KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3152)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.45/24/1999.
Tárgy: a BAVTRANS Mélyépítő Kft. jogorvoslati kérelme a Mecsekérc Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
a BAVTRANS Mélyépítő Kft. (7632 Pécs, Tüskeréti u. 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. (7633 Pécs, Esztergár Lajos út 19., a továbbiakban: ajánlatkérő) az Ércdúsító Üzem területén elhelyezkedő 15 épület bontása és a törmelék elszállítása az ajánlati dokumentáció szerint tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 31. § (2) bekezdését, a 40. § (1) bekezdését és a 70. § d) pontját, ezért megsemmisíti ajánlatkérőnek hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során hozott valamennyi, az 1999. március 18–19-i ajánlati felhívásra is vonatkozó döntését, ezt meghaladóan a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a 2385/1997. (XI. 26.) Kormányhatározat és a 157/1995. (XII. 26.) Kormányrendelet alapján a mecseki uránércbánya megszüntetésével és az ahhoz kapcsolódó rekultivációs munkákkal összefüggésben – a Környezetvédelmi Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium felügyeleti irányítása mellett – a K. É. 1998. augusztus 19-i, 1998. október 28-i és az 1999. január 20-i számában nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé az Ércdúsító Üzem területén – Kővágószőlős 0165/3 hrsz-ú ingatlan – elhelyezkedő uránérccel szennyezett épületek bontására és a törmelék elszállítására. Az eredménytelen nyílt eljárásokat követően 1999. március 18-án és március 19-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében ajánlati felhívást küldött meg a már a nyílt eljárásban is érdekelt alábbi ajánlattevőknek, így a kérelmezőnek, a SZERORGTERV Rt.-nek, a BAYER Center Kft.-nek, a LAND-BAU Kft.-nek, valamint a DDGÁZ és RESONÁTOR Kft.-nek mint közös ajánlattevőknek. A tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogalapját a Kbt. 70. § d) pontjában állapította meg.
Kérelmező 1999. március 23-án, majd 1999. március 31-én kiegészített jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy ajánlatkérő 1999. március 16-án eredménytelennek nyilvánította az 1999. január 20-án megindított nyílt eljárást, valamint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját, az ajánlati felhívás feltételeinek megváltoztatását. Álláspontja szerint a nyílt eljárásban tett ajánlata érvényes volt és megfelelt az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeinek. A robbantásos munka felelős vezetőjének személye és a felelős műszaki vezető azonos bányászati kategória, így az ajánlati felhívásban előírt követelménynek megfelelően nyilatkozatát ajánlata tartalmazta.
Ajánlatkérő eredménytelenné nyilvánító döntése ezért jogsértő.
A tárgyalásos eljárásban álláspontja szerint nem álltak fenn a rendkívüli sürgősséget megalapozó körülmények, továbbá az ajánlati felhívás feltételeit – így a bírálati szempont, az ajánlattételi határidő stb. megváltoztatását – jogsértő módon alkalmazta ajánlatkérő.
A Kbt. 70. § a) pontjában foglaltak alapján az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívás feltételeinek változatlanul hagyásával adódott volna lehetősége arra, hogy a nyílt eljárás eredménytelensége miatt tárgyalásos eljárást alkalmazzon.
Erre való tekintettel indítványozta, hogy a Döntőbizottság ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánító döntését semmisítse meg, hívja fel ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, a tárgyalásos eljárás alkalmazása jogsértő voltának megállapításán túlmenően az ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és költségek viselésére.
Ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását kérte. Bejelentette, hogy a vélt jogsértő esemény 1999. március 16-án és március 19-én jutott tudomására.
A Döntőbizottság a kérelem alapján úgy ítélte meg, hogy a közbeszerzés tisztasága megsértésének veszélye fennáll, ezért 1999. március 24-én kelt D. 45/4/1999. sz. határozatával a közbeszerzési eljárást felfüggesztette. Ajánlatkérő írásbeli ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem teljes terjedelmében alaptalanság miatt történő elutasítását kérte.
Álláspontja szerint kérelmező ajánlata nem felelt meg az 1999. január 20-án megjelent ajánlati felhívás 15. Egyéb információk b) pontjában előírt ajánlatkérői érvényességi feltételeknek, ezért ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen. Ugyancsak érvénytelen volt a BAYER Center Kft. ajánlata, mivel abban semminemű nyilatkozat nem volt a felhívás 15. b) pontjára vonatkozóan. A többi ajánlattevők ajánlata e körben érvényes volt, de a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság és az ajánlati árak vonatkozásában a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel az ajánlatkérő részére nem voltak megfelelőek, ezért a nyílt eljárást jogszerűen nyilvánította eredménytelennek. A tárgyalásos eljárás megindításakor a Kbt. 27. § (2) bekezdésére is figyelemmel a rendkívüli sürgősséget az 1999. június 30-i rövid teljesítési határidőre – mely a kárelhárítási munkák, tendereztetési időigénye, a kárenyhítési, szennyezettségfelmérési feladatok sürgőssége miatt, munkaszervezési és speciális biztonságtechnikai követelmények miatt a területet egyidejűleg több vállalkozó nem használhatja, azon nem végezhet más jellegű munkákat, a Gazdasági Minisztériumnak a rekultivációs munkálatok felülvizsgálatára vonatkozó döntésére, és a Kbt. preambulumában megfogalmazott elvárásának megfelelően árlicit elérésére – alapozta.
Álláspontja szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás általa alkalmazott módosítása nem jogsértő és a kérelem e tekintetben is megalapozatlan.
Az egyéb érdekelt ajánlattevők közül a LAND-BAU Kft. észrevételében előadta, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárását lassúnak és költségesnek ítélte meg, de ettől függetlenül jelen eljárást nem kívánja kifogásolni.
A Döntőbizottság a hivatalból megtartott tárgyaláson a felek képviselőinek nyilatkozatai és a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos.
A Döntőbizottság eljárásában vizsgálta a sérelmezett nyílt eljárás eredménytelenné nyilvánításának jogszerűségét, és e körben az alábbi megállapításokat tette. A K. É.-ben 1999. január 20-án ajánlati felhívással megindított nyílt eljárást – melynek beszerzési tárgya az Ércdúsító Üzem területén elhelyezkedő 15 épület bontása és a törmelék elszállítása az ajánlati dokumentáció szerint – ajánlatkérő 1999. március 16-án nyilvános eredményhirdetésen a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította. Kérelmező, aki jelen volt az eredményhirdetésen, a döntésről írásban 1999. március 17-én kapott értesítést. Ezt követően kérelmező 1999. március 17-én írásban a Kbt. 63. § (2) bekezdése szerint nyilatkozatot kért ajánlatkérőtől a tekintetben, hogy ajánlata miért nem felelt meg az ajánlati felhívás és a dokumentáció alapján ajánlatkérőnek. Ajánlatkérő válaszlevelét 1999. április 6-i keltezéssel küldte meg kérelmezőnek, melyben a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára hivatkozással kérelmező ajánlatát érvénytelennek tekintette az ajánlati felhívás 15. b) pontjára vonatkozó nem egyértelmű kijelentése (nyilatkozata) miatt. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 15. Egyéb információk b) pontjában előírta, hogy a robbantási munkára vonatkozóan meg kell nevezni mindazon cégeket, illetve személyeket, akik a munkában közreműködnek, továbbá meg kell nevezni, hogy ki a robbantásos munka felelős vezetője. Az ajánlati dokumentáció erre vonatkozó nyilatkozatot nem követelt meg, hanem a személyi feltételek részben kellett ajánlattevőknek nyilatkozniuk a személyről, a cégek esetében pedig az alvállalkozói körben feltüntetni. Kérelmező ajánlatának 11. oldalán nyilatkozza, hogy az elvégzendő munkák közül az alábbi munkákra kíván harmadik személlyel szerződést kötni:
– robbantási kiegészítő munkák: ROBOTEK 2000 Kft., és az ajánlat 46. oldalán Személyi feltételek ismertetése: Vass Miklós ügyvezető igazgató felelős műszaki vezető.
Az ajánlatok értékelése időszakában a 7 tagú bírálóbizottság 1999. március 11-én a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint felhívta kérelmezőt és a többi érdekelt ajánlattevőt, a BAYER Center Kft. kivételével, e körben tett nyilatkozatuk tartalmának pontosítására. Kérelmezőtől arra kértek pontosítást, hogy Vass Miklós felelős műszaki vezető egy személyben a robbantásos munka felelős vezetőjeként is eljár-e. Kérelmező még aznap kelt válaszlevelében megerősítette, hogy robbantásos munka vezetőjeként Vass Miklós felelős műszaki vezető jár el egy személyben és bejelentette robbantásvezetői igazolványa számát, érvényességi körét, az utolsó továbbképzés és a kötelező továbbképzések idejét. A BAYER Center Kft. esetében a Kbt. 57. § (1) bekezdésének alkalmazására azért nem kerülhetett sor, mert ajánlata egyáltalán nem tartalmazott nyilatkozatot a felhívás 15. b) pontjára vonatkozóan.
A bírálóbizottság szakvéleményében a döntéshozó részére kérelmező ajánlatát javasolta az eljárás nyerteseként kihirdetni, de a döntés előtt készült külső szakértői vélemény megállapításait figyelembe véve végül is a döntéshozó – az rt. vezérigazgatója egyetértésben a Gazdasági Minisztérium miniszteri biztosításával – az eljárás eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött.
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező ajánlata e körben nem volt érvénytelen, mivel megítélése szerint a felelős műszaki vezető és a robbantásos munkák felelős vezetője tekintetében ajánlatkérő ajánlati felhívásában és a dokumentációban nem adott arra egyértelmű eligazítást ajánlattevőknek, hogy e körben nyilatkozatukat miképpen tegyék meg, és ezen nyilatkozatuk elmaradása vagy nem felhívás szerinti szóhasználattal történő megadása az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. A nagy ajánlatkérői elvárás fogyatékosságát támasztja alá az a tény, hogy az ajánlattevők is különbözőképpen értelmezték, adták meg nyilatkozatukat, és az ajánlatkérőnek – egyébként jogszerűen – a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint tisztázó kérdést kellett intéznie a nyilatkozatot megtevő ajánlattevőkhöz.
A Döntőbizottság az ajánlatokat a dokumentációban előírt követelményekre figyelemmel érvényességi szempontból is megvizsgálta és megállapította, hogy a kérelmező ajánlatában az 1996. évi mérlegbeszámoló könyvvizsgálói ellenjegyzése hiányzik, melyet ajánlatkérő az 1999. január 20-i dokumentáció l. sz. melléklet Ismertetés az elbírálás szempontjairól 1.2.1. a tartalmi követelmények teljesítése, 15. francia bekezdésében érvényességi feltételként előírt, ezért ajánlata érvénytelen.
A Szerorgterv Rt. ajánlatában az 1996–1997. évi mérlegbeszámoló könyvvizsgálói ellenjegyzése hiányzik, a dokumentáció fentebb említett pontjában előírt érvényességi feltételre figyelemmel. Ajánlatában többek között megjelöli az Erőgép Kft. 15% alatti alvállalkozóként történő közreműködését. Ezzel szemben a vállalt ajánlati árához viszonyítva az Erőgép Kft. szállítási tevékenységének összértéke több mint 12 M forint, amely az ajánlati árnak több mint 17%-a, ez pedig 15% feletti részesedést és alvállalkozói kört jelent. Erre irányuló nyilatkozatot ajánlata nem tartalmaz, az ajánlata ez okból is érvénytelen a dokumentáció 1.2.1. 18. francia bekezdése szerint.
BAYER Center Kft. ajánlata nem tartalmaz nyilatkozatot a felhívás 15. b) pontjára vonatkozóan, továbbá az APEH igazolását, ezért ajánlata a dokumentáció 1. sz. melléklet Az ajánlatok tartalmi követelményei 13. francia bekezdés első pontja szerint érvénytelen.
DDGÁZ és Resonator Kft. közös ajánlatában az ajánlattevők és 15% feletti alvállalkozók mérlegbeszámolójából hiányzik a könyvvizsgálói ellenjegyzés, kivéve a Botond Kft. 1997. évi mérlegbeszámolóját.
A Resonator Kft. műszaki felszereltségéről ismertetést nem tartalmaz az ajánlat, ezért érvénytelen a dokumentáció 1.2.1. 15. francia bekezdése és az 1.2.1. 20. francia bekezdése szerint, továbbá a Botond Kft. 15% feletti alvállalkozóról becsatolt ismertetés az ajánlat 119–150. oldalairól az ajánlattevők cégszerű aláírása és cégbélyegzője hiányzik, ezért az ajánlat a dokumentáció 1. sz. melléklet 1.1.5. francia bekezdése szerint érvénytelen.
LAND-BAU Kft. ajánlatában az 1995. évi és 1996. évi mérlegbeszámolóból hiányzik a könyvvizsgálói ellenjegyzés és az alábbi oldalak – 8–18., 24–28., 30–31., 32/1–32/7-ig, valamint a 33/1–33/40-ig – cégszerű aláírással és bélyegzővel nincsenek ellátva, ezért ajánlata érvénytelen a dokumentáció 1.2.1. 15. francia bekezdése, valamint az 1.1.5. francia bekezdése szerint.
A fenti kimutatásból a Döntőbizottság megállapította egyrészt, hogy valamennyi ajánlattevő ajánlata érvénytelen volt a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint, mely kimondja: "Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek", másrészt a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja szerint "kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek", a nyílt eljárás eredménytelen.
A Döntőbizottság álláspontja szerint is a nyílt eljárás eredménytelen volt – habár más okból kifolyólag –, mint ahogyan azt ajánlatkérő megállapította, erre való tekintettel nem látta indokát annak, hogy az eljárást lezáró döntést megsemmisítse, mivel kérelmező sem tett tartalmi és formai szempontból megfelelő ajánlatot a közbeszerzési eljárásban.
Ajánlatkérő nyílt eljárásban hozott döntése végső soron nem volt jogsértő, függetlenül attól, hogy tévesen határozta meg az eredménytelenség jogszabályi alapját.
A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogalapját, azaz a Kbt. 70. § d) pontját ajánlatkérő a Döntőbizottság álláspontja szerint jogsértően határozta meg. A már említett kormányhatározat és kormányrendeleten alapuló beszerzési ütemterv (továbbiakban: intézkedési terv) – mely alapján az ajánlatkérő köteles a rekultivációs munkákat elvégezni – előírása szerint az I. ütemű bontási munkálatokat 1999. szeptember 27-i befejezési határidővel és 1999. március 30-i kezdési időponttal határozták meg.
A II. ütem – mely jelen közbeszerzési eljárás hatálya alá nem tartozik – kezdési időpontja 1999. augusztus 23-i, befejezési határideje 1999. december 12-i előirányzattal szerepel az intézkedési tervben. Ezzel szemben a nyílt és a tárgyalásos eljárásban ajánlatkérő 1999. június 30-i befejezési (teljesítési) határidőt jelölt meg.
Az ajánlatkérő által előadott körülmények – így nem volt előrelátható az utolsó nyílt eljárás eredménytelensége, az egyéves késedelem környezetvédelmi és pénzügyi oldalról veszélyeztetné a program végrehajtását, biztonságtechnikai és munkaszervezési okokból az egyidejűség fennállása az üzemi területen a vállalkozás tevékenysége körében, szennyezettségi, kárelhárítási feladatok bontást követő elvégzése stb. – a Döntőbizottság álláspontja szerint nem olyan körülmények, amelyek előre nem látható okból álltak volna elő, és semmiképpen nem indokolják a jóváhagyott ütemtervben megállapított 1999. szeptember 27-i teljesítési határidő ajánlatkérő által történt önkényes előrehozását.
Az intézkedési terv összeállításakor a tervezés szintjén ajánlatkérő számára előrelátható körülmények voltak az általa felsorolt okok, ezek közrehatásával az intézkedési terv kidolgozásakor már számolnia kellett volna, és a tervezési határidőket ennek figyelembevételével kellett volna meghatároznia. Nem támasztotta alá a rendkívüli sürgősség megalapozottságát a Gazdasági Minisztérium által megküldött beruházási program a magyarországi uránipar megszüntetésének rekultivációs feladataira című program aktualizálása, mivel az az 1999. évre érvényes intézkedési tervben megállapított határidőket nem érintette. Más megközelítésből a nyílt és meghívásos eljárásra előírt törvényi határidők betartása mellett is lehetősége lett volna ajánlatkérőnek 1999. szeptember 27-ig a bontási munkák elvégzésére.
A Döntőbizottság a fent kifejtettek alapján megállapította, hogy a Kbt. 70. § d) pontjára alapítottan alkalmazott tárgyalásos eljárás törvényi feltétele nem állt fenn, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 70. § d) pontját, mely szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha "az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából".
A Döntőbizottság nem tartotta jogsértőnek az ajánlati felhívás feltételében – bírálati szempont, ajánlattételi határidő, eredményhirdetési időpont – történő módosításokat, figyelemmel a Kbt. 26. § (5) bekezdésében és a 27. § (2) bekezdésében foglaltakra. Ezért a jogorvoslati kérelmet az eredménytelenné nyilvánítás és a felhívás előbb említett feltételei körében alaptalannak találta.
