KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3833)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.80/6/1999
Tárgy: Bajnok és Társa Kiadó és Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Hidasy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Tomcsányi Tamás ügyvéd, 1055 Budapest, Balaton u. 16.) által képviselt Bajnok és Társa Kiadó és Kereskedelmi Kft. (1055 Budapest, Honvéd u. 17/A, a továbbiakban: kérelmező) kérelmező, dr. Soós Tibor (1054 Budapest, Hold u. 6.) egyéni ügyvéd által képviselt Budapest Főváros Belváros-Lipótváros V. Kerületi Önkormányzata (1051 Budapest, Erzsébet tér 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) Belváros-Lipótváros című önkormányzati lap kiadása, szerkesztése, terjesztése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, írásbeli nyilatkozata, valamint a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
1995-ben közbeszerzési eljárás keretében megbízási szerződést kötött ajánlatkérő kérelmezővel, önkormányzati lap kiadása tárgyában, azonban az ajánlatkérő az 1995. december 16-án kötött lapkiadási és terjesztési szerződést felmondta 1998. december 16-án kelt levelével.
Az ajánlatkérő a K. É. 1999. február 3-án megjelent 5. számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé, Belváros-Lipótváros című önkormányzati lap kiadása, szerkesztése, terjesztése tárgyában, a lap havonta kétszeri megjelentetése, számonként 24 000 példányban, 24 A4-es oldalnak megfelelő terjedelemben.
Az ajánlatkérő ajánlati dokumentáció alatt ún. kiegészítő tájékoztató a Belváros-Lipótváros című önkormányzati lap kiadására vonatkozó közbeszerzési pályázathoz címmel bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére, melyben meghatározta, hogy a lap ingyenes terjesztésű, a kerület valamennyi lakójához eljutó közéleti lap, amely fontos szerepet tölt be az önkormányzati munka nyilvánosságának biztosításában.
Az ajánlatkérő részajánlattétel és alternatív ajánlattétel lehetőségét kizárta. Az ajánlati felhívás 11. pontjában előírta ajánlatkérő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, valamint a 13. pontban megadta az ajánlatok elbírálási szempontjait. Az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánta elbírálni, s ily módon megadta az elbírálási szempontokat fontossági sorrendben, ezek az alábbiak voltak:
1. a pályázat tárgyában bemutatott referenciaanyag,
2. szakmai felkészültség,
3. ajánlati ár, egységárak a 3. a) pontban foglaltak elvégzésére vonatkozóan, külön meghatározva a lap szerkesztésével, kiadásával és teljesítésével járó feladatokra vonatkozó ajánlati árat.
A 15. pontban egyéb információk körében tájékoztatta az ajánlatkérő az ajánlattevőket arról, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követő 10 napon belül az ajánlatot elbírálja, és eredményt hirdet, melynek időpontjáról és helyéről az ajánlattevőket közvetlenül értesíti.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő 15 belül írásban köt szerződést.
1999. március 16-án került sor az ajánlatok benyújtására, amikor is az alábbi ajánlattevők tettek ajánlatot:
– Pointer Marketing Kft., oly módon, hogy a kiadó és szerkesztési feladatokra kéthetente 250 000 Ft+ megjelenés, egyéb költségek + rezsi, kb. 50 000 Ft megjelenési költséggel, szerkesztés komplett nyomdai előkészítésnél az ajánlati ár 150 000 Ft/megjelenés, kivitelezésnél az ajánlati ár 13,90 Ft/db.
– Bajnok és Társa Kft.: szerkesztés lapszámonként 535 000 Ft+12% áfa, előállítás lapszámonként 388 600 Ft+12% áfa, terjesztés lapszámonként 64 000 Ft+12% áfa, összesen lapszámonként 989 900 Ft+12% áfa.
– Betűstúdió Kft.: szerkesztési honorárium 200 000 Ft., járulékkötelezettségek 80 000 Ft, kiadói költségek 830 000 Ft, terjesztés 48 000 Ft, teljes kiadói ár 1 158 000 Ft.
– Impress-Régió Lapkiadó Kft. ajánlati ár lapszámonként: 1 390 000 Ft+áfa, mely tartalmazza az előállítást és a terjesztést, mely az alábbi költségekből tevődik össze: lapelőkészítés és nyomdaszámla 500 000 Ft, terjesztés 60 000 Ft, egyéb költségek: irodabérlet, fűtés, telefon, egy lapszámra 50 000 Ft, honorárium szerzői díja egy lapszámra 150 000 Ft, évi terhek 60 000 Ft, ezenkívül dolgozói költségek, főszerkesztői munkatárs, újságíró munkatárs, olvasószerkesztő, titkárnő egy lapszámra 450 000 Ft.
– Kamarapresz Kiadó és Szolgáltató Kht. kivitelezési ár 49,88 Ft/db+12% áfa, mely magában foglalja a lap teljes előállítását, cikk megírását, fotók, újságszerkesztés, tördelés, korrektúrázás, nyomdai kivitelezés, terjesztési költségeit.
Az ajánlatkérő 1999. március 16-án kelt levelében hirdetmény közzétételét kérte a K. É. Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja szerkesztőbizottságától az elbírálási határidő további 30 nappal történő meghosszabbítására, mely a K. É. 1999. április 14-én megjelent 15. számában került közzétételre. Erről egyébként közvetlenül értesítette ajánlattevőket az 1999. március 24-én kelt levelében az ajánlatkérő. 1999. március 17-én először összeült az értékelőbizottság és megállapították, hogy a Betűstúdió ajánlata hiányos, nem tartalmazza a Kbt. 46. § (2) bekezdésében előírt írásbeli nyilatkozatot, az elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettség teljesítését bizonyító hatósági igazolások közül a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap igazolását, valamint a legutóbbi három évre vonatkozó mérleg- és eredményadatokat. Megállapította a Kbt. 53. § (1) bekezdésére tekintettel, hogy a Betűstúdió Kft. nem vehet részt a további eljárásban, mert a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát. A kérelmező Bajnok és Társa Kft. vonatkozásában megállapították, hogy az igazolás szerint adóhátraléka van, ezért rövid úton 1999. március 22-én megkereste ajánlatkérő az APEH Észak-budapesti Igazgatóságát, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy fennálló adóhátraléka tekintetében részletfizetési kedvezményt kapott kérelmező, melynek törlesztését megkezdte.
Ezt követően összeült egy szakmai értékelőbizottság, akik az érvényes ajánlatokat az elbírálási szempontok szerint hasonlították össze, 1999. március 25-én az ajánlatokat és az értékelési javaslatukat beterjesztették az önkormányzat közbeszerzési bizottságának ülésére, akik az 1999. április 16-i ülésen tárgyalták meg. A bírálóbizottság az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőként az Impress-Régió Lapkiadó Kft.-t javasolta, második legkedvezőbb a Pointer Marketing és a harmadik a Bajnok és Társai Kft. ajánlata. A közbeszerzési bizottság az előterjesztésnek megfelelően a legkedvezőbb ajánlatot tevőként a bírálóbizottság javaslata alapján az Impress-Régió Kft.-t jelölte meg ajánlatkérő.
Az ajánlatkérő nyilvános eredményhirdetést nem tartott, hanem a nyertesre vonatkozó döntését az 1999. április 19-én kelt levelében foglaltakkal tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy az Impress-Régió Lapkiadó Kft. 4 igen és 1 tartózkodással lett a nyertes. Ezt a küldeményt a kérelmező képviselője 1999. április 29-én vette át.
Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő 1999. április 30-án a szerződést megkötötte.
A kérelmező 1999. május 12-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Módosított kérelmében sérelmezte, hogy az ajánlatkérő nem tartott nyilvános eredményhirdetést, azaz az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését nem nyilvánosan hirdette ki, így megsértette a Kbt. 61. § (1) és (2) bekezdését, valamint álláspontja szerint nem összességében a legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, így megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is. Indokaként előadta, hogy három elbírálási szempont volt, mely elbírálási szempontok vonatkozásában a két legfontosabb elbírálási szempont tekintetében jobb vagy legalábbis azonos színvonalú volt az ő, illetőleg a nyertes ajánlata, míg a harmadik ajánlati ár vonatkozásában mintegy 40%-kal jobb volt az ő ajánlati ára.
Erre tekintettel kéri, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, szabjon ki bírságot, valamint kötelezze a felmerült 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj és 85 000 Ft ügyvédi munkadíj megfizetésére.
Ajánlatkérő jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Előadta, hogy az elbírálási határidőt meg kellett hosszabbítani. Ajánlatkérőnél felmerült nehézségek miatt nem tudják tartani a határidőt, ezért azt a törvényben előírt módon meghosszabbították, illetőleg az ajánlattevőket külön-külön írásban értesítették erről. Majd pedig az eredményről közvetlenül mindenkit írásban tájékoztattak, azonban az eredményhirdetés nyilvános kihirdetésére nem került sor. A jogorvoslatra okot adó eljárási szabálytalanságot nem követett el ajánlatkérő álláspontja szerint, hiszen úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható volt.
Az elbírálás vonatkozásában előadta, hogy összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdették ki nyertesnek az ajánlati felhívás 13. pontjában felsorolt elbírálási szempontok alapján. A nyertes ajánlata az elbírálási szempontokra tekintettel magasabb színvonalú, összességében kedvezőbb volt, mint a kérelmezőé.
Egyéb érdekelt érdemi észrevételt nem tett.
A kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését nyilvánosan hirdeti ki.
A 61. § (2) bekezdése szerint a kihirdetésre az ajánlattevőket, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott szerveket, személyeket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban értesíteni kell. Ezen törvényi szabályozásból tehát következik, hogy ajánlatkérőnek minden esetben, függetlenül attól, hogy milyen típusú eljárást folytatott le, nyilvános eredményhirdetést kell tartania, aminek helyéről és pontos időpontjáról írásban tájékoztatni kell az ajánlattevőket.
Az iratokból megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját módosította, azonban a módosított időpontról írásbeli tájékoztatást az ajánlattevőknek nem adott. Tehát nem fogadta el az ajánlatkérőnek azon hivatkozását a Döntőbizottság, hogy a korábban megadott eredményhirdetés időpontjában senki nem vett részt az eredményhirdetésen, hiszen ennek időpontja a későbbiekben módosításra került, tehát a pontos eredményhirdetés időpontjáról az ajánlattevők nem értesültek. Ezen nyilvános eredményhirdetési kötelezettségét az ajánlatkérő elmulasztotta, ezért a rendelkező részben foglalt jogsértést megállapította a Döntőbizottság, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján.
A jogorvoslati kérelem további része alaptalan.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő döntését aszerint, hogy a kérelmező, valamint a nyertes ajánlatát az értékelési szempontok szerint bírálta-e el, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt választotta-e ki nyertesnek.
Az első elbírálási szempont a referencia volt. A nyertes három fővárosi önkormányzati újság kiadását végzi, Erzsébetvárosi 1993. év óta, Józsefváros című 1993. és Óbudait 1995. év óta. Ezzel szemben a Bajnok és Társa Kft. korábban az ajánlatkérő önkormányzati újságát szerkesztette, valamint folyamatosan a közbeszerzési eljárás ideje alatt is a Budapesti Kézműves Kamara lapját.
A referenciák számát tekintve jobbnak kellett tekinteni a nyertes ajánlatát, hiszen szélesebb körű referenciával rendelkezett, mint a kérelmező. Az ajánlatkérő részletes dokumentációt nem készített arról, hogy az egyes elbírálási szempontokon belül, így a referencia tekintetében mit vizsgált, és ezt törvényes határidőn belül egyik ajánlattevő sem sérelmezte, ezért a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy valamennyi ajánlattevő vonatkozásában a referenciák körén belül ugyanazt a szempontot tartotta-e szem előtt az ajánlatkérő. Figyelembe vette, hogy ki rendelkezik szélesebb körű referenciával, s a referenciák számát tekintve nagyobb számúval rendelkezik a nyertes. Már önmagában ez a tény megalapozza a referencia minőségének kedvezőbbé nyilvánítását. A Döntőbizottság nem tudta elfogadni kérelmezőnek azon védekezését, hogy az ajánlati felhívás szövegéből az következne, hogy csak és kizárólag az ajánlatkérőnek végzett referenciát lehet alapul venni. Ez teljesen ellentétes lenne a közbeszerzési eljárás rendszerével, szellemével és nem lehetne biztosítani a Kbt.-ben megfogalmazott alapelvi követelményeket, a verseny és az esélyegyenlőség elvét, hiszen akkor csak kizárólag ugyanazon ajánlattevő vehetne részt egy adott közbeszerzési eljárásban, aki korábban is annál az ajánlatkérőnél valamilyen tevékenységet végzett. Megállapítható, hogy a referenciák vonatkozásában jobb a nyertes ajánlata. Összességében tehát referencia tekintetében jobb a nyertes ajánlata.
A szakmai felkészültség vizsgálata tekintetében megállapítható volt, hogy a nyertes ajánlata részletes koncepciót tartalmazott az általa kiadandó újság tartalmi és szerkezeti felépítésére, melyben fő célként a pártsemlegességet és a jobb kommunikációt ígéri az önkormányzat és a kerület polgárai között. Ezzel szemben a kérelmező ajánlata nem bontja ki kellően azt, hogy meglévő kapacitásával képes olyan változásokra, amely a korábbi színvonalat képes lenne pozitív értelemben változtatni.
