KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3673)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.102/9/1999
Üi.: dr. Csitkei Mária
Tárgy: a Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
dr. Lovász Éva ügyvéd (6721 Szeged, Szilágyi u. 2.) által képviselt Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató Kft. (6721 Szeged, Szilágyi u. 2., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (1139 Budapest, Visegrádi u. 49., továbbiakban: ajánlatkérő) "B.-A.-Z. Megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság új irodaépületének megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1998. december 23-án megjelent 51. számában előminősítési eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívásra 13 jelentkezés érkezett, ajánlatkérő 10 jelentkezőt minősített alkalmasnak, részükre 1999. március 23-án ajánlati felhívást küldött.
Az ajánlatok elbírálási szempontjai a részvételi felhívás 10. pontja szerint fontossági sorrendben a következők voltak:
– a kért ellenérték, a járulékos költségek mértéke és a fizetési feltételek, pénzügyi stabilitás,
– azon műszaki szakemberek és egységek értékelése, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik az ellenőrzésért felelősek,
– az ajánlattevő műszaki, technikai felszereltsége,
– referenciák,
– az alvállalkozók bevonásának mértéke.
Az előminősítési eljárásban alkalmasnak minősített ajánlattevők részére március 23-án küldött ajánlati felhívás 13. pontjában ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározottól eltérő elbírálási szempontokat közölt, nevezetesen:
– az ajánlat műszaki tartalma,
– ajánlati ár,
– garanciális, jóteljesítési feltételek,
– vállalási határidő.
A tervdokumentációból és árazatlan költségvetésből álló ajánlati dokumentáció a beszerzés tárgyának műszaki tartalmát határozta meg.
Az ajánlati határidőig, május 3-ig 9 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor 2 ajánlatot érvénytelennek nyilvánított, 7 ajánlatot – a kérelmező, a Kipszer Fővállalkozási és Tervező Rt., az Alba Regia Építő Vállalkozó Rt., a Békés Megyei Általános Építőipari Rt., a Hajdúsági Univerzális Építőipari Rt., az Adeptus Mérnöki, Építőipari és Kereskedelmi Kft. és a Strabag Észak-magyarországi Magasépítési Területi Igazgatóság ajánlatát – bírált el.
Ajánlatkérő a május 31-én tartott eredményhirdetésen a Kipszer Rt. 998 293 761 Ft-os ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező 1999. június 3-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz.
Sérelmezte, hogy nem az ő ajánlata lett a nyertes, annak ellenére, hogy úgy a 923 655 601 Ft-os ajánlati ára, mint az egyéb elbírálási szempont tekintetében ő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot. Kifogásolta, hogy ajánlatkérő ajánlati felhívásban közölt elbírálási szempontjai eltérnek a részvételi felhívásban meghatározottaktól.
Kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását és az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését.
Ajánlatkérő a június 3-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Védekezésül előadta, hogy döntése helytálló volt, mert az ajánlati felhívásban közölt elbírálási szempontok alapján a nyertes ajánlattevő ajánlata volt a legkedvezőbb. A kérelmezőnek az elbírálási szempontok eltérő meghatározásával kapcsolatos kifogására közölte, hogy az elkésett, mert az ajánlati felhívás kérelmező általi kézhezvételétől a kérelem június 3-i előterjesztéséig a Kbt. 79. § (3) bekezdése szerinti 60 napos jogvesztő határidő letelt. Közölte továbbá, hogy a kifogás megalapozatlan is, mert álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás ajánlati szakaszában más elbírálási szempontokat kell alkalmazni, mint az előminősítési szakaszban. Példaként utalt az ajánlati árra, mely szerinte nem lehet elbírálási szempont az előminősítési eljárásban, miután a Kbt. szerint az ajánlatkérő nem kérhet, az ajánlattevő pedig nem tehet árajánlatot.
A Kipszer Rt. a június 3-án kelt észrevételében közölte, hogy az elbírálási szempontok megváltoztatása tekintetében a jogorvoslati kérelem elkésett.
A Hajdúsági Univerzális Építőipari Rt. a június 7-i észrevételében egyetértett a kérelmezővel abban, hogy az ajánlatkérő nem a legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok és dokumentumok tartalma, a felek írásbeli észrevételei és a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnek az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján kell elbírálnia. Ajánlatkérő a beszerzését kétszakaszos eljárásban kívánta megoldani, abból a célból, hogy az eljárás ajánlati szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt.
A Kbt.-nek az előminősítési eljárás szabályairól rendelkező 42. § (4) bekezdése előírja, hogy a részvételi felhívást a 3. sz. mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetményben kell közzétenni, ezen melléklet 10. pontja alapján pedig ajánlatkérőnek közölnie kell az ajánlatok elbírálásának szempontjait. Miután a Kbt. 25. §-a szerint a Kbt. szabályai kogensek, ajánlatkérő az elbírálási szempontoknak már az előminősítési eljárásban való közzététele kötelezettségétől nem térhet el. Ez a kötelezettség egyben azzal is együtt jár, hogy az ajánlatok elbírálását meghatározó szempontokhoz a Kbt. 26. § (2) bekezdése értelmében ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban végig kötve van.
A törvény ekkénti szabályozása az ajánlattevők érdekét szolgálja, lehetőséget ad az számukra, hogy már az előminősítési eljárásra vonatkozó hirdetmény szövegéből el tudják dönteni, van-e reális esélyük a nyertességre és érdemes-e a részvételi jelentkezést benyújtaniuk. Abból ugyanis, hogy egy ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas egy adott közbeszerzés teljesítésére, még nem következik az, hogy az ajánlatkérő lehetőségeit és elvárásait tükröző elbírálási szempontoknak is megfelelő ajánlatot tud tenni. Az elbírálási szempontoknak az előminősítési eljárás hirdetményében való kötelező közzétételével a törvény az eleve felesleges jelentkezéssel járó munka- és költségráfordításoktól kíméli meg az ajánlattevőket, egyben az ajánlatkérőt is. A Döntőbizottság fentiek alapján nem fogadta el az ajánlatkérő védekezését, miszerint a két eljárás különbözőségére tekintettel jogszerűen járt el akkor, amikor a részvételi felhívásban közölt elbírálási szempontok helyett az ajánlati felhívásban más elbírálási szempontokat jelölt meg. Miután azonban a részvételi felhívásban foglaltaktól eltérő elbírálási szempontokat tartalmazó ajánlati felhívásnak kérelmező általi kézhezvételétől a kérelem június 3-án történő benyújtásáig a Kbt. 79. § (5) bekezdése szerinti 60 napos jogvesztő határidő letelt, az ajánlatkérő jogsértése ezen a jogcímen nem állapítható meg.
Az elbírálási szempontok módosításáról az ajánlattevők az ajánlati felhívás kézhezvételével tudomást szereztek, a módosítás tényét a jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló 15 napos jogvesztő határidőn belül nem kifogásolták, ajánlatukat az ajánlati felhívásban foglaltak alapján készítették el és nyújtották be, ajánlatkérő pedig ezen új elbírálási szempontok alapján végezte el az ajánlatok értékelését. Ezáltal a közbeszerzési eljárásban részt vevők között kvázi megállapodás jött létre az új elbírálási szempontokra nézve.
A Döntőbizottság ezért az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján hasonlította össze a kérelmező és a nyertes ajánlattevő alapajánlatát, és megállapította, hogy a kérelmező ajánlata összességében kedvezőbb volt. Az alternatív ajánlatok összehasonlítása nem képezte a vizsgálat tárgyát, mivel azokat ajánlatkérő sem értékelte.
Az első elbírálási szempont az ajánlat műszaki tartalma volt.
A Döntőbizottság a két ajánlat műszaki tartalmának összevetése céljából megvizsgálta az építészet és belsőépítészet költségvetési kiírás tételeit, az abban foglaltakhoz képest a két ajánlat mennyiségében csak kismértékű eltérés van, mint pl.:
Kiírási tétel Mennyiség Nyertes Kérelmező
Irattárolás 5.11. 447 fm 471,7 fm 447 fm
Vasbeton lemez/É.2.1. 558 m2 558 m2 770 m2
Deszkázás/É.6.5. 59 m2 59 m2 107 m2
Kétségkívül megállapítható, hogy közel 1 milliárd Ft-os értékű létesítménynél a két ajánlat mennyiségi adatai közötti minimális különbség nem jelenti az ajánlatok műszaki tartalma közötti eltérést.
Az ajánlatkérő az ajánlatok értékeléséről készült dokumentumokban és a jogorvoslati eljárásban 1999. június 8-án tartott tárgyaláson arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlata ezen elbírálási szempontból azért volt kedvezőbb a kérelmezőénél, mert a nyertes által ajánlott tetőfedő cserép minősége jobb volt, a gránitburkolatokra a kérelmező "érthetetlenül alacsony" összegű árat ajánlott, valamint a nyertes ajánlatában szereplő tetőszerkezet minőségi színvonala meghaladta a kérelmező által ajánlottat.
Az ajánlatkérő érvelései nem helytállóak.
– A tetőfedő cserépre mindkét ajánlattevő Bramac gyártmányt ajánlott fel és költségelt a tételes ajánlatában típusmegjelölés nélkül. A nyertes 3769 Ft/m2-es egységára a Bramac 1999. évi árkatalógusában szereplő legmagasabb (szállítási, rakodási költségekkel együtt), 1500 Ft/m2 egységárat is jóval meghaladja, a nyertes magasabb árából tehát ajánlatkérő tévesen következtetett minőségi többletre.
– A gránitburkolatokra adott kérelmezői árajánlat a kereskedelmi forgalomban kialakult 15-20 ezer Ft/m2 egységárnak megfelel, a nyertes ára viszont irreálisan magas.
– A tartószerkezeti munkákra mindkét ajánlat azonos tételeket tartalmaz, azok tételsora megegyezik az ajánlati kiírással. Ebből következően ajánlatkérőnek nem volt jogalapja annak megállapítására, hogy a nyertes ajánlata magasabb színvonalat képvisel.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az első elbírálási szempontból a két ajánlat azonosnak tekinthető.
A második elbírálási szempont, az ajánlati ár tekintetében a kérelmező ajánlata 75 millió Ft-tal alacsonyabb összegű, kedvezőbb, mint a nyertesé. A két ajánlat között az árat illető lényeges eltérés – többek között – abból adódik, hogy a nyertes ajánlattevő egyes anyagok, szerkezetek árát irreálisan magas összegben, a kérelmező pedig a kereskedelmi forgalomban megszokott mértékben adta meg, mint például:
A Bramac-cserép ára:
a nyertes ajánlatában: 3769 Ft/m2
a kérelmező ajánlatában: 1600 Ft/m2,
a gránitpadló anyagára:
a nyertes ajánlatában: 126 166 Ft/m2 (95 m2-re), 26 016 Ft/m2 (380 m2-re)
a kérelmező ajánlatában: 21 567 Ft/m2
A tervdokumentációban előírt kivitelű büfé étkezőpult ára a nyertes ajánlatában 794 E Ft, a kérelmező ajánlatában: 387 E Ft.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a közbeszerzések törvényben deklarált céljával ellentétes az az ajánlatkérői magatartás, mely a közpénzekkel való gazdálkodást sértve az azonos minőségű építési szolgáltatásra tett ajánlatok közül előnyben részesíti a magasabb ajánlati árat tartalmazó ajánlatot.
A második elbírálási szempontból a kérelmező ajánlata volt a kedvezőbb.
A garanciális, jóteljesítési feltételek mint harmadik elbírálási szempont tekintetében a két ajánlat közel azonos értékű.
A nyertes ajánlattevő a vállalkozói díj 10%-ának megfelelő összegű megvalósítási garanciát, valamint 18 hónap időtartamra a vállalkozói díj 3%-ának megfelelő összegű jóteljesítési garanciát vállalt. Vállalta késedelmes teljesítés esetére 1–30 napig 200 ezer Ft/nap, 31–60 napig 500 ezer Ft/nap, 60 napon túli időtartamra 1 millió Ft/nap kötbér fizetését.
A kérelmező a vállalkozói díj 10%-ának megfelelő összegű megvalósítási garanciát, valamint az első évre a vállalkozói díj 6%-ának, a második évre a vállalkozói díj 3%-ának, a harmadik évre a vállalkozói díj 1%-ának megfelelő összegű jóteljesítési garanciát vállalt. Vállalta késedelmes teljesítés esetére 184 600 Ft/nap (bruttó napi 0,2%), de maximum a szerződéses összeg 10%-át kitevő kötbér fizetését.
Tény, hogy a nyertes ajánlattevő a 60 napot meghaladó késedelmes teljesítés esetére jóval nagyobb összegű kötbért vállalt, mint a kérelmező, de ezt az előnyt kompenzálja, hogy a nyertes csak egy évre vállalt jóteljesítési garanciát, a kérelmező viszont három évre. Ily módon a két ajánlat előnyei és hátrányai kiegyenlítik egymást.
A negyedik értékelési szempont a teljesítési határidő volt. A nyertes ajánlattevő 2000. április 30-ra, a kérelmező 2000. május 31-re vállalta a létesítmény felépítését. Ezen elbírálási szempontból a nyertes ajánlata kis mértékben jobb volt.
Az elbírálási szempontok fontossági sorrendjét figyelembe véve, összességében tehát a kérelmező ajánlata a kedvezőbb, miután a nyertes ajánlata csak egy, a negyedik elbírálási szempontból volt a jobb, a második elbírálási szempontból a kérelmező ajánlata lényegesen kedvezőbb, míg az első és harmadik elbírálási szempontból a két ajánlat egyenértékű.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése előírja, hogy "az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette". Ajánlatkérő nem a legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, ezáltal megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c), d) és g) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 1999. június 16.
Dr. Csitkei Mária s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