A Döntőbizottság kérelmen kívül vizsgálta a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott dokumentáció műszaki tartalmára vonatkozó előírásait, és megállapította, hogy az az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet 2. § (1) bekezdésében előírt műszaki tervet, vagy legalább műszaki leírást, mennyiségi kimutatást a helyszínrajzon bontásra kijelölt épületek közül a 86., 82., 59., és 90-es leltári jelű épületek tekintetében nem tartalmazott. Továbbá a 129 jelű épületre vonatkozó tervdokumentációból nem állapítható meg egyértelműen – a többi épület tervdokumentációjához hasonlóan – a keletkező bontási törmelék mennyisége, ezáltal nem teljesíti a KTM rendeletben előírt mennyiségi kimutatásra vonatkozó követelményt. Ajánlatkérő ezzel a magatartásával, hogy a tárgyalásos eljárásban a rendelkezésre bocsátott dokumentációban az épületek teljes körére nem adott pontos mennyiségi meghatározást, megsértette a Kbt. 40. § (1) bekezdését, mely szerint "az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni", és építési beruházás esetén a műszaki leírás tartalmát az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet kötelezően meghatározza.
A Döntőbizottság kérelmen kívül továbbá észlelte eljárásában, hogy a DDGÁZ Kft. és a Resonátor Kft. közös ajánlatában megjelölt Botond Kft. alvállalkozó cégkivonata szerint (nyílt eljárásban benyújtott ajánlata 122. oldalán, a tárgyalásos eljárás ajánlata 125. oldalán) Varga Mihály tulajdonosa nevezett alvállalkozónak.
A tárgyaláson ajánlatkérő képviselője elismerte, hogy nevezett személy azonos az rt.-vel munkaviszonyban álló és a nyílt eljárásban bírálóbizottsági tagként delegált vagyongazdálkodási igazgatóval. A Döntőbizottság a becsatolt iratok alapján megállapította azt is, hogy a nevezett személy a magyarországi uránipar megszüntetésének rekultivációs feladataira készített intézkedési terv kidolgozásában mint projektvezető vett részt.
A beruházási program alapján lefolytatott közbeszerzési eljárások ezen intézkedési tervben meghatározott ütemterv és finanszírozási terveken alapulnak.
A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy a projektvezető tevékenysége során birtokába jutott információk alapján egyrészt a közös ajánlattevők részvételi esélyét növelhette a közbeszerzési eljárásban, másrészt a Kbt. 31. § (2) bekezdésében megfogalmazott összeférhetetlenség áll fenn személyével kapcsolatban. A rendelkezésre álló iratokból nem állapítható meg, hogy az ő kizárását megalapozó összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett volna. Varga Mihály 1999. március 1-jén azt nyilatkozta, hogy a Kbt. 31. § (2)–(3) bekezdése szerint vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
Ajánlatkérőnek a tárgyaláson elhangzott nyilatkozata, mely szerint a tárgyalásos eljárásban a vagyongazdálkodási igazgató semmilyen formában nem vesz részt mint képviselője, és az iratokhoz csatolt 4/1999. sz., 1999. április 8-án kelt vezérigazgatói utasítás – "A Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak alkalmazása" – a bírálóbizottság tagjaival szemben csak a jövőben lefolytatandó eljárásokban alapozza meg az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kizáró ok fenn nem állását, ezért ezen iratot a Döntőbizottság nem tudta érdemben elfogadni a jelen tárgyalásos eljárásban.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő azon magatartásával, hogy a tárgyalásos eljárásban a DDGÁZ Kft.–Resonátor Kft. közös ajánlatát befogadta, mely ajánlatban egyik alvállalkozó Botond Kft.-ben az ajánlatkérő vezető tisztségviselője tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik, megsértette a Kbt. 31. § (2) bekezdését, mely szerint "az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek az eljárásban nem lehetnek ajánlattevők, illetve nem állhatnak a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy nem lehetnek annak vezető tisztségviselői, illetve abban tulajdoni részesedéssel rendelkezők, továbbá ezen személyek hozzátartozói".
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés b), c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és g) pontja szerinti intézkedés és jogkövetkezményt alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. április 23.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
