KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2377)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.31/31/1999.
Tárgy: BAU-KOOP Kft. jogorvoslati kérelme Kerecsend Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A BAU-KOOP Nemzetközi Generálkivitelező Kft. (3060 Pásztó, Alkotmány u. 208., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet Kerecsend, Demjén, Egerszalók, Egerbakta, Egerszólát Önkormányzatok (képviseli: Gémes László polgármester, 3396 Kerecsend, Fő u. 55., a továbbiakban: ajánlatkérők) közös szennyvíztisztító telep és a társult települések szennyvízcsatorna-hálózatának építése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel az 59. § (1), a 61. § (1) bekezdését, valamint a 85. § d) pontját.
Egyebekben a kérelmet a Döntőbizottság elkésettség és megalapozatlanság miatt elutasítja.
A megállapított jogsértések miatt a Döntőbizottság az ajánlatkérőkkel szemben egyetemlegesen 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint bírságot szab ki.
Ezen túlmenően Kerecsend Község Önkormányzatát 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint pénzbírsággal is sújtja.
Ajánlatkérők a bírság összegét egyenlő arányban megosztva (1 000 000-1 000 000 Ft), és ezen felül Kerecsend Község Önkormányzata a 100 000 Ft bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára kötelesek befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá az ajánlatkérőket, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül egyetemlegesen 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessenek meg egyenlő arányban megosztva.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérők megbízásából Kerecsend Község Önkormányzata mint gesztor 1998. augusztus 26-án előminősítési eljárásra részvételi felhívást tett közzé a K. É. 1998. évi 34. számában (5005) két létesítmény, nevezetesen: I. 650 m3-es szennyvíztisztító telep, valamint II. az öt társult település (Kerecsend, Demjén, Egerszalók, Egerbakta és Egerszólát) szennyvízcsatorna-hálózatának kivitelezése tárgyában.
A részvételi felhívás 3. c) pontja szerint a beruházásra kompletten, valamint részajánlatként külön az I-es és külön a II-es számú létesítményre is lehetett ajánlatot tenni. Az 5. pont szerint nem volt követelmény a közös ajánlattevők részére gazdasági társaság létrehozása. A 10. pontban határozták meg, hogy az ajánlatok elbírálásánál az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánják kiválasztani a fontossági sorrendben megadott alábbi hét szempont alapján:
– kedvezőbb pénzügyi konstrukció ajánlása és abban való közreműködés,
– előnyösebb fizetési feltételek mellett műszaki előteljesítéssel való vállalkozás,
– referenciák a szennyvízépítés területén,
– műszaki szakmai alkalmasság, a beruházás megoldásához alkalmazni kívánt géppark és eszközök,
– ajánlati ár,
– műszaki tartalom,
– referenciák.
A 11. pont szerint abban az esetben lehetett többváltozatú ajánlatot tenni, ha a változatok műszaki tartalma a rendelkezésre bocsátott tervdokumentációval azonos értékű.
A felhívásban közzétett határidőig 20 db részvételi jelentkezés érkezett, melyeket az ajánlatkérő ajánlattételre alkalmasnak minősített, majd ezt követően az 1998. október 5-én kelt levéllel értesítette a jelentkezőket az előminősítés eredményéről azzal, hogy az ajánlati dokumentációt 1998. október 12–13-án lehet átvenni Kerecsend Község Polgármesteri Hivatalában 100 000 Ft+áfa ellenében.
Az előminősítési eljárás eredményéről szóló hirdetmény a K. É. 1998. október 28-i, 43. számában jelent meg (6605). Az ajánlati dokumentációt az alkalmasnak minősített cégek átvették. E dokumentáció 2. pontjának hatodik bekezdésében rögzítették, hogy az ajánlatok felbontásától számított 30 napon belül azokat elbírálják, és hogy eredményhirdetésre az ajánlattevők külön meghívót kapnak. A hetedik bekezdés azt tartalmazza, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a második legkedvezőbb ajánlattevőnek minősített ajánlattevővel kötnek szerződést. A 13. bekezdés szerint a Kbt. 74. § (3) bekezdése szerint köteles ajánlattevő megfelelő felelősségbiztosítást kötni.
A dokumentáció 3. pontjának harmadik bekezdésében ajánlatkérő arról adott tájékoztatást, hogy a 2 041 571 E Ft-ra tervezett beruházási összegből a Vízügyi Alaptól tervezett 75 000 E Ft és az KKA Alaptól tervezett 460 978 E Ft támogatást még nem ítélték meg, tehát ez a felhívás közzétételekor még nem állt ajánlatkérő rendelkezésére.
