KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4728)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.96/21/1999
Tárgy: Akadimpex és Társai jogorvoslati kérelme Budapest Főváros Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Madari Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Madari Tibor ügyvéd (1067 Budapest, Podmaninczky u. 27. I. em. 15.) által képviselt Akadimpex Kft. (1023 Budapest, Győri út 20.) I. sz. kérelmező, Gelesits és Társai Ügyvédi Iroda (9700 Szombathely, Fő tér 7., ügyintéző: dr. Gelesits Tibor ügyvéd) által képviselt Diagnostikum Rt. (1047 Budapest, Attila u. 126.) II. sz. kérelmező, Kósa Ügyvédi Iroda dr. Kósa László Adolf ügyvéd (1061 Budapest, Anker köz 2–4. II. em. 6.) által képviselt Biosan Kft. (1036 Budapest, Dereglye u. 5.) III. sz. kérelmező, Elmedco Kft. (1108 Budapest, Gyömrői út 140.) IV. sz. kérelmező (továbbiakban: kérelmezők), dr. Molnár Judit ügyvéd által képviselt Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9–11. továbbiakban: ajánlatkérő) 15 db laboratóriumi automata beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek közül a Döntőbizottság az I. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az Kbt. 52. § (1) bekezdését az 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel, míg ezt meghaladóan I. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja. Döntőbizottság a II., III., IV. számú kérelmezők jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy 15 napon belül fizessen meg az Akadimpex Kft. I. sz. kérelmezőnek 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Egyebekben a felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmezők jogorvoslati kérelmei, az ajánlatkérő írásbeli érdemi észrevételei, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezet iratai, a felek tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatai, valamint egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a K. É. 1999. február 10. napján megjelent 6. számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé 15 db laboratóriumi automata, ezen belül 5 db kémiai automata és 10 db sürgősségi laboratóriumi automata beszerzése tárgyában az ajánlati felhívás 3. b) pontjában felsorolt fővárosi kórházak részére.
Ajánlatkérő az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott ajánlati dokumentációt, mely tartalmazta a részletes ajánlati feltételeket, ártáblázatot, valamint ajánlati nyilatkozati nyomtatványt, továbbá a III/1. tudásszintű kémiai analizátor, valamint a III/2. tudásszintű sürgősségi laboratóriumi automaták műszaki specifikációit, továbbá a szerződéstervezetet. A készülékek igény szerinti műszaki specifikációja lehetővé tette mindkét tudásszintre, berendezésekre a nyílt rendszerű (minél kisebb reagenstérfogatú) és a zárt rendszerű gépek megajánlását. Az ajánlati dokumentációban előírás volt a minimális vizsgálati teljesítmény (600, 300 vizsgálat/óra), az éves üzemeltetési költségnek (fogyóanyagárak, villamos energia, vízfogyasztás), továbbá az informatikai rendszer, a készülék ártartalma, szünetmentes tápegység, az ORKI-engedély feltételhez kötési előírásainak és teljesülési igazolásának, valamint 10 kiemelt vizsgálatból számított egy vizsgálatra eső egyéves terhelésnek és a kötelező szerviz és minőségbiztosítás költségeinek, valamint az induló készletnek ismertetésre. Részletes leírást adott továbbá a dokumentáció a megajánlott termék ismertetése követelményeire vonatkozóan. Az ajánlatkérő előírta az ajánlati felhívásának 11. pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági alkalmasságának igazolására kért nyilatkozatokat, igazolásokat, melyek az alábbiak voltak:
– 30 napnál nem régebbi, az ajánlattevő számlavezető pénzintézetének nyilatkozatát az alábbi tartalommal:
– mióta vezeti az ajánlattevő számláját,
– az ajánlattevő pénzügyi helyzetére, hitel- és fizetőképességre vonatkozó nyilatkozat,
– számláján 1 éven belül sorban állás előfordult-e.
– 30 napnál nem régebbi, a Kbt. 46. § (1) bekezdés a) és c)–e) pontjában meghatározott nyilatkozatok cégszerűen aláírva, és a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel a 46. § (2) bekezdésében meghatározott, az ajánlattételi határidő napjának kiállító által az igazolásban kinyilvánítottan érvényes eredeti vagy hitelesített hatósági igazolások. Amennyiben a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott igazolásokban a kiállító az igazolás érvényességi határidejét nem jelöli meg, akkor 60 napnál nem régebbi igazolásokat kell csatolni.
– 60 napnál nem régebbi cégbejegyzési okmányok eredeti vagy hiteles példánya (cégkivonat, aláírási címpéldány, folyamatban lévő változásbejegyzés iránti kérelem).
– Előző 3 év jóváhagyott mérlege és eredménykimutatása.
Műszaki alkalmasság igazolására az alábbi adatokat kérte:
– előző 3 év jelentősebb szállításai,
– termékről fénykép, vagy prospektus mellékelése, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell,
– azoknak a teljesítésben egyébként részt vevő személyeknek a megnevezése, akiket az ajánlattevő a közbeszerzés értékének 15%-át meghaladó mértékben igénybe kíván venni,
– megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsítványt.
Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattétel nyelve magyar, valamint ajánlati dokumentációjának 7. oldalának 10. pontjában kiemelte, hogy az ajánlathoz kapcsolódó anyagokat és levelezéseket magyar nyelven kell benyújtani, azzal, hogy a prospektust idegen nyelven is megküldhetik, valamint előírta, hogy a dokumentáció részét képező két kérdőívet magyar nyelven kell kitölteni. Meghatározta továbbá a 15.8. pontban, hogy csatolni kell ajánlattevőnek a termék forgalomba hozatalára vonatkozó ajánlattevői jogosultság igazolását. Ugyanígy a megajánlott termékre vonatkozóan kiadott érvényes ORKI-engedély és a készülékre a külön jogszabály szerint előírt engedélyek meglétének az igazolása szükséges, amelyeket az ajánlathoz ugyancsak csatolni kellett. Megkövetelte továbbá az ajánlati felhívásának 15.7. pontjában, hogy az ajánlatokat roncsolásmentes, bontásnélküli kötésben kell benyújtani, 5 példányban, ajánlati dokumentációja 7. oldalának 13. pontja szerint lezárt borítékban.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásának 13. pontjában meghatározta az ajánlatok elbírálásának szempontjait, így az összességében legelőnyösebb ajánlat szerint kívánja elbírálni azokat, és megadta az elbírálási szempontokat fontossági sorrendben, amelyek az alábbiak voltak:
– megajánlott készülék műszaki paraméterei, tartalma,
– a legkedvezőbb ajánlati ár (műszaki tartalmat lefedő),
– legkedvezőbb jótállási, szavatossági feltételek biztosítása,
– szervizháttér, üzemeltetési költségek,
– az ajánlatban ismertetett kereskedelmi és egyéb kondíciók, beleértve a teljesítést követő szolgáltatásokat is,
– referenciák az ajánlott típusra vonatkozóan.
Az ajánlattételi határidőig – 1999. március 23. napjáig – ajánlatot nyújtott be a Diatron Kft., az Assista Kft., az OMKER Rt., valamint a kérelmezők, az alábbi tartalommal:
Diatron Kft., III/1. 5 db Olympus AU 600-as típusra 1. sz. alternatív ajánlat 148 M Ft, 2. sz. alternatív ajánlat 100 M Ft. III/2. 10 db Olympus AU 400-as típus 1. sz. alternatív ajánlat 175 M Ft, 2. sz. alternatív ajánlat 100 M Ft 3. sz. alternatív ajánlat 10 M Ft/db.
Assista Kft. III/2. 10 db Vitros IRC 250-es típus bruttó ár 95 M Ft, III/2. 5 db Vitros IRC 950 típusra 50 M Ft.
Akadimpex Kft. III/1. 5 db HIT 917 E típus, III/2. 10 db HIT 912 B, valamint III/1. 5 db Integra kémiai automata, III/2. 10 db HIT 912 B típusra tett ajánlatot. Az ajánlati árak 271 345 950 Ft az 1. sz. ártáblázat szerint, 2. sz. ártáblázat szerint 288 671 850 Ft, 3. sz. ártáblázat 261 085 650 Ft, 4. sz. ártáblázat 278 411 550 Ft.
Elmedco Kft. III/1-es tekintetében 5 db ILAB 900 klinikai kémiai nagy automatára, valamint III/2. 10 db ILAB 300 sürgősségi automatára tett ajánlatot 147 025 155 Ft, valamint 99 994 125 Ft-ra.
Diagnosticum Kft. III/2. 10 db KONELAB 30 kémiai automatára 98 750 000 Ft-ra.
A Biosan a III/1-re 1/A 5 db kémiai automata dimenzon RXL, valamint III/2. 1 B 10 db sürgősségi automata dimenzion AR-re az ellenszolgáltatás 1/A ajánlatnál 122 705 000 Ft, 1/B ajánlatnál 126 336 775 Ft, 1/C csomag ajánlata 236 695 280 Ft.
OMKER Rt. III/2-re Alcyon 300 sürgősségi laboratóriumi automatára tett ajánlatot bruttó 96 839 348 Ft árban.
Az ajánlatkérő a bontásról jegyzőkönyvet készített, ahol is a II. sz. kérelmező képviselője kivételével valamennyi ajánlattevő jelen volt. A bontáskor ajánlatkérő ismertette az ajánlattevők nevét, székhelyét, a megajánlott készülék megnevezését, típusát, az ellenszolgáltatás mértékét és a vállalt teljesítési határidőt.
Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának határidejét 30 nappal meghosszabbította, melyről valamennyi ajánlattevőt 1999. április 21-én faxon értesítette. Hirdetményt a K. É.-ben nem tett közzé.
