KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2842)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.38/7/1999
Tárgy: Neo-Motors Hungária Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest XIX. Kerületi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Neo-Motors Hungária Kft. (1144 Budapest, Egressy út 186., továbbiakban: kérelmező) kérelmező Budapest XIX. Kerületi Önkormányzata (1195 Budapest, Városház tér 18., továbbiakban: ajánlatkérő) 1 db dízelüzemű, országjárásra alkalmas autóbusz beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárás ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését, figyelemmel az 52. § (2) bekezdés d) pontjára. Ezért az ajánlatkérő nyertes Ikarus-Trade Kft.-re vonatkozó közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás során keletkezett iratai, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok és egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. december 23-i 51. számában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg 1 db dízelüzemű, országjárásra alkalmas autóbusz beszerzésére.
Az ajánlatkérő beszerzői igényeit csak az ajánlati felhívásban határozta meg, ajánlati dokumentációt nem készített. A felhívása 3. a) pontjában előírta a beszerzés tárgyát és mennyiségét oly módon, hogy 1 db dízelüzemű autóbusz kb. 45 utas + egy kísérő + egy gépkocsivezető elhelyezésére alkalmas legyen. További ajánlatkérői kívánalmat nem határozott meg. Az ajánlati felhívásában megjelölte az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára kért adatokat és tényeket, nevezetesen:
– cégbejegyzési adatokat (a főváros mint Cégbíróság által kiadott cégkivonat másolata),
– cég éves forgalma (2 évre visszamenőleg) a pénzügyi alkalmasság megítéléséhez,
– fő mérlegadatokat (az 1997. évi mérleg alapján) a pénzügyi alkalmasság megítéléséhez,
– pénzintézeti nyilatkozatot az ajánlattevő fizető- és hitelképességéről,
– írásbeli nyilatkozatot arról, hogy sem az ajánlattevő, sem a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontja szerinti személyek nem tartoznak a Kbt. 46. § (1) bekezdésének hatálya alá,
– a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjai szerinti igazolásokat, iratokat a műszaki alkalmasság megítéléséhez.
Pontosan meghatározta az ajánlattétel határidejét, nevezetesen a hirdetmény közzététele napját követő első naptól számított 41. napban, valamint az ajánlati felhívás 15. pontjában meghatározta az ajánlatok elbírálásának pontos határnapját, így az ajánlattételi határidő lejártát követő 15. napon belül kerül erre sor, azaz 1999. február 17-ig. Meghatározta a szerződéskötés időpontját is oly módon, hogy a nyertes ajánlattevővel szerződéskötésre az eredményhirdetést követő 1 napon belül kerül sor. A felhívásban előírta a szerződés teljesítésének határidejét a következők szerint: a szerződés létrejöttétől számított 60 nap a teljesítési határidő. Ajánlati felhívásának 15. pontjában kikötötte, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén az ajánlatkérő a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést.
Meghatározta továbbá az ajánlatok elbírálásának szempontjait, nevezetesen az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, ezért megadta az elbírálási szempontok fontossági sorrendjét is, amelyek az alábbiak voltak:
– műszaki feltételek teljesítése, minőség,
– ajánlati ár, üzemeltetési költség,
– garancia időtartama, módja, feltételei, karbantartása, dokumentációk rendelkezésre bocsátása,
– referenciák.
A felhívásnak megfelelően 1999. február 2-án került sor az ajánlatok bontására, amikor is a beérkezett 4 ajánlat került ismertetésre: Ikarus-Trade Kft., Weekend Busz Kft., Neo-Motors Kft., Intersaki Kft. ajánlata.
Az Ikarus-Trade Kft. árajánlata 31 850 000 Ft+áfa, teljesítési határidő 1999. május 15. +30 nap kötbérmentes határidő került megjelölésre, Weekend Busz Kft. árajánlata bruttó 36 250 000 Ft, teljesítési határidő a szerződést követő 5. munkanapon történik, Neo-Motors Hungária Kft. bruttó ajánlati ára 31 875 000 Ft, teljesítési határidő szerződéskötéstől számított 60 napban került kikötésre, Intersaki Kft. ajánlati ára 40 000 000 Ft+áfa és a teljesítési határidő ajánlatában nem volt meghatározva.
1999. február 17-én szakmai bírálóbizottság értékelte az ajánlatokat, és két ajánlatot nyilvánított érvényesnek, az Ikarus-Trade, valamint a kérelmező ajánlatát. Így ezen két ajánlatot hasonlította össze az elbírálási szempontok szerint.
1999. február 18-án a felhívásnak megfelelően került sor az eredményhirdetésre, ahol az legkedvezőbb ajánlatot tevőként az Ikarus-Trade Kft. ajánlatát hirdették ki nyertesnek, míg a második legkedvezőbb ajánlatot tevőként a Neo-Motors Kft-t. Az ajánlatkérő a szerződést nem kötötte meg.
A kérelmező 1999. március 3-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérelmében sérelmezte az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot ő adta, ellentétben a nyertessel. Ezért kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését semmisítse meg, és a felmerült költségek viselésére kötelezze ajánlatkérőt.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint jogszerűen jártak el, megvizsgálták az ajánlatokat teljeskörűen érvényesség szempontjából is. Érvényesnek ítélték mind a nyertes, mind a kérelmező ajánlatát és ezt követően a felhívásuknak, a Kbt. szabályait figyelembe véve, és az elbírálási szempontok szerint hasonlították össze az ajánlatokat, és álláspontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot a nyertes Ikarus-Trade Kft. tette.
Az Ikarus-Trade nyertes ajánlattevő álláspontja szerint az ajánlatkérő szem előtt tartva a Kbt. 56. §-át és az 59. §-át az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta ki jogszabályszerűen.
Így a legkedvezőbb ajánlatot ők adták, erre tekintettel kérte alaptalanságra hivatkozással a jogorvoslati kérelem elutasítását. A kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem elbírálása során elsődlegesen azt kellett megvizsgálnia, hogy a benyújtott ajánlatok mindegyike érvényes volt-e, illetőleg szükség volt-e a kizárás jogintézményét alkalmazni.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, és a kért ellenszolgáltatás összegére. A (2) bekezdés értelmében továbbá az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az erre vonatkozó igazolásokat, amelyeket az ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban előírt az ajánlatkérő, csatolni köteles.
Az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapíthatja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg mely ajánlattevővel szemben kell a kizárás jogintézményét alkalmazni. A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, míg az 53. § (1) bekezdése azokat az esetköröket részletezi, amelyek fennálltakor az ajánlattevőt ki kell zárni az eljárásból.
Mind az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, mind pedig a kizárás intézményének alkalmazása esetén a jogkövetkezmény azonos, azaz a közbeszerzési eljárás további szakaszában már nem vehetnek részt azok, akik érvénytelen ajánlatot tettek, illetőleg az az ajánlattevő, akivel szemben kizárási ok áll fenn, ezért ezen ajánlatok érdemben nem kerülhetnek elbírálásra.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az az ajánlat, amely nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A becsatolt ajánlatok értékelése vizsgálatakor a Döntőbizottság szem előtt tartotta az ajánlatkérő ajánlati felhívását. Ebben az ajánlatkérői kívánalom csak annyiban került meghatározásra, hogy országjárásra legyen alkalmas a beszerezni kívánt busz, illetőleg egy mennyiségi meghatározást adott. További bővebb ajánlatkérői kívánalmat nem rögzített az ajánlatkérő. Pontosan meghatározta azonban, hogy milyen forrás áll a rendelkezésére, illetőleg kikötötte a teljesítés határidejét is, ami a hirdetmény közzétételének napjából kiindulva pontosan meghatározható ajánlattevői kívánalom volt.
Az ajánlattevők így már az ajánlati felhívás megjelenésekor megállapíthatták, hogy milyen teljesítési határidőt vár az ajánlatkérő, hiszen a hirdetmény megjelenésének időpontja, azaz 1998. december 23-hoz képest állapított meg határidőket. A teljesítési határidő a szerződés létrejöttétől számított 60 napban került meghatározásra, míg a szerződéskötésre úgy rendelkezett, hogy az eredményhirdetést követő 1 napon belül kerül sor, míg az ajánlatok elbírálására az ajánlattételi határidő lejártát követő 15 napon belül kerül sor. Tehát ebből következően a teljesítési határidő legvégső határnapja megállapítható volt az ajánlati felhívásból. Az ajánlat benyújtásának időpontja 1999. február 2-a volt, az ajánlatok elbírálása és az eredményhirdetés 1999. február 17-e, míg a felhívás értelmében ily módon a szerződéskötés időpontját 1999. február 18-ban lehet meghatározni a felhívás értelmében, és ehhez viszonyítottan 60 napon belüli szállítást kért az ajánlatkérő, ily módon a szállítás véghatárideje 1999. április 19-e volt.
A nyertes ajánlattevő ehhez képest a teljesítési határidejét későbbi időpontban állapította meg, 1999. május 15-ben azzal, hogy (nyertes ajánlatának 2. oldala) kikötötte a felhívással ellentétesen 30 nap kötbérmentes határidőt. Ebből megállapítható volt, hogy a teljesítési határidőre vonatkozó ajánlattevői nyilatkozat nem volt határozott, illetőleg mindenképpen az ajánlatkérői kívánalmon és felhívásban szereplő határidőn túli.
Ezzel szemben a kérelmező ajánlatának szállítási határideje a szerződéskötéstől számított 60 napban került vállalásra a felhívásnak megfelelően.
Az ajánlatkérő nem észlelte, hogy a nyertes ajánlattevő az önmaga által megállapított, és az ajánlati felhívásban, valamint dokumentációban meghatározott feltételeknek (szállítási határidő) nem felelt meg, és így nem állapította meg legkésőbb az eredményhirdetéskor, hogy ajánlata érvénytelen, hanem nyertesnek hirdetette ki, annak ellenére, hogy a Kbt. 53. § (2) bekezdése értelmében az eljárás további szakaszában már nem vehetett volna részt.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásától nem térhet el, hiszen a teljesítési határidő vállalása érvényességi követelmény, erre vonatkozó határozott nyilatkozat az ajánlat beadásának pillanatában szükséges kelléke az ajánlatnak.
Minderre tekintettel tehát a Döntőbizottság megállapította, hogy ezen ok miatt a nyertes ajánlattevő ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak, ezért az érvénytelen, így az ajánlatkérő elmulasztotta ezen ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani a Kbt. 52. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel, ily módon ez az ajánlat már nem alkalmas az érdemi összehasonlításra.
A Döntőbizottság nem tudta elfogadni ajánlatkérőnek azon védekezését, hogy a majdan megkötendő szerződés szerződéskötési időpontjához viszonyítottan kívánta értékelni a 60 napos teljesítési határidőt, hiszen minden lényeges határidőt előírt ajánlati felhívásában.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy a nyílt eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Így az ajánlatkérő az ajánlati felhívásához kötve van, attól nem térhet el.
Jelen eljárásban ajánlatkérő pontosan meghatározta a teljesítési határidőt, így az ajánlati felhívásának ezen részéhez is kötve van, attól nem térhet el és erre az ajánlattevőnek is határozottan ajánlatában nyilatkoznia kellett. A szerződéskötéskor ezt a létrejövő szerződés fontos elemét nem állapíthatják meg a felek utólag szabadon, hiszen az ajánlatban, illetőleg a felhívásban foglaltaknak megfelelően kell, illetőleg lehet a közbeszerzési eljárás befejezéseképpen létrejött szerződést megkötni.
A Döntőbizottság megvizsgálta a Weekend Kft. és az Intersaki Kft. ajánlatát is. Megállapítható volt a becsatolt iratokból, hogy a Weekend Busz Kft. ajánlatához nem csatolta a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő igazolásokat a hiánypótlásra adott határidőt követően sem, így helyesen állapította meg, hogy az ajánlatuk a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel érvénytelen.
Ugyancsak helytálló volt az ajánlatkérő Intersaki Kft. vonatkozásában megállapított döntése, ugyancsak a fenti törvényhelyre alapítottan, hiszen az ajánlati felhívásában ajánlatkérő megadta, hogy 40 000 000 Ft áll rendelkezésére a beszerzésre, az Intersaki által megajánlott busz ára pedig ezt az értéket túlhaladta, hiszen 40 000 000 Ft+áfa vonatkozásában tett ajánlatot, így erre vonatkozó döntése is helytálló volt az ajánlatkérőnek.
Mindebből tehát megállapítható, hogy érvényes ajánlatot a közbeszerzési eljárásban a kérelmező tett. Maga az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában meghatározta, hogy nemcsak a legkedvezőbb ajánlatot tevőt, hanem a második legkedvezőbb ajánlatot tevőt is kihirdeti, ezt maga az ajánlatkérő meg is tette a közbeszerzési eljárása során, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést, és a c) pontjára figyelemmel megsemmisítette kizárólag a nyertesre vonatkozó közbeszerzési eljárást lezáró döntését.
Figyelemmel arra, hogy a jogsértés megállapításra került, kötelezte a Döntőbizottság az ajánlatkérőt 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. március 29.
Dr. Deli Betty s. k. Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
