KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3679)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.64/19/1999
Tárgy: Siemens Rt. jogorvoslati kérelme a Pécsi Orvostudományi Egyetem Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Siemens Rt. (1036 Budapest, Lajos u. 103., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1027 Budapest, Küküllő út 1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Pécsi Orvostudományi Egyetem Gazdasági Igazgatósága (7624 Pécs, Honvéd u. 5., képviseli: dr. Hargitai László ügyvéd, 1126 Budapest, Böszörményi út 16/B, továbbiakban: ajánlatkérő) orvostechnikai gép-műszer és eszközcsoport tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1998. december 23-i 51. számában nyílt eljárásra szóló ajánlati felhívást tett közzé. Ajánlatot kért a Szívgyógyászati Klinika részére orvostechnikai gép-műszer, kéziműszer ellátást, valamint oktatókabinet berendezést részleges előfinanszírozással. A felhívás 3. a) pontja a beszerzés tárgyát termékcsoportokra bontva is meghatározta a következők szerint: a) kettő darab cardiovasculáris röntgenberendezés, valamint orvostechnikai gép-műszer csoport, b) kéziműszer csoport, c) oktatási kabinet és belső tájékoztató rendszer eszközei.
Az egyes termékcsoportokra vonatkozóan biztosított volt a rész-, valamint a többváltozatú ajánlattétel, ez utóbbi lehetőség a teljes csomag vonatkozásában is fennállt. A gép-műszer szállításon túlmenően az ajánlattevőnek vállalnia kellett az eszközök telepítését, és a végleges üzembe helyezést is. A pénzügyi ellenszolgáltatás feltételeit a felhívás 9. pontja a POTE Szívgyógyászati Klinika létesítésére vonatkozó kiemelt jelentőségű kormányzati beruházás jóváhagyott alapokmányára hivatkozással határozta meg. Utalt arra is, hogy a pénzügyi ellenszolgáltatás további feltételeit az ajánlati dokumentáció tartalmazza. Az ajánlatokat ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat módszere alapján kívánta elbírálni. Az elbírálás szempontjai a következők voltak:
– az ajánlati dokumentációban meghatározott részletes műszaki és minőségi specifikációnak való megfelelés mértéke, a megajánlott berendezések egységes rendszerben történő működtetésének biztosítása, az orvostechnikai berendezések összeállítására és telepítésére vonatkozó szolgáltatási rendszer színvonala,
– az ajánlattevő által ajánlott előfinanszírozási fizetési konstrukció minősége és az ajánlatkérő számára legkedvezőbb feltételrendszere,
– az ajánlati felhívás 3. a) pontjában megjelölt termékcsoportokra együtt is vonatkozó szállítási és telepítési terjedelem nagysága, az összefüggő rendszerek komplexitásának mértéke,
– a termékekre, termékcsoportokra vonatkozó garanciális, jótállási és szavatossági kötelezettségek mértéke,
– az elmúlt 3 év orvostechnikai gép-műszer berendezések szállításaira és telepítéseire vonatkozó referenciák ismertetése, kiemelve az ajánlatadói előfinanszírozásos szállításokat,
– az ajánlatadó által szállított termékekre vonatkozó szerviz- és vevőszolgálati rendszerek minősége,
– a határidőn túli teljesítésre vállalt vállalkozói kötelezettségek mértéke,
– a meghatározott és specifikált követelményeken felüli technikai, műszaki és minőségi többletszolgáltatás biztosításának mértéke.
A beszerzés tárgyával szembeni műszaki követelményekre, illetőleg az előfinanszírozás részletes feltételeire dokumentációt dolgozott ki ajánlatkérő. Ebben a szállítandó eszközökre, termékekre, rendszerekre részletes "technikai specifikációt" írt elő, míg összesítő listát adott a gép-műszerekről, külön a cardiovascularis röntgenberendezésekről és kéziműszerekről. Az oktatási kabinet, utóbb pedig az informatikai rendszer követelményeit ugyancsak részletesen meghatározta.
