KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2126)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.39/12/1999
Tárgy: A Magyar Aszfalt Kft. jogorvoslati kérelme Dunaharaszti Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kecskés Gabriella ügyvéd (1135 Budapest, Szegedi út 35–37.) által képviselt Magyar Aszfalt Kft. (1135 Budapest, Szegedi út 35–37., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a Dunaharaszti Község Önkormányzata (2330 Dunaharaszti, Fő út 152., továbbiakban: ajánlatkérő) "Dunaharaszti szennyvízcsatorna-hálózata kiépítése IV. ütemének megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 42. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek az előminősítési eljárásban a kérelmezőre és a Stabil konzorciumra vonatkozóan hozott döntését megsemmisíti.
Kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő előminősítési eljárásra részvételi felhívást tett közzé a K. É. 1999. január 27-én megjelent, 4. számában Dunaharaszti szennyvízcsatorna-hálózata kiépítése IV. ütemének megvalósításához alkalmas kivitelezők kiválasztására.
A közbeszerzési eljárás lefolytatására megbízási szerződést kötött az Apex-MM Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedő Kft.-vel.
A részvételi felhívás 9. pontja szerint a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására ajánlattevőnek csatolni kellett – többek között – a következőket:
"– A Kbt. 46. § (2) bekezdése szerinti hatósági igazolások és nyilatkozatok."
"– amennyiben szükséges, a jelentkezés aláírására jogosult eredeti, cégszerűen aláírt meghatalmazás, valamint az aláírók(k) aláírásmintája közokirat formájában,
– a jelentkezést, illetve az előző bekezdés szerinti meghatalmazást cégszerűen aláíró(k) eredeti vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányai".
A felhívás 12.2. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy a jelentkezők részére a jelentkezés tartalmi és formai követelményeit tartalmazó "Segédlet"-et készít, mely részvételi felhívás közzétételétől számított 15. nap 13.00 óráig vásárolható meg, a segédlet megvásárlása feltétele a részvételi jelentkezésnek.
A 6. a) pont szerint a részvételi jelentkezéseket a felhívás közzététele napját követő első naptól számított 26. nap 10.00 óráig, azaz 1999. február 22-én 10.00 óráig lehetett benyújtani.
A jelentkezési határidőig, 1999. február 22. 10.00 óráig 12 cég nyújtott be jelentkezést: a kérelmező, a Vízépszolg Kft., a RAJO Kft., a Betonútépítő Nemzetközi Rt., a Kév-Metró Kft., a SCHKIBT Kft., a Betonút Rt. (Stabil Konzorcium nevében), a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft., a Sade Magyarország Kft., a Penta Kft., a Hoffmann Építőipari Rt. és a MOTA Hungária Rt.
Ajánlatkérő megbízottja 1999. február 22-én jegyzőkönyvet készített a jelentkezés iratanyagainak értékeléséről. A jkv.-ban rögzítést nyert, hogy ajánlatkérő 6 jelentkezőt minősített alkalmasnak – a Betonútépítő Nemzetközi Rt., a Kév-Metró Kft., a Betonút Rt. által képviselt Stabil Konzorcium, a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft., a Penta Kft. és a Hoffmann Építőipari Rt. jelentkezését, míg a többi jelentkezőt alkalmatlannak tekintette. A döntéséről az 1999. február 28-án kelt levelével a jegyzőkönyvben szereplő indokolásnak vonatkozó kivonatos másolata csatolásával az alkalmatlannak tekintett jelentkezőket, a március 1-jén kelt levelével az alkalmasnak minősített jelentkezőket értesítette.
A kérelmező részére küldött értesítés szövege a következő:
"A Magyar Aszfalt Kft. jelentkezését aláíró – egyébként cégjegyzésre nem jogosult – meghatalmazott részéről hiányzik az aláírásminta közokirat formájában. Alvállalkozójára nézve nem nyilatkozik a Kbt. 46. § (2) bekezdésben foglaltak szerint.
A részvételi felhívás és a »Segédlet« egyértelműen tartalmazta az alábbi feltételt: »amennyiben szükséges, a jelentkezés aláírására jogosító eredeti, cégszerűen aláírt meghatalmazás, valamint az aláíró(k) aláírásmintája közokirat formájában«."
A Kbt. 46. § (2) bekezdése előírja: "Az ajánlattevőnek az ajánlatához csatolnia kell írásbeli nyilatkozatát arról, hogy sem ő, sem a 44. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyek nem tartoznak az (1) bekezdés a), továbbá a c)–e) pont hatálya alá, valamint a hatóság igazolását arról, hogy nem esnek a b) pont hatálya alá".
Kérelmező 1999. március 5-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő megbízottja nem fogadta el az ő jelentkezését, álláspontja szerint ez a döntés nem volt jogszerű.
Előadta, hogy az "aláírásminta közokirat formájában" és az "aláírási címpéldány" azonos fogalmak, a felhívásban szereplő "aláírási címpéldány"-t a jelentkezést aláírónak adott meghatalmazást aláíró ügyvezetőkre vonatkoztatta és ezen aláíró két ügyvezető aláírási címpéldányát becsatolta. Vitatta a felhívás jogszerűségét, hivatkozott arra, hogy a Kbt. 44. §-a szerint nem tehető a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság kritériumává a részvételi jelentkezést szabályos meghatalmazás alapján aláíró meghatalmazott közjegyzői aláírásmintája – ez ellenkezik a Ptk. 2. § (2) bekezdése szerinti rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével.
Kérte ideiglenes intézkedéssel az eljárás felfüggesztését, ajánlatkérő döntésének megsemmisítését és ajánlatkérőnek az eljárás költségeiben való marasztalását. Ajánlatkérő a március 11-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, álláspontja szerint a kérelem az ajánlati felhívás kikötéseit vitató részében elkésett, másrészben pedig megalapozatlan.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok tartalma, a felek írásbeli észrevételei és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 42. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előminősítési szakaszában az ajánlatkérőnek azt kell vizsgálnia, hogy a jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmasak e a közbeszerzés teljesítésére. Ugyanezen törvényhely akként rendelkezik, hogy az alkalmasságot a 44. §-ban meghatározott módon lehet igazolni, ezen igazolások képezhetik az alkalmasság vizsgálatának tárgyát. A 44. § (1) bekezdése ezen vizsgálat tárgyát képező igazolások körét a pénzügyi, gazdasági alkalmasságot illetően a pénzintézettől származó nyilatkozatban, valamint az ajánlatkérő által előírt, a jelentkező fizetőképességének megállapítására alkalmas nyilatkozatban határozza meg. A műszaki alkalmasság igazolására szolgáló adatok, igazolások és nyilatkozatok körét a 44. § (2) bekezdése tartalmazza, melynek értelmében az előző 3 év referenciáit, a műszaki-technikai felszereltséget, a teljesítésbe bevonni kívánt műszaki szakemberek végzettségét és szakmai tapasztalatait, a teljesítésbe 15%-ot meghaladóan bevonni kívánt alvállalkozókat, a beszerzés tárgyára vonatkozó mintát és vizsgálati anyagot, valamint a minőségi tanúsítványt lehet a vizsgálat tárgyává tenni. A 44. § (3) bekezdése lehetővé teszi az ajánlatkérő részére az igazolási módok közötti választást, de csak az (1) és (2) bekezdésben megjelölt körben.
Kétséget kizáróan rögzíthető, hogy a részvételi jelentkezést meghatalmazottként aláíró közokiratba foglalt aláírásmintája nem tartozik a 44. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt adatok, igazolások, nyilatkozatok körébe és nem is alkalmas a jelentkező pénzügyi, gazdasági, vagy műszaki alkalmassága igazolására. A meghatalmazott aláírásmintája csak arra a célra alkalmas, hogy ajánlatkérő meg tudjon győződni arról, miszerint a jelentkezést ténylegesen az arra szabályszerű meghatalmazással rendelkező személy írta alá. A meghatalmazás akkor szabályszerű, ha az megfelel a Ptk. 223. §-a szerinti alaki követelményeknek. A Ptk. 223. § (1) bekezdése szerint "a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír." Miután a Kbt. a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződésre nem írja elő annak közokiratba való foglalását, a jelentkezés aláírójának adott "egyszerű" – azaz nem közokiratba foglalt – meghatalmazáson szereplő meghatalmazotti aláírásminta is jogszerűen igazolja a meghatalmazott aláírásra való jogosultságát, ezáltal eleget tesz az ajánlatkérő által elvárt célnak.
A Döntőbizottság a kérelmező jelentkezésének vizsgálata alapján megállapította, hogy a kérelmező a jelentkezéséhez becsatolta a jelentkezés aláírására adott meghatalmazást aláíró ügyvezetők közjegyzői okiratba foglalt aláírási címpéldányát. A meghatalmazáson szerepel a jelentkezést aláíró aláírásmintája.
Kérelmező becsatolta továbbá a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát, amikor is a jelentkezés 2. oldalán közli: "Ezúton kijelentjük, hogy sem a Magyar Aszfalt Kft., sem megnevezett alvállalkozója nem esik a Kbt. 46. §-a szerinti kizáró okok hatálya alá…", továbbá a 38. oldalon ugyanezen tartalmú nyilatkozatot a Segédlet 13. oldala szerinti formában saját magára vonatkozóan megismétli. Egyúttal csatolja a teljesítésbe 15%-ot meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozója – a Pulzus Gmk. – nyilatkozatát is a Kbt. 46. § (1) bekezdés a) és c)–e) pontjaira nézve.
Kérelmező és a Pulzus Gmk. csatolta az előírt eredeti és hitelesített hatósági igazolásokat is a b) pontra vonatkozóan.
Tény, hogy kérelmező nem maga nyilatkozott a Segédlet 13. oldala szerinti mintán az alvállalkozójára vonatkozóan, de tartalmilag ezt a nyilatkozatot a jelentkezése 2. oldalán megtette.
Ily módon a meghatalmazott aláírásmintájának és az alvállalkozóra vonatkozó nyilatkozatnak a formai kérdése már csak a tekintetben jöhet számításba, hogy azok megfeleltek-e az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban foglaltaknak, azaz ezen dokumentumok érvényesek voltak-e. Miután a részvételi jelentkezés "érvénytelenségét" a Kbt. külön nem definiálja, e két kérdésben az érvénytelenséget más jogszabály, a Ptk. alapján kell vizsgálni.
A Döntőbizottság a fentiek szerint megállapította, hogy a kérelmező által a Kbt. 46. § (1) bekezdés a) és c)–e) pontjaira vonatkozóan becsatolt nyilatkozat és a meghatalmazáson szereplő aláírásminta a Ptk. szabályai szerint érvényes, ezért ajánlatkérőnek a kérelmező jelentkezését elutasító döntése jogszerűtlen.
A Döntőbizottság vizsgálat tárgyává tette az ajánlatkérő által elfogadott jelentkezéseket is abból a szempontból, hogy azok alkalmasak-e a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására és megállapította, hogy a Stabil konzorcium jelentkezése ezen igazolásra nem megfelelő.
A részvételi jelentkezés első oldalát képező nyilatkozat szerint a közös ajánlattevők a Betonút Rt. és a Közép-Tisza-vidéki Vízépítő Kft. (KÖTIVIÉP Kft.). Ebből következően a részvételi jelentkezésben megnevezett ezen két – közös – jelentkező pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát kellett igazolni, továbbá e két cég esetében kellett a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerinti, a kizárási okok vizsgálatára vonatkozó igazolásokat és nyilatkozatokat csatolni. A Betonút Rt. jelentkezési anyaga megfelel az alkalmasság igazolására szolgáló feltételeknek, a társjelentkező anyaga azonban nem.
A részvételi jelentkezés további részei szerint ugyanis a teljesítésben részt venni szándékozó cég nem a KÖTIVIÉP Kft., hanem a KÖTIVIÉP 'B Kft. lesz, mely cég 1997. december 17-én jött létre.
A jelentkezés szerint a KÖTIVIÉP 'B Kft. "munkáltatói jogutódja, utódszervezete" a KÖTIVIÉP Kft.-nek, ezért annak minden adatát (gazdálkodás, műszaki-technikai felszereltség, referenciák) sajátjaként mutatja be. Az 1997. évi árbevételére azt állítja, hogy 906 890 933 Ft volt, holott ez a KÖTIVIÉP Kft. árbevétele volt, a referenciák is a KÖTIVIÉP Kft.-re vonatkoznak.
A KÖTIVIÉP 'B Kft. a cégkivonata szerint jogelőd nélkül jött létre. Miután a hatályos jogszabályok szerint a társasági jogi szabályokban foglaltakon kívül cégbeni jogutódlásnak más módja nincs, a KÖTIVIÉP 'B Kft. nem jogutódja a KÖTIVIÉP Kft.-nek.
A jogorvoslati eljárásban 1999. március 19-én tartott tárgyaláson a konzorcium vezetője, a Betonút Rt. képviselője ugyan becsatolt egy, a jogutódlás tárgyában a KÖTIVIÉP Kft. mint egyik alapító tag és a KÖTIVIÉP 'B Kft. által 1997. december 17-én kötött megállapodást, a Döntőbizottság azonban ezt nem tudta elfogadni, miután nem volt része a jelentkezési anyagnak.
A Kbt. lehetővé teszi közös (konzorciumi) jelentkezés benyújtását is, azonban ezen közös jelentkezők csak akkor minősíthetők pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmasnak a közbeszerzés teljesítésére, ha az alkalmasság kritériumai mindkét fél tekintetében fennállnak. A Döntőbizottság megállapította, hogy az alkalmassági kritériumok csak az egyik jelentkező – a Betonút Rt. – részéről állnak fenn. Így ajánlatkérő jogszerűtlenül minősítette alkalmasnak a Stabil konzorcium jelentkezését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a kérelmező jelentkezésének el nem fogadása és a Stabil konzorcium jelentkezésének elfogadása által ajánlatkérő megsértette a Kbt. 42. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő védekezését, miszerint kérte az aláírásminta közokiratba foglalásával kapcsolatos kérelem elkésettség címén történő elutasítását. Tény, hogy kérelmező 1999. február 3-án, a "Segédlet" átvételekor tudomást szerezhetett arról, hogy ajánlatkérő a jelentkezés meghatalmazottkénti aláírójának aláírására nézve a jogszabályi előírásokhoz képest többletkritériumot határozott meg. Kérelmező a kérelmében foglaltak szerint e tényről tudomással is bírt, de tévedésből a közokiratba foglalás követelményét a meghatalmazást aláírókra vonatkoztatta.
A Döntőbizottság eljárására a Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Ae.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Ae. 42. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozatot hoz, ebből következik, hogy a benyújtott jogorvoslati kérelemhez nincs kötve. E kötöttség hiánya a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Kf. III. 28. 489/1997/5. és Kf. III. 27. 827/1977/4. számú ítéletében is kinyilvánított ítélkezési gyakorlata értelmében azt is jelenti, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 79. § (5) bekezdése szerinti 60 napos jogvesztő határidőn belül a jogorvoslati eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárást teljes terjedelmében vizsgálhatja – sőt kötelessége is vizsgálni – és megállapíthatja az eljárás során tudomására jutott, a közbeszerzési eljárásban résztvevők által elkövetett jogsértéseket.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c), d) és g) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. március 29.
Dr. Csitkei Mária s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos
