KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4531)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.130/11/1999.
Tárgy: A Kronosz Bt. jogorvoslati kérelme a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Tihanyi Ottó ügyvéd (8790 Zalaszentgrót, Csány L. u. 2.) által képviselt Kronosz-M Bt. (8900 Zalaegerszeg Bartók B. u. 72., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, – melyet a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (8900 Zalaegerszeg Kossuth L. u. 17–19., továbbiakban: ajánlatkérő) "Zalaegerszeg-Buslakpuszta hulladéklerakóhely megvalósításának lebonyolítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, – a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 31. § (2) bekezdésére és 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint az 56. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését – úgy a nyertesre, mint a II. helyezettre vonatkozóan – megsemmisíti.
Egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1999. április 29-én részvételi felhívást küldött 13 cég részére a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában történő ajánlattételre. A felhívás melléklete volt egy 1997-ben készült költségvetési kiírás.
A költségvetési kiírás egyes munkarészeinek (jármű-tároló gépszínépítészet, üzemanyagtöltő állomás, közúti hídmérleg-építészet) címlapján a Technoplus Kft. felirat szerepel.
A felhívás 8. pontjában ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására előírta a Kbt. 44. § ( 1 ) bekezdése szerinti pénzintézeti nyilatkozat, a 46. § (2) bekezdése szerinti igazolások és nyilatkozatok, a közbeszerzés tárgyában eddig végzett tevékenységek, referenciák és jogosultság, valamint a Phare-tenderek megvalósításában való jártasság igazolására vonatkozó íratok becsatolását.
Ajánlatkérő a felhívás 12. pontjában az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot határozta meg, az ennek megítélésére szolgáló bírálati szempontok a következők:
– az ajánlattevő megfelelő jogosultságának igazolása,
– az ajánlattevő referencia munkái,
– az ajánlati ár.
Az ajánlatok bontása május 26-án történt, öt ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: a kérelmező, a Geohidroterv Kft., a Hydro-Ép Kft., a Komforting Mérnöki Iroda Bt. és közös ajánlattevőként a Vízber Kft./Technoplus Kft.
A tárgyalásos eljárás első fordulója május 27-én volt, melyen a Geohidroterv Kft. kivételével valamennyi ajánlattevő jelen volt. A tárgyaláson ajánlatkérő ismertette az ajánlatok hiányosságait és közölte, hogy a hiányok pótlására az eredményhirdetés időpontjáig, június 11-ig van lehetőség.
A tárgyaláson elhangzott, annak jegyzőkönyvében rögzítésre került az értékelés rendje, miszerint a bírálati szempontokat az ajánlatkérő súlyozni fogja, a maximálisan elérhető pontszám 100 lesz, és a három legmagasabb pontszámot elérő ajánlattevőt hívja meg ajánlatkérő a tárgyalás második fordulójára. A jegyzőkönyv szerint a bírálati szempontok és az azokhoz rendelt súlyszázalékok a következők:
– műszaki alkalmasság max. 40 %
– ajánlatok tartalmi kidolgozottsága max. 30 %
– az ajánlati ár max. 30 %
A június 4-én tartott második tárgyalásra a kérelmező, a Hidro-Ep Kft. és a Vízber Kft./Technoplus Kft. kapott meghívást.
Ajánlatkérő a június 16-án kelt levelével értesítette az ajánlattevőket, hogy a kérelmezőt az eljárásból kizárta, mert az eredményhirdetés időpontjáig, június 11-ig nem csatolta be a VPOP-igazolást. Közölte továbbá, hogy az eljárás nyerteseként a Vízber Kft./Technoplus Kft. közös ajánlatát hirdette ki.
Ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót június 29-én közzététel céljából megküldte a K. É. szerkesztőségének, melyben többek között – közölte az elbírálási szempontokat is, miszerint azok fontossági sorrendben a következők voltak:
– az ajánlattevő műszaki alkalmassága,
– bemutatott referenciák,
– az ajánlatok tartalma, kidolgozottsága,
– ajánlati ár.
A tájékoztatóban közlésre került, hogy a II. legkedvezőbb ajánlatot a Hidro-Ép Kft. tette.
Kérelmező június 18-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy az ajánlatát ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította az ajánlatát a VPOP-igazolás hiánya miatt, pedig a Kbt. 46. §-a értelmében a közbeszerzési eljárásokban nem kell a vámtartozással kapcsolatos igazolást csatolni. Sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő a hiány pótlására olyan rövid határidőt adott, melynek az államigazgatási eljárás szabályai szerinti 30 napos ügyintézési határidőre tekintettel nem lehetett eleget tenni. Kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását és az eljárásból való kizárására, valamint a nyertes személyére vonatkozó ajánlatkérői döntés megsemmisítését, a jogorvoslati eljárás költségeiben ajánlatkérő marasztalását. Ajánlat-kérő a június 29-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint közbeszerzési eljárásokban a vámtartozásról szóló igazolást be kell csatolni, mert a vám köztartozásnak minősül. Közölte hogy kérelmezőnek megfelelő határidő állt rendelkezésére az igazolás beszerzésére, mert már a május 27-i tárgyaláson ismertette ajánlattevőkkel – így kérelmezővel is – az ajánlatuk hiányait. Védekezésül előadta, hogy a kérelmező ajánlata egyébként is érvénytelen, mert kérelmező a Márk 96 Bt. alvállalkozókénti bevonásának mértékét 15-20%-ban jelölte meg, de ezen alvállalkozójára nézve nem csatolta be a Kbt.-ben előírt igazolásokat. A jogorvoslati eljárásban július 7-én tartott tárgyaláson azonban ajánlatkérő elismerte, hogy kérelmező csak az eljárás első fordulójában becsülte az alvállalkozó közreműködését 15-20%-ra, a második tárgyaláson már úgy nyilatkozott, hogy az alvállalkozói közreműködés kb. 5% lesz.
A tárgyaláson ajánlatkérő nyilatkozott, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződést még nem kötötte meg.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett íratok, dokumentumok tartalma, a felek írásbeli és a tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. A Kbt. 26. § (6) bekezdése alapján a tárgyalásos eljárásra a Kbt. eltérő rendelkezése hiányában a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni.
A Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelyik lehetővé tenné ajánlatkérő részére, hogy az ajánlatok elbírálása során a részvételi felhívásban meghatározott elbírálási szempontoktól eltérjen, ezért ajánlatkérőnek a tárgyi közbeszerzési eljárásban az ajánlatokat a felhívásban közölt elbírálási szempontok alapján kellett elbírálnia, mégpedig a bírálati szempontok fontossági sorrendjének megfelelő súlyozás alkalmazása mellett.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározott elbírálási szempontoktól (megfelelő jogosultság igazolása, referencia munkák, ajánlati ár) eltérő elbírálási szempontok (műszaki alkalmasság, ajánlatok tartalmi kidolgozottsága, ajánlati ár) alapján bírálta el az ajánlatokat, ezáltal ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a jogsértésre tekintettel megsemmisítette az ajánlatkérő döntését, mert a közbeszerzési eljárásban jogszerű döntés csak a részvételi felhívásban közölt bírálati szempontok alkalmazása és e bírálati szempontoknak a fontossági sorrend szerinti súlyozása alapján hozható.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése értelmében a részvételi felhívás, illetve dokumentáció elkészítésében közreműködő cégek az adott közbeszerzési eljárásban nem lehetnek ajánlattevők.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a közös ajánlatot benyújtó nyertes ajánlattevők egyike, a Technoplus Kft. készítette az ajánlati dokumentáció részét képező költségvetési kiírás alapját képező tervek egy részét, nevezetesen a járműtároló gépszín, az üzemanyagtöltő állomás és a közúti hídmérleg-építészet kiviteli tervét. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson ajánlatkérő ezt a tényt nem is vitatta, valamint azt sem, hogy a tervek elkészítésére korábban ő adott a Technoplus Kft. részére megbízást.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni. Miután a közös ajánlattevők egyike a 31. § (2) bekezdésébe foglalt tiltó rendelkezés értelmében nem volt jogosult a közbeszerzési eljárásban való részvételre, ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania a Vízber Kft./Technoplus Kft. közös ajánlatát, tekintettel arra, hogy közös ajánlattétel esetén az egyik ajánlattevő részéről fennálló érvénytelenségi ok az egész ajánlatra kihat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a közös ajánlat érvénytelenné nyilvánításának elmulasztása által megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező ajánlatának érvényességét és megállapította, hogy ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntése jogszerű, annak ellenére, hogy e döntés indoka nem volt helytálló.
A Kbt. 46. § ( 1 ) bekezdés b) pontja előírja az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági alkalmasságának igazolására annak igazolását, hogy ajánlattevőnek nincs egy évnél régebben lejárt adó-, illeték- vagy társadalombiztosítási járulék, valamint elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettsége. Ezen igazolandó közterhek között nem szerepel a vám. A vám valójában közteher, a kötelezően előírt igazolások körét azonban erre tekintettel sem lehet kiterjesztően értelmezni. A vámra vonatkozó igazolás kiadására jogosult Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP-nak) az igazolására a közbeszerzési eljárásokban azért van szükség, mert a VPOP az adóigazgatás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában nevesített adósság, egyes adónemeket – pl. jövedéki adó – ezen adóhatóság veti ki és szedi be, illetőleg tartja nyilván. Ily módon az adókra vonatkozó igazolási kötelezettség körében a VPOP igazolását is be kell csatolni. E szervezet által kiadott igazolást viszont az ajánlatkérőnek akkor is el kell fogadnia, ha az kifejezetten csak a vámot jelöli meg igazolt köztartozásként, mert ez a kérdés már a VPOP belső nyilvántartási/adatszolgáltatási ügykörébe tartozik.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő védekezését, miszerint kérelmező ajánlata érvénytelen a Márk 96 Bt.-re vonatkozó igazolások becsatolásának hiánya miatt is, mert a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson ajánlatkérő által is elismerten kérelmező a tárgyalásos eljárás második fordulójában úgy nyilatkozott, hogy nevezett alvállalkozó közreműködését csak 15% alatti mértékben kívánja igénybe venni. A Kbt. 26. § (5) bekezdésében foglaltak értelmében ugyanis tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő az ajánlatához nincs kötve, ajánlatát az eljárás bármely szakaszában a nyerési esélyének növelése érdekében módosíthatja.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c) és g) pontja szerint rendelkezett és egyebekben a kérelmet az a) pont alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 1999. július 14.
Dr. Csitkei Mária s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
