KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2127)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.23/9/99.
Üi.: dr. Csitkei Mária
Telefon: 375-9693
Tárgy: A KOVIMA Kft. jogorvoslati kérelme a Baranya Megyei Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Miskolczi Klára ügyvéd (7632 Pécs, Rákóczi út 35–37.) által képviselt KOVIMA Kft. (7623 Pécs, Megyeri út 26.) kérelmező jogorvoslati kérelmét, melyet a Baranya Megyei Önkormányzat (7621 Pécs, Széchényi tér 7., képviseli: dr. Péter Éva jogtanácsos) "a Baranya Megyei Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézet Szigetvár turbékpusztai telephelyi rekonstrukciója" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát képező munkára 1998. évben induló, összesen 225 000 000 Ft összegű állami támogatásban részesült. A támogatási jogosultság határideje – azaz a kivitelezés megkezdésének legkésőbbi időpontja – 1999. március 7. Az építési munkák elvégzésére nyílt közbeszerzési eljárást kezdett az 1998. augusztus 19-én közzétett ajánlati felhívásával. A felhívásra 5 ajánlattevő tett ajánlatot. A nyílt eljárásban 1998. október 8-án hozta meg az eljárást lezáró döntését, miszerint az a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelen. Ezt követően 1998. október 28-án tárgyalásos eljárást kezdett, részvételi felhívását a K. É. 43-as számában tette közzé.
A tárgyalásos eljárásban résztvevők keretszámát 7-ben jelölte meg, ebből 5-öt a részvételi felhívásában meghívott.
A felhívás alapján hat db lakóotthon, egy ügyeleti épület, egy kiszolgáló épület, kapcsolódó közművek, park- és útépítési munkákra lehetett a dokumentáció szerint ajánlatot tenni.
A résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát igazolni kellett a cégkivonat, az ajánlattevő fizető- és hitelképességéről szóló nyilatkozat, az 1997. évi mérleg, a Kbt. 46. §-ában előírt igazolások és nyilatkozatok csatolásával, a jelentkező előző 3 év legjelentősebb referenciának számító munkáinak ismertetésével, valamint a teljesítésbe 15%-ot meghaladóan bevonni kívánt alvállalkozók értékelésével.
A részvételi jelentkezés határidejéig, november 25-ig 10 jelentkezés érkezett, ezek közül 3-at a Kbt. 46. § előírásainak nem teljesítése miatt az ajánlatkérő nem fogadott el, 7 jelentkezőt, a kérelmezőt, a Timpanon Kft.-t, a VAKISZ Rt.-t, a ZÁÉV Rt.-t, a Bayer Center Kft.-t, az O és R Kft.-t és a KÉSZ Kft.-t ajánlattételre hívta fel. Döntéséről a jelentkezőket írásban értesítette.
Az ajánlatok elkészítéséhez dokumentáció állt rendelkezésre, mely az ajánlati feltételekből és a kiviteli tervekből állt. Az ajánlati feltételek lényeges előírásai:
– Az első tárgyalás 1998. december 10-én lesz, majd az ajánlattevőkkel külön-külön tárgyalnak, ezt követően kell mindenkinek ajánlatot tenni, közülük a legjobb 3 ajánlattevővel ajánlatkérő tovább tárgyal és a második fordulóban történő tárgyalás után alakul ki a végleges ajánlat, mely a döntés alapja lesz.
– Az ajánlatnak része kell hogy legyen a beárazott költségvetés, szerződéstervezet, kitöltött ajánlati űrlapok és nyilatkozatok.
– Ajánlatkérő által kikötött szerződéses feltételek az I. osztályú kivitelezés, kötbér és jótállás vállalása, pénzügyi, műszaki ütemterv készítése, fix, a befejezés időpontjára prognosztizált ár megadása. Az ajánlatok elbírálási szempontjai:
1. Ajánlattevő által kért vállalkozói díj.
2. Ajánlattevő által felajánlott garanciális és szavatossági feltételek.
3. Az előző 3 év referenciái.
4. A teljesítésbe 15%-ot meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozók értékelése.
5. A teljesítésbe bevonni kívánt műszaki szakemberek vagy műszaki egységek értékelése, különös tekintettel a minőség-ellenőrzésért felelősekre.
6. Az ajánlattevő pénzügyi helyzete (alaptőkéje, vagyona, állóeszközeinek mérleg szerinti értéke), tartozásai, melyet ajánlattevő pénzintézettől származó nyilatkozattal vagy a fizetőképesség megállapítására alkalmas más módon igazol.
7. Az ajánlattevő által támasztott fizetésütemezési igények.
8. A vállalkozási szerződés szerinti vállalkozói díj legalább 5%-ának megfelelő összegű garanciális visszatartás vállalása a teljesítést követő egyéves időszakra.
Ajánlatkérő a teljesítési határidőt illetően kikötötte, hogy a 4 db épület, az 1. jelű épület és a közművek részteljesítési határideje 1999. november 30., teljesítési véghatáridő pedig 2000. május 30.
Az 1998. december 19. és 23. közötti időszakban ajánlatkérő külön-külön minden ajánlattevővel tárgyalt, a benyújtott ajánlatokat 1999. január 4-én az elbírálási szempontok alapján összehasonlította és megállapította, hogy számára 3 legelőnyösebb ajánlatot a kérelmező, a Timpanon Kft. és a Bayer Center Kft. tette. Ezen döntésről ajánlatkérő az ajánlattevőket írásban értesítette, egyben a 3 kiválasztott ajánlattevőt további tárgyalásra hívta meg. A végleges ajánlatban a kérelmező 205 046 846 Ft, a Timpanon Kft. 215 816 353 Ft, a Bayer Center Kft. 223 916 600 Ft nettó összegű árat jelölt meg.
A döntés-előkészítő bizottság a kérelmező ajánlatát javasolta elfogadásra, de a január 14-i ülésen kétségek merültek fel kérelmező műszaki, gazdasági alkalmasságát illetően, ezért ajánlatkérő a január 18-i levelében erre vonatkozó kérdéseket tett fel, melyekre kérelmező a január 21-én kelt levelében válaszolt. Ajánlatkérő gazdasági bizottsága január 25-én a kérelmező válaszának ismeretében meghozta döntését, miszerint az eljárás nyertese a Timpanon Kft., a szerződéskötés határidejét február 26-ban határozta meg. Február 3-án nyilvános eredményhirdetés volt.
Kérelmező a törvényes határidőn belül, 1999. február 9-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő nem az ő, összességében legelőnyösebb ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Ajánlatát azért tartja kedvezőbbnek a nyertesénél, mert ajánlati ára 13 millió Ft-tal alacsonyabb összegű, az általa vállalt jótállás 24 hónap, a kötbér 600 000 Ft/nap, a nyertes csak 12 hónapos jótállást és 500 000 Ft/nap kötbért vállalt, továbbá korábbi, 2000. április 15-i teljesítési határidőt ajánlott a nyertes 2000. május 30-i teljesítési határidejével szemben.
Álláspontja szerint ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás során már nem volt joga az ajánlatának műszaki alkalmatlanság címén történő érvénytelenítésére, ezt csak az előminősítési eljárásban tehette volna meg.
Kifogásolta, hogy tudomása szerint a nyertes ajánlattevő nem fogadta el maradéktalanul az ajánlatkérő szerződéses feltételeit, mert a fizetési határidőt a kikötött 20 nappal szemben 15 napban adta meg, valamint az I. osztályú minőség kikötése ellenére nem zárta ki magára nézve a teljesítés osztályozását.
Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő a február 14-i észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását és kérelmező jogsértésének megállapítását téves, illetve hamis adatközlés miatt.
Közölte, hogy a kérelmező jobb ajánlati ára ellenére azért döntött a Timpanon Kft. nyertessége mellett, mert a beruházás megvalósításának biztonságát tartotta fontosabbnak. A jogorvoslati eljárásban 1999. február 26-án tartott tárgyaláson ezt azzal indokolta, hogy a megvalósítás félbeszakadása esetén a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a beruházás forrását képező címzett támogatást vissza kell fizetnie, ezért volt számára rendkívül fontos a nyertes ajánlattevő műszaki, pénzügyi gazdasági alkalmassága.
A kérelmező hamis adatszolgáltatását arra alapozta, hogy nem felel meg a valóságnak a nyertes ajánlattevő ajánlata szerinti fizetési határidővel és az I. o. minőségvállalással kapcsolatos kérelmezői állítás.
A Timpanon Kft. a február 16-i észrevételében cáfolta azokat az állításokat, melyeket a kérelmező a nyertes ajánlatra vonatkozóan tett.
A Döntőbizottság a rendelkezésre bocsátott iratok és a felek írásbeli és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 43. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő köteles igazolni a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az igazolás módját ajánlatkérő a Kbt. 44. § (1), (2) bekezdése alapján írta elő. A Kbt. 56. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevő alkalmasságát ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálása során is vizsgálnia kell. Részvételi felhívással induló eljárásban ezen, az alkalmasságra vonatkozó igazolások vizsgálatának helye és ideje az eljárás első – jelentkezési – szakasza, de ez nem jelenti azt, hogy az eljárás további szakaszában ajánlatkérő nem lenne jogosult további vizsgálatra. Különösen igaz ez akkor, ha a részvételi jelentkezésben közölt adatok nem ébresztettek kétséget az ajánlatkérőben, ugyanakkor az ajánlattételi szakaszban – jelen esetben a tárgyalások során – ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága kétségessé válik.
Az előminősítési eljárásban a kérelmező részvételi jelentkezése mind a rendelkezésére álló munkaerőt, mind a technikai felszereltséget illetően tartalmazott nyilatkozatot. A nyilatkozatok tartalmából arra lehetett következtetni, hogy a kérelmező saját műszaki kapacitását ismerteti. Csak az ajánlat benyújtása után, a tárgyalások során derült ki, hogy a nyilatkozatok szerinti személyi és gépi kapacitás nem a kérelmező sajátja, hanem a többségi tulajdonosé.
Lényegében tehát a többségi tulajdonos cég teljesítené a szerződést a saját dolgozóival és technikai felszereltségével. A kérelmező nyilatkozott arra is, hogy a teljesítésben rajta kívül 15%-ot meghaladóan közreműködő nem lesz. A kérelmező cégreferenciával egyáltalán nem rendelkezett, tehát e vonatkozásban sem igazolta megfelelően alkalmasságát. Az egyéni referenciák a vezető munkatársak szakértelmének megítélésében figyelembe vehetők, de nem helyettesítik a cégreferenciát (azoknak a cégeknek, ahol ezek a szakemberek referenciát szereztek, a kérelmező nem jogutódja), cégreferenciaként nem értékelhetők.
Kérelmező pénzügyi, gazdasági alkalmassága sem volt egyértelműen bizonyított. A pénzintézeti nyilatkozat ugyan kedvező, de a becsatolt mérlegéből megállapíthatóan 1996. és 1997. években veszteségesen gazdálkodott. Ajánlata tartalmazta az OTP nyilatkozatát, amely kérelmező esetleges hitelkérelmének befogadásáról szól, később viszont közölte, hogy bankhitelt nem vesz igénybe. A munkavégzés pénzügyi fedezetének biztosítására új megoldásként egy anyagszállításra vonatkozó megállapodást csatolt, miszerint az anyagok szállítója kérelmező részére kedvezményként 50 millió Ft erejéig 90 napos fizetési haladékot ad.
Ezen tények a kérelmező nyilatkozatának valóságtartalmát kérdésessé teszik, tehát ajánlatkérő helyesen járt el, amikor új információk birtokában a kérelmező műszaki, pénzügyi, gazdasági alkalmasságát újra megvizsgálta és kérelmező alkalmatlansága mellett döntött.
A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson az ajánlatkérő vizsgálatának megállapításai megerősítést nyertek. Kérelmező nem vitatta, hogy a személyi és gépi kapacitás a többségi tulajdonos Szigma Rt.-é, azokat csak a beszerzés tárgya szerinti munkavégzés idejére fogja a Szigma Rt. a kérelmező rendelkezésére bocsátani. Pénzügyi, gazdasági alkalmasságát illetően – az anyagszállításra kötött megállapodáson kívül – arra hivatkozott, hogy a 15%-on alul igénybe venni kívánt alvállalkozókkal olyan megállapodást kötött, miszerint részükre csak akkor kell fizetnie, amikor az ajánlatkérőtől a vállalkozói díjat megkapja, valamint hogy időközben befejezésre került egy 1 millió Ft-os kivitelezési munkája.
Kérelmezőnek mindezen, lényegében anyag- és alvállalkozói díj hitelezésére alapított bizonyítási törekvése éppen a pénzügyi, gazdasági alkalmasságára való alkalmatlanságát bizonyítják. Ajánlatkérő egy 225 millió Ft-os címzett állami támogatás sorsát nem bízhatja egy olyan ajánlattevőre, aki más cég – a többségi tulajdonos és alvállalkozók – alkalmazottaival, más cég tulajdonában lévő gépekkel és anyagokból tervezi a szerződés teljesítését.
Ajánlatkérő döntése tehát helytálló volt, így a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
Miután fentiek szerint a kérelmező alkalmatlan volt a teljesítésre, a Döntőbizottság nem vizsgálta az ajánlatok összehasonlítása útján azt, hogy az elbírálási szempontok szerint a nyertes ajánlattevő vagy a kérelmező ajánlata volt-e kedvezőbb, ugyanis az ajánlatok értékelésében csak a szerződés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők ajánlatai vehetnek részt.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmezőnek a nyertes ajánlattevő ajánlatának az I. osztályú minőségvállalással és a fizetési határidővel kapcsolatos kifogását. Megállapította, hogy a nyertes ajánlatának részét képező vállalkozási szerződéstervezet 13. pontjában a nyertes vállalta az I. osztályú teljesítést, a 7. pontban csak lehetőséget biztosított ajánlatkérő részére az esetleges csökkent értékű építményrész esetén annak lebontása és újraépítése általi I. osztályúvá tétele, vagy az osztályossá minősítés választására.
A kérelmezőnek a nyertes ajánlattevő 15 napos fizetési határidő kikötésére vonatkozó kifogása nem helytálló, mert az ajánlati dokumentáció részét képező szerződéstervezet XXIV. c) pontjában a vállalkozói számlák kiegyenlítésének határideje 15 napban van meghatározva.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. március 3.
Dr. Engler Magdolna s. k. Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
