KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3151)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.59/10/1999.
Tárgy: Alterra Bau Mérnöki Iroda Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
a Döntőbizottság az Alterra Bau Mérnöki Iroda Kft. (1105 Budapest, Ihász u. 1/A, képviseli: dr. Bertha Hubert ügyvéd, 1055 Budapest, Szent István krt. 13. I/2., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. (1138 Budapest, Népfürdő u. 3–8., képviseli Ybl Miklós Tervező Szövetkezet, 1052 Budapest, Bécsi út 1., jogi képviselő dr. Varga M. Judit ügyvéd, 1136 Budapest, Balzac u. 54., továbbiakban: ajánlatkérő) "Lukács Gyógyfürdő iszaptó medence korszerűsítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény ( a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 59. § (1) bekezdését, valamint az 57. § (1) bekezdését, ezért vele szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja. Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. október 21-én megjelent 42. számában ajánlati felhívást tett közzé a Lukács Gyógyfürdő (1023 Budapest, Frankel Leó u. 25.) iszaptó medence korszerűsítése tárgyában nyílt eljárás formájában. Az ajánlatkérő megbízásából az közbeszerzési eljárás lebonyolítója az Ybl Miklós Tervező Szövetkezet volt.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint a kivitelezés együtemű megvalósítására kellett ajánlatot tenni az alábbi bontásban:
– építészet
– vízgépészet
– épületgépészet
– villamosenergia-ellátás
– műszerautomatika
A részajánlattétel nem volt megengedett.
Az ajánlati felhívás 9. pontjában ajánlatkérő a kivitelezés pénzügyi feltételeire is ajánlatot kért, melynek ki kellett terjednie a
– pénzügyi ütemezésre teljesítményarányosan, vagy előleggel
– esetleges részszámlázásra és
– részszámlázási javaslatra.
Az ajánlati felhívás 11. pontja tartalmazta az ajánlattevőktől kért pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságukra vonatkozó adatokat és tényeket.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az elbírálási szempontok alábbi fontossági sorrendjében:
– pénzügyi, gazdasági, műszaki megfelelőség
– pénzügyi ütemezése (garanciális bejárásig)
– referenciák
– kezdési és befejezési határidők
– bekerülési költség
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívását a K. É. 1998. december 16-án kelt 50. számában több tekintetben módosította. Ennek alapján a teljesítési határidő kezdési időpontját 1999. március 30-ában, a befejezési határidőt 1999. szeptember 30-ában jelölte meg.
A módosított ajánlattételi határidő 1999. február 15., az elbírálás időpontja pedig 1999. március 8. lett.
A módosítás szerint a többváltozatú ajánlattételt megengedte ajánlatkérő oly módon, hogy az ajánlatok eltérhetnek a tendertervben megadottaktól, a tervezési cél határain belül. Alternatív megoldást elfogadnak azzal, hogy a pályázat elnyerése esetén a kiviteli tervet a nyertes ajánlattevőnek kell elkészíteni.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített. Az ajánlati dokumentáció része volt egy táblázat, mely az ajánlati felhívás 3. a) pontjának megfelelő bontásban az egyes építési és építőipari, szerelési, valamint technológiai szerelési költségekre létesítményjegyzéki főösszesítőt tartalmazott, továbbá táblázati formában szerepeltek az opciós és alternatív tételek, valamint a változatok. Az összehasonlító táblázat összesen hat változatot tartalmazott V1–V6 jelöléssel, az árajánlatokat e változatokra kellett megadniuk az ajánlattevőknek.
Az ajánlattételi határidőig, 1999. február 15-ig ajánlatot nyújtottak be: Alba Regia Rt., Maszer Rt., Tempero Rt. és a kérelmező.
A bontási jegyzőkönyv az ajánlatot benyújtók megnevezésén kívül azt tartalmazta, hogy ismertetésre kerültek a Kbt. 51. § (3) bekezdésében meghatározott adatok, nevezetesen a pályázatot benyújtó cég neve, székhelye, ellenszolgáltatás értéke a terv szerinti és alternatív megoldásbán I–VI. változatban, valamint a teljesítési határidő, de a jegyzőkönyv az ismertetett adatokat nem tartalmazta.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat 1999. március 29-én elbírálta. A döntése értelmében az első helyezett a Tempero Rt. V6-os számú 94 450 E Ft-os alternatív ajánlata, második helyezett ugyancsak a Tempero Rt. V3-as számú 88 820 E Ft-os alternatív ajánlata lett.
Ajánlatkérő – módosítást követően – 1999. április 6-án eredményt hirdetett.
Az eredményhirdetési jegyzőkönyv tartalmazta, hogy az ajánlatkérő a Tempero Rt.-től a Kbt. 57. § (2) bekezdés szerint nyilatkozatot kért a megadott költségek pontosítása érdekében. A nyertes ajánlat a Tempero Rt. V6-os alternatív ajánlata lett. A 2., 3., 4. helyre a Tempero Rt. egyéb – külön nem pontosított – alternatív ajánlatait rangsorolta az ajánlatkérő. Az 5. helyezett a kérelmező – pontosan meg nem jelölt – ajánlata lett. Tárgyaláson az ajánlatkérő nyilatkozata szerint a 2 . helyre Tempero Rt. V3-as, 3. helyre a V5-ös, 4. helyre a V4-es alternatív ajánlatát, az 5 . helyre a kérelmező alapajánlatának V1-es változatát rangsorolta. A szerződés az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között 1999. április 19-én megkötésre került.
A törvényes határidőn belül kérelmező jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz.
Álláspontja szerint a nyertesként kihirdetett Tempero Rt.-t – ajánlata hiányosságai miatt – a közbeszerzési eljárásból ajánlatkérőnek ki kellett volna zárnia.
Indoklásként előadta, hogy a pályázóknak az ajánlatukat a műszaki terv részét képező létesítményjegyzéki főösszesítő szerint kellett megtenni. Ez minden pályázó esetében – az előírt opciótól függően – 6 db változatú alapajánlati összeget jelentett. Alternatív ajánlat benyújtására csak ezeken túl volt lehetőség. Az ajánlatok bontásakor ismertetett adatok szerint csak három pályázó nyújtott be 6-6 alapajánlati árat, illetve az alapváltozatoknak megfelelő 6 változatú alternatív ajánlati összeget csak kérelmező határozott meg. A későbbiekben nyertesként kihirdetett Tempero Rt. az ajánlati tervtől eltérően csak 3 alapajánlati árat határozott meg, valamint ezekre nyújtott be 3 alternatív ajánlatot.
Álláspontja szerint a bontásról készített jegyzőkönyvbe a Kbt. 51. § (3) bekezdésében előírtakat az ajánlatkérőnek rögzítenie kellett volna.
Sérelmezte kérelmező továbbá, hogy amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1), illetve (2) bekezdés alapján valamelyik ajánlattevőtől felvilágosítást kért, úgy arról a többi ajánlattevőt tájékoztatni köteles, ez jelen közbeszerzési eljárásban azonban nem történt meg.
Kérte a Döntőbizottságtól, hogy kötelezze ajánlatkérőt a nyertesként kihirdetett ajánlattevő közbeszerzési eljárásból történő kizárására, a kérelmező ajánlatának nyertesként történő kihirdetésére, illetve a Döntőbizottság állapítsa meg az ajánlatkérő jogsértését, ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását.
Ajánlatkérő az érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelmet mint megalapozatlant kérte elutasítani. Indoklásként előadta, hogy a nyertes ajánlata nem volt hiányos. Az alapajánlata és az alternatív ajánlata is 6-6 változatban került kidolgozásra. A Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján a későbbi nyertestől a kirívóan alacsony összegű árra jogosan kértek magyarázatot, erről viszont a többi ajánlattevőt tájékoztatnia álláspontja szerint nem kellett.
A Maszer Rt. észrevételében előadta, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő ismertette a későbbi nyertes és kérelmező esetén a 6 alap- és a 6 alternatív ajánlatot, míg a másik két ajánlattevő esetén a 6-6 alapajánlatot. Észrevételezte, hogy a "létesítményjegyzéki főösszesítő" és a "változatok összehasonlító táblázata" logikai hibát tartalmaz.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Döntőbizottság vizsgálat tárgyává tette, hogy a nyertes ajánlat megfelelt-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban megfogalmazott követelményeknek, azaz az ajánlat érvényes-e, hiszen a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja kifejezetten előírta, hogy az ajánlatot az alábbi bontásban kell megadni:
– építészet
– vízgépészet
– épületgépészet
– villamosenergia-ellátás
– műszerautomatika.
Ez az előírás érvényességi feltétele volt minden ajánlatnak, azaz ennek a bontásnak megfelelően kellett elkészíteni az alap- és az alternatív ajánlatokat is. Az ajánlatkérő sem az ajánlati felhívás módosításában, sem a dokumentációban nem tette lehetővé az ettől való eltérést. Tárgyaláson tett nyilatkozatában ezt el is ismerte. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez kötve van, ettől nem térhet el.
A dokumentáció az ajánlati felhívásban megadott bontásnak megfelelően segítségül egy táblázatot is megadott, melyen ezek a tételek szerepeltek, kiegészítve az udvari vezetékekkel. Ezen felül kellett megadni ugyanilyen bontásban az opciós és alternatív tételekre az árajánlatot, majd ezek összesítése eredményeként a hat változat árát. Ezeket a táblázatokat valamennyi ajánlattevő értelemszerűen kitöltötte és az ajánlatához csatolta. A nyertes ajánlattevő is az alapajánlatát ennek megfelelően készítette el, majd a részösszegeket összesítve – az átláthatóság érdekében – külön oldalon összesítette az alapajánlati árát, és a hozzá tartozó hat változat árát.
A nyertes alternatív műszaki megoldásra is nyújtott be ajánlatot, azonban az alternatív ajánlatát a megadott bontásban (építészet, vízgépészet, épületgépészet, villamosenergia-ellátás, műszerautomatika, udvari vezetékek) nem adta meg, csupán egyösszegű ajánlati árat adott meg, a hat változatnak megfelelően.
A fentiekből következően alternatív ajánlatai a Kbt. 43. § (1) bekezdésben foglaltaknak nem feleltek meg.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetve azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében pedig érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Az ajánlatkérőnek a fenti rendelkezésekből következően kötelezettsége lett volna az ajánlatokat érvényesség szempontjából vizsgálni, és megállapítani, melyek azok az ajánlatok, amelyek az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak nem feleltek meg, azaz érvénytelenek voltak, és ezeket az ajánlatokat az eljárás további szakaszából ki kellett volna zárni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdés alapján: az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Ennek megfelelően az ajánlatkérő csak érvényes ajánlatokat hasonlíthat össze, csak érvényes ajánlatok közül választhatja ki az összességében legjobb ajánlattevőt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező alapajánlata és alternatív ajánlata is érvényes volt, ennek megfelelően érvényes volt az ajánlatkérő által 5. helyre sorolt ajánlata is.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az első négy helyen érvénytelen ajánlatot jelölt meg, így ezt követően a legkedvezőbb ajánlatot tevőnek a kérelmező ajánlata minősül.
Tekintettel arra, hogy a szerződéskötés megtörtént, a Döntőbizottság – hatáskörének hiányában – a szerződés érvénytelenségét nem állapíthatja meg, ennek alapján már nincs lehetőség a kérelmező nyertesi pozíciójának megállapítására.
A Döntőbizottság a becsatolt iratokból megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 57. § (2) bekezdésére hivatkozással a Tempero Rt.-től felvilágosítást kért. Az is megállapítást nyert a rendelkezésre álló iratokból és az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatából, hogy erről a tényről a többi ajánlattevő tájékoztatása nem történt meg.
A Kbt. 57. § (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
(2) Ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban kell magyarázatot kérnie.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti jogszabály (1) és (2) bekezdését szoros összefüggésében kell értelmezni. Az (1) bekezdés biztosítja ajánlatkérő részére a felvilágosítás kérésének lehetőségét, valamint meghatározza azt a módot is, ahogyan ezt megteheti, azaz a többi ajánlattevő egyidejű tájékoztatása mellett. A (2) bekezdés csupán egy speciális esetre ad iránymutatást. A törvénynek a nyilvánosság és a versenytisztaság alapelveiből következően az (1) és (2) bekezdés esetén is a felvilágosítás kérése a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett történhet meg.
Ebből a körülményből pedig kétséget kizáróan következik, hogy a többi ajánlattevő tájékoztatása ajánlatkérőnek kötelessége lett volna.
Ajánlatkérő a többi ajánlattevő egyidejű tájékoztatásának elmulasztása miatt a Kbt. 57. § (1) bekezdésében foglaltakat megsértette.
A jogorvoslati kérelem azon része, mely a bontási jegyzőkönyv hiányosságait kifogásolja, elkésett. A Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint: az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hatvan napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Az ajánlatok bontására 1999. február 15-én került sor, a jogorvoslati kérelem postára adásának időpontja 1999. április 16-a volt, tehát a törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napos határidő eltelt.
Kétségtelen tény azonban, hogy a bontási jegyzőkönyv csak utalt arra, hogy a Kbt. 51. § (3) bekezdésében előírt adatok ismertetésre kerültek, utólagosan azonban már nem állapítható meg, hogy azon az árajánlattevők árajánlatai milyen bontásban hangzottak el, amelynek következménye lett, hogy a kérelmező tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a nyertes csak három alapajánlati és három alternatív árat határozott meg az ajánlatában. A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert az eljárás első három napján a rendelkezésre álló iratokból annak törvényi feltételeit nem találta megállapíthatónak.
A fenti kifejtett részletes indokolás alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazta. Az elkövetett jogsértések súlyával a rendelkező részben megállapított pénzbírság mértékét találta arányban állónak, valamint kötelezte ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj kérelmező részére történő megtérítésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. május 17.
Dr. Engler Magdolna s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos
