KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3831)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.115/9/1999
Tárgy: Csapó László és a Piro-Controll Kft. jogorvoslati kérelme a Budapesti Közlekedési Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Csapó László vállalkozó, I. sz. kérelmező (2330 Dunaharaszti, Nefelejcs u. 5.), Pyro-Controll Tűzvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., II. sz. kérelmező (1075 Budapest, Károly krt. 9.), Budapesti Közlekedési Rt. (1072 Budapest, Akácfa u. 15., továbbiakban ajánlattevő) egységeinél lévő különböző típusú tűzoltó készülékek, tűzcsapok és szerelvényeinek ellenőrzésére, karbantartására, javítására, új készülékek és szerelvények beszállítására tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költséget a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a K. É. 1999. április 21. napján megjelent 16. számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé az ajánlatkérő egységeinél lévő különböző típusú tűzoltó készülékek, tűzcsapok és szerelvényeinek ellenőrzésére, karbantartására, javítására, új készülékek és szerelvények beszállítására tárgyú közbeszerzési eljárásra.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásának 11. pontjában előírta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, valamint előírta azt, hogy az ajánlattevők az eljárásban való jogosultságukat a Kbt. 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerint igazolják.
Dokumentációt is készített és ennek 3/3 pontjában megismételte a felhívásban szereplő ajánlatkérői kívánalmat. 1999. június 1. napján 9.00 óráig az alábbi ajánlattevők nyújtották be ajánlataikat: Tűzvédelmi és Kereskedelmi Kft., Meldetechnik Vagyonvédelmi és Villamossági Kft., HM Armcom Kommunikációtechnikai Rt., Buda XI. Tűzoltó Egyesület., Tempó-Loki Tűzoltó készülék Javító Kft., Elzett Tűzoltó Készülék Gyártó és Javító Kft., Tűzoltó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Hesztia Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Kft., valamint I. és II. sz. kérelmező.
Az ajánlatok bontásakor ajánlatkérő megállapította, hogy a Buda XI. Tűzoltó Egyesület ajánlata érvénytelen, mivel az egyesület nyilvántartásba vételéről szóló végzés 1999. március 25-én kelt és fénymásolatban került becsatolásra. Megállapította továbbá, hogy I. sz. kérelmező ajánlata a Nukleáris Pénzügyi Alap és a Munkaerő-piaci Alap igazolása, a II. sz. kérelmező ajánlata a Munkaerő-piaci Alap igazolása hiánya miatt ugyancsak érvénytelen.
Az I. sz. kérelmező 1999. június 9. napján nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet, melyben sérelmezte ajánlatkérőnek azon döntését, mely szerint ajánlatát az alapok igazolásának hiánya miatt érvénytelenné nyilvánította. Azt maga is elismerte jogorvoslati kérelmében, hogy ezek az igazolások hiányoztak, de álláspontja szerint ezeket az igazolásokat csak akkor kellett volna becsatolnia, ha korábban az alapokkal kapcsolatos támogatást igénybe vette volna, illetőleg lehetőséget kellett volna biztosítania ajánlatkérőnek a hiányzó igazolások pótlására.
II. számú kérelmező 1999. június 14-én nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet, aki ugyancsak sérelmezte, hogy az ajánlatát az ajánlatkérő a Munkaerő-piaci Alaptól beszerzendő igazolás hiánya miatt zárta ki az eljárásból, és sérelmezte továbbá, hogy bontási jegyzőkönyvet nem kapott. Indokaként ugyancsak előadta, hogy támogatásban nem részesült, így nem is lehet tartozása, illetőleg lehetőséget kellett volna biztosítania ajánlatkérőnek az igazolások pótlására, szem előtt tartva a Közbeszerzések Tanácsának 4/1996. számú ajánlását.
Mindkét kérelmező a Döntőbizottság ideiglenes intézkedését kérte a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére vonatkozóan.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással.
A Döntőbizottság az I. és II. számú jogorvoslati kérelem, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás során keletkezett iratai alapján állapította meg, hogy a kérelmezők jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Kbt. 54. §-a értelmében az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie. Ezen törvényi követelménynek az ajánlatkérő eleget tett, hiszen közjegyzői tanúsítvány keretében gondoskodott a jegyzőkönyvezésről. Nem írja elő azt a közbeszerzési törvény, hogy ezt a jegyzőkönyvet kézbesítenie kell az ajánlattevőknek. Egyébként a becsatolt iratokból megállapítható, hogy mind I. sz., mind II. sz. kérelmező a bontáskor jelen volt.
A Kbt. 46. § (1) bekezdése felsorolja, hogy kik azok, akik a közbeszerzési eljárásban nem lehetnek ajánlattevők, így ezen szakasz b) pontja kimondja, hogy nem lehet ajánlattevő az, aki 1 évnél régebben lejárt adó-, illeték- vagy társadalombiztosítási járulék-, valamint elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha az ajánlattevő hitelezője az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
A Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 66. §-a értelmében a korábbi hat elkülönített állami pénzalappal szemben 1999. január 1-je után indult közbeszerzési eljárásokban csak két állami alappal kapcsolatos hatósági igazolást kell beszerezni. Figyelemmel a Kbt. fentebb hivatkozott 46. §-ára, ezt minden közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőknek be kell szerezniük és csatolniuk kell az ajánlatukhoz függetlenül attól, hogy esetlegesen az alaptól támogatást igényeltek-e vagy sem. Tehát 1999. január 1-jét követően a Munkaerő-piaci Alapról, valamint a Nukleáris Alapról szóló igazolást csatolnia kell az ajánlathoz a törvény szabályozásából következően. A Kbt. 53. § (1) bekezdése taxatíve felsorolja, hogy az ajánlatkérőnek ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a Kbt. 46. §-ában foglaltak ellenére nyújtotta be az ajánlatot, s ily módon – figyelemmel a Kbt. 53. § (2) bekezdésére –- az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak. Megállapítható tehát, hogy ajánlatkérő jogszerűen járt el akkor, amikor a 46. § körében foglalt igazolások hiánya miatt mind az I. sz., mind a II. sz. kérelmező vonatkozásában alkalmazta a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a kizárás intézményét.
A fentiekre tekintettel tehát a Döntőbizottság a kérelmezők jogorvoslati kérelmét mint alaptalant a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
Jogsértés megállapításra nem került, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az eljárás során felmerült költségekről.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak a Kbt. 82. §-ban foglalt törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. június 21.
Dr. Deli Betty s. k. Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
