KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2994)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.20/15/1999
Tárgy: MÁV MTM Rt. jogorvoslati kérelme az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Szélesyné dr. Ordasi Erzsébet (3527 Miskolc, Kandó K. tér 1–2.) ügyvéd által képviselt MÁV MTM Mélyépítő, Tervező, Magasépítő, Kereskedelmi és Ügyviteli Szolgáltató Kft. (3527 Miskolc, Kandó K. tér 1–2., a továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (1139 Budapest, Visegrádi u. 49., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság új irodaépületének megvalósítása, kulcsrakész állapotban, tenderterv alapján, kiviteli terv készítése és kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli nyilatkozata, valamint a közbeszerzési eljárás során keletkezett okirati bizonyítékok és a felek által tárgyaláson tett érdemi, szóbeli nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. december 23-án megjelent számában előminősítési eljárást hirdetett meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság új irodaépületének megvalósítása, kulcsrakész állapotban, tenderterv alapján, kiviteli terv készítése és kivitelezése tárgyában.
A felhívásának 9. pontjában előírta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, melyek az alábbiak voltak:
– az 1995., 1996., 1997. évi zárómérleg – főösszesítő – hitelesített másolata, és a számlavezető pénzintézetek utolsó 3 évre vonatkozó nyilatkozata,
– a műszaki igazolására benyújtandó az előző 3 évre vonatkozó, lehetőleg visszaigazolt referenciamunkák jegyzéke,
– az ajánlattevő műszaki-technikai felszereltségének leírása,
– csatolni kellett a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerinti hatósági igazolásokat és nyilatkozatokat.
Az ajánlatkérő ún. "részvételi tájékoztatót" is készített, ebben a részvételi jelentkezés pontos határidejéről és helyéről adott tájékoztatást, és a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírásokat, engedélyezési terveket és engedélyokiratot csatolta.
A K. É. 1999. február 3-i számában a részvételi felhívás módosítását jelentette meg ajánlatkérő, amely az ajánlati felhívás megküldésének meghosszabbított határidejére vonatkozott.
1999. január 22-én került sor közjegyző jelenlétében a részvételi jelentkezések nyilvános bontására. Ezen határidőig az alábbi részvételi jelentkezések érkeztek: kérelmező, MASZER Rt., Békés Megyei Általános Építőipari Rt., KÉSZ Kft., Alba-Regia Rt., Hajlék Kft., MKI Építő Kft., KIPSZER Rt., Hajdúsági Univerzális Építőipari Rt., FK Raszter Kft., Adeptus Kft., Észak-magyarországi Építőipari és Kereskedelmi Kft., Kelet Speeck Kft., Strabag-H Rt. részvételi jelentkezések.
Az ajánlatkérő a jelentkezések bontásakor megvizsgálta, hogy az általa csatolandóként előírt nyilatkozatokat, hatósági igazolásokat a jelentkezések tartalmazzák-e. Hiányt állapított meg az FK Raszter Kft. esetében, és felhívta nyilatkozattételre, nevezetesen, hogy hány százalékban kívánja igénybe venni a bejelentett közreműködőket a közbeszerzési eljárásban, közölte, hogy jelentkezését akkor fogadja be, ha 15%-ot meghaladó alvállalkozói részvétel esetén további dokumentumokat csatol. A kérelmező részvételi jelentkezését alaki, valamint tartalmi hiányosságokra hivatkozással elbírálásra nem fogadta be, s megállapította, hogy az ún. "Atomenergia-ügyi Hivatal" hatósági igazolását nem csatolta.
Ezt követően az ajánlatkérő elvégezte a részvételi jelentkezések részletes vizsgálatát, mely során a kérelmező jelentkezését nem vette már figyelembe.
1999. február 25-én döntött az alkalmasság kérdésében, és 10 jelentkezőt ajánlattételre alkalmasnak, 3-at pedig alkalmatlannak minősített.
Az FK Raszter Kft. két alvállalkozót nevezett meg az (APEX Kft.-t épületgépészet, valamint a MINKOVIR Kft.-t villanyszerelési munkák tekintetében), a részvételi arány megjelölése nélkül, azonban a két alvállalkozója részvételi aránya a teljesítésben egyenként nem haladta meg a 15%-ot.
Az FK Raszter Kft. nyilatkozott arról az ajánlatkérői felhívást követően, hogy megjelölt alvállalkozói egyenként 15% alatt vesznek részt a teljesítésben, és így ezt követően ajánlatkérő alkalmasnak tekintette. Az Észak-magyarországi Építőipari Kft., a MASZER Rt. és a Hajlék Kft. vonatkozásában a hasonló volumenű, illetve jellegű referenciák hiányát állapította meg és ezért minősítette őket alkalmatlannak.
A kérelmező 1999. február 8-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, módosított jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések bontásáról készült jegyzőkönyv tanúsága szerint az ún. Országos Atomenergia Hivatal igazolásának hiánya miatt nem fogadta be a részvételi jelentkezését. Álláspontja szerint jogszabálysértően, hiszen az 1999. évi költségvetésről szóló 1998. évi XC. törvény 66. §-a alapján a hat elkülönített állami alappal szemben az 1999. január hó 1. után indult közbeszerzési eljárásokban csak két állami alappal kapcsolatos hatósági igazolásokat kell beszerezni, így a fent hivatkozott igazolást nem kellett csatolni, mert az eljárás 1999. január hó 1. napja előtt indult. Kifogásolta továbbá, hogy a részvételi jelentkezések értékeléséről készült közjegyzői okirat csupán tartalmi és formai hiányosságokra hivatkozott, de nem fejtette ki, hogy ez a hiány miben nyilvánult meg. Jogsértőnek tekintette azt az ajánlatkérői magatartást is, mely szerint hiánypótlásra adott lehetőséget az FK Raszter Kft.-nek, míg a kérelmezőnek nem. Azt azonban elismerte, hogy a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), valamint c), d) és e) pontjában foglalt nyilatkozatokat nem csatolta ajánlatához. Minderre tekintettel kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő alkalmatlanságukra vonatkozó döntését, utasítsa őt a megfelelő eljárásra, valamint bírsággal sújtsa és a felmerült költségek viselésére utasítsa.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint jogszerűen járt el, amikor a részvételi jelentkezése alapján alkalmatlannak minősítette a kérelmezőt. Egyrészt az Országos Atomenergia Hivatal igazolását nem csatolta, valamint a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontban előírt nyilatkozatokat nem csatolta, holott a törvény erejénél fogva kötelező ezek csatolása, mely a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására szolgál.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Kbt. 32. § (1) bekezdése értelmében a nyílt eljárás ajánlati felhívással vagy előminősítési eljárással indul, amelyet az ajánlatkérő köteles hirdetmény útján közzétenni.
A Kbt. 42. § értelmében az ajánlatkérő előminősítési eljárás lefolytatására jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt. Az alkalmasságot a Kbt. 44. §-ban meghatározott módon lehet igazolni. A (2) bekezdés értelmében az előminősítési eljárásban nem vehet részt, aki a 46. § hatálya alá tartozik.
A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. pontjában meghatározta, hogy a jelentkezőknek pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból milyen módon kell igazolniuk az alkalmasságukat, továbbá nyilatkozniuk kellett arra is, hogy a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint sem ők, sem a 47. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek nem tartoznak az (1) bekezdés hatálya alá, azaz:
a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csőd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van;
c) üzletvitele körében – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős bírósági ítéletben, illetőleg jogerős versenyfelügyeleti határozatban megállapított jogszabálysértést követett el;
d) korábbi – öt évnél nem régebben lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlattételkor hamis adatokat szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták;
e) korábbi – öt évnél nem régebben lefolytatott – közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős államigazgatási, illetve bírósági határozat megállapította.
Ugyanezen törvényhely b) pontja kimondja, hogy igazolni kell, hogy egy évnél régebben lejárt adó-, illeték- vagy társadalombiztosítási járulék-, valamint elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha az ajánlattevő hitelezője az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból, a becsatolt kérelmezői részvételi jelentkezésből megállapította – melyet maga a kérelmező is elismert –, hogy nem csatolta a 46. § (1) bekezdés a), valamint c), d) és e) pontjába tartozó nyilatkozatokat.
A Kbt. 53. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát. A (2) bekezdés értelében az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
Figyelemmel arra, hogy a nyílt eljárásnak egy részét képezi az előminősítési eljárás – és külön rendelkezés hiánya miatt is a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni –, mely azt a célt szolgálja, hogy az alkalmas ajánlattevőket kiválassza az ajánlatkérő, jogszerűen járt el akkor ajánlatkérő, amikor ezen nyilatkozatok hiányára tekintettel nem minősítette alkalmasnak a kérelmezőt és nem hívta fel ajánlattételre, így a további eljárásban már nem vett részt ezen részvételi jelentkező. Bármelyik törvényi feltétel hiánya önmagában ezt a kizárási okot megalapozza.
A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XL. törvény 66. § (1) bekezdése megszüntette és a (2) bekezdés fejezeti kezelésű célelőirányzattá alakította az Útalapot, a Vízügyi Alapot, a Környezetvédelmi Alapot és a Nemzeti Kulturális Alapot, mint elkülönített állami pénzalapokat.
A Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja értelmében nem lehet ajánlattevő, akinek egy éven túli tartozása van többek között az elkülönített állami pénzalapokkal szemben. E rendelkezés szerint a kizárást az elkülönített állami pénzalapok irányába történő tartozás alapozza meg. 1998. január 1-jétől jött létre a Nukleáris Alap, mely alap felé fennálló tartozást az Országos Atomenergia Hivatal kezeli. A fent hivatkozott költségvetésről szóló törvény ezen alapot nem szüntette meg. A részvételi felhívás ugyan 1998. december 23-án jelent meg, de a részvételi jelentkezés beadásának határideje 1999. január 22-én történt, így a részvételi jelentkezőknek 1 éven túli, ezen alappal szemben fennálló tartozása lehet, ezért a részvételi jelentkezések értékelésének pillanatakor vizsgálnia kellett ajánlatkérőnek ezen igazolás meglétét.
Relevanciája a jogorvoslati kérelem elbírálása során ezen igazolás létének azonban nem volt, hiszen a fentebb kifejtett okok miatt vele szemben más miatt is kizárási ok állt fenn.
Nem találta alaposnak a Döntőbizottság a kérelmező a Kbt. 24. §-ban foglalt alapelvekre vonatkozó, ajánlatkérő részéről tanúsított vélt jogsértő magatartásra történő hivatkozását sem.
A Döntőbizottság megállapította, hogy FK Raszter Kft. a Kbt. előírásainak megfelelően nyújtotta be jelentkezését és jelölte meg a 15%-ot el nem érő alvállalkozóit. A Kbt. kötelezően nem írja elő a 44. és a 46. §-ban foglalt igazolások, illetőleg nyilatkozatok csatolását azon alvállalkozók vagy egyéb közreműködők esetében, akik a közbeszerzés értékének 15%-át meg nem haladó mértékben vesznek részt az eljárásban. A Kbt. azonban lehetőséget biztosít arra ajánlatkérőnek, hogy a részvételi jelentkezéssel vagy ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű nyilatkozatok tartalmát tisztázza. Ezt tette jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő FK Raszter Kft. részvételi jelentkezésével kapcsolatban.
Megállapítható volt a becsatolt iratokból, hogy ajánlatkérő egyik részvételi jelentkezőnek sem biztosított a Kbt. 46. §-ával kapcsolatos hiánypótlási lehetőséget, ily módon a kérelmezőnek sem kellett hiánypótlásra lehetőséget biztosítania. Ezért ezen magatartása sem volt jogszabálysértő ajánlatkérőnek.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant elutasított. Jogsértés megállapításra nem került, így az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. március 25.
Dr. Deli Betty s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
