KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4532)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Tel. : 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D. 94./8/1999.
Tárgy: Konfi-Tex Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Posta Rt. Anyag- és Értékcikkhivatala közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Konfi-Tex Kft. (7349 Szászvár, Hársfa u. 5., továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Posta Rt. Anyag- és Értékcikkhivatala, 1570 Budapest, Váci út 17. képviseli: dr. Strasszel Márta jogtanácsos, továbbiakban: ajánlatkérő) "postai érmezsák, befizetési zsák, valamint levélzsák" beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a K. É. 1999. március 17-én megjelent 11. számában 84 000 db, illetve 89 000 db különböző méretű pamutkender alapanyagból készült postai érme-zsák, befizetési zsák, valamint levélzsák gyártása és szállítása tárgyában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás formájában.
A részajánlattétel és a többváltozatú ajánlattétel a közbeszerzési eljárásban nem volt megengedett.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta a részletes szerződési feltételeket. Az ajánlathoz 2 db mintazsák csatolását is kérte ajánlatkérő, melynek eredetiségét az ajánlatban igazolni kellett.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az elbírálási szempontok alábbi fontossági sorrendje alapján:
– minőség,
– ár,
– referencia.
Az ajánlattételi határidőig, 1999. április 27-ig ajánlatot nyújtottak be: Pannon-Flax Rt. Sal-Kon Rt. Humanitas Ipari Szövetkezet és kérelmező.
Az ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálata során megállapította, hogy kérelmező ajánlata az állami pénzalapokkal szemben fennálló kötelezettségek teljesítését tartalmazó igazolásokat nem tartalmazta, és kérelmezőt hiánypótlásra szólította fel. A hiánypótlásra határidőben sor került, ennek figyelembevételével ajánlatkérő mind a négy ajánlatot érvényesnek és bírálatra alkalmasnak minősítette.
Az eredményhirdetés 1999. május 17-én történt meg, ahol ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatnak a Humanitas Ipari Szövetkezet ajánlatát hirdette ki, a második legjobb a kérelmező ajánlata lett. Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a szerződés 1999. május 25-én megkötésre került.
A kérelmező – a postabélyegző tanúsága szerint – 1999. május 25-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz.
Jogorvoslati kérelmében kérelmező az ajánlati felhívás és a dokumentáció egyes előírásait szabálytalannak, félreérthetőnek és szakszerűtlennek tartja. Kifogásolja továbbá, hogy az az ajánlatkérő az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet nem készített, nem ismertették, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásban előírt feltételeknek, továbbá, hogy a többi ajánlattevő által becsatolt mintazsákok megtekintését ajánlatkérő nem tette lehetővé.
Az eredményhirdetésen az ajánlatkérő a döntését nem indokolta, az eredményhirdetésről jegyzőkönyvet nem készített.
Az esélyegyenlőség megsértését látja abban, hogy a nyertes jelentős állami támogatásban részesül, amennyiben a pályázatot elnyeri. Tekintettel arra, hogy több évtizede gyártja és szállítja ajánlatkérő számára a postazsákokat, az így szerzett tapasztalatokból adódóan ajánlata a nyertesnél kedvezőbb kell hogy legyen.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta, hogy a kérelmező kérelmének azon része, mely az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció egyes tartalmi elemei ellen irányult, elkésett, ugyancsak elkésett az ajánlatok bontásával kapcsolatos kifogása is.
Az eredményhirdetést szabályszerűen folytatták le, az eredményhirdetés a Kbt. szabályainak betartásával történt. Az ajánlatkérő döntését az ajánlati felhívásban közzétett elbírálási szempontok alapján hozta meg, az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdették ki nyertesnek. A jogorvoslati kérelmet egyrészt elkérettség miatt, másrészt mint megalapozatlan kérte elutasítani.
A Humanitas Ipari Szövetkezet érdemi észrevételében előadta, hogy a közbeszerzési eljárásban való részvételétől függetlenül részesül állami támogatásban, ennek oka azonban az, hogy megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató kijelölt célszervezet.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, részben pedig nem megalapozott.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 79. § (5) bekezdése szerint: Az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hatvan napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottságnak tehát vizsgálnia kellett, hogy a kérelmező által vélelmezett jogsértő események mikor jutottak a tudomására.
Az ajánlati felhívás a K. É.-ben 1999. március 17-én került közzétételre, a dokumentációt kérelmező 1999. március 24-én vásárolta meg.
Az ajánlatok bontására 1999. április 27-én került sor.
A kérelmező sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentációban megfogalmazottak miatt az ajánlatkérőhöz tájékoztatásért nem fordult, észrevétellel nem élt, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül jogorvoslati eljárást nem kezdeményezett, az abban foglaltakat elfogadta és ezeket tudomásul véve nyújtotta be az ajánlatát.
A kérelmező ugyancsak nem kifogásolta határidőben ajánlatkérőnek a bontás során tanúsított magatartását sem.
A közbeszerzési eljárás lefolytatásával kapcsolatos kifogásait csak az ajánlatkérő döntését követően 1999. május 25-én beterjesztett jogorvoslati kérelmében sérelmezte.
Ebben az időpontban azonban a jogorvoslati kérelem előterjesztésére a nyitva álló 15 napos határidő már eltelt.
Erre tekintettel a kérelem ezen részét elkésettség okán a Döntőbizottságnak el kellett utasítani.
Az eredményhirdetés időpontja 1999. május 17-e volt.
A kérelmező jogorvoslati kérelmének azon része, mely az ajánlatkérő döntését sérelmezi, a törvényes határidőben került benyújtásra, így a Döntőbizottság érdemben vizsgálta ajánlatkérő döntésének helyességét és azt, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetés során betartotta-e a Kbt. eredményhirdetésre vonatkozó szabályait.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által megadott elbírálási szempontok alapján összehasonlította a kérelmező és a nyertes ajánlatát.
Az első szempont, a minőség vonatkozásában megállapítást nyert, hogy ajánlatkérő a szabványosság és méretek betartását, a varrás minőségét, a feliratokat, valamint a gyűrűzés kivitelezését ellenőrizte. Ennek során megállapítható, hogy a kétgyűrűs befizetési zsák kivételével a többi zsák (érmezsák, pénzes gyűrűszsák, levélzsák) vonatkozásában kérelmező ajánlata ugyanolyan, vagy valamivel jobb volt minőség szempontjából, mint a nyertesé. Azonban a kétgyűrűs befizetési zsák – kérelmező által is elismerten – a postai technológiát zavaró, ajánlatkérő által meghatározott mintától eltérő felirattal került benyújtásra. Ugyancsak ennél a zsáktípusnál megállapítható volt, hogy a gyűrűk anyaga az előírt 0,4 mm vastagságtól eltérően 0,3 mm-es volt, továbbá a gyűrűsorok elhelyezkedése kifejezetten nehezítette e befizetési zsákok használatát. Miután ajánlatkérő, mint ismeretes, nem adott lehetőséget részajánlattételre, az összes zsákra vonatkozóan a minőségi alszempont szerinti megítélés alapján jogszerűen lett a nyertes ajánlata jobb a kérelmezőnél.
A Döntőbizottság kérelmező azon állítását, mely szerint problémát számára nem jelent technológiailag az ajánlatkérő által megkövetelt feliratozás elkészítése, elfogadni nem tudta, hiszen a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie. A Kbt. 49. § (2) bekezdése szerint pedig az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
A második szempont, az ár vonatkozásában kérelmező által sem vitatottan, kérelmezőnél mintegy félmillió forinttal kedvezőbb árajánlattal élt a nyertes.
A harmadik szempont a referencia volt. E szempont keretében ajánlatkérő a kérelmező által 1998 augusztusától szállított zsákokkal kapcsolatos minőségi panaszok alapján szintén kedvezőtlenebb ajánlatnak értékelte kérelmezőét, mint a nyertesét. A kérelmező maga sem vitatta, hogy merültek fel minőségi kifogások az általa gyártott zsákoknál. A Döntőbizottság ennek figyelembevételével az ajánlatkérő minősítését ezen elbírálási szempontból elfogadta.
A fentiekből következően megállapítható, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot a nyertes tette. Az ajánlatkérő döntése tehát helyes volt.
Az eljárás eredményének kihirdetésére és közzétételére a Kbt. az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
A Kbt. 61. § (1) bekezdés: Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést nyilvánosan hirdeti ki.
A Kbt. 61. § (2) bekezdése szerint: A kihirdetésre az ajánlattevőket, továbbá – a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén – a külön jogszabályban meghatározott szerveket, személyeket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul, írásban értesíteni kell.
Az ajánlatkérő által becsatolt – az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvből – megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a döntését nyilvánosan hirdette ki, az eredményhirdetésre az ajánlattevőket meghívta, hiszen az eredményhirdetésen valamennyi ajánlattevő, így kérelmező is részt vett.
Az ajánlatkérő az eredményhirdetés során döntését indokolni nem köteles.
A Kbt. 63. § (2) bekezdés teszi lehetővé, hogy ajánlatkérőt kérelmére a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatni kell kizárásának, illetve ajánlata elutasításának indokairól.
Kérelmező ezzel a jogával nem élt, ajánlatkérőtől tájékoztatást nem kért ajánlata elutasításának indokáról.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant elutasítja. Jogsértés megállapításra nem került, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az eljárás során felmerült költségekről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. június 21.
Dr. Engler Magdolna s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos
