KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2844)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.35/9/1999
Tárgy: Orako Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme a Kincstári Vagyoni Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Orako Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1222 Budapest, Gádor u. 130., képviseli: dr. Vajk Kálmán ügyvéd, 1114 Budapest, Bukarest u. 9., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (1054 Budapest, Zoltán u. 16., képviseli: dr. Szoboszlai Katalin jogtanácsos, továbbiakban: ajánlatkérő "villamos berendezések szabványossági felülvizsgálata utáni hibajavítási munkák 7 db ingatlanon" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A kérelmező és az ajánlatkérő az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1998. október 28-án megjelent 43. számában elektromos hibajavítási munkák végzésére tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás formájában.
A villamos berendezések szabványossági felülvizsgálata utáni hibajavítási munkákat 7 db ingatlanon kellett elvégezni.
Az ajánlatkérő részajánlattételre biztosított lehetőséget, többváltozatú ajánlatot azonban nem lehetett tenni. Az ajánlati felhívás 4. pontja a teljesítés határidejeként 1999. január 31-ét jelölte meg.
Az ajánlati felhívás 11. pontja tartalmazta, hogy az ajánlattevőknek pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságukat milyen módon kell igazolniuk.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az elbírálási szempontok alábbi fontossági sorrendjében:
– ár,
– határidő,
– referencia.
Az ajánlattételi határidőig, 1998. december 8-ig ajánlatot tettek: Észak-budai Tervező és Szolgáltató Kft., Lavina Építő és Szerelőipari Rt., Matávcom Kft. Kelet-magyarországi Igazgatósága, Kemler Alpin-Bau Kft., MLB Villamos Biztonságtechnikai és Szolgáltató Gmk., Gonkez Szolgáltató Kft., Épvill Kft., SÉV Salgótarjáni Épületvillamossági és Szerelő Kft., I.B.C.E Kft. és kérelmező.
Az ajánlati felhívás 15. pontja az egyéb információk között tartalmazta, hogy az elbírálás az ajánlattételi határidő lejártát követő 30 napon belül fog megtörténni. Az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, a döntéséről 1998. december 18-án írásban értesítette az ajánlattevőket, egyúttal a levél tartalmazta a nyilvános eredményhirdetés időpontját is, melyet ajánlatkérő 1998. december 28-án 10.00 órában jelölt meg.
A Döntőbizottság ugyancsak a jelen jogorvoslati eljárás kérelmezője által 1998. december 22-én előterjesztett jogorvoslati kérelem alapján a D.317/1998. sz. alatt eljárást folytatott.
A döntőbizottsági eljárásra tekintettel az ajánlatkérő a nyilvános eredményhirdetést elhalasztotta a Döntőbizottság érdemi döntésének meghozataláig. A Döntőbizottság a D.317/12/1998. sz. határozata 1999. január 19-én kelt, melyet az ajánlatkérő a tértivevény tanúsága szerint 1999. január 22-én vett át.
A döntőbizottsági határozat birtokában az ajánlatkérő 1999. február 8-án kelt levelében tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az eljárást eredménytelenné nyilvánítja, mert már egyetlen ajánlattevővel sem köthető olyan szerződés, amely az ajánlati felhívásban megjelölt határidőre, azaz 1999. január 31-re lehetővé tenné a munka elvégzését, azaz a teljesítést.
Ezt követően a törvényes határidőn belül kérelmező terjesztett elő jogorvoslati kérelmet. Álláspontja szerint az ajánlatkérő által megjelölt eredménytelenségi ok a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 60. § (1) bekezdésben nem található, ennek alapján ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást jogszabálysértő módon nyilvánította eredménytelenné.
Kérte a sérelmezett döntés megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását, és ajánlatkérő költségek viselésében történő marasztalását.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmet, mint megalapozatlant kérte elutasítani. Indokként előadta, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés értelmében a közbeszerzési eljárás során megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A korábbi döntőbizottsági eljárás miatt legkorábban 1999. január 26-án tudott volna eredményt hirdetni.
Az ajánlati felhívás teljesítési határidőként 1999. január 31-ét jelölte meg, öt nap azonban a feladat elvégzésére nem elegendő. Hivatkozott arra is, hogy a Ptk. 228. § (3) bekezdés rendelkezései miatt sem jött volna létre a szerződés, mert az ötnapos teljesítési határidő lehetetlen feltételnek minősül. Előadta továbbá, hogy a Kbt. 60. § (1) bekezdés alapján konkrétan az eredménytelenségi okot ugyan nevesíteni nem tudja, azonban a pályázat eredménytelenségére vezető ok a valóságnak megfelel.
Álláspontja szerint a Kbt. 75. § (2) bekezdés alapján a Ptk. rendelkezésének alkalmazása ugyancsak olyan szabály, amelytől eltérni nem lehet, így semmis szerződés megkötésére a Kbt. nem kötelezi sem az ajánlattevőt, sem a pályázót. Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok tartalma, a felek írásbeli észrevételei és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme nem megalapozott.
A közbeszerzési eljárásnak az ajánlatkérő általi eredménytelenné nyilvánításáról a Kbt. 60. §-a rendelkezik.
A Kbt. 60. § (1) bekezdése szerint: eredménytelen az eljárás, ha
a) nem érkezett ajánlat;
b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek;
c) az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból;
d) egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak – az ajánlatkérő részére – megfelelő ajánlatot;
e) az ajánlatkérő az 55. § (1)–(2 ) bekezdésében előírt határidőn belül az ajánlatokat nem bírálja el;
f) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött.
A jelen eljárás szerinti tényállásra irányadó (1) bekezdés d) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak – az ajánlatkérő részére – megfelelő ajánlatot. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen törvényhely arra az esetre is rendelkezik, ha az ajánlatkérőhöz beérkezett ajánlatok érvényesek ugyan, jelen esetben az ajánlati felhívásban megjelölt teljesítési határidőnek megfeleltek, de azok valamilyen – természetesen reális indokkal alátámasztott – oknál fogva mégsem alkalmasak az ajánlatkérő részére. Ez esetben ajánlatkérő szerződéskötési kötelezettség hiányában nem köteles elfogadni egyik ajánlatot sem.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő számára sem a Kbt., sem más jogszabály nem ír elő szerződéskötési kötelezettséget, az eljárás eredménytelenségét pedig reális indokra alapította. Ugyanis ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevők egyikével sem tudott volna az ajánlati felhívásban foglalt feltételek szerint szerződést kötni, mert a Döntőbizottság 1999. január 19-én kelt határozata utáni szerződéskötést követően az ajánlati felhívásban megjelölt 1999. január 31-i határidőre már teljesíteni nem lehetett, ezt kérelmező sem vitatta a tárgyaláson tett nyilatkozatában. Az ajánlatkérő tehát jogosan minősítette az eljárást eredménytelennek.
Rámutat a Döntőbizottság, hogy kétségtelen tény, hogy ajánlatkérő nem jelölte meg, hogy a Kbt. 60. § (1) bekezdés melyik pontja alapján minősítette az eljárását eredménytelennek, azonban tartalmát tekintve az ajánlatkérői döntés jogszerű volt. Az ajánlatkérői döntés a Kbt. előírásainak megfelelt.
A Kbt. 48. § (1) bekezdés alapján az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket.
A fenti rendelkezésekből következően a teljesítési határidő módosítására nyitva álló határidő ajánlatkérő részére 1998. december 8-ig, az ajánlattételi határidőig állt fenn.
Az ajánlati kötöttség törvényi rendelkezéséből következően az ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban nem volt jogosult a teljesítési határidő esetleges módosítására, mert az ajánlati felhívásában közzétett időponthoz kötve volt.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontban biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet mint megalapozatlant elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. március 24.
Dr. Engler Magdolna s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