Az ajánlatok értékelésére az ajánlatkérő bírálóbizottságot hozott létre. Az ajánlatok értékelésének szakaszában az ajánlatkérő a nem egyértelmű kijelentés tartalmának tisztázása érdekében – a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett 1999. április 20-án kelt levelében – felvilágosítást kért a Diatron Kft.-től a tekintetben, hogy Olympus AU 600-as, vagy AU 600/-40-es típusú kémiai analizátori készülékre tettek-e ajánlatot, avagy mindkettőre. Egyidejűleg megkeresték az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet főigazgatóját, hogy az általuk kiadott Olympus AU 600-as és AU 600/-40-es típusú kémiai analizátorok rendelkeznek-e ORKI-engedéllyel. Diatron Kft. válaszában kifejtette, hogy az AU 600-as típusra tett ajánlatot, és erre is vonatkozik az ORKI-engedély, de lehetőség lesz a jövőben AU 600/40 típusú készülék szállítására is. Az ORKI válaszlevelében nyilatkozta, hogy a megajánlott termék rendelkezik ORKI-engedéllyel. Továbbá ajánlatkérő nem egyértelmű kijelentése tartalmának tisztázása érdekében megkereste a Diagnosticum Rt.-t is arra vonatkozóan, hogy milyen teljesítési határidőt vállalt ajánlatában.
Az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő közbeszerzési bizottsága 155/1999. (V. 22.) határozata értelmében érvénytelenné nyilvánította a Biosan Kft. ajánlatát, mert a VPOP és helyi adóhatóság igazolása nem került csatolásra, az Elmedco Kft. ajánlatát, mert aláírási címpéldány nem került hitelesítésre, valamint a Diagnosticum Kft. ajánlatát, mert a teljesítési határidő nem az ajánlati felhívás szerint került meghatározásra.
Ajánlatkérő 1999. május 20-án hirdetett eredményt, és a fenti határozat értelmében II., III., IV. sz. kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Az ajánlatkérő III/1. tudásszintű 5 db kémiai automata vonatkozásában a Diatron Kft.-t hirdette ki nyertesnek bruttó 148 000 000 Ft-os áron, míg a második legkedvezőbbet az Akadimpex Kft.-t tette bruttó 127 032 375 Ft. értékben. A III/2. tudásszintű 10 db sürgősségi automatára a legkedvezőbb ajánlatot az Assista Kft. tette bruttó 95 000 000 Ft-os ajánlati áron, visszalépése esetén a legkedvezőbbnek a Diatron Kft.-t hirdette ki. A szerződéseket az ajánlatkérő a két nyertessel megkötötte 1999. június 7. napján.
I. sz. kérelmező Akadimpex Kft. 1999. május 27-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Módosított jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy a Kbt. 24. § (1) bekezdése értelmében nem biztosította a verseny tisztaságát ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy nem állapította meg az ajánlatok bontásakor az 52. § (1) bekezdésére figyelemmel, hogy a nyertes Diatron Kft. ajánlata érvénytelen.
Továbbá megsértette a Kbt. 56. § (1) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését is, mert nem az ajánlati felhívásban megadott értékelési szempontok szerint bírált, és nem az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevőt hirdette ki nyertesnek, azaz őt. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen több okból is. Nem egyértelmű álláspontja szerint, hogy mire tett ajánlatot, hiszen az AU 600-as, illetőleg az AU 600/40-es típusra is tett álláspontja szerint ajánlatot, bár a második típus nem is létezik ebből a készülékből, továbbá kétséges, hogy rendelkezik-e megfelelő ORKI-engedéllyel.
Minderre tekintettel kérte a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását és a felmerült perköltségben való marasztalást.
II. sz. kérelmező a Diagnosticum Rt. jogorvoslati kérelmét 1999. május 28-án nyújtotta be. Módosított jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy álláspontja szerint jogszerűtlenül állapította meg ajánlatáról ajánlatkérő, hogy érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel, nevezetesen, hogy nem az ajánlati felhívásnak megfelelően történt a szállítási határidő meghatározása, illetőleg, hogy azzal ellentétes volt. Álláspontja szerint a szállítási határidőre pontos nyilatkozatot tettek, de a nem egyértelmű kijelentés tisztázására irányuló, ajánlatkérőtől érkezett levélre adott válaszában határozottan megjelölték a teljesítési határidőt. Továbbá álláspontja szerint érvényesen nem jött létre a megállapodás az ajánlatkérő és a nyertesek között, mert nem az arra jogosultak kötötték meg a közbeszerzési eljárást lezáró szerződést.
Kérte a jogsértés megállapítását, a bírság kiszabását, valamint a felmerült költségek megfizetésére kötelezését ajánlatkérőnek.
III. sz. kérelmező Biosan Kft. 1999. június 3-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. Álláspontja szerint megsértette ajánlatkérő a Kbt. 55. § (2) bekezdését, amikor hirdetmény közzététele nélkül hosszabbította meg az elbírálási határidőt további 30 nappal, valamint a bontáskor az ajánlatkérő által készített jegyzőkönyv nem felel meg a jegyzőkönyv kritériumainak, az csupán egy emlékeztető. Ezt támasztja alá az a körülmény, hogy a jegyzőkönyvön dátumként a bontást követő nap szerepel. Álláspontja szerint jogsértően járt el akkor is az ajánlatkérő, amikor érvénytelenné nyilvánította az ajánlatát a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (továbbiakban: VPOP) által kiadott igazolás és az adóigazolás hiányára tekintettel. Álláspontja szerint a közbeszerzési törvény szövegkörnyezetéből következik, hogy a Kbt. 52. § (2) és (3) bekezdése szerint meg kell állapítani az ajánlatok bontásakor az ajánlatok érvénytelenségét, illetőleg, hogy kivel szemben alkalmaz kizárást. Hiszen a Kbt. 53. §-ából az következik, hogy akinek ajánlata érvénytelen, vagy akit kizártak, az már nem vehet részt az eljárás további szakaszában.
Tekintettel arra, hogy nem került megállapításra ajánlatának érvénytelensége a bontáskor, így ebből az következik, hogy lehetőség van az érvénytelenségi ok orvoslására, egészen jelen esetben az eredményhirdetésig. Korábban jogvita volt a VPOP és a kérelmező között, ezért nem állt módjában az ajánlat benyújtásának pillanatában az igazolást beszerezni. Ez a jogvita időközben elrendeződött és az ezzel kapcsolatos igazolásokat beszerezte kérelmező, amelyet benyújtottak ajánlatkérőnek 1999. május 31-én, még az eredményhirdetést megelőzően. Álláspontja szerint nem volt jogszerű a kizárása az eredményhirdetéskor. Nézete szerint az ajánlata érvényes, és összességében nem a nyertes, hanem ő adta a legkedvezőbb ajánlatot, erre tekintettel kérte a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását és a felmerült perköltség megfizetését.
IV. sz. kérelmező Elmedco Kft. 1999. június 8-án nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet, melyben megismételte az I., II., és III., sz. kérelmezők jogorvoslati kérelmét, nevezetesen ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdését, nem biztosította a verseny tisztaságát, az 52. § (1) bekezdését, mert ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, az 54. §-át, mert a bontásról jegyzőkönyvet nem készített, az 56. § (1) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését, mert nem az értékelési szempontok szerint összességében legkedvezőbb ajánlatot tevőt hirdette ki, és a Kbt. 55. § (2) bekezdését, mert nem tett közzé hirdetményt az elbírálási határidő meghosszabbításáról.
Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, bírságot szabjon ki a jogsértővel szemben, és az eljárás során felmerült költségei megfizetésére kötelezze ajánlatkérőt.
Ajánlatkérő képviselője részben elkésettségre, részben alaptalanságra hivatkozással kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását. Érdemi védekezésében előadta, hogy álláspontja szerint a Diatron nyertes Kft. ajánlattevő az AU 600-as géppel pályázott, amelyre ORKI-engedéllyel rendelkezett az ajánlat benyújtásakor, így az ő ajánlatát sem ez okból, sem más okból nem kellett érvénytelennek tekinteni, valamint az elbírálási szempontok szerint összességében a Diatron Kft. és az Assista Kft. adta a legkedvezőbb ajánlatot. Így e tekintetben sem követtek el törvénysértést.
Az ajánlatok bontása a Kbt.-ben előírt módon megtörtént, erről kézzel írott jegyzőkönyv készült.
Az ajánlatok bontásakor a kötelező tartalmi elemek, melyet a Kbt. előír – ajánlattevők neve, székhelye, ajánlati ár –, ismertetésre került, s a jegyzőkönyv géppel történő leírása másnap történt, így ez a dátum került azon feltüntetésre.
Az ajánlattételi határidőt ajánlatkérő meghosszabbította, ugyan hirdetményt erről nem tett közzé, de a határidő hosszabbításról közvetlenül írásban értesítette ajánlattevőket, így jogsérelem nem történt. Álláspontja szerint azonban a jogorvoslati kérelem ezen része elkésett. Előadta továbbá, hogy jogszerűen zárta ki III. sz. kérelmezőt és jogszerűen nyilvánította érvénytelennek II. és IV. sz. kérelmezők ajánlatát. Hiánypótlásra lehetőséget nem biztosított.
Álláspontja szerint a Kbt. törvényi szabályozásból következik, hogy legkésőbb az eredményhirdetésig megállapíthatják az érvénytelenséget, illetőleg, hogy kivel szemben alkalmazzák a kizárás intézményét, ez történt ezen három kérelmező ajánlata tekintetében is, amely ajánlatkérői magatartás álláspontja szerint jogszerű volt. Előadta továbbá, hogy az ajánlatok érvényességére, illetve érvénytelenségére vonatkozó, valamint a közbeszerzési eljárást lezáró döntését a Kbt. 61. § (1) bekezdés előírása szerint nyilvánosan kihirdette, és az érvénytelenné nyilvánítás okáról az ajánlattevőket az eredményhirdetést követően írásban is tájékoztatta.
Assista Kft. egyéb érdekelt a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő eljárása jogszerű volt. A tárgyaláson tett nyilatkozatában elismerte, hogy az ajánlatához csatolt aláírási címpéldány 1995. évben került kiállításra, illetőleg 1996. évben történt meg annak hitelesítése.
A Diatron Kft. jogszerűnek tartotta az ajánlatkérő eljárását, és ugyancsak a tárgyaláson tett nyilatkozatában elismerte, hogy az ajánlatához csatolt forgalmazói nyilatkozat és referencialista angol nyelven került benyújtásra.
Egyéb érdekelt további érdemi észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság elsődlegesen megvizsgálta az ajánlatokat abból a szempontból, hogy azok érvényesek-e, illetőleg az ajánlattevők estében kellett-e a kizárás jogintézményét alkalmaznia ajánlatkérőnek.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. A (2) bekezdés értelmében az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
Az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg mely ajánlattevővel szemben kell a kizárás jogintézményét alkalmazni.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, míg az 53. § (1) bekezdése azokat az esetköröket részletezi, melyek fennálltakor az ajánlattevőt ki kell zárni az eljárásból. Mind az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, mind pedig a kizárás intézményének alkalmazása esetében a jogkövetkezmény azonos, azaz a közbeszerzési eljárás további szakaszában már nem vehet részt.
A fenti törvényi szabályozásból következik, hogy az ajánlatkérő akár az ajánlatok felbontásakor is megállapíthatja az érvénytelenséget, illetőleg a kizárást, azonban kötelezően ezt a jogszabály nem írja elő, hiszen a Kbt. 52. § (1) bekezdésének második fordulatában azt is rögzíti, hogy azt követően is megállapíthatja. Az azt követő időszak pedig az eredményhirdetésig tart, hiszen a közbeszerzési eljárást lezáró döntéséig hozhat az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásával kapcsolatos ajánlattevői aktust. Ebből következik, hogy a közbeszerzési eljárásának folyamatában mindvégig, akár a felbontáskor, de akár az eredmény kihirdetésekor ezt megállapíthatja, hiszen sok esetben csak az ajánlatok értékelésének fázisában juthat el oda az ajánlatkérő, hogy biztonsággal megállapíthassa bármelyik ajánlatról, hogy érvénytelen, avagy azt, hogy mely ajánlattevővel szemben kellene a kizárást alkalmazni.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése értelmében érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírásoknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre,
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Emellett az 53. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki
a) a Kbt. 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát,
b) részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be,
c) hamis adatot szolgáltatott.
Az a) pont szabályozása azt jelenti, hogy akkor kell ajánlattevővel szemben a kizárást alkalmazni, ha úgy nyújtotta be ajánlatát, hogy 1 évnél régebbi tartozása van a Kbt.-ben megnevezett szervek, elkülönített alapok felé.
A Kbt. 46. § b) pontja rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki 1 évnél régebben lejárt adó-, illeték-, vagy társadalombiztosítási járulék-, valamint elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha az ajánlattevő hitelezője az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
A Döntőbizottság ezen törvényi szabályok figyelembevételével vizsgálat tárgyává tette a jogorvoslati kérelmeket, valamint ezzel összefüggésben az ajánlatokat, annak függvényében, hogy mi volt az ajánlatkérői kívánalom, melyet rögzített az ajánlati felhívásában és a dokumentációjában, és ehhez képest az ajánlattevők hogyan nyújtották be ajánlataikat.
Az Akadimpex Kft. kérelme részben alapos az alábbiak szerint.
A Döntőbizottság az I. sz. kérelmező ajánlatának vizsgálatakor észlelte, hogy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban előírt aláírási címpéldányt nem csatolta, valamint a forgalmazói nyilatkozat, melyet ugyancsak ajánlatkérő az ajánlati felhívásában előírt csatolni – mely 1999. március 22. napján kelt –, angol nyelven került benyújtásra.
A korábban hivatkozott törvényhelyek kimondják, hogy az ajánlattevő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak megfelelően köteles az ajánlatát megtenni. Az ajánlatkérő maga írta elő ajánlatkérői kívánalomként azt az ajánlati felhívás 11. c) pontjában, hogy 60 napnál nem régebbi cégbejegyzési okmányok eredeti vagy hiteles példányát – nevesítve cégkivonat, aláírási címpéldány, amennyiben a folyamatban változás, bejegyzés történik, akkor az az iránti kérelmet – csatolni kell. Továbbá ajánlatkérő ajánlati felhívásában és a dokumentációban előírta, hogy az ajánlattétel nyelve magyar, valamint az ajánlati dokumentáció 7. oldalának 10. pontjában kiterjesztően meghatározta azt is, hogy az ajánlathoz kapcsolódó anyagokat és levelezéseket is magyar nyelven kell benyújtani azzal, hogy ez alól csupán a prospektusok jelentenek kivételt, hiszen azt idegen nyelven is megküldhetik. Az úgynevezett ajánlathoz csatolt forgalmazói nyilatkozat mindenképpen az ajánlat része, ajánlathoz kapcsolódó, így ebből következően ezt is az ajánlatkérői kívánalomnak megfelelően magyar nyelven kellett benyújtania ajánlattevőknek.
Emellett észlelte a Döntőbizottság azt a körülményt is, hogy az ajánlatkérő pontosan előírta az ajánlati felhívásának 15. pontjában, hogy roncsolásmentes, bontás nélküli kötésben kell az ajánlatokat benyújtani. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő ezzel az előírással azt kívánta biztosítani, hogy az ajánlatok lapjainak összefűzése után egységes kötetet képezzenek, és amelynek egyértelműen észlelhető roncsolása nélkül az ajánlatokból lap(oka)t sem kivenni (fűzni), sem befűzni ne lehessen.
Ezen követelménynek nem felel meg a lapok oly módon történő összefűzése (pl. spirál, dosszié), amely nincs egyéb, csak roncsolással eltávolítható eszközzel (pl. fonal) összefűzve és biztosítva (pl. csomózás és leragasztása, körcímkével lebélyegezve, aláírással ellátva, vagy nyomdai úton történő kötéssel stb.). Nem fogadható el ajánlatkérő azon védekezése, hogy a roncsolásmentességen zárt borítékba történő ajánlatok benyújtását értette, hiszen külön rendelkezett a roncsolásmentes ajánlatok zárt borítékban történő elhelyezéséről (15.7.)
Minderre tekintettel tehát nem észlelte ajánlatkérő, hogy ezen okok miatt az I. sz. kérelmező ajánlata érvénytelen volt, hiszen az nem felelt meg a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt törvényi követelményeknek.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta a nyertes ajánlattevő Diatron Kft. ajánlatát, elsődlegesen érvényesség szempontjából.
A becsatolt ajánlatból, annak műszaki specifikációjából és a meghozott eljárást lezáró döntést követően megkötött szerződésre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő az AU 600-as típusú készüléket ajánlotta meg.
Erre vonatkozott az ajánlattal kapcsolatos ORKI-engedély, az ajánlati ár és a közbeszerzési eljárást lezáró döntést követő szerződés tárgya is ugyanezen termék.
Megállapította a Döntőbizottság azonban, hogy az ajánlat érvényességvizsgálata körében nem észlelte ajánlatkérő, hogy a nyertes forgalmazói nyilatkozata is angol nyelven került becsatolásra. Így önmagában ez az egy érvénytelenségi ok is érvénytelenné teszi ajánlattevő ajánlatát a fentebb kifejtett okokra tekintettel, mert nem a felhívásnak megfelelően nyújtotta be az ajánlatát.
Erre figyelemmel a Döntőbizottság részben megalapozottnak tekintette az Akadimpex Kft. jogorvoslati kérelmét, és nem az általa hivatkozott, hanem más okból állapította meg a nyertes Diatron Kft. ajánlatának érvénytelenségét a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel. Minderre tekintettel rendelkezett úgy a Döntőbizottság, hogy az eljárás során felmerült 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat köteles a jogsértő ajánlatkérő megfizetni az Akadimpex Kft. részére.
A II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Diagnosticum Rt. jogorvoslati kérelme körében is megvizsgálta az ajánlatot érvénytelenség szempontjából a Döntőbizottság. A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy az ajánlattevő eredeti aláírási címpéldányát csatolta, azonban az 60 napnál régebbi, hiszen 1993. március 10-én történt a kiállítás, a hitelesítése pedig 1996. augusztus 16-án történt, továbbá a forgalmazói engedélye angol nyelven került becsatolásra.
Nem fogadta el a Döntőbizottság kérelmező azon védekezését, hogy nem volt követelmény a 60 napnál nem régebbi cégbejegyzési okmányok csatolása, és az arra való hivatkozást, hogy változás nem történt a cégjegyzésben, hiszen ezt az ajánlatkérő előírta, tehát már önmagában az a tény, hogy a cégkivonata 60 napnál régebbi, és nem hitelesített, ajánlatát érvénytelenné tette, amihez még járult a Döntőbizottság által megállapított érvénytelenségi ok, az angol nyelven becsatolt forgalmazói nyilatkozat.
A Döntőbizottság továbbá megvizsgálta azt az ajánlattevői nyilatkozatot is, mely a szállítási határidőre vonatkozott. Ajánlatának "pályázati nyilatkozat" részében úgy nyilatkozik, hogy "az eredményhirdetés határidejének meghosszabbítása esetén a vállalt szállítási határidő a meghosszabbítás időtartamával megegyezően módosul", majd fizetési és szállítási feltételek címszó alatt úgy nyilatkozik, hogy "az ajánlatkérő által megadott szállítási határidőre szállít, illetőleg a becsatolt szerződéstervezet 6. pontjában ezzel szemben azt rögzíti, hogy a teljesítési határidő: a szerződéskötés napját követő első naptól számítva legkésőbb 4 hónap."
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásának 4. pontjában meghatározta a szállítás határidejét oly módon, hogy legkésőbb 1999. július 20-ig kéri a szállítást, ebből az következik, hogy előszállítást elfogad, de a megadott szállítási határnapon túli szállítást már nem.
Ehhez képest II. sz. kérelmező ajánlati nyilatkozata ettől eltért, nem egyértelmű, azt nem a felhívásnak megfelelően tette meg.
A törvény korábban hivatkozott rendelkezése előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásra pontos határozott nyilatkozatot kell tenni, így különös tekintettel a szállítási határidőre is.
Nem volt jogszerű Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérői lebonyolító részéről az a magatartás, amikor az ajánlatának pontosítására kérte fel ajánlattevőt, hiszen a Kbt. 57. § (1) bekezdésében szabályozott jogintézmény arra vonatkozik, amikor egy ajánlat nem egyértelmű kijelentést tartalmaz. Márpedig a szállítási határidőnek egyértelműnek kell lenni, hivatkozva a Kbt. 43. § (1) bekezdésére, így a teljesítési határidőnek ugyanúgy, mint az ajánlati árnak egyértelműnek kell lenni, így ezzel kapcsolatos nem egyértelmű kijelentés tisztázását nem kérhette volna ajánlatkérő jogszerűen. Ennek az a nem kívánatos jogkövetkezménye lenne, hogy lényeges tartalmi elemeit az ajánlatnak – így akár az árat, akár a szerződési határidőt –, ezen jogintézményre hivatkozással az ajánlat benyújtását követően nyílt eljárásban az ajánlattevők módosíthatnák.
Minderre tekintettel jogszerű volt az a döntése ajánlatkérőnek, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján a fenti ok miatt érvénytelenné nyilvánította II. sz. kérelmező ajánlatát, mindamellett, hogy a Döntőbizottság további érvénytelenségi okot is észlelt. A Döntőbizottság II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant elutasította. A kérelmező kérelme alapján jogsértés megállapításra nem került, ezért a felmerült költségek viseléséről a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a bizottság hatáskörébe tartozik:
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A (2) bekezdés szerint a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos – az (1) bekezdésben nem említett – egyéb jogvita elbírálása. Ebből a törvényi szabályozásból következik, hogy a Döntőbizottság nem tette vizsgálata tárgyává azt a kérdést, hogy a jogosultak írták-e alá a közbeszerzési eljárást lezáró szerződést, hiszen a szerződés semmisségének, illetőleg érvényességének vizsgálata bíróság hatáskörébe tartozó kérdés.
A Biosan Kft. III. sz. kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Döntőbizottság tényként állapította meg, melyet maga a kérelmező is elismert, hogy az ajánlatának benyújtásakor nem csatolta a VPOP-tól beszerzett, valamint a helyi adótartozásról szóló igazolását.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, mint ahogyan azt fentebb kifejtette, az ajánlatkérő nem köteles az ajánlatok bontásakor megállapítani azt, hogy kell-e az ajánlattevővel szemben a kizárást alkalmazni, ezt megteheti egészen az eredményhirdetés időpontjáig. Annál is inkább megteheti, hiszen jelen eljárásban az ajánlatkérő nem biztosított a Közbeszerzések Tanácsa által kiadott 4/1996. (K. É. 31.) sz. ajánlás szerint hiánypótlásra lehetőséget az ajánlattevőknek. Ezen ajánlásnak nincs jogszabályi ereje, így annak betartása nem kötelező ajánlatkérők részére.
Az ajánlat benyújtásának pillanatában kell rendelkeznie az ajánlatoknak a Kbt. 46. § körében foglalt nyilatkozatokkal, valamint igazolásokkal. Különösebb vizsgálatot nem igényelt, hiszen maga ajánlattevő is elismerte, hogy ezekkel az igazolásokkal nem rendelkezett az ajánlata, és arra vonatkozó hatósági igazolást sem csatolt, hogy az esetlegesen fennálló adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult-e a hatóság.
A Biosan Kft. ajánlata tekintetében is jogszerűen járt el ajánlatkérő, amikor vele szemben a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezését alkalmazta, nevezetesen, hogy a 46. § ellenére nyújtotta be az ajánlatát. Jogszerűen járt el akkor is az ajánlatkérő, amikor nem fogadta be pótlólag az igazolásokat hiánypótlási lehetőség hiánya miatt, hiszen ha a pótlólagos igazolásokat elfogadta volna, akkor sértette volna a Kbt.-ben deklarált alapelvet, az esélyegyenlőség elvét, mivel a többi ajánlattevőnek ezt a lehetőséget nem biztosította.
Emellett észlelte még a Döntőbizottság azt a körülményt is, hogy ajánlatkérő korábban kifejtett előírásával ellentétesen szétnyitható, roncsolás nélkül bontható kötésben nyújtotta be ajánlatát kérelmező, valamint ajánlatának 3. oldalán forgalmazói nyilatkozata angol nyelvű.
A Döntőbizottság vizsgálat tárgyává tette az ajánlatkérői jegyzőkönyvezéssel kapcsolatos jogorvoslati kérelmét a kérelmezőnek. A Kbt. 54. §-a kimondja, hogy az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie. A becsatolt iratokból megállapítható, hogy az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készített az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről. Rögzítette a becsatolt jegyzőkönyv, hogy a beérkezett ajánlatokat ajánlatkérő felbontotta, valamint rögzítette a jelen lévő személyeket, azt a tényt, hogy az ajánlatokat felbontották, és rögzítette a bontás Kbt. 51. § (3) bekezdésében nevesített bontás során történő kötelező ajánlatkérői aktusokat.
Az is megállapítható az iratokból, hogy az ajánlati felhívásban korábban meghatározott napon történt az ajánlatok bontása. Így e tekintetben jogszabálysértést az ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy a géppel leírt jegyzőkönyv a leírás dátumát tartalmazza, jogsértést nem valósított meg, ez a Kbt. szabályaiba nem ütközött, hiszen a bontás szabályainak megfelelően járt el, és a bontás aktusait megfelelően rögzítette. Sem a megtartott nyilvános tárgyaláson, sem írásbeli beadványában ezt egyik ajánlattevő sem sérelmezte, s nem merült fel azzal kapcsolatosan adat, hogy nem a törvényben előírt módon történt az ajánlatok bontása.