Ezen túlmenően jelezte, hogy részint a műszerezendő épület megtekintésére, részint az ajánlattevők szakmai kérdéseire konzultációs lehetőséget biztosít. A kérdéseket a konzultációt megelőzően, 8 nappal korábban, írásban kellett feltenni.
A konzultációra 1999. január 18-án került sor. Ezen a kérelmezőn kívül a nyertes, illetve a dokumentációt megvásároló, további 7 cég is részt vett. A szóban feltett kérdésekre adott válaszokat ajánlatkérő jegyzőkönyvezte, melyet megküldött minden ajánlattevőnek. Ugyancsak írásban minden ajánlattevőnek egyidejűleg megküldte azokat a válaszokat, amelyeket a kérelmező a konzultáción és azt követően január 21-én, 22-én és 28-án írásban intézett ajánlatkérőhöz. A január 18-án tartott konzultáción írásban átadott kérelmezői "kérdések" egy része azt kifogásolta – elsősorban a haemodinamikai röntgenmunkahelyre vonatkozóan –, hogy az ajánlatkérői követelményrendszer több tétele "cégspecifikusan" került meghatározásra.
Ajánlatkérő január 27-én kelt válaszában rögzítette, hogy a követelményrendszerét tartalmazó műszaki táblázat azon információkon alapult, melyeket több cégtől gyűjtöttek be az elmúlt év során. Ezeket megkísérelték úgy összeállítani, hogy az általuk "ideálisnak" elképzelt, legfejlettebb technológiájú rendszert tudják megvásárolni. Az ily módon összeállított követelményrendszer – ajánlatkérői válasz szerint – nem tekintendő minimál-követelménynek, hanem az a műszaki paraméterek összehasonlítására szolgált a döntés meghozatalánál. Ennek következtében a meghatározott követelményrendszertől a válasz szerint el lehetett térni, és ez az értékeléskor hátrányt nem jelent.
Az ajánlattételi határidőre, 1999. február 11-ére két ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát, a Philips Magyarország Kft. és a kérelmező Siemens Rt.
Kérelmező az orvostechnikai gép-műszerre és az oktatási kabinet és belső tájékoztatási rendszer eszközeire két változatban, míg a kéziműszerre három változatban nyújtott be ajánlatot. A Philips Magyarország Kft. egyváltozatú ajánlatot nyújtott be.
Az ajánlatok értékelésére ajánlatkérő bizottságot hozott létre. A háromtagú bizottság által készített szakvélemény rögzítette, hogy az értékelés fő szempontjaként a következő tényezőket vették figyelembe: 1. a szakmai tartalom (kiírási feltételeknek való megfelelés), 2. az ehhez rendelt ár (érték), 3. az esetlegesen meglévő és megnevezett többletszolgáltatások. A szakvélemény – bár jelezte, hogy az értékelést valamennyi változat esetében elvégezték – részletesen a kérelmező magasabb színvonalú ajánlatát hasonlította össze a nyertes ajánlattal. Kérelmezői ajánlatban az értékelés szerint található volt hét olyan OM-pont, ahol a megajánlott műszer nem felelt meg egészében véve a megfelelő OM-pontban kiírt technikai-szakmai paramétereknek. Ezen túlmenően húsz esetben a kérelmező ajánlata a kívánt paramétereknek megfelelt, de drágább, mint a nyertes ajánlata. Mindezen értékelés a szakvélemény szerint nem érintette a haemodinamikai rendszerek minősítését. Utalt arra, hogy a legnagyobb és döntő különbség a szakmai tartalomban az informatikai rendszer tekintetében mutatkozott. A nyertes megajánlott rendszere ugyanis az általuk a kiírásban megfogalmazottaknak megfelelt, míg a kérelmező rendszere egy kibővített adatbázis-kezelő, szöveg- és táblázatszerkesztő program csupán.
