KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2643)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.19/15/1999.
Tárgy: Consact Kft. és társa jogorvoslati kérelme a Közlekedés Felügyelet közbeszerzési eljárás ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
D. Horváth & Martony Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. D. Horváth László (1061 Budapest, Andrássy út 31.) ügyvéd által képviselt Consact Minőségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Iroda (1148 Budapest, Fogarasi út 10–14.), Struktúra Minőségfejlesztési Kft. (1137 Budapest, Radnóti M. u. 2.), TÜV Rheinland Hungária VRF Kft. (1061 Budapest, Paulay E. u. 52.), Senzor P. E. Gazdaságmérnöki Kft. (1055 Budapest, Szent I. krt. 11., továbbiakban: kérelmezők) Közlekedési Főfelügyelet (1066 Budapest, Teréz krt. 38., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Közlekedés Felügyeleti intézmények egységes minőségbiztosítási rendszere feltételeinek kialakítása és auditálásra történő előkészítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § d) pontját, ezért a Döntőbizottság 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírság megfizetésére kötelezi. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli észrevétele, a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok, a tárgyaláson tett érdemi nyilatkozatok és egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A Közlekedési Főfelügyelet főigazgatója 1998. december 8-án levélben fordult a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkárához, melyben tájékoztatást adott arról, hogy a budapesti, valamint a megyei felügyeletek szándéka az ISO szabvány követelményeinek megfelelő minőségbiztosítási rendszer bevezetése. E levélben hivatkozott arra, hogy "a főfelügyelet és a felügyeletek tevékenységének mielőbbi egységes rendszer szerinti működése feltétlenül indokolt, mivel – túl azon, hogy a hatósági tevékenység színvonala a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével és alkalmazásával azonosan magas színvonalúvá válhat – az elérhető hatékonyabb tevékenységből eredő költségmegtakarítás felhasználható az egyre szükségesebbé váló technikai fejlesztések részbeni megvalósítására." Majd utalt arra, hogy "ahhoz, hogy a kedvező hatások már 1999. évben jelentkezzenek és a működési tapasztalatok alapján minden bizonnyal szükségessé váló korrekciókat követően 2000. január 1-jétől a főfelügyelet és valamennyi felügyelet tevékenységének menetét és összehangolását megvalósító egységes minőségbiztosítási rendszer képes legyen az elvárható módon és feltételekkel működni, indokolt a tárgybani közbeszerzési eljárás mielőbbi lefolytatása." A levélben megfogalmazott állítása szerint "a tevékenységre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatása, a rendszer megfelelő kidolgozása és a működési feltételek kialakítása rendkívül időigényes folyamat, melyből kizárólag a közbeszerzési eljárás időszükséglete csökkenthető."
A fentiekben idézett indokolás mellett a KHVM helyettes államtitkárától arra kért engedélyt ajánlatkérő, hogy az 1999. évi költségvetés terhére történő kötelezettségvállaláshoz, valamint a Kbt. 70. § d) pontjában fennálló feltételek miatt a legrövidebb időszükségletű tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatásához járuljon hozzá.
A minisztérium 1998. december 10-én kelt, 011539/001/1998. számú levelében engedélyezte ajánlatkérőnek, hogy az 1999. évi költségvetés terhére a Kbt. 70. § d) pontja szerint tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytasson le a főfelügyelet. Az ajánlatkérő azonban már ezt megelőzően, 1998. december 9-én megbízási szerződést kötött az APEX-MM Tanácsadó Szolgáltató és Kereskedő Kft.-vel hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lebonyolítására.
A lebonyolító 1998. december 11-én írásban ajánlattételre hívta fel az ajánlatkérő által előzetesen megjelölt alábbi cégeket: Controll Rt., Purátor Hungária Rt. és Selectrade Kft.
A beszerzés tárgya a Fővárosi és 18 megyei Közlekedési Felügyelet (a Győr Moson-Sopron Megyei kivételével) egységes minőségbiztosítási rendszer feltételeinek kialakítása és auditálásra történő előkészítése volt.
A teljesítés határidejét a felhívásában 1999. december 31. napjában jelölte meg. A részajánlattétel lehetőségét kizárta. Meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, illetőleg az ajánlatok elbírálásának szempontjait. Az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat alapján kívánta kiválasztani.
Megadta az elbírálási szempontokat fontossági sorrendben, ezek a következők voltak:
– a feladat tematikájának kidolgozottsága,
– az ajánlattevő referenciái,
– a szolgáltatás ára,
– vállalt teljesítési határidő,
– fizetési feltételek.
Az ajánlattételi határidőig, 1998. december 22. napjáig 1 ajánlat, a Controll Rt. ajánlattevő ajánlata érkezett 72 500 000 Ft-os bruttó árral.
A felek még ezen a napon tárgyaltak, és az eredmény kihirdetésére 1998. december 22-én sor került, nevezetesen a nyertes a Controll Rt. lett, és a felek a keretszerződést 1999. január 4-én megkötötték. Az ajánlattevő vállalta az 1999. december 31-i teljesítési határidőt.
A K. É.-ben az eredményről szóló tájékoztató 1999. január 20-án jelent meg.
A kérelmezők 1999. február 8-án nyújtottak be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet. Előadták, hogy a K. É.-ből, amely 1999. január 21-én került kézbesítésre, szereztek arról tudomást, hogy az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazott, annak ellenére, hogy álláspontjuk szerint annak törvényi feltételei nem álltak fenn, hiszen nem volt olyan ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség, ami ezt indokolta volna, illetve álláspontjuk szerint a feladat tekintetében nyílt eljárás is alkalmazható lett volna. Álláspontjuk szerint megsértette az ajánlatkérő a Kbt. 24. §-át is, amikor olyan cégeket hívott fel ajánlattételre, akik közül az egyik nem rendelkezik a tevékenység ellátásához szükséges, Cégbíróság által bejegyzett tevékenységi körrel, a másik pedig megfelelő referenciával. A módosított kérelmükben kérték a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértést, bírságot szabjon ki, a felmerült költségek megfizetésére kötelezze az ajánlatkérőt.
Jogorvoslati kérelmet terjesztettek elő továbbá a nyertes Controll Rt.-vel szemben is. Kérték, hogy a Döntőbizottság tiltsa el a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, mert álláspontjuk szerint egyrészt a törvény preambulumában foglalt törvényalkotói kívánalommal ellentétes, valamint a Kbt. 24. §-ába ütköző magatartást tanúsított, amikor is nem tájékoztatta arról az ajánlatkérőt, hogy kik még azok a potenciális ajánlattevők, akiket ebbe a közbeszerzési eljárásba ajánlattételre fel lehet hívni, illetőleg nem tájékoztatta arról, hogy a felhívott ajánlattevők között olyanok szerepelnek, akik nem rendelkeznek a feladat elvégzéséhez szükséges bejegyezett tevékenységi körrel. A nyertes ajánlattevő a gyakorlatban kialakult szokásos díjat ismerte, ezzel ellentétben erről nem tájékoztatta az ajánlatkérőt, illetőleg másfélszeres díjat számolt fel és ezen az áron kötötték meg a szerződést.
A nyertes ajánlattevő készítette fel ezen feladat ellátására valamennyi felhívott céget, így a fent vázolt ismeretekkel rendelkeznie kellett.
Az ajánlatkérő elsődlegesen a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte elkésettségre hivatkozással, másodlagosan alaptalanságra.
Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelmet 1999. február 9-én és nem február 5-én nyújtotta be kérelmező. A február 5-én kelt jogorvoslati kérelemmel egyidejűleg ugyanis az igazgatási szolgáltatási díjat nem fizette meg, annak pótlására csak 1999. február 9-én került sor, így a beadás napjának ezt a napot kell tekinteni. Ebben az esetben pedig a kérelem elkésett, így a Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 80. § (3) bekezdése értelmében érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania. Előadta továbbá, hogy a törvény szabályozásából következik, hogy valamennyi kérelmezőnek meg kell fizetni a kérelem benyújtásával egyidejűleg a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat, jelen esetben 3 kérelmező közösen adta be a kérelmet egyszeri eljárási díj fizetése mellett, amely álláspontja szerint az elutasítás terhével jár.
Alaptalan a jogorvoslati kérelme a kérelmezőnek álláspontja szerint, mert jogszerűen alkalmazták a Kbt. 70. § d) pontját. Tekintettel arra, hogy az 1998. évi költségvetés nem tette lehetővé az 1997-ben még nem tervezett feladat pótlólagos finanszírozását, így az eljárás a fedezet hiányában nem volt megindítható, arra csak akkor került sor, amikor a szaktárca engedélyezte az 1999. évi költségvetés terhére történő beszerzést. Ezen feladatot 2000. január 1-jéig kell befejezni oly módon, hogy nemcsak az egységes minőségbiztosítási rendszer feltételeinek kialakítása és auditálásra történő előkészítése a feladat, hanem magának az auditálásnak is be kell fejeződnie a fenti időpontig, és emiatt a határidők a nyílt eljárásban nem lehettek volna betarthatók.