Így e tekintetben is alaptalannak kellett tekinteti a III. sz. kérelmező kérelmét.
A III. sz. kérelmező kérelmének további része elkésett az alábbiak szerint. A Kbt. 79. § (2) bekezdése kimondja, hogy a bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Ugyanezen törvényhely (5) bekezdése rögzíti, hogy az eljárás megindítása e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Erre a törvényi szabályozásra tekintettel tehát a jogsértő esemény, illetőleg magatartás, amelyet sérelmezett III. sz. kérelmező, az az volt, hogy ajánlatkérő nem tett közzé hirdetményt az elbírálási határidő meghosszabbításáról. Erről akkor szerzett tudomást, amikor 1999. április 21-én írásban értesítette az ajánlattevőt, s elmulasztotta közzétenni ezt a K. É.-ben. Tehát ehhez viszonyítottan nemcsak a 15 napos, hanem a 60 napos szubjektív határidő is letelt a kérelem előterjesztéséhez viszonyítottan, így tehát ezért a kérelem elbírálásának jelen időpontban eljárásjogi akadálya volt.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel részben alaptalanság, a Kbt. 79. § (5) bekezdésére tekintettel részben elkésettség címén a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasította.
Kérelmére jogsértés megállapításra nem került, így az eljárás során felmerült költségeket maga viseli.
IV. sz. Elmedco Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbiak szerint.
A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy kérelmező aláírási címpéldánya 1990. XI. 5. napján kelt, és ennek hitelesítése nem történt meg, illetőleg nem magyar, hanem angol nyelvű, 1998. május 15-i keltezésű forgalmazói nyilatkozat került becsatolásra. Jogszerűen járt el ajánlatkérő, amikor érvénytelenné nyilvánította a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatát, hiszen nem az ajánlati felhívás, dokumentáció kívánalmainak megfelelően nyújtotta be ajánlatát ajánlattevő.
Észlelte továbbá a Döntőbizottság, hogy nem roncsolás nélkül bontható kötésben volt az ajánlata, ugyancsak a felhívással ellentétesen.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése rögzíti, hogy az eljárás megindítása e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Erre a törvényi szabályozásra tekintettel tehát a jogsértő esemény, illetőleg magatartás, amelyet sérelmezett IV. sz. kérelmező, az az volt, hogy ajánlatkérő nem tett közzé hirdetményt az elbírálási határidő meghosszabbításáról. Erről akkor szerzett tudomást, amikor 1999. április 21-én írásban értesítette ajánlattevőt, s elmulasztotta közzétenni ezt a K. É.-ben. Tehát ehhez viszonyítottan nemcsak a 15 napos, hanem a 60 napos szubjektív határidő is letelt, tehát ezen kérelem elbírálásának jelen időpontban eljárásjogi akadálya volt.
Minderre tekintettel a IV. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmét részben a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint mint alaptalant, részben figyelemmel a 79. § (5) bekezdésére, mint elkésettet utasította el, és rendelkezett a maga által történő költségviselésről.
A Döntőbizottság mindezeken túlmenően megvizsgálta az érvényesként elfogadott és nyertesként kihirdetett Assista Kft., valamint OMKER Rt. ajánlatát is.
Az Assista Kft. ajánlata tekintetében megállapítható volt ugyancsak, hogy nem roncsolás nélkül bontható volt az ajánlat kötése, valamint az aláírási címpéldány 1995. október 15-én kelt, és ennek hitelesítése 1996. szeptember 11-én történt meg és forgalmazói nyilatkozata is angol nyelven került becsatolásra. Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy az Assista Kft. esetében sem észlelte ajánlatkérő, hogy nem az ajánlati felhívásnak megfelelően nyújtotta be az ajánlatát és elmulasztotta azt érvénytelennek nyilvánítani.
Az OMKER Rt. esetében egy érvénytelenségi okot észlelt a Döntőbizottság, nevezetesen, hogy roncsolás nélkül bontható formában került becsatolásra az ajánlat, minekután azonban ez határozott ajánlatkérői kívánalom volt, hiszen ezt maga az ajánlatkérő előírta, így ehhez az előíráshoz ajánlatkérő kötve van, így az ő ajánlatát ezen okból érvénytelennek kellett volna tekintenie.
Kétséges, hogy valójában szükség volt-e olyan szigorú érvényességi követelményeket előírni, melyeket megkövetelt felhívásában és dokumentációjában ajánlatkérő a Döntőbizottság álláspontja szerint, de miután a törvényes határidőn belül egyik ajánlattevő sem sérelmezte ezeket a szigorú feltételeket, így a Döntőbizottságnak vizsgálnia kellett, hogy valamennyi ajánlattevőtől azonos módon számon kérte-e az ajánlatkérő a felhívásának és dokumentációjának előírásait.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság nézete szerint nincs olyan érvényes ajánlat a kérelmezők vonatkozásában, ami összehasonlításra alkalmas lenne, hiszen érvénytelen ajánlatok alkalmatlanok az elbírálási szempontok szerinti összehasonlításra, mert annak eljárásjogi akadálya van.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló adatok alapján ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak a Kbt. 82. §-ban szabályozott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. július 19.
Dr. Deli Betty s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
