KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2845)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.48/13/1999.
Ügyintéző: dr. Csitkei Mária
Telefon: 375-9693
Tárgy: a BUDABER Mérnöki Kft. jogorvoslati kérelme a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A BUDABER Mérnöki Kft. (1204 Budapest, Török Flóris u. 114., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (1101 Budapest Hungária krt. 9–11., továbbiakban: ajánlatkérő) az egyetem takarítási szolgáltatása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozatok, valamint a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok alapján a következő tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1999. január 6-án megjelent l. számában a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem részére szükséges takarítási szolgáltatás beszerzésére.
Az ajánlati felhívás 11. pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására előírta a következők csatolását:
– bankszámlavezető pénzintézet nyilatkozata az ajánlattevő fizetőképességére,
– előző 3 év mérlege,
– az ajánlattevő 3 hónapnál nem régebbi cégkivonata,
– a cég vezetőjétől származó nyilatkozat a Kbt. 46. §-ban foglaltakra,
– a szolgáltatás teljesítése során igénybe venni kívánt géppark részletes leírása,
– a beszerzés tárgyával megegyező, intézmények részére nyújtott szolgáltatások referencialistája, a referenciában megjelölt megrendelők írásos nyilatkozata a teljesítés minőségéről 3 évre visszamenően.
A felhívás 13. pontja szerint ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontja alapján kívánta elbírálni. Az elbírálási szempontok fontossági sorrendje:
– megbízhatóság, leinformálhatóság,
– alkalmazott technológia, felszereltség,
– ajánlati ár,
– alkalmazkodás az intézmény működési rendjéhez,
– referencia.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, melyben közölte az ajánlattételhez szükséges alapvető információkat, a szerződéses feltételeket, minősítési kérdőívet, a takarítás technológiai meghatározását területenkénti bontásban.
Az ajánlatokat a felhívás közzétételét követő első naptól számított 41. nap 10.00 óráig, 1999. február 16-ig lehetett benyújtani. Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyv készült, mely tartalmazta az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ajánlati árakat Ft/m2-ben helyiségféleségek szerinti bontásban.
A jegyzőkönyv szerint 12 ajánlat érkezett: a kérelmező, az Urbán és Tóth Kft., a Csobi Sz. K. Kft., a B+N Kft., a TOP-NET Kft., a HM Elektronikai Rt., a T.O.M. Controll 2001 Rt., a Civil Biztonsági Szolgálat Kft., a Glanc Kft. és Medinet Kft. (közös ajánlat), Kármán Gábor egyéni vállalkozó, a Comatec Hungária Kft. és a Profi Komfort Kft. ajánlata.
Ajánlatkérő értékelőbizottsága február 16-án jegyzőkönyvben rögzítette az egyes elbírálási szempontok alapján járó súlyszázalékokat, valamint az értékelés módjának további irányadó szempontjait. Javaslatot tett arra, hogy az eljárás nyertese a T.O.M. Controll 2001 Rt. legyen 109 000 Ft/nap takarítási díjjal.
A nyilvános eredményhirdetés március 12-én volt, melyen ajánlatkérő ismertette az értékelésnél alkalmazott súlyszázalékokat, és az eljárás nyerteseként a T.O.M. Controll 2001 Rt.-t hirdette ki.
Kérelmező 1999. március 25-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő olyan ajánlattevőt hirdetett ki nyertesnek, akinek az ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásnak. Indokként előadta, hogy a nyertes cég 1997. december 31-én alakult, így nem adta be az előző 3 év mérlegét, ugyanezen okból nem rendelkezik referenciákkal, tevékenységi körében a beszerzés tárgya szerinti tevékenység nem is szerepel. Közölte, hogy ajánlatkérő az elbírálási szempontokat megsértve döntött, ugyanis a fontossági sorrendben első elbírálási szempont a megbízhatóság, leinformálhatóság volt, ennek a követelményének pedig a nyertes már csak azért sem felelhetett meg, mert sem a bejegyzett székhelyen, sem a budapesti címen nem található.
Sérelmezte továbbá, hogy a harmadik elbírálási szempont alapján sem volt helytálló az ajánlatkérő döntése, mert a nyertes ajánlati áránál alacsonyabb ajánlati ár is volt.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor készült jegyzőkönyvet nem bocsátotta kérelmező rendelkezésére, és ily módon nem ismertette teljeskörűen az ajánlattevők által kért ellenszolgáltatást. Kifogásolta továbbá azt is, hogy ajánlatkérő nem küldte meg részére az egyes bírálati szempontokhoz rendelt pontszámokat, valamint az eredményhirdetés jegyzőkönyvét sem.
Kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, ajánlatkérő felhívását a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, bírság kiszabását, a nyertes ajánlattevő meghatározott időre való eltiltását a közbeszerzési eljárásban való részvételtől és ajánlatkérő marasztalását az eljárási díj és költségek viselésére.
A jogorvoslati eljárásban 1999. április 14-én tartott tárgyaláson kérelmező a jogorvoslati kérelmét módosította: kifogásolta továbbra is, hogy a kiírástól eltérő értékelési mód következtében nem az ő ajánlata lett a nyertes, valamint azt, hogy ajánlatkérő nem küldte meg részére sem a bontási, sem az értékelési jegyzőkönyvet. Alkalmazandó jogkövetkezményként a jogsértés megállapítását jelölte meg.
Ajánlatkérő a március 29-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, álláspontja szerint a kérelem megalapozatlan:
Az ajánlatok bontásakor készült jegyzőkönyv tartalmazza az ajánlattevők által ajánlott árat, olyan rendelkezés viszont nincs a Kbt.-ben, hogy a bontási jegyzőkönyvet meg kell küldeni az ajánlattevőknek. Az eredményhirdetéskor elhangzottak az értékelési mutatók és azok súlyszázaléka is, e tényt a jegyzőkönyv is rögzíti.
A nyertes az ajánlatához becsatolta a mérlegét. A nyertes tevékenységi körében a becsatolt cégkivonattal igazoltan szerepel a beszerzés tárgya szerinti épülettisztítási tevékenység. Ajánlatkérő számára a törvény nem írja elő az ajánlattevők által közölt adatok valódisága ellenőrzésének kötelezettségét, ezért a bírálóbizottság nem ellenőrizte, hogy a nyertesnek van-e budapesti fióktelepe.
A nyertesnek nem a legkedvezőbb ajánlati ára ellenére is helytálló a döntése, mert az ajánlati ár csak a harmadik elbírálási szempont volt.
Az egyéb érdekeltek közül a nyertes ajánlattevő nyújtott be észrevételt 1999. március 30-án. Előadta, hogy 1997. december 31-én alakult, tevékenységi köre kiterjed a 7493 TEÁOR számú épülettisztításra. Az ajánlati felhívásban foglaltaknak teljes mértékben eleget tett. Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan.
Az ajánlatkérő az ajánlatok értékeléséhez az általa becsatolt – az ajánlattevőkkel az eredményhirdetésen ismertetett – értékelési lap szerint az első bírálati szempontra 30%, a másodikra 27%, a harmadikra 25%, a negyedikre 13%, az ötödikre 5% súlyozási pontot határozott meg. A tényleges értékelést az értékelési lapból megállapíthatóan úgy végezte, hogy az 5 főből álló értékelőbizottság mindegyik tagja először egy helyezési sorrendet állított fel és ezen helyezési sorszámot szorozta meg az ún. súlyozási százalékszámmal, majd az így kapott pontszámokat összeadta. Végezetül az egyes bizottsági tagok által adott pontszámokat a bizottság összegezte és a legkisebb összpontszámot elért ajánlatot minősítette a legkedvezőbbnek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ez az értékelési metódus teljes mértékben nem alkalmas az objektív összehasonlításra, mert az egyes bizottsági tagok által szubjektív alapon is adható helyezési sorszám került megszorzásra az előre megadott súlyozási százalékszámmal.
Ezért a Döntőbizottság az elbírálási szempontok fontossági sorrendjében elvégezte a nyertes és a kérelmezői ajánlat összehasonlítását.
Az első elbírálási szempontból a nyertes és a kérelmező ajánlata azonos értékű volt, ajánlatkérő által mindketten leinformálhatók, megbízhatók voltak.
Ajánlatkérő az ajánlott takarítási technológiát – mint második értékelési szempontot – illetően úgy a nyertest, mint a kérelmezőt első helyre minősítette, a Döntőbizottság ezen minősítést nem vonja kétségbe, mert ajánlatkérő ismerheti leginkább az általa igényelt technológiát.
A nyertes ajánlat 109 421 Ft/nap, a kérelmezőé 124 219 Ft/nap ajánlatai árat tartalmazott, ezen harmadik értékelési szempontból tehát a nyertes ajánlata volt a jobb.
Az ajánlatkérő működési rendjéhez mindkét ajánlattevő kifejezte alkalmazkodási szándékát, ezen negyedik elbírálási szempont tekintetében a két ajánlat azonos.
Az ötödik elbírálási szempont a referencia volt. A Döntőbizottság – más összehasonlítási módszert lehetővé tevő adat hiányában – az ajánlatokban lévő referencialevelek tartalmát és számát vette figyelembe és megállapította, hogy ezen elbírálási szempont tekintetében a kérelmező ajánlata jobbnak tekinthető. Tekintettel arra, hogy az öt elbírálási szempont közül három szempontból az ajánlatok azonos értékűek voltak, csak két elbírálási szempont szerinti különbözőség alapján kellett a két ajánlatot minősíteni. Miután a nyertes ajánlattevő ajánlata az elbírálási szempontok fontossági sorrendjében előbb – harmadik – helyen lévő szempont, ugyanakkor a kérelmezőé a fontossági sorrendben hátrébb – ötödik – szempont alapján volt a jobb, a Döntőbizottság megállapította, hogy összességében a nyertes ajánlat volt a kedvezőbb.
A Döntőbizottság elutasította a kérelmezőnek a bontási és értékelési jegyzőkönyv megküldésének ajánlatkérő általi elmulasztására alapított kérelmét is.
A Kbt.-nek az ajánlatok bontására vonatkozó 51–54. §-ai nem írják elő az ajánlatkérő kötelezettségeként a bontási jegyzőkönyvnek az ajánlattevők részére való megküldését, valamint az ajánlatok elbírálásáról rendelkező 55–60. § sem teszi kötelezővé az értékelési jegyzőkönyv megküldését. A Kbt. 63. § (2) bekezdése lehetőséget ad az ajánlattevő részére, hogy az eredményhirdetéstől számított 15 napon belül tájékoztatást kérjen az ajánlatkérőtől kizárása, illetve ajánlata elutasításának indokairól. Ezt a lehetőséget nem lehet kiterjesztően értelmezni és ezáltal az értékelési jegyzőkönyv megküldésére jogot formálni. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson kérelmező úgy nyilatkozott, hogy nem kérte az ajánlatkérőtől a tájékoztatást.
Miután tehát a bontási és értékelési jegyzőkönyv megküldése törvényi előírás, az ajánlata elutasítási indokának közlése pedig kérelmező ez irányú kérelme hiányában nem volt ajánlatkérő kötelezettsége, a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. április 20.
Dr. Bíró László s. k. Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
