KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4529)
1024. Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.105/13/1999.
Tárgy: A Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. jogorvoslati kérelme a Dunaharaszti Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen
Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Ifj. dr. Petrik Ferenc ügyvéd (1012 Budapest, Mikó u. 14.) ügyvéd által képviselt Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. (1107 Budapest, Balkán u. 4., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Dunaharaszti Önkormányzat (2330 Dunaharaszti, Fő út 152., továbbiakban: ajánlatkérő) "Dunaharaszti szennyvízcsatorna-hálózata kiépítése IV. ütemének megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság részben helyt ad. "Megállapítja, hogy ajánlatkérő az eljárás nyerteseire vonatkozó, még ki nem hirdetett döntésével megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 59. § (1) bekezdését, ezért ezen döntéseket megsemmisíti. Felhívja ajánlatkérőt, hogy a második és hetedik elbírálási módból értékelje újra az ajánlatokat és az eljárást lezáró döntését nyilvánosan hirdesse ki.
Egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1999. január 27-én megjelent 4. számában részvételi felhívást tett közzé a Dunaharaszti község szennyvízcsatorna-hálózata kiépítése IV. ütemének megvalósítására alkalmas kivitelezők kiválasztására.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lebonyolítására megbízást adott az Apex-MM Kft. részére.
A felhívásra 12 jelentkezés érkezett, melyből ajánlatkérő 5 jelentkezőt tartott alkalmasnak, egy jelentkezőt pedig a Döntőbizottság D.39/1999. számú határozata alapján vont be az eljárásba. Ajánlatkérő ily módon 6 jelentkező részére küldött 1999. március 1-jén ajánlati felhívást, a kérelmező, a Penta Kft., a Betonútépítő Rt, a Hoffmann Építőipari Rt., a Kév-Metró Kft. és a Magyar Aszfalt Kft. részére. A Hoffmann Építőipari Rt. nem nyújtott be ajánlatot, ajánlatkérő megbízottja értékelési anyaga alapján a Kév-Metró Kft. és a Magyar Aszfalt Kft. ajánlatát az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette. Ily módon 3 ajánlat, a kérelmező, a Penta Kft. és a Betonútépítő Rt. ajánlata került elbírálásra. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot határozta meg, az ennek megítélésére szolgáló bírálati szempontok fontossági sorrendben a következők voltak:
1. Ajánlati ár,
2. az alvállalkozói közreműködés aránya,
3. fizetési feltételek,
4. a munkavégzés ütemezése,
5. a teljesítési garancia mértéke,
6. a kötbérvállalás mértéke,
7. referenciamunkák.
Az ajánlati dokumentáció III. fejezetében ajánlatkérő meghatározta az értékelés rendjét (i), megadta a bírálati szempontokhoz rendelt súlyozási %-ot (ii), egyes bírálati szempontokhoz un. "alszempontokat" jelölt meg (iii), valamint definiálta az egyes bírálati szempontok szerinti követelményeket, előnyben részesítési feltételeket (iiii).
(i) Az ajánlatok elbírálásának rendjét illetően ajánlatkérő rögzítette, hogy "az ajánlatokat minden egyes bírálati szempont tekintetében rangsor felállítása szerint pontozza. A minimális pontszám 1 (egy), a maximálisan adható pontszám pedig azonos a bírálati eljárásba bevont ajánlattevők számával, de legalább 5 (öt). Az egyes bírálati szempontokra elért pontok a megadott százalékszámokkal súlyozásra, majd összevetésre kerülnek."
(ii) A súlyozási százalék a bírálati szempontok sorrendjében: 40%, 15%, 14%, 10%, 9%, 7%, 5%, melyeken belül az egyes alszempontok is súlyozási százalékszámot kaptak.
(iii) A 3. és 4. bírálati szempont – a fizetési feltételek és a munkavégzés ütemezése – tényezői:
3.: részszámlák kiállításának gyakorisága fizetési határidő.
4.: a tevékenység ütemezése, egyes munkafolyamatok összehangolása az egyes ütemek megvalósulásának időtartama, határideje a teljes munkavégzés időtartama, határideje.
(iiii) A bírálati szempontok definiciója szerint az 1. elbírálási szempontból az alacsonyabb árat, a 2.-ból a minél magasabb saját teljesítési arányt, a 3. elbírálási szempontnál a kis számú részszámla benyújtását és a 15 napos minimum határidőnél hosszabb fizetési határidőt, az 5.-ből az 1,5 % kötelező mértéknél minél magasabb garanciavállalást, a 6.-ból pedig a 100 ezer Ft/nap kötelező mértéknél minél magasabb kötbér vállalást tekintette előnynek az ajánlatkérő. A 4. elbírálási szempontot illetően ajánlatkérő csak a harmadik alszemponthoz fűzött előnyben részesítési kitételt, miszerint az ajánlati felhíváshoz képest rövidebb időtartamú, megfelelően ütemezett teljesítést értékeli előnyként.
Ajánlatkérő megbízottja szakvéleményt készített az ajánlatok értékelésére, amit 1999. május 26-án a Penta Kft. nyertessé nyilvánítására irányuló javaslattal küldött meg ajánlatkérőnek. Ajánlatkérő képviselő-testülete a május 31-i ülésén a Penta Kft.-t jelölte meg első nyertesnek, második helyezettnek pedig a kérelmezőt.
Kérelmező 1999. június 2-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy az általa becsatolt, az ajánlatkérő megbízottja által készített, bonyolult és ellentmondásos értékelési módot tartalmazó dokumentáció adatai szerint ajánlatkérő nem az általa meghirdetett elbírálási szempontrendszer alkalmazásával rangsorolta az ajánlatokat. Állítása valószínűsítéseként utalt arra, hogy az ajánlati dokumentáció szerint ajánlatkérő a pontszámokat rangsor felállításával határozza meg, ennek ellenére pl. a Penta Kft. 1,43 pontot kapott, holott egy rangsor száma nem lehet törtszám. Utalt továbbá arra is, hogy van olyan ajánlattevő, aki 5 pontot kapott, pedig 3 ajánlattevő között rangsor felállítása esetén ez érthetetlen.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban elbírálási szempontként szerepeltette az alvállalkozói közreműködés arányát, a teljesítési garancia mértékét és a referenciákat, holott álláspontja szerint ezen szempontok vizsgálata az előminősítési eljárás tárgyát képezi.
Kérte ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, ajánlatkérő felhívását a törvény szabályainak betartására, valamint a jogorvoslati eljárás költségeiben ajánlatkérő marasztalását.
Ajánlatkérő a június 4-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását részben elkésettség, részben megalapozatlanság címén. Közölte, hogy kérelmezőnek a bírálati szempontokkal kapcsolatos kifogása elkésett, mert kérelmező az ajánlati felhívást március 1-jén, az ajánlati dokumentációt március 4-én kézhez vette, ezen dokumentumokból az elbírálási szempontokat megismerte, a jogorvoslati kérelem június 2-án történt előterjesztéséig a jogvesztő határidő letelt. A kérelem megalapozatlanságát azzal indokolta, hogy az ajánlatok elbírálását az elbírálási szempontok alapján végezte, az elbírálási szempontrendszer alkalmas volt az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására.
Kifogásolta, hogy a jogorvoslati kérelemből megállapíthatóan kérelmező hozzájutott az értékelési iratanyagokhoz, e tekintetben kérte a Döntőbizottság állásfoglalását, hogy kérelmező ezek felhasználásával megsértette-e az esélyegyenlőséget.
A június 18-i beadványában közölte, hogy május 31-én a képviselő-testület meghozta az eljárást lezáró döntést, miszerint az eljárás nyertese a Penta Kft., azonban az eredményt nem hirdette ki és a nyertessel a jogorvoslati kérelemre tekintettel nem kötöttek szerződést.
A Penta Kft., mint egyéb érdekelt a június 7-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, mert álláspontja szerint a kérelem megalapozatlan. A Kév-Metró Kft. június 11-i beadványa érdemi észrevételt nem tartalmazott.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett íratok, dokumentumok tartalma és a felek írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése kimondja, hogy ajánlat-kérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által becsatolt értékelési dokumentumokat és arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlatok bírálatát ajánlatkérő formailag az ajánlati felhívásban és ajánlati dokumentációban közölt elbírálási szempontok, az ajánlati dokumentációban megadott módszer alapján végezte el és az alkalmazott matematikai módszer biztosítja az előírt fontossági sorrendet.
A három ajánlatra a 7 bírálati szempontból 1–5-ig terjedő rangsorszámot adott, figyelembe véve azt is, hogy pontozásos értékelés esetén az adott pontszámok akkor fejezik ki legjobban az értékelt ajánlatok minősége közötti különbséget, ha arányosak az ajánlatok minősége közötti eltérésekkel. Ily módon az egyes ajánlatok közötti különbséget arányosítással állapította meg, ezért kapott pl. a kérelmező az első bírálati szempontból 1,44 pontot. Ezen számítás helyességét a következő példa illusztrálja:
Legkedvezőbb
Ár M Ft: 569 (PVCs)
Legkedvezőtlenebb
Ár M Ft: 623 (Betonútép.)
Különbség 5
Közbenső érték 617 (Penta)
Különbség 6
Legkedvezőbb pont sz.: 5
Legkedvezőtlenebb pont.sz. 1
Különbség: 4
Közbenső érték: xl=y+1=1,44
Különbség: yl
Számítás: 54 : 4 = 6 : yl-hez. yl = 0,44. xl = 1,44.
Alaptalan volt tehát a kérelmező valószínűsítése, miszerint a rangsorszám törtszám lévén hibás az ajánlatkérő által végzett értékelés. Ugyancsak alaptalan volt kérelmezőnek az a kifogása, hogy három ajánlat értékelésénél az ajánlati felhívásban foglalt értékelési mód alapján nem lehetett volna 5 pontot adni, mert ezt a szabályt maga ajánlatkérő kötötte ki, akkor, amikor még nem tudta, hány ajánlatot fog értékelni. Ehhez a kikötött értékelési módhoz viszont ajánlatkérő a ténylegesen értékelt ajánlatok számától függetlenül kötve volt. Az értékelés azonban csak formailag volt helyes.
A Kbt. szabályai értelmében adott ajánlatok összehasonlítása csak akkor vezet jogszerű döntésre, ha az összehasonlítás a Kbt.-ben kikötött feltételekre, valamint az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban, illetve ajánlati dokumentációban szereplő, de a Kbt. rendelkezéseivel nem ütköző feltételeknek való megfelelőség összevetésére irányul.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő értékelése a második bírálati szempont – az alvállalkozói közreműködés aránya – tekintetében nem helytálló, a hetedik bírálati szempont – a referenciák – terén pedig további vizsgálatra szorul.
A Kbt. 44. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlattevők a szerződés teljesítésére való alkalmassága igazolására kizárólag csak e törvényhely a)–h) pontjában meghatározott igazolásokat kérheti. A d) pont alapján ajánlattevőnek csak azokat az alvállalkozókat kell megjelölnie, akiket a közbeszerzés értékének 15%-át meghaladóan kíván a teljesítésbe bevonni, a 15% alattiakat nem. Ha ajánlatkérő ezen, a szerződés teljesítésére való alkalmasság vizsgálatára szolgáló szempontot bírálati szempontként is alkalmazni akarja, az ajánlati felhívásban illetve ajánlati dokumentációban a törvényben meghatározott többlet feltételként ki kell kötnie azt, hogy az ajánlattevők kötelesek közölni a teljesítésbe 15% alatti mértékben bevonni kívánt alvállalkozók körét is. E kikötés hiányában ugyanis az összehasonlítás nem egyenlő esélyű ajánlattevőkre nézve történik, miután a törvény és az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció kötelező előírása hiányában van olyan ajánlattevő amelyik közli a 15% alatti alvállalkozókat és van olyan, amelyik nem. A Kbt. értelmében az ajánlat megtételekor az ajánlattevőnek még nem is kell tudnia, hogy kívánja-e igénybevenni 15% alatti alvállalkozók közreműködését és nem várható el tőle ennek számbavétele, ha ezen alvállalkozói kör megnevezésére az ajánlati felhívás, vagy ajánlati dokumentáció sem kötelezi.
Az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők nem jelöltek meg 15% feletti alvállalkozót. A Betonútépítő Rt. 15% alatti alvállalkozót sem jelölt meg. A Penta Kft. utalt egy, az ajánlati árból számítottan kb. 2,4%-ban bevonásra kerülő alvállalkozóra és 4,2% értékű beszállítói körre. A kérelmező 8, 2, 6, 0,5, 0,5, 05%-os mértékben bevonni kívánt közreműködőt jelölt meg ajánlatában. Előbbiek azonban nem jelentik azt, hogy a szerződés teljesítése során a 15% alatti mértékben bevonásra jelölt alvállalkozói körhöz ajánlattevő kötve lenne. Kötöttsége kizárólag csak a 15% feletti mértékben megjelölt alvállalkozók esetére áll fent. Miután 15% feletti alvállalkozót ajánlattevők nem jelöltek meg, az ajánlatokat e szempontból azonos értékűnek kell tekinteni.
A referenciák, mint hetedik elbírálási szempont tekintetében a Döntőbizottság az előminősítési eljárásban becsatolt részvételi jelentkezések adatai alapján megvizsgálta az ajánlatkérő értékelését és ezen adatok ismeretében kétségei merültek fel az ajánlatok közötti helyes rangsor tekintetében.
A részvételi jelentkezések adatai szerint ajánlattevők a megelőző 3 évben a következő volumenű, a beszerzés tárgyával azonos, vagy hasonló jellegű munkát végezték:
Befejezett Folyamatban Összesen
Betonútépítő Rt. 20 716 fm 35 956 fm 56 672 fm
Penta Kft. 80 818 fm 75 654 fm 156 472 fm
PVCs Kft. 16 900 fm 130 000 fm 146 900 fm
A folyamatban lévő beruházások közül a Döntőbizottság megfelelő adatok hiányában nem tudja megállapítani, hogy azok milyen készültségi fokon vannak, azok közül részátadással milyen volumenű munka került teljesítésre, pedig referenciaként csak a már elvégzett munkákat lehet figyelembe venni.
Az értékelési iratokból az sem állapítható meg, hogy ajánlatkérő a folyamatban lévő munkák készültségi fokát hogyan vette figyelembe.
A Döntőbizottság felhívja az ajánlatkérőt a referenciáknak ezen adatok figyelembe vétele mellett történő újra értékelésére.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a többi bírálati szempontot illetően megfelelően végezte el az ajánlatok értékelését.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott feltételek alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a második és hetedik bírálati szempontból nem az ajánlatok tényleges tartalma alapján döntött, és miután e két bírálati szempont megítélése befolyásolja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását, a Döntőbizottság szükségesnek tartja az ajánlatok újbóli értékelését, ezért az ajánlatkérői döntést megsemmisíti.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmezőnek az ajánlati felhívás tartalmával kapcsolatos kifogását, miszerint az ajánlati felhívásban nem lehetett volna értékelési szempont az alvállalkozói közreműködés aránya, a teljesítési garancia mértéke és a referenciák, mert az ajánlati felhívás és dokumentáció legkésőbb március 4-én történő kézhezvételével kérelmező tudomást szerzett a kifogásolt elbírálási szempontokról, ezek ismeretében tette meg ajánlatát, a szempontok megismerésének időpontjától a kérelem előterjesztéséig a Kbt. 79. § (5) bekezdése szerinti jogvesztő határidő letelt, így a kérelem elkésett.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott elbírálási szempontok – azok megfelelő alkalmazása mellett – egyébként alkalmasak a legelőnyösebb ajánlat kiválasztására.
Az ajánlatkérő a június 4-én kelt észrevételében kérte a Döntőbizottság állásfoglalását a tekintetben, hogy kérelmező "megsértette-e az esélyegyenlőséget" az értékelési anyagok megszerzése által. A Döntőbizottság e kérdésben utal a Kbt. 24. §-ában foglaltakra, miszerint a közbeszerzési eljárásban az esélyegyenlőség biztosítása az ajánlatkérő – és nem az ajánlattevő – feladata, az esélyegyenlőségnek kérelmező általi megsértésének ténye tehát fel sem merülhet. E kérdéskör egyébként is a verseny tisztaságának követelményével hozható összefüggésbe, a verseny tisztaságának biztosítása a Kbt. hivatkozott rendelkezése értelmében elsődlegesen szintén az ajánlatkérő kötelezettsége, az ajánlattevő pedig köteles azt tiszteletben tartani. Éppen ezért a Döntőbizottság indokoltnak tartja annak a belső vizsgálatnak a lefolytatását, amelyet ajánlatkérő a saját szervezetén belül indított.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés b)–c) és g) pontja szerint rendelkezett és egyebekben a kérelmet az a) pont alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 1999. június 24.
Dr. Csitkei Mária s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