Az alapelvek betartása érdekében hívtak fel ajánlattételre 3 gazdálkodó szervezetet, így álláspontjuk szerint nem sértették meg a törvény alapelveit, hiszen egyébként a tárgyalásos eljárás ezen fajtája esetében nem is írja elő azt, hogy több ajánlattevőt kellene felhívni ajánlattételre.
Egyéb érdekelt Purátor Hungária Kft. érdemi észrevételében előadta, hogy nem kívánt a közbeszerzési eljárásban részt venni, mert a pályázati határidő rövidsége miatt megfelelően a feladatot nem tudta elvégezni.
Selectrade Kft. ugyancsak a szűk határidőkre tekintettel, valamint a kapacitásának leterheltsége miatt nem kívánt ajánlatot tenni.
A nyertes ajánlattevő Controll Rt. a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, előadta, hogy a Kbt.-be ütköző, illetve azzal ellentétes cselekményt nem tanúsított, ily módon hamis adatot nem szolgáltatott.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy több kérelmező közösen is benyújthat-e egyszeri eljárási díj megfizetése mellett közös jogorvoslati kérelmet, valamint, hogy a jogorvoslati kérelem törvényben előírt határidőn belül került-e előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása hivatalból vagy kérelemre indul. A kérelmet a (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő, az ajánlattevő, vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
Az idézett rendelkezések meghatározzák, hogy az eljárás kérelemre indul, hogy a kérelmet mely személyek nyújthatják be, azonban nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy az itt meghatározott személyek közös jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultak-e. Ugyancsak nem rendelkezik erről a Kbt. mögöttes szabályaként alkalmazandó, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) sem. Kifejezett tiltó rendelkezés hiányában pedig azt a jogorvoslati kérelmet, amelyet több kérelmező közösen egy iratba foglalva nyújt be, jogszabályi alap hiányában elutasítani nem lehet.
A Kbt. 79. § (6) bekezdése szerint az igazgatási szolgáltatási díjat a Döntőbizottság eljárásáért kell fizetni, mégpedig eljárásonként 30 000 Ft-ot. Amennyiben pedig az eljárásért kell a nevezett díjat fizetni, a díj fizetést nem befolyásolja, hogy ez az eljárás egy vagy több kérelmező kérelmére indult. A jelen jogorvoslati eljárás alapját képező közös jogorvoslati kérelem pedig egy eljárásban elbírálható, miután egy közbeszerzési eljárásban hozott, rájuk nézve ugyanazon sérelmes ajánlatkérői döntést támadják.
Minderre tekintettel tehát a Döntőbizottság álláspontja szerint jogszerűen került közös kérelemben előterjesztésre a jogorvoslati kérelem.
A kérelem elkésettségére történő hivatkozás nem megalapozott. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmet 1999. február 5-én joghatályosan azért nem terjesztették elő, mert a kérelem benyújtásával egyidejűleg az eljárási díj megfizetésére nem került sor a Kbt. 79. § (6) bekezdése ellenére, hiánypótlási lehetőséget pedig ez esetben a törvény nem biztosít. Ily módon a kérelmet azzal az időponttal kell beadottnak tekinteni, amikor az illetékbélyeget lerótták. Ehhez az időponthoz viszonyítva pedig azt elkésettnek kell tekinteni.
A Kbt 79. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bizottság kérelemre indult eljárásáért – az eljárás megindításakor – 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az idézett rendelkezésből megállapítható – ajánlatkérő állításával ellentétben –, hogy a jogszabály az eljárás megindításához és nem a kérelem benyújtásához köti a díjfizetést. A kérelem benyújtása és az eljárás megindítása nem azonosítható, a kérelem benyújtása a kérelmező jogi aktusa, míg az eljárás megindítása a Döntőbizottságé. Az eljárási díj fizetésére vonatkozó szándékát kérelmező jogorvoslati kérelmében jelezte. A díjfizetésre vonatkozó szándék jelzése következtében a Döntőbizottságnak a Kbt. 80. § (3) bekezdését alkalmazni módja nem volt, figyelemmel a Kbt. 79. § (6) bekezdésére, illetve az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ára is. E rendelkezés (1) bekezdése előírja, hogy egyes államigazgatási eljárásokért díjat kell fizetni. A díjat illetékbélyeggel vagy pénzfizetéssel kell leróni a (4) bekezdés szerint. Díjfizetés elrendelése esetén ugyanezen rendelkezés (5) bekezdése szerint rendelkezni kell a bankszámla megnevezéséről, a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos részletes szabályokról. Ezeket a részletes szabályokat az eljárási díjat megállapító Kbt. és más jogszabály sem tartalmazza. Ennek megfelelően a Döntőbizottság kérelmezőt tájékoztatta a jogorvoslati kérelem érkezése napján a díjfizetés módjáról, amelynek kérelmező haladéktalanul eleget tett. Az eljárás megindításáig tehát kérelmező az eljárási díjat megfizette. A díj későbbi időpontban történő megfizetése ugyanakkor nem vonja maga után, hogy a kérelmet a díjfizetés időpontjával kell beadottnak tekinteni. Figyelemmel arra is, hogy a Kbt. nem a kérelem benyújtásával, hanem az eljárás megindításával egyidejűleg rendeli megfizetni az eljárási díjat.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése értelmében az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon beül kérhető, illetőleg kezdeményezhető. Az ajánlatkérő által indított eljárás hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás volt, így akik ezen közbeszerzési eljárásban nem vettek részt, csak az eljárás eredményéről szóló K. É.-ben megjelent hirdetményből szereztek tudomást az eljárásról. Jelen hirdetmény közzétételének időpontja 1999. január 20. napja volt, míg a kérelmezőkhöz való kézbesítése 1999. január 21-én történt, így az egyik fél által sem vitatott január 21-i napot kellett a tudomásszerzés időpontjának tekinteni, ehhez képest a kérelmezők a jogorvoslati kérelmüket – az előzőekben kifejtett indokolásnak megfelelően – 1999. február 5. napján, azaz a jogvesztő határidő utolsó napján postára adták, így azt időben érkezettnek kellett tekinteni.
A jogorvoslati kérelem részben alapos.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi. E rendelkezés alapján tárgyalásos eljárás alkalmazására kivételes, a Kbt. 70. § a)–i) pontjaiban meghatározott esetben kerülhet sor. A vitatott ügyben ajánlatkérő a 70. § d) pontjára alapítottan folytatott le tárgyalásos eljárást. Eszerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az általa előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt vagy meghívásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Ajánlatkérő a rendkívüli sürgősséget az alábbi körülményekre alapította: a) 1999. december 31-ig az egységes minőségbiztosítási rendszer feltételeinek kialakításán és auditálásra történő előkészítésén túl a külső auditálást is el kell végezni; b) az 1998. évi költségvetés nem tette lehetővé az 1997-ben még nem tervezett feladat pótlólagos finanszírozását, így az eljárás fedezet hiányában korábban nem volt megindítható; c) az egységesség biztosítása érdekében valamennyi intézmény minőségbiztosítási feladatait egy céggel kell elvégeztetni, így a teljesítés időben meglehetősen elhúzódik.
Az eljárás során többször hivatkozott arra, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltétele a minőségbiztosítási rendszer 2000. január 1-jéig történő kiépítése és bevezetése. Hivatkozott arra, hogy az ezzel kapcsolatban elvégzendő feladatok ütemezése a KHVM-ben elkészült, mely ütemezésben ajánlatkérő részére feladatul szabták az 2000. január 1-jei bevezetés megvalósítását.
Az eljárás során a Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyalásos eljárás alkalmazásának törvényi feltételei nem álltak fenn.
Olyan jogszabály vagy kormányzati döntés, amely a minőségbiztosítási rendszer 2000. január 1-jei bevezetését elrendelte volna, nincs. Erre ajánlatkérő tett javaslatot 1998. december 8-i levelében, amelyben a "mielőbbi" bevezetést arra hivatkozva szorgalmazza, hogy a bevezetéssel magasabb színvonalúvá válhat a hatósági munka, amely költségmegtakarításokat eredményezve technikai fejlesztéseket tesz lehetővé. Itt utal arra is, hogy a tevékenységre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatása, a rendszer megfelelő kidolgozása és a működési feltételek kialakítása rendkívül időigényes feladat, melyből kizárólag a közbeszerzési eljárás időszükséglete csökkenthető.
Az e levélben megfogalmazott indokok nem alapozzák meg a rendkívüli sürgősséget. A rendkívüli sürgősséget megalapozó helyzet a Kbt. értelmezéséhez segítségül hívott indokolás szerint is akkor áll elő, ha a közbeszerzésre irányuló szerződés gyors megkötésének és teljesítésének elmaradása az ajánlatkérő helyzetében nagymértékű, súlyos hátrányt, kárt okozna. A vitatott ügyben a szerződés későbbi időpontban – a nyílt eljárásra vonatkozó határidőben – történő megkötése, illetve a későbbi teljesítés ilyen helyzetet nem eredményezett. Ezt kétséget kizáróan alátámasztja a felek között létrejött szerződés. Ennek tartalma alapján valamennyi megyei felügyeletnél a minőségbiztosítási rendszer hatályba nem lép.
A Döntőbizottság megállapította a becsatolt ajánlatból, hogy az alábbi feladatokat vállalja a nyertes ajánlattevő. 1. szakaszban: oktatás, tréning keretében; 2. szakaszban: alapdokumentumok elkészítése, kézikönyv és eljárásgyűjtemény létrehozása; 3. szakaszban: a kézikönyvben leírtak bevezetése, oktatás, tevékenység szabályozása, valamint belső auditálás.
A Döntőbizottság a becsatolt nyertes ajánlatból, illetve a keretszerződésből azt is megállapította, hogy a teljesítési határidő 1999. december 31. volt.
Az ajánlatának 2. sz. mellékletében rögzítette nyertes ajánlattevő, hogy ezen teljesítési határidőn belül mely megyékben, hogyan végzi el a feladatot. Megállapítható volt továbbá az is az iratokból, illetőleg az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatából, hogy a nyertes által befejezett tevékenységet követően kerül sor az ún. idegen vagy külső auditálásra, amely auditor megvizsgálja a rendszer szabványnak megfelelő működését, és az auditálással igazolja a külső gazdasági környezet felé, hogy az illetékes gazdálkodó szervezet, azaz jelen esetben a Közlekedési Felügyelet a szabványnak megfelelően végzi a minősítéseket.
A külső auditor a felülvizsgálat során megvizsgálja a rendszer felépítését, szabályozottságát és a leírt technológia betartását, így ennek a feladatnak a végrehajtása is jelentős időigényű. Mivel a nyertes ajánlattevő december 31-ig fejezi be több mint 8 megyében az előkészítést, így az auditor által ellenőrzött minőségbiztosítási rendszer 2000. január 1. napjával életbe lépni nem tud, holott az ajánlatkérő kifejezetten ezen határidőre figyelemmel folytatott le a sürgősséget szem előtt tartva tárgyalásos eljárást, hogy külső auditálással együtt kell a rendszernek megvalósulnia.
Amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást előkészítő munkát kellő körültekintéssel végzi el, maga is láthatta volna, hogy külső auditálással együtt a feladat elvégzésére mennyi időre van szüksége. Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során nem tudta okirati vagy egyéb bizonyítékokkal alátámasztani az eljárás alapjául szolgáló rendkívüli sürgősséget.
Nyilvánvaló, hogy nem alapozza meg a rendkívüli sürgősséget az sem, hogy az ajánlatkérő felügyeletét ellátó minisztérium hozzájárulását adta a tárgyalásos eljárás lefolytatásához. A Kbt. 25. §-a kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi. Olyan megengedő szabálya a Kbt.-nek nincs, amely szerint egyes esetekben a felügyeleti szerv engedélyével a Kbt. rendelkezéseitől el lehet térni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ezért az ajánlatkérő azzal a magatartásával, mellyel tárgyalásos eljárást alkalmazott, megsértette a rendelkező részben foglalt törvényhelyet a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel.
A Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő jogsértését nem állapította meg. A Kbt. 53 § (1) bekezdés c) pontja sértő magatartást nevesít az ajánlattevő részéről, nevezetesen amikor ő a közbeszerzési eljárás során ajánlatában hamis adatot szolgáltat. Ebből a törvényi szabályozásból az következik, hogy a hamis adatszolgáltatás csak tevőleges magatartással és nem "hallgatással" valósítható meg. Az ajánlattevő feladata az, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak megfelelően tegye meg a valóságnak megfelelő tartalommal az ajánlatát. A rendelkezésre álló iratokból nem volt megállapítható, hogy olyan nyilatkozatot tett volna ajánlattevő, mellyel megvalósította volna a hamis adatszolgáltatás törvényi tényállását.
Erre tekintettel a kérelmezők jogorvoslati kérelmének ezen részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant utasította el.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki, figyelemmel a Kbt. 88. § (4) bekezdésére, a rendelkező részben meghatározott bírságot ítélte arányban állónak az elkövetett jogsértés súlyával. A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte a jogsértés okozóját 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. március 30.
Dr. Deli Betty s. k. Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