Ajánlatából nem állapítható meg a megújulás szándéka, iránya, kivéve, hogy a lapot színezett A3-as formátumúra, 12 oldalasra nyomnák.
A nyertes a szerkesztést oly módon kívánja megvalósítani, hogy 6 főt állít be a lap megvalósítására, főszerkesztőt, újságíró munkatársat, olvasószerkesztőt, tervezőszerkesztőt, fotóriportert és szerkesztőségi titkárt, amelyből adódóan némileg az előállítás költségesebb lesz, ezzel szemben a kérelmező meglévő személyi állománnyal, saját ügyfélszolgálati, ügynöki, üzletkötői hálózattal valósítja meg a kiadást. Erre tekintettel a második elbírálási szempontból is a nyertes ajánlata kedvezőbb a kérelmezőénél, figyelemmel az ajánlatkérő felhasználói igényére.
A harmadik elbírálási szempont az ajánlati ár volt. A nyertes nettó ajánlati ára 1 390 000 Ft/megjelenés, a kérelmező nettó ajánlati ára pedig ezzel szemben 989 900 Ft/megjelenési ár. Kétséget kizáróan tehát a harmadik elbírálási szempont tekintetében a kérelmező ajánlata volt jobb.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat, a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. Jelen esetben az ajánlatkérő a b) pont alapján határozta meg az elbírálási szempontokat, és adta meg ezeket fontossági sorrendben.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el, és az 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A fentiekre tekintettel tehát megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő az elbírálási szempontok szerint, azok fontossági sorrendjét betartva hozta meg a döntését.
A felhívás tartalmával, az elbírálási szempontok közlésével kapcsolatosan az érintettek törvényes határidőn belül jogorvoslati kérelmet nem terjesztettek elő. Ennek megfelelően az ajánlatkérőnek a Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint a felhívási tartalom szerint kellett az ajánlatokat elbírálni.
A fenti törvényi szabályozás értelmében az ajánlatkérőt a jogszabály nem kötelezi arra, hogy milyen értékelési technikát választ a szempontokon belül, csupán azt kell szem előtt tartania, hogy az értékelés végeredményének tükröznie kell a szempontoknak történő megfelelést és fontossági sorrendet.
Kétségtelen tény, hogy mindösszesen három elbírálási szempont volt, és az utolsó elbírálási szempont vonatkozásában lényegesen jobb volt a kérelmező ajánlati ára, tekintettel azonban az elbírálási szempontok fontossági sorrendjére, ez az egy utolsó elbírálási szempontban való kedvezőbb ajánlat azonban nem fordíthatja meg a fontossági sorrendben őt megelőző első és második elbírálási szempont vonatkozásában nyert kedvezőbb ajánlatiságot. Így tehát helyesen járt el az ajánlatkérő, amikor a döntését a legkedvezőbb ajánlatot tevő vonatkozásában meghozta, hiszen összességében megállapítható volt, hogy a előbbre sorolt helyű, jobb minősítésével a nyertes ajánlata kedvezőbb, mint az utolsó elbírálási szempontban kedvezőbb kérelmező ajánlata.
A kérelmezőnek a döntésre vonatkozó jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant utasította el a Döntőbizottság.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, tekintettel arra, hogy annak a Kbt. 82. §-ában foglalt törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte ajánlatkérőt a jogsértés megállapításának tényére figyelemmel 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A Kbt. 25. §-a kimondja, hogy az e törvényben meghatározott szabálytól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi. Ugyancsak a Kbt. 79. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a Döntőbizottság eljárására – ha a Kbt. másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Sem a Kbt., sem az Áe. az ügyvédi munkadíjra vonatkozó konkrét rendelkezést nem tartalmaz, így jogi rendelkezés hiányára tekintettel külön ügyvédi munkadíj megállapításra nem került.
A Döntőbizottság bírság kiszabását jogkövetkezményként nem alkalmazta, mert a jogsértés súlyával azt nem tartotta arányban állónak, hiszen az eljárás eredményéről valamennyi érdekeltet az ajánlatkérő a meghosszabbított elbírálási határidő lejártakor írásban tájékoztatta, ezért a nyilvános eredményhirdetés elmaradása miatt olyan súlyos joghátrány nem érte őket, ami miatt a bírság jogkövetkezményét alkalmazni kellett volna.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. június 17.
Dr. Deli Betty s. k. Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos