KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4740)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.125/11/1999
Tárgy: a Betonút Rt. jogorvoslati kérelme Jászapáti Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Betonút Szolgáltató és Építő Rt. (1133 Budapest, Pannónia u. 59–61., képviseli: dr. Gellért Sylvia ügyvéd, 1022 Budapest, Spáhi u. 27., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Jászapáti Város Önkormányzata (5310 Jászapáti, Velemi út 2., képviseli: dr. Fülöp Erzsébet jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) a jászsági regionális települési szilárdhulladék-lerakó I. ütem megvalósítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1999. január 27-én részvételi felhívást tett közzé a K. É. 4. számában (0006) előminősítési eljárásra a jászsági regionális települési szilárdhulladék-lerakó I. ütem fővállalkozásban történő teljes körű megvalósítása tárgyában.
A részvételi jelentkezés határidejéig 18 ajánlattevő jelentkezett, akik közül nyolcat ajánlattételre alkalmatlannak minősített az ajánlatkérő. A Pyrus Rumpold Rt. jogorvoslati kérelme alapján lefolytatott jogorvoslati eljárást követően a Döntőbizottság 1999. április 29-én kelt, D.50/12/1999 sz. határozatával a Pyrus Rumpold Rt. ajánlattételre alkalmatlanná minősítésére vonatkozó ajánlatkérői döntést megsemmisítette. E határozatot a felek bíróság előtt nem támadták keresettel a jogvesztő határidő leteltéig.
A részvételi felhívás 10. pontja szerint ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjai alapján bírálja el, az alábbi fontossági sorrendben:
– hulladéklerakó építésére való alkalmasság igazolása, szakreferenciák,
– kedvezőbb pénzügyi konstrukció ajánlása és az abban való közreműködés mértéke,
– műszaki, szakmai alkalmasság, a megvalósításhoz alkalmas gép- és eszközpark,
– ajánlati ár,
– az ajánlattevők tőkeereje és likviditása.
A 11 ajánlattételre alkalmasnak minősülő ajánlattevő részére dokumentáció is átadásra került, melyben ajánlattevők részletes tájékoztatást kaptak az ajánlatok tartalmi és formai követelményeiről, valamint az egyes bírálati szempontokhoz tartozó további részletekről.
Az eredeti ajánlattételi határidőt a fentebb írt jogorvoslati eljárás miatt ajánlatkérő 1999. május 18-án 10.00 órára módosította. E határidő lejárta előtt, 1999. május 5-én konzultációt tartott ajánlatkérő, melyen kérelmező is részt vett.
A bontás időpontjával megegyező ajánlattételi határidőig 10 ajánlat érkezett, melyeket kérelmező, a Swietelsky Kft., a Kelet-magyarországi Vállalkozási Kft., a Contur-Bau Rt., a MOTA Hungária Rt., a Hídépítő Rt., az Alterra Kft., a Betonútépítő Nemzetközi Rt., a Magyar Aszfalt Kft. és a Pyrus Rumpold Rt. nyújtottak be.
A bontáskor valamennyi ajánlatot formailag érvényesnek minősítette ajánlatkérő.
Az ajánlatok felhívás szerinti értékelését az arra kijelölt bizottság végezte el, majd 1999. május 28-án úgy döntött, hogy az eljárás nyertese az Alterra Kft., az azt követő legelőnyösebb ajánlatot pedig a kérelmező tette. E döntését ajánlatkérő 1999. június 1-jén nyilvánosan kihirdette, és a jelen lévő nyertessel a szerződést meg is kötötte még ezen a napon.
Kérelmező még az eredményhirdetés napján írásban kérte ajánlatkérőt, hogy tájékoztassa őt a döntése indokairól. Ajánlatkérő 1999. június 2-án kelt válaszlevelét kérelmező 1999. június 7-én vette kézhez. Ebben a levélben közölte ajánlatkérő a kérelmezővel az általános megállapításait, majd az ajánlatok egyedi értékeléséből a kérelmezőre vonatkozó részleteket is.
Kérelmező 1999. június 16-án – törvényes határidőben – jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Döntőbizottságnál. Ebben sérelmezte, hogy ajánlatkérő a kérelmezőt a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázónak fogadta el; megsértve ezzel a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 59. § (1) bekezdésében foglaltakat. Erre tekintettel kérte elsődlegesen ideiglenes intézkedéssel az eljárás felfüggesztését vagy a szerződéskötés megtiltását. Másodlagosan kérte – jogsértés megállapítása mellett – a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatosan felmerült költségei megtérítését. Kérte továbbá az ügyben a tárgyalás megtartását is. E kérelmét a megtartott tárgyaláson is fenntartotta, kiegészítve azzal, hogy ajánlatuk azért volt összességében jobb a nyertesnél, mert a vállalt teljesítési határidejük 2 hónappal rövidebb volt, így a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve előnyösebb ajánlatot tettek.
Azt elismerte a tárgyaláson kérelmező, hogy az első és a negyedik értékelési szempont alapján ajánlatuk a nyertessel azonosnak tekinthető, valamint azt, hogy szerződéstervezetük eltért a garanciavállalás kérdésében az ajánlatukban írtaktól. Álláspontja szerint ezen eltérést ajánlatkérő a döntés meghozatala előtt pontosíthatta volna.
Nem vitatta továbbá a tárgyaláson a harmadik és ötödik szempontra vonatkozó ajánlatkérői értékelést sem. A második, azaz a kedvezőbb pénzügyi konstrukcióra vonatkozó – tárgyaláson ismertetett – ajánlatkérői értékelést, mely szerint erre a nyertes kedvezőbb ajánlatot tett, kérelmező minden észrevétel nélkül elfogadta, elismerve ezzel azt, hogy ebből a szempontból a nyertes ajánlata jobb volt.
A Döntőbizottság a törvényes feltételek hiányában ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson szóban úgy nyilatkozott, hogy kéri az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. Kérését azzal indokolta, hogy a 10 érvényes ajánlat körül négyet – köztük kérelmező ajánlatát – közel azonosan jónak minősítették.
A nyertes ajánlata a legnagyobb mértékben összhangban volt az ajánlatkérő által meghirdetett feltételekkel, míg kérelmező ajánlatától – saját maga által a tárgyaláson elismerten – eltért a szerződéstervezetében. A nyertes mellett szólt az is, hogy az értékelési szempontok közül a pénzügyi konstrukciója több szempontból előnyösebb volt, mert a kérelmező 30 napos fizetési határidejével szemben 75 napot ajánlott meg.
Abban is előnyösebb volt a nyertes, hogy a fizetési késedelem esetére a Ptk. szerinti kamatot kötötte ki, míg kérelmező a jegybanki kamat kétszeresét jelölte meg az ajánlatában. Előnyösebb volt a nyertes fizetési ütemezése is, mivel a kéthavonkénti kérelmezői számlázással szemben havi számlázást ütemezett, ezzel magasabb előfinanszírozást vállalva.
Az ügyben érdekelt felek közül az Alterra Kft. írásban úgy nyilatkozott, hogy álláspontjuk szerint a kérelem nem felelt meg a Kbt. 80. §-ban előírtaknak, mivel kérelmező nem jelölte meg konkrétan azt, hogy ajánlatkérő mely magatartásával sértette meg a Kbt. 59. § (1) bekezdését. Azt is nyilatkozta – összhangban ajánlatkérővel –, hogy a szerződést 1999. június 1-jével megkötötték és a kivitelezést el is kezdték, ezért kérik a kérelem elutasítását. A kitűzött tárgyaláson szóban is előterjesztette azon álláspontját, hogy a fizetési feltételeknél azért is kedvezőbb ajánlatot tettek kérelmezőnél, mert előnyösebbek voltak többek között a késedelmi kamat kikötésénél és a számlázás ütemezésénél is.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem nem alapos, ezért azt elutasítja.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság az ajánlatokat és szerződéstervezeteket összehasonlítva kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta ki a közbeszerzési eljárás során. Megállapítható, a kérelmező által is elismerten, hogy a részvételi felhívásban szereplő 5 db értékelési szempont közül az első, harmadik, negyedik és ötödik szempont alapján azonos értékű ajánlatot tett úgy a nyertes, mint a kérelmező, míg a második, azaz a kedvezőbb pénzügyi konstrukció ajánlása és az abban való közreműködés mértéke szempontjánál a nyertes ajánlata lényegesen kedvezőbb volt, mint a kérelmezőé.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. július 12.
dr. Bíró László s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
