 |
 |
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D. 6./16/1999.
Tárgy: Benedek és Társa Könyvvizsgáló és Szolgáltató Kft.
jogorvoslati kérelme a Kincstári Vagyoni Igazgatóság közbeszerzési eljárása
ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság)
a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Harkányi és Czövek Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Harkányi
Ágnes (1034 Budapest, Bécsi út 122–124. mfszt. 13.) ügyvéd által képviselt
Benedek és Társa Könyvvizsgálói és Szolgáltató Kft. (1033 Budapest, Sorompó
u. 1., továbbiakban: kérelmező) Kincstári Vagyoni Igazgatóság (1054 Budapest,
Zoltán u. 16., továbbiakban: ajánlatkérő) "1999. évre tervezett 1700 db
ingatlan forgalmiérték-becslése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott
kérelmének helyt ad. Megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről
szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.
) 56. § (1) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért
a Döntőbizottság 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint bírságot szab ki. Kötelezi
a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől
számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000
sz. számlájára fizesse be, és ugyanezen határidőn belül a kérelmező részére
30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen
meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat
felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel
a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz
címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának
a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az
ajánlatkérő érdemi észrevétele, a tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozatok,
az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai és az egyéb
érdekeltek érdemi írásbeli észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította
meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. október 21. napján megjelent,
42. számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé 1999.
évre tervezett 1700 db ingatlan forgalmiérték-becslése tárgyában. Az ajánlati
felhívásának 3. c) pontjában a részajánlattétel lehetőségét biztosította
oly módon, hogy 19 megyei ingatlancsoport A–E kategóriáira egyenként, de
maximum 3 megye ingatlankategóriájára tehető ajánlat, minden esetben megyénként
és ingatlankategóriánként kell az ajánlati árat közölni. Az ajánlattevők
rendelkezésére ajánlati dokumentációt bocsátott.
Az ajánlati felhívásának 13. pontjában meghatározta az
ajánlatok elbírálásának szempontjait, nevezetesen az összességében legelőnyösebb
ajánlat szempontja szerint fogja kiválasztani. Megadta az elbírálási szempontok
fontossági sorrendjét az alábbiak szerint:
– ajánlati ár,
– szakmai alkalmasság referenciák összehasonlítása alapján.
Az ajánlati dokumentáció 8. oldal 4. pontjában ismételten
rögzítette az elbírálási szempontokat további elbírálási szemponttal kiegészítve,
és megadta ezek fontossági sorrendjét százalékos súlyozással az alábbiak
szerint:
– ajánlati ár 70%
– KVI-vel szerzett korábbi referencia 10%
– egyéb referenciák 10%
– cég közeli székhelye a
megpályázott megyéhez 10%
Rögzítette, hogy az ingatlanok minden megyében A–E kategóriába
tartoznak (azok nyilvántartási értéke alapján besorolva), e kategóriák
egyben a részajánlat lehetséges legkisebb egységei is. Az értékbecslést
1999. évben kell elvégezni, a teljesítés határidejeként az ajánlatkérő
ugyanakkor részteljesítési határidőt határozott meg "az írásbeli igénybejelentést
követő 5. munkanap"-ban.
Az ajánlati dokumentáció az egyes megyékre vonatkozóan
tartalmazta a tervezett értékbecslések számát és ingatlankategóriánkénti
megoszlását, valamint ajánlatkérő részletes formai és tartalmi követelményeit
is. Ajánlattételi határidőig, 1998. szeptember 1-jéig 59 ajánlat érkezett,
voltak ajánlatok, amelyek hiányosak voltak, ezért hiánypótlást engedélyezett
az ajánlatkérő.
A kérelmező 3 megyében, Baranya, Fejér és Tolna megyében
nyújtott be valamennyi ingatlankategóriára kiterjedő ajánlatot. Baranya
megye vonatkozásában ajánlatot tett még Várnai László, Fejér megyében a
kérelmező, a Geochip Kft., a VIR Kft., Aries Kft., Dollár Land Kft., Eurimex
Kft., Pásztor Károlyné egyéni vállalkozó., Belvárosi Irodaház Kft., Város
Fm Kft., Aranybulla Kft. Ajánlatkérő a fenti ajánlatokat érvényesnek tekintette
és azokat elbírálta. Az értékelésre megyénként került sor, a megyei kirendeltségek
állították fel az általuk javasolt sorrendet.
A Baranya Megyei Kirendeltségen 1998. december 11-én
készült jegyzőkönyv szerint az értékelés a dokumentációban megadott 4 szempont
szerint történt. Az ajánlati árat ingatlankategóriánként hasonlították
össze. Várnai László ajánlattevő ajánlati árai áfát nem tartalmaztak (miután
ő nem tartozott az áfát elszámoló adóalanyok körébe), míg a kérelmező esetében
áfával növelt bruttó ár volt az összehasonlítás alapja, táblázatban a következők
szerint:
Várnai László Benedek és Társa Kft.
A kategória 11 000 Ft 6 500+25% áfa
= 8 125 Ft
B/1 kategória 16 000 Ft 12 000+25% áfa = 15 000 Ft
B/2 kategória 20 500 Ft 15 000+25% áfa = 18 750 Ft
C/1 kategória 25 000 Ft 17 000+25% áfa = 21 250 Ft
C/2 kategória 32 000 Ft 26 000+25% áfa = 32 500 Ft
D/1 kategória 50 000 Ft 38 000+25% áfa = 47 500 Ft
D/2 kategória 92 000 Ft 75 000+25% áfa = 93 750 Ft
E kategória 275 000 Ft 62 000+25% áfa
= 65 000 Ft
Ajánlatkérő megállapította, hogy két kategóriában – C/2
és D/2 – Várnai László árajánlata alacsonyabb, mint kérelmezőé, a többi
kategóriában alacsonyabb áron tett ajánlatot. Ajánlatkérő egyetlen kategóriában
sem találta irreálisan alacsonynak a kérelmező árajánlatát. A további szempontokra
vonatkozóan azt állapította meg, indokát nem adva, hogy azok Várnai László
javára szólnak. Döntési javaslata szerint – amely a kihirdetett eredménnyel
azonos – két kategóriában (C/1 és E) kérelmező a nyertes, míg a többi kategóriában
Várnai Lászlót hirdették ki nyertesnek. Fejér megyében a kirendeltségen
1998. december 11-én felvett értékelési jegyzőkönyv szerint az alábbiakat
vette figyelembe: munkatársi létszám, Székesfehérvárhoz való közelség,
referenciamunkák és árszint. Az egyes értékelési szempontok szerinti összehasonlítást
a jegyzőkönyv nem tartalmazta, abban az értékelő csak a döntésre tesz javaslatot.
Eszerint minden ingatlankategóriában a nyertes a Dollár Land Kft., a második
helyezett a VIR Kft. A kihirdetett döntés a D/2-es kategóriában a javaslattól
eltérő, egyébként azzal megegyező.
A nyilvános eredményhirdetés 1999. január 4-én történt,
ahol a fentiekben taglalt eredményt közölték.
Ajánlatkérő a szerződéseket megkötötte Baranya megyét
illetően 1999. január 21-én Várnai Lászlóval és a kérelmezővel, míg Fejér
megyére vonatkozóan 1999. január 26-án a VIR Kft.-vel, és 1999. január
27-én a Dollár Land Kft.-vel.
A kérelmező törvényes határidőn belül nyújtott be a Döntőbizottsághoz
1999. január 19-én jogorvoslati kérelmet. A módosított jogorvoslati kérelmében
sérelmezte az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését,
a szerződéskötésre tekintettel azonban a jogsértés megállapítását, valamint
a felmerült költségének megfizetését kérte. Indokaként előadta, hogy álláspontja
szerint a Baranya megyei A., B/1, B/2, C/2, D/1 és D/2 kategóriában ajánlata
kedvezőbb volt a nyertes Várnai László ajánlatánál, továbbá álláspontja
szerint nem vették figyelembe azt az értékelésnél, hogy fióktelepe van
Pécs, Szilágyi Dezső u. 58. szám alatt. Hasonlóan sérelmezte a Fejér megyében
B/1 és B/2 kategóriában az ajánlatkérői döntést, nevezetesen, hogy álláspontja
szerint az ő ajánlata kedvezőbb volt, mint a második helyen kihirdetett
VIR Kft. ajánlata, itt ugyancsak álláspontja szerint nem vették figyelembe,
hogy Székesfehérvár, Piac tér 10. szám alatt fiókteleppel rendelkezik.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte
alaptalanságra hivatkozással, álláspontja szerint ők a korábban megadott
elbírálási szempontok szerint értékelték a dokumentációban megadott módon
az ajánlatokat, a megyei kirendeltségek által létrehozott értékelőbizottság
javaslatainak figyelembevételével hozta meg az igazgatóság a döntést. Baranya
megye vonatkozásában Várnai László ingatlanszakértőnek Kincstári Vagyoni
Igazgatóságnál szerzett korábbi jó referenciáit, helyi székhelyét vették
figyelembe. Kérelmezőnek ezzel szemben csak fiókirodája van Pécsett. Valamint
azt vették figyelembe, hogy Várnai László ajánlatának elfogadása esetén
nem terheli a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot áfafizetési kötelezettség.
Később azonban azt elismerték, hogy az áfát a Kincstári Vagyoni Igazgatóság
visszaigényelheti.
Fejér megye vonatkozásában a kérelmező irreálisan alacsony
ajánlati árat adott, ezért nem tartották megfelelőnek, hiszen az előállított
produktum minősége nem lehet megfelelő ilyen ajánlati áron, azonban az
irreálisan alacsony ár írásbeli indokát ajánlatkérő nem kérte. A kérelmező
jogorvoslati kérelme alapos.
A Kbt.
34. § (1) bekezdése értelmében az ajánlati felhívásban, illetőleg a
dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat az ajánlatkérő
a) pont szerint vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b)
pont szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján
bírálja el. Az ajánlatkérő jelen esetben a 34. § (1) bekezdés b) pontját
választotta és ily módon meghatározta az elbírálási szempontok fontossági
sorrendjét a felhívásában, melyet határidőben senki által nem kifogásoltan
kiegészített az ajánlati dokumentációban foglaltakkal. Az ajánlatkérő kötve
van az ajánlati felhívásában és a dokumentációban foglaltakhoz, attól csak
a jogszabályban előírt módon térhet el. Ezt támasztja alá a Kbt. 56. §
(1) bekezdésének rendelkezése, mely szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat
az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja
el, és az 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő
részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek
alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok
egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottságnak így az ajánlatok összehasonlítása
során azt kellett megvizsgálnia, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában,
illetőleg dokumentációban megadott értékelési szempontok szerint hasonlította-e
össze az ajánlatokat és ily módon összességében ki adta a legkedvezőbb
ajánlatot. Elsődlegesen a Döntőbizottság Baranya megye vonatkozásában hasonlította
össze Várnai László és a kérelmező ajánlatát. Az első elbírálási szempont,
az árak összehasonlításakor a nettó összeget vette figyelembe a Döntőbizottság,
tekintettel arra, hogy áfa-visszaigénylési lehetőség illeti meg ajánlatkérőt.
Kategória Várnai L. ára
Benedek és Társa
Értékelés
E Ft-ban
ára E Ft-ban
A
11
6,5
Benedek előnyösebb
B/1
16
12
Benedek előnyösebb
B/2
20,5
15
Benedek előnyösebb
C/2
32
26
Benedek előnyösebb
D/1
50
38
Benedek előnyösebb
D/2
92
75
Benedek előnyösebb
A fentiek alapján megállapítható, hogy valamennyi kategóriában
jobb a kérelmező árajánlata a nyertes árajánlatánál.
A második elbírálási szempont, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál
szerzett korábbi referenciái vizsgálata körében a Döntőbizottság rámutat
arra, hogy nem tudta elfogadni az ajánlatkérő azon védekezését, mely szerint
kizárólag a Baranya Megyei Kirendeltségnél szerzett korábbi referenciáját
vizsgálták az ajánlattevőknek, hiszen sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció
erre valószínűsítő utalást nem tartalmazott.
A felhívásból egyértelmű, hogy az ajánlatkérő nem más,
mint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, ily módon tehát az elbírálási szempont
alapján a vele vagy bármely kirendeltségével kapcsolatos referenciákat
vehette volna figyelembe az ajánlatkérő. Megállapítható volt az ajánlatokból,
hogy Várnai László 1997. és 1998. években végzett értékbecslést, ugyanígy
a Benedek és Társa Kft. is 1994 óta végeznek értékbecslést az ajánlatkérőnek,
így azonos színvonalúnak kellett tekinteni mind a két pályázó ajánlatát.
Megállapítható volt az ajánlatkérő által készített értékelési jegyzőkönyv,
valamint a tárgyaláson tett nyilatkozatából, miszerint az ajánlatkérő azt
vette figyelembe, hogy Baranya megye Pécsi Igazgatósága vonatkozásában
rendelkezik referenciával Várnai László, míg a Benedek és Társa Kft. nem.
Fentiek döntése során ajánlatkérő eltért a korábban megadott értékelési
szempontjától, ezért a Döntőbizottság úgy ítélte meg, a korábban megadott
elbírálási szempontra figyelemmel, hogy nincs különbség a két ajánlattevő
között, mert a kérelmezőnek is jó és nagyszámú referenciája van a Kincstári
Vagyoni Igazgatóságnál.
A harmadik értékelési szempont az egyéb referenciák értékelése
volt. Várnai László igazságügyi szakértőként a pécsi, a mohácsi, a komlói
városi bíróságok részére készített értékbecsléseket, Benedek és Társai
Kft. pedig 352 önkormányzat részére készített hasonló becsléseket. Tehát
számottevő különbség a két ajánlat között ezen elbírálási szempont vonatkozásában
nincs.
A negyedik elbírálási szempont a cég közeli székhelye
a megpályázott megyéhez volt. Várnai László vállalkozásának székhelye Pécs,
Lahti u. 2., Benedek és Társa Kft. budapesti székhelyű (Budapest, Sorompó
u. 1.), valamint az országban 9 telephellyel működik, így telephelye van
Pécs, Szilágyi Dezső út 58. szám alatt. Ugyan az ajánlatkérő székhely meglétét
írta elő, de az értékelés indokaként előadta, hogy a gyorsabb ügyintézés
érdekében kérte, hogy székhellyel rendelkezzen az adott megyeszékhelyhez
közel az ajánlattevő. A döntőbizottság az ajánlatkérő értékelési indokaira
és ajánlatkérői igényére tekintettel azonos színvonalúnak tekintette a
két ajánlatot, hiszen a kérelmező fiókteleppel rendelkezik a megyeszékhelyeken,
amely ügyintézés helyéül szolgál.
A Döntőbizottság megvizsgálta Fejér megye tekintetében
a B/1 és B/2 kategóriában tett ajánlatokat. E tekintetben összehasonlította
a nyertes Dollár Kft., a második helyezett VIR Kft. és kérelmező ajánlatát.
Kategória VIR Kft.
Benedek Kft. Dollár Kft.
Értékelés
ára (E Ft) ára (E Ft)
ára (E Ft)
B/1
10
3,5
8
Benedek előnyösebb mindkettőnél
B/2
20
17
12 Benedek
előnyösebb a VIR-nél
A második és harmadik szempont tekintetében nincs számottevő
különbség az ajánlatok között, míg a negyedik szempont vonatkozásában a
VIR Kft. budapesti székhellyel rendelkezik, a Benedek és Társa Kft. székesfehérvári
irodával. A negyedik értékelési szempontból a Benedek és Társa Kft. ajánlata
jobbnak tekinthető, tehát összességében előnyösebb a kérelmező ajánlata.
Hivatkozott ajánlatkérő az A és B kategóriában irreálisan alacsony árra,
azonban ennek az értékelés során magyarázatát nem kérte, holott a Kbt.
rendelkezése szerint erre lehetősége lett volna. A helyben felvett jegyzőkönyvi
értékelésben a munkatársak létszáma és a Székesfehérvárhoz való közelség
is szerepet játszott, amely ugyancsak nem volt elbírálási szempont, ily
módon ezt nem vehették figyelembe az értékeléskor. A nyertes Dollár Kft.-vel
összehasonlítva a kérelmező a B/1-es kategóriában kedvezőbb árat adott,
a többi értékelési szempontból nincs számottevő különbség. A Dollár Kft.
referenciái is jók, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál is dolgozott, helyben
nem szerzett referenciát, székesfehérvári telephelye, irodája nincs.
Összegzésként tehát megállapítható, hogy az ajánlatkérő
eltért értékelése során a korábban megadott elbírálási szempontoktól és
ebből következően nem választhatta ki az 59. § (1) bekezdésre figyelemmel
az összességében legkedvezőbb ajánlatot, ezért a rendelkező részben foglalt
törvényi rendelkezést megsértette.
Észlelte a Döntőbizottság a vizsgálata során, hogy az
ajánlatkérő ugyan megadta az ajánlatok elbírálási szempontjainak fontossági
sorrendjét, azonban tévesen jelölte meg a súlyok mértékét, hiszen a súlyozásnak
is tükröznie kell az elbírálási szempontok fontossági sorrendjét. Az ajánlati
ár kapta a legnagyobb súlyt, és az összes többi azt követő fontossági sorrendben
hátrébb álló elbírálási szempontok azonos 10-10% súlyt kaptak. A Döntőbizottság
már a fontossági sorrend betartásával végezte el az ajánlatok összehasonlítását.
A nyertesek és az ajánlatkérő között a szerződések létrejöttek,
ily módon a Döntőbizottság nem alkalmazhatta jogkövetkezményként a közbeszerzési
eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ezért a jogsértést állapította
meg a Kbt. 88.
§ (1) bekezdés d) pontjára tekintettel.
A Döntőbizottság a rendelkező részben foglalt mértékű
bírságot szabta ki a 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel. A bírság
mértékének megállapítása a 88. § (4) bekezdésen alapult, melynek során
figyelembe vette az elkövetett jogsértés súlyát, és a megállapított mértékű
bírságot tartotta arányban állónak az elkövetett jogsértés súlyával.
Figyelemmel arra, hogy a jogsértés megállapításra került,
így a 85. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte a jogsértőt a 30 000
Ft felmerült igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt.
89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. március 11.
Dr. Deli Betty s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
|
|