Az egyéb feltételeket tartalmazó 5. pont harmadik bekezdésében kérte ajánlatkérő, hogy ajánlattevők a pénzügyi konstrukciójukban részletesen fejtsék ki elképzeléseiket és csatolják számításaikat, valamint az ehhez kapcsolódó szerződéstervezeteket.
A 9. pont szerint az ajánlattételi határidő 1998. november 27. volt.
Ajánlatkérő 1998. október 27-én konzultációs értekezletet tartott, ahol több ajánlattevő is rákérdezett – többek között – a hiányzó pályázati összegek (Vízügyi és KKA Alap) elnyerésének realitására is. Erre azt a választ kapták, hogy "A pályázatokról még nem tudnak semmi biztosat", kedvező híreik vannak, "Nyilván bíznak abban, hogy megkapják a támogatásokat, egyébként nem írták volna ki a pályázatot". E konzultáción jelen volt kérelmező képviseletében Szuma László is.
Az ajánlattételi határidőig 15 ajánlat érkezett. Eszerint ajánlatot tett kérelmező, közösen az Érd és Térsége Víziközmű Kft.-vel, OMS Hungária Kft., Swietelsky Kft., PURÁTOR Kft., Contur Bau Kft., Tengely-Közmű Kft., Betonút Rt., SADE M.M Kft., Olajterv Kft., KÉV-METRÓ Kft., ALTERRA Kft., Hídépítő Rt., KEVIÉP Kft., DIAMIT Rt. és az EGUT Rt.
Ajánlatkérő az 1998. december 21-én kelt levelében értesítette az ajánlattevőket, hogy az ajánlati kiírásban vállalt 30 napos elbírálási határidőt a Kbt. 55. § (1) és (2) bekezdése alapján 60 napra, vagyis 1999. január 26-ra módosítja, tekintettel a szakmai értékelőmunkára, valamint az elbírálást lényegesen érintő KKA pályázati döntés elhúzódására.
Az ajánlatkérő települések polgármestereiből álló közbeszerzési bizottság 1999. január 26-án a 15 db ajánlat áttekintése és értékelése után egyhangú szavazással úgy döntött, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese, mint legkedvezőbb ajánlatot tevő, a Swietelsky Kft., míg az azt követő legkedvezőbb ajánlatot pedig a PURÁTOR Kft. tette mindkét létesítménynél.
Nyilvános eredményhirdetést nem tartottak, hanem a döntést hozó bizottság megbízta a döntéskor jelen lévő bonyolító képviselőjét, hogy az elbírálás eredményéről 8 napon belül írásban értesítse a pályázókat, ami meg is történt 1999. február 2-án. Az eljárás eredményének közzétételéről az 1999. február 3-án kelt levélben intézkedtek a K. É. szerkesztőbizottsága felé. A szerződést a nyertessel 1999. március 2-án megkötötte ajánlatkérő.
Kérelmező törvényes határidőben jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben kifogásolja ajánlatkérő azon jogsértő magatartását, miszerint a részvételi felhívás közzétételekor nem rendelkezett a közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges fedezettel, mivel a Központi Környezetvédelmi Alap támogatását nem nyerte el ajánlatkérő.
Sérelmezte azt is, hogy az 1999. január 31-én faxon és később postai úton megküldött tájékoztatást kérő levelükre nem válaszolt, tehát a Kbt. 38. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget ajánlatkérő. Kifogásolta továbbá, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 61. § (1) bekezdése és az ajánlati felhívásban foglaltakkal ellentétben nem tartott nyilvános eredményhirdetést, csak az 1999. február 2-án kelt levélben értesítette az ajánlattevőket az eredményről, melyet 1999. február 4-én vettek kézhez.
Álláspontja szerint jogsértést követett el ajánlatkérő azzal is, hogy második helyezett is kihirdetésre került annak ellenére, hogy azt az ajánlati dokumentációban nem kötötték ki.
Kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötésének megtiltását, továbbá jogsértés megállapítását, bírság kiszabását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ajánlatkérő költségekben marasztalását.
A kérelemre megtartott tárgyaláson nem vett részt, de levélben kérte annak távollétében történő megtartását a benyújtott kérelmének változatlan fenntartása mellett.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi feltételei a kérelem benyújtásakor nem álltak fenn.
Ajánlatkérő írásos észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását.
Álláspontja szerint az ajánlati felhívásban a rendelkezésükre álló forrásokról korrekt módon tájékoztatták az ajánlattevőket. Ezt azzal is alátámasztotta, hogy a kérelmező ügyvezetője az 1998. december 14-i levelében úgy nyilatkozott, hogy a beruházás 50%-os támogatottsági szintje mellett is vállalná saját kockázata terhére a kivitelezői feladatokat, így tisztában volt a beruházás finanszírozási helyzetével. Elismerte, hogy nyilvános eredményhirdetést nem tartottak. A második helyezett megnevezésével nem követtek el jogsértést, mert azt a dokumentációban kikötötték. Írásos észrevételüket a tárgyaláson változatlanul fenntartotta, azzal kiegészítve, hogy a szerződést a nyertesnek kiválasztott Swietelsky Kft.-vel 1999. március 2-án megkötötték mindkét létesítményre az ajánlati felhívásnak, illetve a nyertes ajánlatnak megfelelően. Ajánlatkérő úgy nyilatkozott a tárgyaláson, hogy a közbeszerzési eljárás kezdetekor hiányzó támogatásokról a tárgyalás napjáig semmilyen tájékoztatást nem kaptak az azt nyújtó alapoktól. Ugyanakkor vállalta azt is, hogy a Döntőbizottság részére pótlólag megküldi a tárgybani közbeszerzési eljáráshoz tartozó iratokat, amit már a jogorvoslati eljárás kezdetén kellett volna becsatolnia, nevezetesen az alapokkal kapcsolatos levelezéseket, értesítéseket, a vízjogi létesítési engedélyre vonatkozó határozatot és az üggyel érintett önkormányzati rendeleteket a közterület-használatról. Ezen iratok között becsatolta ajánlatkérő a Környezetgazdálkodási Intézet 1998. december 30-án kelt levelét is, melyben közölték Kerecsend község önkormányzatával, hogy "a pályázatban foglalt Kerecsend, Demjén, Egerszalók, Egerbakta és Egerszólát közös szennyvízelvezető és -tisztító rendszere megnevezésű fejlesztés a Központi Környezetvédelmi Alapból támogatásban nem részesíthető."
Demjén, Egerszalók, Egerszólát és Egerbakta községek önkormányzatai mint ajánlatkérők érdemi észrevételt nem tettek, de írásban felhatalmazták Kerecsend község polgármesterét, hogy a jogorvoslati eljárás során őket képviselje.
Az ügyben érintett felek közül az EGUT Rt. egyetértett a jogorvoslati kérelemben írtakkal és kérte tárgyalás megtartását. A Swietelsky Kft. írásos nyilatkozatában kifejtette, hogy ajánlatkérő korrekt tájékoztatást adott ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárás során. Álláspontja szerint nem követett el jogsértést ajánlatkérő, mert az ajánlatok bontásakor közölte, hogy az eredményről írásban tájékoztatja ajánlattevőket, a dokumentációban pedig kikötötte, hogy a második legkedvezőbb ajánlatot tevőt is kiválasztja, illetve ismerteti.
Más ajánlattevő nem tett érdemi észrevételt.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok, ajánlatok, írásos és szóbeli nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem részben alapos, részben elkésett, illetve alaptalan.
A kérelem azon része, amely a beruházás fedezethiányára vonatkozik, elkésett. A Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hatvan napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy kérelmező már legkésőbb 1998. október 13-án átvette az ajánlati felhívás dokumentációját, melyben ajánlatkérő tájékoztatta az ajánlattételre alkalmasnak minősített feleket a fedezet hiányáról. Ezt követően az 1998. október 27-i konzultáción is közölte ajánlatkérő, hogy nem ítélték még meg az Útalap- és KKA-támogatást, így az eljárás kezdeményezésére nyitva álló törvényes – jogvesztő – határidőt kérelmező elmulasztotta.
A fenti időpontot figyelembe véve már a 60 napos objektív határidő is eltelt a jogorvoslati kérelem benyújtásakor, így hivatalból történő eljárás megindítása sem volt lehetséges.
Nem alapos a jogorvoslati kérelem azon része, mely a közbeszerzési eljárásban második legkedvezőbb ajánlatot tevő megjelölésére vonatkozik, mert az ajánlati dokumentáció 2. pontjának hetedik bekezdésében közölte ajánlatkérő, hogy "A nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel köt szerződést."
A Döntőbizottság az ajánlatokat és a dokumentációt részletesen megvizsgálta, az abban írtakat összevetve megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelésekor a kellő figyelmet elmulasztva érvénytelen ajánlatokat is elbírált. Az ajánlati felhívás (részletes versenytárgyalási kiírás) dokumentációjának az egyéb feltételeket tartalmazó 5. pontja harmadik bekezdésében előírta ajánlatkérő, hogy az ajánlattevők a "pénzügyi konstrukciójukban részletesen fejtsék ki elképzeléseiket és csatolják számításaikat és az ehhez kapcsolódó szerződéstervezeteket". E követelmény meglétét ajánlatkérő nem vizsgálta. Megállapította a Döntőbizottság, hogy a kért szerződéstervezeteket csak négy ajánlattevő csatolta, nevezetesen a PURÁTOR Kft., a DIAMIT Rt., az OMS Hungária Kft. és a Tengely-Közmű Kft. A nyertesnek minősített Swietelsky Kft. ajánlata a kért szerződéstervezeteket nem tartalmazza. Erre való tekintettel az ajánlata érvénytelen, azt az eljárás során ki kellett volna zárni és nem vehetett volna részt az értékelésben, mert a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 53. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Figyelembe véve a Kbt. 25. §-át, mely szerint a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi, ajánlatkérőnek a figyelmes értékelés alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítani a Swietelsky Kft. ajánlatát, és ebből következően nem köthetett volna vele szerződést mint nyertesnek minősített ajánlattevővel. A Kbt. 52. § (2) bekezdésétől eltérést a törvény nem enged meg, ilyen rendelkezést nem tartalmaz.
Azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy a nyertesnek minősített ajánlat érvényessége esetén sem a legkedvezőbb ajánlat volt, de ennek részletes indokolására a fentiekre tekintettel már szükségtelen kitérni a Döntőbizottság álláspontja szerint, tekintettel a 25. §-ra.
A Kbt. 61. § (1) és (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést nyilvánosan kell kihirdetni, és erre az ajánlattevőket – több más szerv és személy mellett – meg kell hívni. Az ajánlati dokumentáció 2. pontjának hatodik bekezdése – a fenti jogszabályhelynek megfelelően – azt tartalmazza, hogy az ajánlatok elbírálására az ajánlatok felbontásától számított 30 napon belül kerül sor, és az "eredményhirdetésre az ajánlattevők külön meghívót kapnak". Az ajánlatkérő – a tárgyaláson tett nyilatkozatával is elismerten – nem tartott nyilvános eredményhirdetést. Ezzel bizonyítottan megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését. Az ajánlatkérő szabálytalanságát nem menti az sem, hogy az ajánlatok bontásáról készített jegyzőkönyvben az szerepel, hogy az ajánlattevők írásban kapnak értesítést az eredményről, de arról szó sem esik, hogy nem lesz nyilvános eredményhirdetés. Ugyanígy nem történt említés a nyilvános eredményhirdetésről az ajánlatok elbírálásának határidő-módosításáról szóló értesítő levélben sem. De ha történt volna ilyen tájékoztatás, az is ellentétes lenne a Kbt. fent hivatkozott előírásaival.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében azt is megállapította, hogy ajánlatkérők megbízásából eljáró Kerecsend Község Önkormányzata mint gesztor a kitűzött tárgyaláson való felhívásnak nem tett eleget, mert az eljárás kezdetén bekért iratok közül hiányzó iratokat a tárgyalást követő harmadik napig sem teljeskörűen juttatta el a Döntőbizottsághoz. Nevezetesen a vízjogi létesítési engedélyre vonatkozó határozatot csak ismételt – telefonon történő – sürgetésre küldték meg. Azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy nem valós adatot közölt a tárgyaláson ajánlatkérők meghatalmazott képviselője, mert a Döntőbizottság konkrét kérdésére úgy válaszolt, hogy "a továbbra is hiányzó támogatásról semmilyen tájékoztatást nem kaptak az arra jogosult szervektől, az továbbra is úgy van, ahogy az az eljárás elején volt". Ezzel szemben a tárgyalást követő harmadik napon becsatolták a Döntőbizottsághoz a Környezetgazdálkodási Intézet fentebb hivatkozott, 1998. december 30-i levelét, melyben értesítették őket, hogy a Központi Környezetvédelmi Alapból támogatásban nem részesíthető a tervezett fejlesztés.
A fentebb kifejtettek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 85. §-a szerinti bírsággal sújtotta Kerecsend Község Önkormányzatát és a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és g) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta az öt település önkormányzatával mint ajánlatkérőkkel szemben. A bírság kiszabásánál a Döntőbizottság figyelembe vette a súlyos jogszabálysértés mellett azt a tényt is, hogy az önkormányzatok alulfinanszírozottak, ezért az 5 000 000 Ft, mely a beszerzési érték mintegy 0,24%-a csak, messze alulmarad a Kbt. 88. § (4) bekezdésében foglalt 30%-os felső határral, ami a bírság kiszabásánál megengedett.
A jogorvoslati kérelem elkésett és megalapozatlan részét a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján elutasította a Döntőbizottság.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. április 9.
Dr. Bíró László s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Eke Pekács Tibor s. k.
közbeszerzési biztos
