett eredményt 1999. január 29-én, nyertesnek az Emil Frey Kft.-t jelölte meg 186 429 900 Ft-os ajánlati árral. Az írásbeli szerződést az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő még az eredményhirdetés napján megkötötte. Az aláírt szerződés nem tartalmazza az első ülések fűtésére, valamint a kötelező szervizköltségek vállalására vonatkozó, a nyertes ajánlattevő által a tárgyaláson tett, az ajánlatkérő által kedvezményként értékelt módosításokat.
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (1134 Budapest, Dózsa Gy. út 53.) a Porsche Hungária Kft. és Summit Motors Hungary Rt. nevében jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárása ellen. A kérelem szerint ajánlatkérő 14 személyt hívott fel ajánlattételre, a részajánlattétel kizárása miatt azonban a meghatározott feltételek mellett – 16 napos szállítási határidő – csak 3 márkakereskedő tudott ajánlatot adni. Az értékelés elsődleges szempontja az ár volt, majd csökkenő mértékben a műszaki tartalmat és a felszereltséget vették figyelembe. Állításuk szerint az értékelési szempontokból kitűnően ajánlatkérő a legfontosabbnak az ajánlati árat tartotta, ezzel szemben olyan nyertest hirdetett ki, akinek az ajánlatkérő által kedvezően korrigált ára is magasabb volt valamennyi ajánlattevő áránál. A 20 M Ft-os árkülönbséget állításuk szerint az ajánlatkérő az értékelésnél olyan – a nyertes által ajánlott – extrákkal kompenzált, amelyek figyelembevételére nem volt lehetőség. A kiírás ugyanis tartalmazta a kategóriákra vonatkozó előírásokat, így értékelni csak és kizárólag e körben lehetett volna a felszereltséget, a műszaki paramétereket. Ennek a követelménynek kérelmezők ajánlata megfelelt, ár szempontjából pedig lényegesen kedvezőbb volt. Az ajánlati árat, a műszaki tartalmat és a felszereltséget mint értékelési szempontot tekintve, állításuk szerint a helyes értékelési sorrend a következő lett volna: 1. Porsche Hungária Kft. 2. változatú, 2. Porsche Hungária Kft. 1. változatú, 3. Summit Motors Hungary Rt., 4. Emil Frey Kft. ajánlata. Kérelmezők szerint az eredményhirdetéssel a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága sértette az államháztartás kiadásainak ésszerűsítésére vonatkozó elvet. Kérték a jogsértés megállapítását.
Ajánlatkérő ellenkérelmében elsődlegesen arra tekintettel kérte a kérelem elutasítását, hogy egyszeri eljárási díj megfizetése mellett két kérelmező közösen nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. Másodlagosan mint megalapozatlant, kérte a kérelem elutasítását. Állítása szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta ki, betartva a Kbt. 56. § (2) bekezdését, mely szerint "az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő az ajánlatokat úgy hasonlítja össze, hogy korrekcióként figyelembe veszi az őt terhelő, a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi ráfordítást". Ennek megfelelően korrigálták az ajánlati árakat, amely 12,75 M Ft értékű eltérítést eredményezett az 5 éves használatot figyelembe véve a nyertes ajánlattevő esetében. Ennek során alapvetően két költségelemet vettek figyelembe, a biztosítási, valamint a szervizszolgáltatási költségeket. Az ajánlatok összehasonlítása a korrigált áron történt. A biztosítási díj esetében figyelembevételre került, hogy a nyertes 1,4-es motorral szerelt gépkocsikat, míg a többi ajánlattevő döntően 1,6-os motorral szerelt járműveket ajánlott meg. Ennek megfelelően a nyertes ajánlati ára a biztosítási költségek alapján eltérítésre nem került, míg a többi ajánlattevő esetében az ár növelésre került évi 25 000 Ft, összességében 125 000 Ft-tal. A szervizszolgáltatás tekintetében ráfordításként vették figyelembe a kérelmezők esetében, hogy a nyertes ajánlattevő 3,5 M Ft értékben ingyenes szervizszolgáltatást ajánlott meg. Ennek megfelelően a nyertes ajánlattevő, az Emil Frey Kft. által megajánlott ár 3,5 M Ft értékben csökkentésre került. Ily módon az ajánlati árak tekintetében az első helyre a Summit Motors Hungary Rt., a második helyre a Porsche Hungária Kft. első változata került. A második értékelési szempont a műszaki tartalom volt. A műszaki tartalom további három elemre tagolódott, ezek voltak: a műszaki paraméterek, a felszereltség és egy szubjektív érték (nyomozati funkciók). Az ellenkérelem szerint: "E körben pedig az APEH nyomozati feladata szempontjából és az értékel
ési szempontok részletesen kifejtett elemei szerint kimagaslóan jó volt a nyertes által megajánlott termékek pontszáma. Azért érte el a legmagasabb pontszámot, mivel a műszaki paraméterek és a felszereltség átlagpontszáma a szubjektív értékelési paraméterek (nyomozati funkciók) szerint került módosításra, azaz a nyomozati funkciók kerültek értékelésre ezen kategóriában, amely 100%-os megfelelést jelentett a nyertes ajánlattevő esetén. Más ajánlattevők csak 90%-os megfelelést értek el, ugyanis a paraméterek és a felszereltség összességében – az esetleges gyanúsítottszállítást (hátsó fejtámlák és biztonsági övek 3 db) is figyelembe véve – a nyertes típusnál volt a legmeggyőzőbb." Az ellenkérelem szerint a második értékelési szempont alapján a nyertes ajánlattevő érte el az első helyet, míg a második helyre a Porsche Hungária Kft. b) változata került. Az első és második értékelési szempontokat figyelembe véve a nyertes ajánlatát tartották a legkedvezőbbnek és véleményük szerint ez felel meg leginkább az APEH elvárásainak, mely szerint egy kisebb teljesítményű, de nyomozati funkcióknak leginkább megfelelő felszereltségű személygépkocsit kívántak üzemeltetni. Az átlagosan egy vagy két személy szállítására kisebb teljesítményű gépkocsit választották, mivel ennek járulékos költségei viszonylag magasabb ár mellett is kedvezőbbek. A kiváló színvonalú ajánlatok között mindössze 0,04 pontszám döntött, amelyet az eredményezett, hogy a szubjektív elem alapján a nyertes ajánlat bizonyult jobbnak. Kérték a kérelem megalapozatlanság címén történő elutasítását.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy több kérelmező közösen is benyújthat-e egyszeri eljárási díj megfizetése mellett közös jogorvoslati kérelmet.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása hivatalból vagy kérelemre indul. Kérelmet a (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
Az idézett rendelkezések meghatározzák, hogy az eljárás kérelemre indul, hogy a kérelmet mely személyek nyújthatják be, azonban nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy az itt meghatározott személyek közös jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultak-e. Ugyancsak nem rendelkezik erről a Kbt. mögöttes szabályaként alkalmazandó, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ae.) sem. Kifejezett rendelkezés hiányában pedig azt a jogorvoslati kérelmet, amelyet több kérelmező közösen egy iratba foglalva nyújt be, jogszabályi alap hiányában elutasítani nem lehet. Téves az az okfejtés is, amely szerint még abban az esetben is, ha a közös iratba foglalt jogorvoslati kérelem benyújtása megengedett lenne, a díjfizetési kötelezettségnek ekkor is külön-külön lennének kötelesek kérelmezők eleget tenni. A Kbt. 79. § (6) bekezdése szerint ugyanis az igazgatási szolgáltatási díjat a Döntőbizottság eljárásáért kell fizeti, mégpedig eljárásonként harmincezer forintot. Amennyiben pedig az eljárásért kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, a díjfizetést nem befolyásolja, hogy ez az eljárás egy vagy több kérelmező kérelmére indult.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. §-a is ezzel az értelmezéssel áll összhangban. Az (1) bekezdés szerint egyes államigazgatási eljárásokért díjat kell fizetni. A díjfizetési kötelezettséget a (2) bekezdés szerint jogszabályban lehet elrendelni. A (4) bekezdés szerint a díjfizetés módja történhet illetékbélyeggel vagy pénzfizetéssel. Ez a rendelkezés ugyanakkor azt is kimondja, hogy pénzfizetésre csak akkor kerülhet sor, ha erről a díjfizetés elrendeléséről szóló jogszabály a díj beszedésére jogosult, valamint a bankszámla megnevezésével kifejezetten rendelkezik. Ekkor az (5) bekezdés szerint meg kell állapítani a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével stb. kapcsolatos részletes szabályokat is. Nyilvánvaló, hogy csak ekkor, és kizárólag csak ekkor nem kell alkalmazni az Itv. rendelkezéseit, illetve közülük csak azokat, amelyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal.
A jogorvoslati eljárási díjat megállapító Kbt. 79. § (6) bekezdése nem rendelkezik a díjfizetés módjáról, továbbá a beszedéssel kapcsolatos részletes szabályokat sem határozza meg, így értelemszerűen az Itv. 67. § (4) bekezdése szerint a díjat illetékbélyeggel kell megfizetni az illetékfizetésre vonatkozó általános szabályok szerint. E szabályok szerint, ha több ügyfél ügyében indul egy államigazgatási eljárás, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért.
A fenti rendelkezések alapján egyértelmű, hogy a Kbt. 79. § (6) bekezdésében meghatározott díjat eljárásonként kell megfizetni. A jelen jogorvoslati eljárás alapját képező közös jogorvoslati kérelem pedig egy eljárásban elbírálható, miután egy közbeszerzési eljárásban, ugyanazon rájuk nézve sérelmes ajánlatkérői döntést támadják.
Továbbiakban a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. A Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. A (2) bekezdés szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő az ajánlatokat úgy hasonlítja össze, hogy korrekcióként figyelembe kell vennie az őt terhelő, a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi ráfordítást. A vitatott ügyben ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelésének módját választva az értékelés szempontjait – 1. az ajánlati ár 2. műszaki tartalom (műszaki paraméterek és többletfelszereltség) – határozta meg. Az első értékelési szempontból az ajánlatkérő a Kbt. 56. §-ára hivatkozva az ajánlati árat módosította. Ráfordításként a biztosítási díjkülönbözetet és a szervizszolgáltatási díjakat vette figyelembe. A biztosítási díjkülönbözetet arra tekintettel vette figyelembe korrekcióként, hogy egyes megajánlott gépjárművek 1,4 l-es, míg a gépjárművek másik része 1,6 l-es motorral vannak felszerelve. Mind a kötelező, mind a casco biztosítási díj megállapításánál meghatározó tényező a motor nagysága. Ajánlatkérő 25 000 Ft eltéréssel kalkulált a két motorteljesítményt illetően a kötelező és casco-biztosítással együttesen. A 25 000 Ft-os eltérítést a tárgyaláson az ajánlatkérő azzal magyarázta, hogy az APEH-nál életben lévő speciális biztosítási díjakat figyelembe véve került megállapításra a 25 000 Ft-os különbözet. Szóban tett nyilatkozatát írásos bizonyítékkal, erre történő kötelezettségvállalása ellenére – a biztosítási szerződés másolatának vagy a biztosító nyilatkozatának csatolásával – nem támasztotta alá. Ennek hiányában a kalkulált díjkülönbözet nagysága – figyelemmel az Állami Biztosításfelügyelet 1/1998. (X. 31.) közleményére, amely a biztosítási díjakat szabályozza –
nem alátámasztott, önkényes. Ugyancsak önkényes a nyertes ajánlattevő esetében figyelembe vett ajánlati árat csökkentő 3,5 M Ft-os korrekció, amelyet arra tekintettel eszközölt az ajánlatkérő, hogy a nyertes vállalta a kötelező szervizeket legfeljebb 3,5 M Ft értékben 30 000 km futásteljesítményig. A 3,5 M Ft-os korrekciót az ajánlatkérő anélkül fogadta el, hogy adatokkal rendelkezett volna a tényleges szervizköltségről akár a nyertes, akár a többi ajánlattevő esetében.
A feltételezéseken alapuló adatokkal végrehajtott korrekció mellett is ajánlatkérő értékelése szerint is az ár szempontjából a legelőnyösebb ajánlatot a Summit Motors Rt. tette, ezt követte a Porsche Hungária Kft. l. és 2. számú változata, míg az Emil Frey Kft. a negyedik lett.
Ily módon a korrekció bár csökkentette az ajánlati árak közötti jelentős – mint egy 20 M Ft – különbséget, az ár alapján felállítható sorrenden nem változtatott. A második értékelési szempont a műszaki tartalom volt, amelyet az ajánlatkérő további három elemre tagolt: a) műszaki paraméterek, b) felszereltség, c) nyomozati funkciók. Az a) és a b) pont alatti alszempontok alapján az ajánlatkérő pontozása szerint sem az Emil Frey Kft. tette a legelőnyösebb ajánlatot. Mindkét esetben a harmadik helyre sorolták, az a) esetben megelőzte a Summit Motors és a Suzuki, a b) esetben pedig a Porsche Hungária Kft. l. és 2. számú változata. A második értékelési szempont alapján ajánlatkérő végül mégis az Emil Frey ajánlatát értékelte kedvezőbbnek. Indokolása szerint "azért érte el a legmagasabb pontszámot, mivel a műszaki paraméterek és a felszereltség átlagpontszáma a szubjektív értékelési paraméter (nyomozati funkciók) szerint került módosításra, azaz a nyomozati funkciók kerültek értékelésre ezen kategóriában, amely 100%-os megfelelést jelentett a nyertes ajánlattevő esetében." A többiek esetében ez 90%-os értékelést kapott ajánlatkérőtől.
Ez utóbbi c) pont alatt szereplő "alértékelési" szempontot maga az ajánlatkérő is szubjektív elemnek nevezi. A feltárt adatok alapján megállapítható, hogy önkényes és indokolatlan a nyomozati megfelelőség körében kialakított alszempontok rendszere. A nyomozati megfelelőségre a gépkocsi műszaki jellemzőin – amelyeket a dokumentáció meghatározott – túl, pl. három hátsó fejtámla stb. adatai a speciális feladatra jobb használhatóságot nem igazolják. A nyomozati funkciónak való megfelelőség nem is volt kívánalom az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásai szerint. Ily módon ennek az értékelési szempontok közé történő utólagos bevonása még akkor is törvénysértő lenne, ha egyébként a nyomozati funkciónak történő megfelelést az ajánlatkérő utólag indokolt, alátámasztható tartalommal tudta volna kitölteni. A vizsgálat adataiból azonban megállapítható, hogy az ajánlatkérő által hangsúlyosan, elsődleges fontosságúnak kezelt nyomozati funkciónak történő megfelelést valós tartalmú követelményrendszerrel alátámasztani nem tudta. Arra hivatkozott, hogy ennek körében vette figyelembe pl. a három hátsó fejtámla és hátsó biztonsági övek meglétét. Ugyanezeket a paramétereket azonban már a második elbírálási szempont b) alszempontja (többletfelszereltség) körében is értékelte. Az előzőekben kifejtettek alapján azonban a nyertes ajánlata a b) alszempontból sem volt a legkedvezőbb. Ily módon érthetetlen, hogy erre tekintettel milyen alappal változtatta meg az ajánlati ár és a valós műszaki tartalom alapján az értékelés sorrendjét ajánlatkérő. Különös tekintettel arra is, hogy egyrészről azt hangsúlyozta, miszerint átlagosan egy vagy két személy szállítására szolgáló gépkocsit kívántak vásárolni – ehhez igazodott a dokumentációban meghatározott azon követelmény is, mely szerint az első üléseknek kell fejtámlával és biztonsági övvel rendelkezniük –, másrészről utólag éppen azt állítja ajánlatkérő, hogy a nyomozati igényeknek a fejtámlák és a biztonsági övek nagyobb száma miatt felel meg jobban a nyertes.
A Kbt. alapelvei és tételes jogi rendelkezéseinek szabályai szerint a közbeszerzési eljárás lényege, hogy az ajánlatkérő egyértelműen meghatározza igényeinek megfelelő azon elvárásait a beszerzés tárgyával kapcsolatosan, mely elvárásoknak megfelelő árura kell hogy ajánlatukat az ajánlattevők megtegyék. A Kbt. 40. § (1) bekezdése egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást – különösen műszaki és minőségi követelmények – adni. A műszaki leírást olyan részletességgel kell elkészítenie az ajánlatkérőnek, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek. E kötelezettséget a Kbt. 33. § (1) bekezdése rögzíti. Az elbíráláskor az ajánlatkérő csak ezeket az elvárásokat kérheti számon az ajánlattevőktől. Az elbírálásra vonatkozó Kbt. 59. § (1) bekezdése ugyanis eltérést nem engedően kimondja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján tette a legkedvezőbb ajánlatot. Az ajánlatok objektív elbírálása csak úgy biztosítható, ha az ajánlatkérő később nem hivatkozik, illetve nem vesz figyelembe olyan körülményeket, amelyeket előzetesen nem rögzített. A rendelkezésre bocsátott iratanyagból megállapítható, hogy az ajánlatkérő meghatározta a beszerzés tárgyával kapcsolatos műszaki, minőségi elvárásait. Ezek között nem rögzítette, hogy az így meghatározott követelményeken túlmenően többletfelszereltségi igénye is lenne, sem azt, hogy milyen többletfelszereltségi igények kielégítését várja. Még csak utalást sem tartalmazott az ajánlati felhívás vagy a dokumentáció arra, hogy speciális nyomozati igényeknek megfelelő ajánlatokat kell készíteni. Az értékelés során az ajánlatkérő függetlenítette magát az előzetesen meghatározott és mindenki számára ismertté tett követelményeitől, értékelési szempontjaitól, a nyomozati funkcióra hivatkozva az előzetesen kialakított értékelését is megváltoztatva olyan a
jánlattevőt hirdetett ki nyertesnek, akinek ajánlata nem tekinthető a Kbt. 59. § (1) bekezdése szerinti legelőnyösebb ajánlatnak.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontjában megjelölt jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. április 16.
Divinyi József s. k. Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
