KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3834)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.76/13/1998.
Tárgy: FK Raszter Kft. és MKI Építőipari Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
dr. Demeter Lajos (Nyékládháza, Mikszáth út 1.) ügyvéd által képviselt MKI Raszter Kft. (3533 Miskolc, Felsőszínva u. 73., továbbiakban: I. sz. kérelmező) és a dr. Nyáry György (1075 Budapest, Király u. 1/B fszt. 3.) ügyvéd által képviselt MKI Építőipari Kft. (1053 Budapest, Veres Pálné u. 10., továbbiakban: II. sz. kérelmező) kérelmezők az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (1139 Budapest, Visegrádi u. 49., a továbbiakban: ajánlatkérő) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság új irodaépületének megvalósítása, kulcsrakész állapotban, tenderterv alapján, kiviteli terv készítése és kivitelezése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság I. és II. sz. kérelmezők jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, írásbeli észrevétele, valamint a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság a K. É. 1998. december 23-án megjelent 51. számában nyílt előminősítési eljárásra szóló felhívást tett közzé Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság új irodaépületének megvalósítása, kulcsrakész állapotban, tenderterv alapján, kiviteli terv készítése és kivitelezése tárgyában.
Részvételi felhívásában meghatározta, hogy a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására milyen adatokat és tényeket kér ajánlattevőktől. Ily módon előírta az 1995., 1996., 1997. évi zárómérleg-főösszesítő hitelesített másolatát, számlavezető pénzintézetének utolsó három évre vonatkozó nyilatkozatát, a műszaki alkalmasság igazolására kérte benyújtani az előző 3 évre vonatkozó, lehetőleg visszaigazolt referenciamunkák jegyzékét, az ajánlattevő műszaki, technikai felszereltségének leírását, illetőleg a 46. § (2) bekezdése szerinti hatósági igazolásokat és nyilatkozatokat.
Továbbá dokumentációt is készített, amelyben meghatározta a biztosíték nyújtásának feltételeit az alábbiak szerint: utalt a Kbt. 50. § (3) bekezdésére, amelyre tekintettel kellett a biztosítékot nyújtani, oly módon, hogy az ajánlati összeg 10%-nak megfelelő összegű ajánlati biztosíték csatolása banki fedezetigazolás formájában, melyet Magyarországon bejegyzett bank állított kis és a kedvezményezettje az ajánlatkérő. Rögzítette továbbá, hogy a nem nyertes ajánlattevők esetében a felszabadítás határideje: az eredményhirdetést követő első munkanap. A nyertes ajánlattevő biztosítéka a szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik, részletes szabályait a megkötendő szerződés rendezi majd.
Előírta továbbá felhívásában az ajánlati kötöttség határidejét, melyet 60 napban határozott meg.
13 cég adta be részvételi jelentkezését. Az ajánlatkérő 1999. február 25-én meghozott döntése értelmében 10 céget minősített alkalmasnak és ajánlattételre hívott fel. 1999. március 23-án kelt ajánlati felhívását közvetlenül megküldte a kiválasztott jelentkezőknek. 1999. május 3-ig, az ajánlattételi határidőig 9 cég nyújtotta be ajánlatát, akik az alábbiak voltak: I. sz. kérelmező, II. sz. kérelmező, Kipszer Rt., BÁÉV Rt., Kész Kft., Strabag Rt., Adeptus Kft., Hunép Rt., Alba Regia Rt.
Az ajánlatok bontásakor megállapították, hogy az FK Raszter Kft. ajánlatában az "ajánlat főbb adatainak összefoglalása" címszó alatt tett nyilatkozata szerint ajánlatukat 30 napig tartják fenn, így azt érvénytelennek nyilvánította a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint az ajánlatkérő.
Valamint érvénytelenné nyilvánította az MKI Kft. ajánlatát, mert az ajánlati felhívás 8. pontjában előírt ajánlati biztosítékról szóló banki fedezetigazolás nem felelt meg a felhívásban foglaltaknak, azaz a kedvezményezettet nem jelölte meg a felhívásnak megfelelően.
Az I. sz. kérelmező 1999. május 7-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy jogsértően járt el az ajánlatkérő, amikor érvénytelennek minősítette ajánlatát. Álláspontja szerint az ajánlatában elírás történt a 30 napos ajánlati kötöttségvállalás tekintetében, amelyet orvosolt azzal a megállapításával az ajánlatában, hogy az 1–15. pontig terjedő feltételeket, melyet ajánlatkérő előírt ajánlati felhívásában, változatlanul elfogadja, illetőleg a Kbt. kogens rendelkezése előírja, hogy építési beruházás esetén 60 nap az ajánlati kötöttség, tehát értelemszerű ebből a jogi szabályozásból, hogy az ajánlati kötöttség időtartama 60 napnál rövidebb nem lehet. Erre tekintettel kérte a döntés megsemmisítését, illetőleg indítványozta, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedést hozva elsődlegesen vonja be a kérelmezőt a közbeszerzési eljárásba, másodlagosan pedig a közbeszerzési eljárást függessze fel.
II. sz. kérelmező 1999. május 17-én nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet, ugyancsak az ajánlatkérő azon döntését tartotta sérelmesnek, mely szerint érvénytelenné nyilvánították az ajánlatát. Álláspontja szerint a felhívásban foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően állította ki részükre a Raiffeisen Bank budapesti fiókja az 1999. április 29-én kelt fedezetigazolást, ahol címzettként a B.-A.-Z. Megyei Nyugdíj-biztosítási Főfelügyelőség szerepel, az igazolás más kedvezményezettet nem tartalmaz, így egyértelmű, hogy a kiállított fedezetigazolás kedvezményezettje nem lehet más, csak és kizárólag a címzett, ajánlatkérő. Előadta továbbá, hogy az igazolás megszövegezése is úgy történt, hogy "kérésükre megfelelően ezúton igazoljuk" mondat került rögzítésre, ami azt jelenti, hogy a címzett kérésére történt az igazolás kiállítása. Erre tekintettel kérte, hogy a Döntőbizottság határozatával vonja be a közbeszerzési eljárásba a kérelmezőt, az érvénytelenségre vonatkozó ajánlatkérői döntést semmisítse meg, hozzon ideiglenes intézkedést, elsődlegesen vonja be az eljárásba a kérelmezőt, másodlagosan az eljárást függessze fel, valamint a felmerült költségek megfizetésére kötelezze ajánlatkérőt.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
Az I. és II. sz. jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Ugyanakkor a Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja azt is, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Az I. sz. kérelem vonatkozásában a Döntőbizottság a becsatolt iratokból, az ajánlati felhívásból és a kérelmező ajánlatából megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 12. pontjában meghatározta, hogy a Kbt. 50. § (2) bekezdése alapján 60 napos ajánlati kötöttséget ír elő. Megállapítható volt ezzel szemben a kérelmező ajánlatából – amelyet egyébként maga is elismer –, 30 napos ajánlati kötöttségről tett határozott nyilatkozatot. Ebből következően az ajánlattevői nyilatkozat eltért az ajánlati felhívásban és a törvényben meghatározott 60 napos ajánlati kötöttség időtartamától, ily módon tehát az ajánlati felhívásnak nem felelt meg az ajánlata. A Kbt. 57. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban, és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőktől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
Ez a nyilatkozata egyértelmű volt az ajánlattevőnek, hiszen pontosan meghatározta, hogy az ajánlati kötöttség időtartamát 30 napban tartja fenn, ez egyértelmű kijelentése volt az ajánlatnak, így nem volt szükség arra, hogy esetleg az a kérdés tisztázásra kerüljön. Ha az ajánlatkérő számára nem egyértelmű egy kijelentés, amit az ajánlat tartalmaz, ő maga döntheti el, hogy a nem egyértelmű kijelentés tartalmát az ajánlatkérőnek feltett kérdéssel tisztázza vagy az ajánlat anélkül is értelmezhető számára.
Minderre tekintettel tehát jogszerűen járt el akkor az ajánlatkérő, amikor érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. A Kbt. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapíthatja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Az 52. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor egy ajánlat érvénytelen a törvény erejénél fogva, ily módon a d) pont kimondja azt, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Ezen pontra tekintettel tehát az ajánlatkérő döntése jogszerű volt, hiszen a kérelmező az ajánlati felhívásban kért 60 napos ajánlati kötöttség helyett kevesebb, 30 napos ajánlati kötöttségre figyelemmel nyújtotta be ajánlatát.
A II. sz. kérelem vonatkozásában a Döntőbizottság megvizsgálta azt a körülményt, hogy mi volt az ajánlatkérői kívánalom az ajánlati biztosíték szolgáltatásával kapcsolatban, és ehhez képest milyen módon bocsátotta az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére. A Kbt. pontosan meghatározza az ajánlati biztosíték nyújtásának szabályait.
A Kbt. 41. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek az ajánlata benyújtásával egyidejűleg, vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt módon és mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Ennek a törvényi szabályozásnak az a lényege, hogy az ajánlati biztosítékban rendelkezésre kell állni oly módon, hogy az ajánlatkérő a biztosítékhoz hozzájuthasson. A biztosíték tárgya lehet készpénz, lehet bankgarancia, de a jogintézmény lényege az, hogy olyan helyzetbe kell hozni a biztosíték nyújtása során az ajánlatkérőt, hogy a biztosíték a rendelkezésére álljon, illetőleg a banktól a biztosíték összege által lehívható legyen. A Döntőbizottságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy a kérelmező által benyújtott biztosítéki forma alapján rendelkezésre áll-e a megadott időpontban az ajánlatkérőnek az ajánlati összeg 10%-a, amelyet az ajánlati felhívásában előírt. A Raiffeisen Bank Budapesti Igazgatósága által kiadott ún. fedezetigazolás az alábbiak szerint szólt: "Kérésükre megfelelően ezúton igazoljuk, hogy ügyfelünk, az MKI Építő Kft. forint folyószámláján 95 000 000 Ft fedezet rendelkezésre áll. Ezen igazolás 1999. május 3-tól 1999. május 25-ig érvényes." Ezen banki nyilatkozatból tehát egyértelműen nem lehet megállapítani, hogy milyen módon, hogyan jut és egyáltalán hozzájuthat-e az ajánlatkérő a biztosítékul szolgáló ajánlati ár 10%-ához, ez a nyilatkozat csupán azt igazolja, hogy valóban a II. sz. kérelmező számláján meghatározott határideig egy meghatározott pénzösszeg szerepel. Ezen banki nyilatkozat alapján azonban a pénzintézet ajánlatkérői felhívásra nem teljesít, illetőleg az ajánlatkérő tekintetében nem kerülhet lehívásra a meghatározott időpontban a II. sz. kérelmező felhatalmazása nélkül a biztosíték összege. A biztosítéknak éppen az a célja, hogy bármikor lehívható,
bármikor felhasználható legyen az ajánlatkérő számára. A biztosíték jogi természetére vonatkozó rendelkezéshez szorosan kapcsolódik a Kbt. 50. § (3) bekezdése, amely rögzíti, hogy ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszíti és az az ajánlatkérőt illeti meg, egyébként a biztosíték az ajánlati felhívás visszavonása, az ajánlattevő kizárása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása, valamint az elbírálás után visszajár, kivéve, ha az utóbbi esetben a felhívás szerint megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.
Tehát ez a rendelkezés is azt támasztja alá, hogy az ajánlatkérő rendelkezésére kell állnia a biztosítékul szolgáló összegnek akkor is, ha az bankszámlán történik elhelyezésre, azaz ahhoz szabadon hozzáférjen és azt az összeget lehívhassa. Az eljárásban vitatott, pénzintézet által kiadott és II. sz. kérelmező által ajánlatához csatolt ún. fedezetigazolás tartalma szerint nem felelt meg a Kbt. 41. § (1) bekezdésében foglalt ajánlati biztosítéknak.
A jogkövetkezményt tekintve helyes volt ajánlatkérő döntése, amikor érvénytelenné nyilvánította II. sz. kérelmező ajánlatát, hiszen ugyancsak a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontja kimondja, hogy ha az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre, akkor az ajánlata érvénytelen.
Minderre tekintettel tehát a Döntőbizottság megállapította, hogy mind az I., mind II. sz. kérelmező kérelme alaptalan, s azokat a rendelkező részben foglaltak szerint a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant utasított el.
A Kbt. 82. §-ára figyelemmel ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Jogsértés megállapításra nem kerül, így a költségek viseléséről a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. június 7.
dr. Deli Betty s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos
