KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2917)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.526/11/1999.
Ügyintéző: dr. Csitkei Mária
Tárgy: a Betonút Rt. jogorvoslati kérelme Edelény Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Gömöry Veronika ügyvéd (1133 Budapest, Pannónia u. 59–61.) által képviselt Betonút Szolgáltató és Építő Rt. (1133 Budapest, Pannónia u. 59–61., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a gesztor, Edelény Város Önkormányzata (3780 Edelény, István király útja 52.), Borsodszirák Község Önkormányzata (3796 Borsodszirák, Fő u. 19.), Boldva Község Önkormányzata (3794 Boldva, Széchényi út 5.), Ziliz Község Önkormányzata (3794 Ziliz, Kossuth út 38.), Nyomár Község Önkormányzata (3795 Nyomár, Szabadság út 45.) és Hangács Község Önkormányzata (3795 Hangács, Szabadság út 21.) ajánlatkérők körzeti kommunális szilárdhulladék-lerakó építése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság helyt ad. Megállapítja, hogy az ajánlatkérők megsértették a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a jogsértésre tekintettel ajánlatkérőkkel szemben 6 000 000 Ft, azaz hatmillió forint összegű bírságot szab ki. Kötelezi az ajánlatkérőket, hogy egyenként 1 000 000 Ft-1 000 000 Ft bírságot a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára fizessenek be.
Egyetemlegesen kötelezi az ajánlatkérőket, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessenek meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A rendelkező részben megjelölt ajánlatkérők előminősítési eljárásra részvételi felhívást tettek közzé a K. É. 1998. október 14-én megjelent 41. számában 371 162 m3 kapacitású körzeti szeméthulladék-lerakó építésére alkalmas ajánlattevők kiválasztására. A beruházás gesztori feladataival Edelény Város Önkormányzatát bízták meg.
Az eljárás előminősítési szakaszában az Alterra Építőipari Kft. jogorvoslati kérelmére indult eljárásban a Döntőbizottság D.289/18/98. szám alatt határozatot hozott, melyben kötelezte ajánlatkérőket (továbbiakban: ajánlatkérő), hogy a kérelmezőt, a Közlekedési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kht.-t, a Strabag Rt.-t, a Betonút Rt.-t és a Consolid Kft.-t az eljárásba vonják be. Az ajánlatkérő ajánlattételre kérte fel ezen jelentkezőket, valamint az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített Magyar Aszfalt Kft. Miskolci Területi Igazgatóság Borsod Fő-építésvezetőségét.
A részvételi felhívás 10. pontja szerint ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontja alapján kívánta elbírálni, az elbírálási szempontok fontossági sorrendben:
– az ajánlattevő műszaki, technikai felszereltsége,
– pénzügyi, gazdasági alkalmassága,
– ajánlati ár,
– a kedvezőbb fizetési feltételek,
– az előző 3 év referenciamunkái,
– vállalt jótállás.
Az ajánlati dokumentáció ún. részletes pályázati kiírást, továbbá a kiviteli tervet tartalmazta. A részletes pályázati kiírásban szerepeltek az ajánlatkérő által lényegesnek tekintett előírások:
– az ajánlat kötelező tartalma az egyösszegű árajánlat, műszaki és pénzügyi ütemterv, nyilatkozat a jótállási feltételekről és a vállalt határidőre,
– fizetési feltételek, miszerint az ajánlatkérő előleget nem ad, részszámlázás lehetősége biztosított,
– min. 50 000 Ft/nap kötbér,
– 2 M Ft ajánlati biztosíték vállalása.
Ajánlatkérő 1999. január 13-án döntött a közbeszerzési eljárás döntéshozó testületének összetételéről, miszerint a beruházásban részt vevő valamennyi település részt vesz a döntésben a polgármesterek által képviselve.
Az 1999. február 22-i ajánlattételi határidőre a felhívott cégek benyújtották ajánlatukat.
Ajánlatkérő – miután az eredményhirdetés határidejét 30 nappal meghosszabbította – elvégezte az ajánlatok részletes értékelését. A döntéshozó bizottság április 2-án meghozta az eljárást lezáró döntését, miszerint a nyertes a Magyar Aszfalt Kft. Ugyanezen a napon megtörtént a nyilvános eredményhirdetés is, 1999. április 7-én a felek aláírták az építési szerződést.
Kérelmező 1999. április 12-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem az elbírálási szempontok szerinti legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Állítását azzal indokolja, hogy az első és második elbírálási szempontból a nyertes ajánlata nem lehetett kedvezőbb az övénél, a harmadik elbírálási szempont – a vállalási ár – tekintetében viszont az ő ajánlata volt a jobb, mert az 76 594 545 Ft-tal alacsonyabb összegű árat tartalmazott. A negyedik elbírálási szempontból is jobb volt az ajánlata a nyertesnél, mert tudomása szerint a beszerzés tárgyát illetően a nyertes nem rendelkezik hozzá hasonló referenciákkal.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő elbírálási szempontként vette tekintetbe a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságot is, holott az előminősítési eljárásban ezt már minden jelentkező tekintetében megvizsgálta.
Kifogásolta továbbá, hogy az eredményhirdetésen kérte a nyilatkozata jegyzőkönyvbe foglalását, ezt követően pedig a döntés indokolását, ajánlatkérő azonban nem tett eleget ezen kéréseinek.
Kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, ajánlatkérő jogsértésének megállapítását és ajánlatkérő döntésének megsemmisítését.
Ajánlatkérő az április 14-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, álláspontja szerint a kérelem megalapozatlan:
Előadta, hogy az ajánlatok elbírálásakor jogszerűen járt el, a bírálóbizottság az elbírálási szempontok alapján értékelte az ajánlatokat, majd a települések közös döntéshozó testülete 1999. április 2-án a Magyar Aszfalt Kft. ajánlatát fogadta el nyertesnek.
Közölte, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata jobb volt, mint a kérelmezőé, mert az előminősítési eljárásban közölt adatok szerint a nyertes 1 494 285 E Ft, a kérelmező 43 782 E Ft értékű gépi berendezéssel/felszereléssel rendelkezik, valamint a nyertes az előminősítési eljárásban több oldalon felsorolt referenciamunkával rendelkezik – többek között a beszerzés tárgya szerinti munka közelében lévő encsi hulladéklerakót is a nyertes építette –, ezzel szemben a kérelmező által megjelölt garéi referenciamunka eltér a tárgyi beszerzéstől és a kérelmező abban is csak 40%-os részesedéssel vesz részt.
Az egyéb érdekeltek közül április 12-én a Strabag Rt. nyújtott be érdemi észrevételt nem tartalmazó beadványt.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok és dokumentumok tartalma, a felek írásbeli észrevételei és a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Ezen törvényhely szerint ajánlatkérő az értékelési szempontokon túlmenően köteles vizsgálni az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságát is. Az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának és az ajánlatok értékelési szempontok szerinti vizsgálatának egyidejűsége ún. egyfordulós eljárásban indokolt, amikor is a közbeszerzési eljárás ajánlati szakaszát nem előzi meg egy, az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának megállapítására hivatott előminősítési eljárás. Előminősítési eljárás lefolytatása esetén ugyanis az eljárás ajánlattételi szakaszában a Kbt. 42. § (1) bekezdésében foglaltakból következően "már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők" vesznek részt – feltételezve azt, hogy az előminősítési eljárásban az ajánlatkérő alaposan, körültekintően végezte el az alkalmasság vizsgálatát. Mindebből következik, hogy ha ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságot értékelési szempontként is kiköti, ez a kikötése csak a Kbt. alapján az ajánlatkérőt az ajánlati feltételek meghatározását illetően őt megillető szabad választási lehetőség keretében és egyben annak korlátai közt értékelhető.
Az ajánlatkérőt ezen szabad választási lehetőségében csak a Kbt. 24. §-ának az eljárás teljes folyamatára érvényes és meghatározó rendelkezései korlátozzák, miszerint ajánlatkérő – többek között – köteles biztosítani "az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára". Ha tehát az ajánlatkérő a felhívásban elbírálási szempontként szerepelteti az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, az ajánlatoknak ezen elbírálási szempontok szerinti értékelését kizárólag csak az "esélyegyenlőség biztosítása" törvényi követelmény betartása mellett végezheti.
A Döntőbizottság álláspontja szerint sérti az esélyegyenlőséget az az értékelési módszer, melynek alkalmazása által az ajánlattevők gazdálkodási volumene (alaptőkéje, éves árbevétele, nyeresége), a szerződés teljesítéséhez szükséges mértéket meghaladó mértékű műszaki felszereltsége alapján tesz különbséget az ajánlatkérő az ajánlattevők között.
A Döntőbizottság ezért nem fogadta el ajánlatkérőnek az április 14-én kelt észrevételében foglalt védekezését, miszerint a nyertes ajánlata műszaki alkalmasság szempontjából azért jobb, mert a kérelmező 43 782 E Ft értékű műszaki-technikai felszereltségével szemben a nyertes 1 494 285 E Ft értékű felszereltséggel rendelkezik, valamint nem fogadta el a jogorvoslati eljárásban 1999. április 30-án tartott tárgyaláson előadott azon érvelését sem, hogy pénzügyi, gazdasági szempontból is jobb volt a nyertes ajánlata, mert a mérlegadatai szerint nagyobb tőkeerővel rendelkezik, mint a kérelmező.
A Döntőbizottság ezért az esélyegyenlőség biztosítása törvényi alapelv figyelembevétele mellett elvégezte az ajánlatok összehasonlítását és megállapította, hogy az elbírálási szempontok alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot a kérelmező tette.
Az első elbírálási szempont – az ajánlattevő műszaki, technikai felszereltsége – alapján történő értékeléskor abból kell kiindulni, hogy a nyertes ajánlattevő, a Magyar Aszfalt Kft. Miskolci Fő-építésvezetősége nem a saját, hanem a Magyar Aszfalt Kft. mint "anyacég" egészének felszereltségét (pl. 34 kotrógép, 29 db homokrakodó stb.) jelölte meg. Nyilvánvaló, hogy az anyacég a beszerzés tárgyát képező munka teljesítéséhez csak annyi munkagépet fog a fő-építésvezetősége részére biztosítani, amennyi ahhoz szükséges. A teljesítéshez szükséges mértékű gépi felszereltséggel azonban a kérelmező és megjelölt alvállalkozói is rendelkeznek, hiszen a részvételi jelentkezésben 19 db kotrógépet, 9 db homokrakodót jelölt meg. Ezen elbírálási szempontból tehát a két ajánlat egyenértékűnek tekinthető.
A második elbírálási szempont, a pénzügyi, gazdasági alkalmasság tekintetében is igaz az előző megállapítás, miután a 3,6 milliárdos alaptőke és a 24 milliárdos éves nettó árbevétel nem a nyertes fő-építésvezetőség, hanem a Magyar Aszfalt Kft. egészének pénzügyi-gazdasági adata, ebből a beszerzés tárgyát képező szerződés teljesítéséhez csak olyan mértékű finanszírozási eszközzel fog a nyertes rendelkezni, amilyen mértékű ahhoz szükséges lesz. A kérelmező által megjelölt 0,5 milliárdos alaptőke és 1,9 milliárdos éves árbevétel teljes egészében a kérelmező pénzügyi-gazdasági adata és kétségtelenül elegendő a szerződés teljesítéséhez. A két ajánlat tehát azonos értékű.
A nyertes 314 093 295 Ft, a kérelmező 237 499 750 Ft vállalkozói díjért vállalta a létesítmény megépítését. Mindkét ajánlat a teljes, kiírás szerinti műszaki tartalomra vonatkozik, kérelmező ajánlata tehát 76,6 millió Ft-tal, 32%-kal kedvezőbb, mint a nyertesé.
A negyedik elbírálási szempont a pénzügyi ütemezés.
A kérelmező havi – 10–30 millió Ft-ig terjedő összegű – részszámlázást ajánlott fel a következők szerint:
hónap összeg (M Ft) hónap összeg (M Ft)
1 0 6 25
2 10 7 30
3 15 8 30
4 20 9 30
5 30
A nyertes ajánlattevő számlázási időpont megjelölése és a készültségi fok alapján történő számlázásra vonatkozó nyilatkozat nélkül, egy pénzügyi ütemterv (1/b. melléklet) és vonalas ütemterv csatolásával 2 db 100 000 Ft-os részszámla és a sikeres műszaki átadás-átvétel utáni végszámla benyújtását jelölte meg.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő érvelését, miszerint kedvezőbb a nyertes pénzügyi ütemezése.
A nyertes pénzügyi ütemterve számlázási határidő megjelölés, vagy legalábbis a készültségi fok alapján történő számlázásra tett nyilatkozat hiányában nem alkalmas az egyes számlázási időpontok megállapítására, így ezen elbírálási szempont tekintetében az ajánlatkérő összehasonlításra alkalmas megfelelő adatok nélkül döntött a nyertes ajánlat mellett. Ez a döntés pénzügyi szempontból nem is helytálló.
A nyertes ajánlata nem tartalmazott előlegfizetésre vonatkozó utalást, így a nyertes részéről az egyes részszámlák benyújtása csakis a műszaki készültségnek megfelelő időpontban történhet. A munkanem-összesítő és a vonalas ütemterv összevetéséből megállapítható, hogy az ideiglenes melléklétesítmények és a földmunka elvégzése 1999. június végére lett ütemezve, a két munkanem vállalkozói díja áfa nélkül 135 798 798 Ft.
A két ajánlatot ekképpen összevetve megállapítható, hogy 1999. június végéig a kérelmező 45 M Ft-ot, a nyertes több, mint 100 M Ft-ot fog lehívni az ajánlatkérő pénzeszközeiből. Kétségtelen tény, hogy – különösen a beruházás kezdeti szakaszában – az ajánlatkérő számára az a kedvezőbb, ha kisebb összeget kell kifizetnie egy adott időszakban.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy ezen elbírálási szempontból figyelembe vehető műszaki ellenőrzési lehetőség szempontjából sem kedvező a nyertes ajánlat. Egy adott számla benyújtásának alapját képező műszaki ellenőrzés során a számla kollaudálásának hatásfoka annál jobb, minél kisebb mennyiségű munkát kell vizsgálni. A kérelmező esetében a műszaki ellenőrnek a számla kollaudálásához egy hónap alatt elvégzett, 10–30 M Ft értékű munkát kell majd ellenőriznie, a nyertes esetében pedig 100 M Ft körüli értékű munkát.
Az ötödik elbírálási szempont tekintetében is jobb a kérelmező ajánlata. A nyertes referenciái főleg út- és közműépítési munkákra vonatkoznak. A kiírást megelőző 3 éven belül a jelen beszerzés tárgyához nagymértékben hasonló munkája csak a Szeged hulladéklerakó építése. A kérelmező referenciái is elsősorban út- és közműépítési munkák. A jelen beszerzés tárgyához nagymértékben hasonló munkája a bicskei hulladékelhelyező telep, de a saját referenciáival együtt értékelendő alvállalkozói – Consolid Kft., Gátépítő Kft. – a beszerzés tárgya tekintetében további 2–2 referenciamunkát is megjelöltek. A HDPE fóliaszigetelésre vonatkozóan kérelmező kifejezetten jó referenciát jelölt meg, míg a nyertes ajánlat ilyen utalást nem tartalmazott.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő érvelését, miszerint a nyertes referenciájaként figyelembe vette az encsi hulladéklerakót, mert annak építése 3 évet megelőzően történt.
A hatodik elbírálási szempont, a jótállási feltételek vállalása tekintetében a kérelmező a HDPE szigetelő fóliára 20 év jótállást vállalt, egyebekre a PTK szerinti szavatossági időtartamon túl mélyépítményre és útra 5, épületekre és hídmérlegre 2 év jótállást vállalt, jóteljesítési garanciát azonban – a kötelezően vállalt 2 M Ft-os ajánlati biztosítékon kívül – nem adott. A nyertes a HDPE szigetelő fóliára 10 év jótállást vállalt, egyebekben a jogszabályokban meghatározott feltételek szerinti helytállást vállalta. Adott viszont 1 évre 3 M Ft garanciális biztosítékot.
A két ajánlat e szempontból való összehasonlításánál a beszerzés tárgyát képező munka minőségének tartóssága tekintetében meghatározó HDPE szigetelésre vállalt kötelezettséget kell elsősorban vizsgálni. E tekintetben a kérelmező ajánlata sokkal jobb, mint a nyertesé, mert a 10 év jótállási különbözetet nem kompenzálja a várható javítási költségek csak elenyésző részét képező 3 M Ft-os garanciabiztosíték – már csak azért sem, mert a nyertes ajánlattevő azt csak olyan időtartamig – 1 évig – vállalta, amely időtartam alatt szakcég által történt kivitelezés esetén igen kicsi a valószínűsége a meghibásodás bekövetkezésének.
Ha a szigetelésre vállalt helytálláson kívül még figyelembe vesszük, hogy a kérelmező az egyéb létesítményekre a PTK-ban kötelezően előírt szavatossági kötelezettségen túli jótállást is vállalt, megállapítható, hogy a hatodik elbírálási szempontból is a kérelmező ajánlata a jobb.
A Kbt. 59. § szerint "az eljárás nyertese az, aki az ajánlattevő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette".
A fentiek alapján rögzíthető, hogy ajánlatkérő nem azt az ajánlatot hirdette ki nyertesnek, amelyik az elbírálási szempontok alapján kedvezőbb volt.
A Döntőbizottság megállapította hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
Miután az ajánlatkérő a szerződést a nyertes ajánlattevővel megkötötte, a Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) és g) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazva az ajánlatkérőt bírság és az eljárási díj megfizetésére kötelezte.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. május 10.
Dr. Csitkei Mária s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