A szakvélemény alapját egy, valamennyi termékre kimunkált értékelőtáblázat képezte. A táblázat szerint az ár és a követelményeknek történő megfelelés egymáshoz történő viszonyítása alapján valamennyi tétel értékelő pontszámot kapott. Ezek összesítése alapján került elkészítésre az értékelési szempontokhoz rendelt döntési mátrix. E szerint az eljárás nyertese a Philips Magyarország Kft. Ennek megfelelően 1999. április 9-én nyertesnek hirdették, majd április 15-én szerződést kötöttek.
Kérelmező 1999. április 22-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő, megsértve a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 40. § (5) bekezdését, illetve 24. §-át, a műszerek műszaki adatait cégspecifikusan, a Philips termékek paramétereit átvéve határozta meg. Kifogásolta, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció nincs összhangban, más tekintetben (elbírálási szempontok) pedig homályos, ily módon nem volt biztosított a megfelelő ajánlattétel lehetősége, továbbá, hogy ajánlatkérő az elbírálási határidő meghosszabbítására vonatkozó közleményét késedelmesen tette közzé. Kifogásolta, hogy az ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek a nyertes ajánlatot. Az érvénytelenség indokát arra alapította, hogy a nyertes ajánlat nem jelölt meg telepítési költséget, holott ilyen tevékenységet ténylegesen végezni fog, továbbá, hogy előfinanszírozásra nem tett ajánlatot.
Állította, hogy az elbírálás szempontjai szerint a legelőnyösebb ajánlatot maga tette. Ennek körében utalt arra, hogy ajánlatkérő a felhívásban meghatározott elbírálási szempontoktól eltérve értékelt. A felhívás többek között nem tartalmazta az árat, mint értékelési szempontot, holott a tényleges értékelés során ezt lényeges elemként vették figyelembe. Előadása szerint az elbírálás szempontjainak megváltoztatásán túl ajánlatkérő értékelése tartalmában sem jogszerű. Műszaki megfelelés tekintetében 1. számú ajánlata funkciójában és paramétereiben teljes mértékben megfelel a kiírásnak, egyenértékű a Philips ajánlattal. Ár, fizetési konstrukció, feltételrendszere tekintetében ajánlata jelentősen olcsóbb, a finanszírozási kívánalmaknak eleget tett, e szempontból ajánlata jobb volt, mint a nyertesé. Ajánlatának komplexitása messze magasabb, mint a nyertes ajánlata, csakúgy, mint a garancia, a szavatosság, valamint a referenciák tekintetében. Szervizhálózata szélesebb körű, így e szempontból is jobbnak kellett volna értékelni ajánlatát, míg a kötbér vonatkozásában a két ajánlat egyenlőnek tekintendő. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 32. § (2) bekezdését megsértve úgy tette közzé ajánlati felhívását, hogy a beszerzés fedezete nem állt rendelkezésre. Kérte, hogy a Döntőbizottság a jogsértésekre tekintettel semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Állítása szerint felek között a szerződés nem tekinthető létrejöttnek.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását elsődlegesen elkésettségre hivatkozva kérte, az ajánlati felhívással, a dokumentációval és a konzultációval kapcsolatban előterjesztett sérelmek vonatkozásában. Másodlagosan megalapozatlanság címén kérte az elutasítást. Állítása szerint a beszerzés tárgyát nem cégspecifikusan határozták meg, a nyertes ajánlat nem volt érvénytelen, az elbírálás szempontjai alapján ugyanakkor a legelőnyösebb volt. Hivatkozott arra, hogy az anyagi fedezet rendelkezésre állt, az előfinanszírozásra történő felhívással együtt is rendelkezésre állónak kell a fedezetet tekinteni.
A Döntőbizottság a becsatolt iratanyag és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívás, a dokumentáció tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy egyrészről biztosítsa a megfelelő ajánlattételt (megfelelő részletezettségű és mélységű követelményrendszer felállítása), másrészről ugyanakkor nem sértheti az esélyegyenlőséget, a verseny tisztaságát (semleges követelményrendszer). E kettős követelmény egyensúlyban (mederben) tartása érdekében a Kbt. 40. § (1) bekezdése a beszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírás meghatározását elsődlegesen szabványra, jogszabályba foglalt műszaki előírásra hivatkozással rendeli meghatározni.
A vitatott ügyben a műszaki leírás nem ezekre történő hivatkozással került meghatározásra, utalást sem tartalmazott a felhívás arra, hogy miért tért el ettől ajánlatkérő.
Tény azonban – ajánlatkérő maga is többször hivatkozott erre –, hogy követelményrendszerét az elmúlt évben az egyes általa "csúcstechnológiájúnak" tekintett termékekről gyűjtött információk, adatok halmazára alapítva, azokból mintegy válogatva határozta meg, kiemelve az adathalmazból a legkorszerűbb termékre vonatkozó paramétereket. Ily módon nem zárható ki, hogy egy-egy műszaki előírás egyik vagy másik termék konkrét műszaki adatára támaszkodott. Nem zárható ki az sem, hogy a legkorszerűbb termék iránti igény következtében nem került sor egyértelműen az ár bírálati szempontként meghatározására. Ma már azonban a Döntőbizottság előtt nem tehető vitássá, hogy a műszaki leírás, a követelményrendszer, a bírálat szempontjai jogszerűen kerültek-e meghatározásra.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Kérelmező 1999. januárjában észlelte, hogy számára az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció egyrészről nem nyújt megfelelő információt, másrészről vélelmezhetően egyes paraméterei diszkriminatívan kerültek meghatározásra. Kifogásait írásban terjesztette elő az ajánlatkérő felé, aki szintén írásban adott magyarázatot ezekre vonatkozóan. A válaszokat, az ajánlatkérő által felállított szabályokat kérelmező elfogadta, határidőben jogorvoslati eljárást nem kezdeményezett. Erre tekintettel a kérelemnek az ajánlati felhívással és a dokumentációval kapcsolatos részét a Döntőbizottságnak is el kellett utasítani.
Ugyancsak elkésett a fedezet hiányára alapított kérelemrész. Kérelmező előtt ismert volt, hogy ajánlatkérő a beszerzés egészét nem a kormányzat által biztosított forrásból valósítja meg, és ismert volt az is, hogy az e fölötti részt az ajánlattevőnek kell egy ún. előfinanszírozási konstrukció alapján magára vállalnia. Saját előadása szerint is az 1999. január 18-án tartott konzultáción tárgyalva az előfinanszírozási konstrukcióról, észlelte a fedezet meglétének bizonytalanságát. Tudomásszerzésének időpontja ennek megfelelően erre az időszakra tehető, így a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján a Döntőbizottság nem vizsgálhatta, hogy az ajánlati felhívás közzétételekor a költségvetési szervnél a pénzügyi fedezetet rendelkezésre állónak kell-e tekinteni. Megjegyzi azonban a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérőnek az általa beszerzett szakértői véleményre alapított álláspontjával szemben a fedezet fogalmát az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 98. § (7) bekezdése meghatározza.
Elkésett az elbírálási határidő meghosszabbításának késedelmes közzétételével kapcsolatos kérelem is. Ajánlatkérő a határidő meghosszabbításáról szóló hirdetményt 1999. március 11-én adta postára, amelyről ajánlattevőket is tájékoztatta március 10-én kelt levelében. Ehhez képest az április 22-én keltezett kérelem elkésett.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat érvénytelenségével, illetve a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával kapcsolatos jogorvoslati kérelemrész megalapozatlan.
Az ajánlati felhívás meghatározta az elbírálás szempontjait. Az első elbírálási szempont értelmében az ajánlatkérő elsődlegesen az ajánlati dokumentációban meghatározott részletes műszaki és minőségi specifikációnak való megfelelés mértékét, a megajánlott berendezések egységes rendszerben történő működtetésének biztosítását, az orvostechnikai berendezések összeállítására és telepítésére vonatkozó szolgáltatási rendszer színvonalát értékelte. Kérelmező állítása szerint az ajánlatokat e szempontból egyenértékűnek kell tekinteni. E körben hivatkozott arra, hogy a dokumentációban meghatározott követelményeknek ajánlata megfelel, figyelemmel arra is, hogy a január 27-én kelt ajánlatkérői válasz szerint a dokumentációban meghatározott követelményektől el lehetett térni.
Ugyanakkor tény, az értékelésnél minden tételnél tetten érhető, hogy ajánlatkérő kedvezőbb elbírálásban részesítette a dokumentációban megfogalmazott ajánlatkérői igényekhez jobban közelítő feltételeket.
Kérelmező, amikor vitássá nem téve elfogadta az ajánlatkérő magyarázatát a dokumentációtól történő eltérés lehetőségét illetően, figyelmen kívül hagyta – a bírálat szempontjainak változatlanul maradása következtében –, hogy az ajánlatkérő az értékeléskor mégis jogszerűen fogja értékelni – a Kbt. 56. §-ára tekintettel – az ajánlati felhívásnak jobban megfelelő ajánlatokat. Ily módon kétséget kizáróan megállapítható, hogy az első elbírálási szempont tekintetében a nyertes ajánlata jobbnak értékelhető. Kérelmező maga is hivatkozott arra, hogy olyan ajánlat elkészítésére törekedett, amely kielégíti az ajánlatkérői igényeket esetleg alacsonyabb műszaki színvonalon is, de jobban igazodik az ajánlatkérő rendelkezésre álló anyagi fedezetéhez. Ez a megközelítés azonban nem a bírálat szempontjaiban megfogalmazott tényleges ajánlatkérői igényekhez, hanem a kérelmező által vélelmezett ajánlatkérői igényekhez igazodott.
Kérelmező az ár mint elbírálási szempont tekintetében egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat terjesztett elő. Egyrészről arra hivatkozott, hogy az ár nem is szerepelt elbírálási szempontként, másrészről éppen az árra hivatkozva állította, hogy a második elbírálási szempont tekintetében ajánlata lényegesen jobb volt. Kétségkívül az ár nem szerepelt az elbírálás szempontjai között, tény azonban, hogy az ajánlatkérő erre is tekintettel értékelte az ajánlatokat. Az ár figyelembevétele azonban kérelmezőnek jog- és érdeksérelmet nem idézett elő, ugyanis az ajánlatkérő éppen az árra tekintettel minősítette a második elbírálási szempont alapján kedvezőbbnek az ajánlatát. Az ár figyelmen kívül hagyása esetén az értékelés sorrendje megfordul, mivel az előfinanszírozás szempontjából a nyertes ajánlata sokkal kedvezőbb volt azáltal, hogy saját kockázatára lényegesen magasabb összegben és alacsonyabb fix kamattal tett ajánlatot. Ezzel szemben kérelmező harmadik fél által biztosított befektetéssel, kisebb összegre, magasabb átlagkamatláb és változó kamatozás mellett vállalta az előfinanszírozást.
A harmadik elbírálási szempont esetében kérelmező maga sem vitatta, hogy magasabb színvonalú informatikai rendszert ajánlott meg a nyertes, így ajánlatkérő értékelését helyesnek kell elfogadni.
A garanciára és a szavatosságra tett ajánlatok tartalmuk szerint összességében ugyancsak egyenértékűek voltak (kérelmező 24, 36 hónap, illetőleg 12, 18 hónap, nyertes 24, 12 hónap, illetve 18, 24 hónap).
A referenciák tekintetében ajánlatkérő értékelése egybe esett kérelmező értékítéletével, miután kérelmező ajánlatát ebből a szempontból jobbnak értékelte.
A hatodik elbírálási szempont a termékekre vonatkozó szerviz- és vevőszolgálat minősége volt. Kérelmező saját gyártmányú termékeinek szervizellátására jó minőségű szervizhátteret biztosított, azonban az egyéb termékekre vonatkozóan adott beszállítói nyilatkozatból ez a jó minőség nem volt megállapítható, csak az, hogy valamilyen szervizháttér rendelkezésre áll. A hibaelhárítást átlagosan 24, 48 órán belül vállalták. A nyertes saját gyártmányainak szervizhátterét igen részletesen mutatta be, amellyel jó minőségű szervizellátás biztosítását bizonyította. A nem általa gyártott berendezésekre beszállítói döntő többsége részletesen bemutatta tevékenységét, szakembereinek létszámát, műszaki felszereltségüket, alkatrészbázisukat. Több szerviz megjelölte, hogy a hét valamennyi napján 24 órás szolgálatot biztosítanak, és a hibaelhárítást átlagosan 6–24 órán belül vállalják. Erre tekintettel ajánlatkérő értékelését, mely szerint a nyertes ajánlat jobb, megalapozottnak kell elfogadni.
Határidőn túli teljesítésre vállalt kötelezettségek mértékét – mint hetedik elbírálási szempont – az ajánlatkérő az ajánlattevők által vállalt kötbér alapján egyenértékűnek minősítette. Kérelmező értékelése szerint is e szempontból az ajánlatok egyenértékűek.
Az utolsó elbírálási szempont a meghatározott követelményeken felüli technikai, műszaki, minőségi többletszolgáltatás. Kérelmező ajánlatát e szempontból azonos súlyúnak tekintette a nyertes ajánlattal, amelyet ajánlatkérő értékelése ellenére a jogorvoslati eljárás során nem vitatott.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. A 34. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. Ez utóbbi esetben a (3) bekezdés szerint meg kell határozni az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló szempontokat, azok fontossági sorrendjét. Az 56. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el.
A Döntőbizottság ezen rendelkezések alapján, kizárólag az elbírálási szempontok figyelembevételével, azok fontossági sorrendjére tekintettel megvizsgálta az ajánlatokat.
Megállapította, hogy az első, a második, a harmadik, a hatodik elbírálási szempontból a nyertes, az ötödik elbírálási szempontból kérelmező ajánlata volt kedvezőbb, míg a negyedik, a hetedik és a nyolcadik elbírálási szempontból az ajánlatok azonos értékűek voltak. Összességében tehát a nyertesnek hirdetett ajánlat kedvezőbb, ezért a jogorvoslati kérelmet e részben megalapozatlanság címén utasította el a Döntőbizottság.
Megállapította a Döntőbizottság azt is, hogy a nyertes ajánlat nem volt érvénytelen.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. A felhívás szerint az ajánlattevőnek az eszközök szállításán túl ajánlatot kellett tennie az orvostechnikai gép-műszer és az oktatási kabinet telepítésére. A nyertes – kérelmező állításával ellentétben – a telepítést vállalta, és az ezért járó ellenszolgáltatás tekintetében pedig kifejezett nyilatkozatot tartalmaz az ajánlat. E szerint a telepítés, az üzembe helyezés és a betanítás költségeit az orvostechnikai gép-műszerek ára tartalmazza. Az oktatási kabinetre vonatkozóan pedig megjelölte a telepítés költségeit. Az ajánlati felhívás az előfinanszírozással kapcsolatban csak annyit határozott meg, hogy kérik a megajánlott konstrukció ismertetését. Az előfinanszírozás formájára az ajánlati felhívás nem utalt, így minden olyan ajánlat megfelelt a felhívás feltételeinek, amely erre vonatkozó elfogadható javaslatot tartalmazott.
Figyelemmel arra, hogy a kérelem elutasításra került, a Döntőbizottság nem vizsgálta az egyes jogkövetkezmények alkalmazhatóságának feltételeit, így azt sem, hogy a szerződés felek között 1999. április 15-én létrejött-e avagy sem.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 79. § (5) bekezdésére is tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. június 1.
Gaga Albert s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
