KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4530)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.119/8/1999.
Tárgy: A BKV Vasúti Járműjavító Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme a Budapesti Közlekedési Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A BKV Vasúti Járműjavító Szolgáltató Kft. (1106. Bp., Fehér út l., a továbbiakban: kérelmező) kérelmére indult jogorvoslati eljárást, amelyet a Budapesti Közlekedési Rt. (Budapest, VII., Akácfa u. 15., a továbbiakban: ajánlatkérő) 23 db MFAV típusú járműkocsiszekrény szilárdságának helyreállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – a jogorvoslati kérelem visszavonása miatt – a Döntőbizottság megszünteti. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1999. április 26-án nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzésre vonatkozóan. Az ajánlati felhívás 11. pontjában az ajánlattevők műszaki alkalmasságának igazolásához kérte a Kbt. 44. § (2) bekezdés a)–d) és h) pontjaiban írt adatokat.
Az 1999. június 1-jei ajánlattételi határidőre három ajánlat érkezett. Kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánították arra hivatkozással, hogy a megjelölt két alvállalkozót együttesen a közbeszerzés értékének 15%-át meghaladó mértékben igénybe kívánja venni az ajánlattevő, ugyanakkor rájuk nézve a Kbt. 46. § szerinti igazolásokat nem csatolta.
A kérelmező 1999. június 14-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, kérte az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését. Előadta, hogy a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságának állásfoglalását kérte, amely állásfoglalás azt tartalmazza, hogy igazolást csak akkor kell csatolni az alvállalkozókra, ha a közbeszerzés értékéből az egyes alvállalkozók önállóan részesednek 15%-ot meghaladó mértékben. Az állásfoglalásra hivatkozva kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést.
Ajánlatkérő ellenkérelmében nem vitatta, hogy az érvénytelenségre vonatkozó döntése jogsértő, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy az 1999. június 17-i eredményhirdetésen az eljárást eredménytelenné nyilvánította, így megszűnt a támadott közbeszerzési eljárás. Erre tekintettel kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését is. A kérelmező az ajánlatkérő eljárás megszüntetésére vonatkozó indítványára nyilatkozott, hogy a kérelmük okafogyottá vált a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása miatt, ezért az ajánlatkérővel egyezően az eljárás megszüntetését kéri.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására ha a Kbt. másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) szabályait kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (1) bekezdése alapján, ha az ügyfél az eljárás megindítására vonatkozó kérelmét visszavonja, a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti. A Kbt. 79. § (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési ügyben az eljárás hivatalból történő megindítását csak a Közbeszerzések Tanácsa tagja kezdeményezheti, jelen ügyben hivatalból történő kezdeményezés nem történt. Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Budapest, 1999. július 16.
Dr. Csitkei Mária s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
