KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4748)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.120/11/1999
Üi.: dr. Engler Magdolna
Telefon: 375-8328
Fax: 355-5082
Tárgy: Politur Vegyipari Szövetkezet jogorvoslati kérelme az MH Ruházati Ellátó Központ közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Politur Vegyipari Szövetkezet (1063 Budapest, Szív u. 61., képviseli: dr. Dicker Anna ügyvéd, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 15., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Magyar Honvédség Ruházati Ellátó Központ (1113 Budapest, Daróczi út 5., képviseli: dr. Buda György jogi előadó, továbbiakban: ajánlatkérő) "averzines cipőkrém beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, egyebekben a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését. A Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírságot szab ki.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Kbt. 70. § d) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében, nemzetközi kötelezettségeire is figyelemmel, különféle ruházati termékek, valamint javító, karbantartó anyagok, köztük 253 000 tubus averzines cipőkrém beszerzése tárgyában folytatott le közbeszerzési eljárást.
Az ajánlatkérő felhívása tartalmazta, mely termékekre ad műszaki dokumentációt, és mely termékekhez rövid műszaki leírást. Ez utóbbiak közzé tartozott az averzines cipőkrém is, azonban a közbeszerzési eljárásban műszaki leírás kiadására nem került sor. A felhívás részajánlattételre cikkenként lehetőséget biztosított.
Az ajánlattevőknek részvételi szándékukat 1999. május 4-ig kellett jelezni. Az ajánlatkérő ehhez egy úgynevezett jelentkezési lapot is biztosított, melyen az ajánlattevő lényeges adatait, nevét, székhelyét, aláírásra jogosult személy, ügyintéző megnevezését közölni kellett, valamint nyilatkozni kellett a Kbt. 46. § a), b), c), d), e) pontjaiban foglaltakra, és meg kellett jelölni, hogy mely termékekre kíván ajánlatot benyújtani.
Az előzetes ajánlat benyújtásának határideje 1999. május 10. volt. Ajánlatkérő közölte, hogy az előzetes ajánlathoz a hatósági igazolások benyújtása nem kötelező, de beadásuk a végső ajánlattétel feltétele. Előírta ajánlatkérő azt is, hogy két mintadarabot az előzetes ajánlathoz csatolni kell.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az elbírálási szempontok alábbi fontossági sorrendje alapján:
– műszaki megfelelőség,
– ajánlati ár,
– garancia,
– teljesítési határidő.
A benyújtott jelentkezési lapok alapján kérelmező, Unitrade-Autó Kft. és az Alfa Kereskedelmi Rt. jelezte szándékát, hogy az averzines cipőkrémre ajánlatot kíván benyújtani. Előzetes ajánlatot 1999. május 10-ig averzines cipőkrémre az Unitrade-Autó Kft. és kérelmező tett.
Az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készített 1999. május 13-án a benyújtott ajánlatokról. Ebben rögzítésre került, hogy kérelmező árajánlata áfával növelten 236 Ft/tubus, míg az Unitrade-Autó Kft.-é 245 Ft/tubus.
A jegyzőkönyv rögzíti azt is, hogy a kérelmező szilikonos 90 gr-os cipőkrémre, míg az Unitrade-Autó Kft. Mr. Rino nevű 100 gr-os cipőkrémre nyújtotta be az ajánlatát.
A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá, hogy mivel előzetes közzététel nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása történik, a Kbt. 26. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről, melynek során a felek nincsenek kötve az ajánlatokhoz, így az eredeti követelményektől eltérően beadott termékeket elfogadják, és értékelésre javasolják.
Ajánlatkérő 1999. május 28-án kelt levelében tárgyalásra hívta meg a két ajánlattevőt. A levél tartalmazta azt is, hogy a tárgyalás napján a hatósági igazolások benyújtása kötelező, és ekkor kell nyilatkozni a végső árajánlatra is.
A tárgyalásra és a végső árajánlattételre 1999. május 31-én került sor. A kérelmező végső árajánlata 189 Ft+áfa/90 gr-os tubus. A szállítási határidőt kérelmező 1999. június 30-ra vállalta. A jótállást 12 hónapban jelölte meg, esetleges hibás termék cseréjét biztosítva.
Az Unitrade-Autó Kft. ajánlattevő végső árajánlata 140 Ft+áfa/100 gr-os tubus. A szállítási véghatáridőt 1999. június 15-ben jelölte meg, a felhasználástól kezdődően 18 hónapos jótállást vállalt, megjegyezve, hogy csere vagy áru ellenértékének a visszafizetése lehetséges.
Az ajánlatkérő 1999. június 4-i eredményhirdetésén az Unitrade-Autó Kft.-t hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező 1999. június 7-én levélben fordult ajánlatkérőhöz, melyben kérte ajánlata elutasításának indokolását. Ajánlatkérő 1999. június 9-én kérelmezőt arról tájékoztatta, hogy az összességében legjobb ajánlatot tevő a nyertes volt.
Ajánlatkérő a szerződést a nyertessel 1999. június 22-én megkötötte.
A kérelmező 1999. június 15-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Jogorvoslati kérelmében kérte ideiglenes intézkedés alkalmazását, a szerződéskötés megtiltását, a nyertes ajánlattevő eltiltását a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, jogsértés megállapítását, bírság kiszabását.
Indoklásként előadta, hogy a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő a törvényben előírt határidőket nem tartotta be. Vélelmezte, hogy a nyertes nem averzines cipőkrémre nyújtotta be ajánlatát, ezért kérte a nyertes ajánlatba történő betekintés biztosítását. Állítását arra alapozta, hogy a nyertes által ajánlott áron averzines cipőkrémet megajánlani nem lehet, továbbá a nyertesnek nem is lehetett ideje a műszaki megfelelőségre való felkészülésre, hiszen ehhez a cipőkrémhez olyan speciális alapanyag is kell, melynek leszállítását a külföldi gyártó csak hosszabb határidőre vállalja. Előadta, hogy a korábbi években cégük szállította az averzines cipőkrémet és az elmúlt évben, amikor ajánlatkérő műszaki dokumentációt is biztosított, annak előírásai szerint tették meg most is az ajánlatukat.
Jogorvoslati kérelmében vélelmezte, hogy az ajánlatkérő részéről valaki kapcsolatban áll a nyertesként kihirdetett céggel. A jogorvoslati kérelmét a tárgyaláson a kérelmező ebben a részében visszavonta.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemnek mint megalapozatlannak az elutasítását kérte. Álláspontja szerint a tárgyalásos eljárásban ajánlatkérő ura az eljárási cselekményeknek, az eljárás időbeli lefolytatásának. Megítélése szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők egymás ajánlataiba nem tekinthetnek be. A közbeszerzési eljárást a törvény előírásai szerint bonyolították le. Tárgyaláson tett nyilatkozatukban elismerték, hogy a kérelmező és a nyertes sem averzines cipőkrémet ajánlott meg.
A Döntőbizottság a felek nyilatkozatai, a közbeszerzési eljárásban keletkezett és rendelkezésre álló iratok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
Ajánlatkérő az 1999. április 27-i részvételi felhívásában a beszerzés tárgyát averzines cipőkrémként jelölte meg, noha az averzines jelző alatt tulajdonképpen víztaszító, vízlepergető hatású cipőkrém beszerzését tervezte.
A nyertes Mr. Rino szuperkrém megnevezésű cipőápoló krémje – több adalék mellett – 2–5% al-sztearát vízlepergető hatású adalékanyaggal rendelkezett. A nyertes ajánlatában található KERMI-vizsgálati jelentés e termék minősítését megfelelőnek ítélte. A kérelmező által ajánlott cipőkrém 2% metil-szilikon 350 és 7% Si-Finish VP 1455 M víztaszító adalékanyagot tartalmazott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy averzint egyik cipőkrém sem tartalmazott, ezt a felek is a tárgyaláson tett nyilatkozatukban elismerték.
A Döntőbizottság nem vitatja, hogy mind a nyertes, mind a kérelmező az ajánlott cipőkrémek vonatkozásában a korábbi averzin adalékanyagú cipőkrémnél korszerűbb terméket ajánlottak. Azt sem vitatja a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő ajánlatfelkérő levelében nem pontosan averzines cipőkrém, hanem bármilyen korszerű, de víztaszító tulajdonsággal rendelkező cipőkrém beszerzését tervezte. A Döntőbizottság a Kbt. szabályait szem előtt tartva azonban úgy döntött, hogy sem az ajánlatok tartalma, sem pedig az ajánlatkérő elképzelésének egybevágósága nem indokolja, hogy a közbeszerzési eljárás indításakor meghirdetett termék helyett egy esetleg hatásmechanizmusában korszerűbb, de a meghirdetett termék (averzines cipőkrém) helyett más termék beszerzésére kerüljön sor. A rendelkezésre álló iratokból – műszaki leírás hiányában – hiszen nem volt megállapítható, hogy ajánlatkérő bárhol jelezte volna azt az elvárását az eljárása során, hogy beszerzése nem averzines, hanem averzines hatóanyagú, azaz vízlepergető, víztaszító hatású cipőkrémre irányult. Az ajánlattevőkkel lefolytatott tárgyalása során sem jelezte fenti szándékát.
Ajánlatkérő csak az 1999. május 13-i, ajánlatok összesítéséről készült jegyzőkönyvben utalt arra, hogy a Kbt. 26. § (5) bekezdésére figyelemmel fogadja el az eredeti követelményektől eltérően megajánlott termékeket.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről. Ennek során a felek nincsenek kötve az e törvény 50. §-ában meghatározott módon a szerződés tartalmára vonatkozó ajánlataikhoz. A Kbt. 26. § (6) bekezdése szerint a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni. Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban a Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint biztosítani kell a verseny nyilvánosságát és a (2) bekezdés szerint az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. Mivel a Kbt. az eljárások alapelveként szabályozza a verseny nyilvánosságát és az ajánlattevők esélyegyenlőségét, ezek az általános alapelvek vonatkoznak a Kbt. szabályai alapján lefolytatott bármilyen fajtájú közbeszerzési eljárásra is. Ezért ezeket az alapelveket a tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő köteles figyelembe venni, azok betartásával köteles eljárni.
Ebből a levezetésből pedig következik, hogy a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő szabadsága odáig nem terjedhet, hogy a beszerzés tárgyát az eljárás során megváltoztathassa. Jelen közbeszerzési eljárásban mindazok részt vehettek volna, akik vízlepergető, víztaszító hatású cipőkrém gyártásával, forgalmazásával foglalkoznak, akiket ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy averzines cipőkrémként jelölte meg a beszerzés tárgyát, kizárt.
Ajánlatkérő tehát a közbeszerzési eljárás során a beszerzés tárgyát az alapelvekre tekintettel nem változtathatja meg. Ebből pedig következik, hogy a közbeszerzési eljárásban olyan ajánlat, amely nem felel meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak, érvényes ajánlatnak nem tekinthető.
Az ajánlatkérőnek észlelnie kellett volna, hogy a benyújtott ajánlatok nem felelnek meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak, ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján azok érvénytelenek. A Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az érvénytelen ajánlat az eljárás további szakaszában nem vehet részt. A Döntőbizottság ezen túlmenően megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő által becsatolt, Somogy Megyei Bíróság mint Cégbíróság 14-09-300107/96. sz. végzése alapján a cég székhelye: 7570 Barcs, Nagyhíd u. 17. Ezzel szemben a becsatolt hatósági igazolásokon székhelyként 1026 Budapest, Bimbó u. 152/A került feltüntetésre. Ezt az ellentmondást ajánlatkérő nem észlelte. A cégbírósági végzés alapján a cég székhelyének Barcsot kell tekinteni. Ebből következően a becsatolt hatósági igazolások nem a székhely szerinti területileg illetékes hatóságok által kerültek kiállításra, illetőleg becsatolásra. A nyertes ajánlata emiatt is érvénytelennek minősül.
A kérelmező jogorvoslati kérelme az alábbiakban nem megalapozott.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében kifogásolta azt is, hogy ajánlatkérő az eljárása során a tárgyalásos eljárásra előírt határidőket nem tartotta be. A Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hatvan napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A kérelmező a közbeszerzési eljárásban részt vett, az eljárás lefolytatását, az ajánlatok benyújtására előírt határidőket nem kifogásolta, csak az ajánlatkérő döntését követően, ekkor azonban a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő már eltelt. A jogvesztő határidő miatt a Döntőbizottság a tárgyalásos eljárásra előírt határidő betartását nem vizsgálta.
Az ajánlatkérő helyesen járt el akkor, amikor kérelmezőnek a nyertes ajánlatba történő betekintést nem engedélyezte, ugyanis a Kbt. 45. § (2) bekezdése értelmében üzleti titok az ajánlattal összefüggő gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, megoldás vagy adat, melynek titokban maradásához az ajánlattevőnek méltányolható érdeke fűződik. A Kbt. 61. § (3) bekezdése a fentebb idézett szabályt enyhíti, azaz a döntés kihirdetésekor és ezt követően a 45. § (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók azon tény, megoldás vagy adat tekintetében, melyet az ajánlat elbírálása során – döntés meghozatalával összefüggésben – az ajánlatkérő figyelembe vett.
A fentiekből egyértelműen következik, hogy az ajánlatokba történő betekintésre a közbeszerzési eljárásban az üzleti titok védelme miatt lehetőség nincs.
A kérelmező kérte a nyertes ajánlattevő eltiltását a közbeszerzési eljárásokban történő részvételtől. A nyertes hamis adatszolgáltatást nem követett el a közbeszerzési eljárásban, hiszen az általa megajánlott termékről nem állította, hogy az averzines lenne.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a beérkezett jogorvoslati kérelem alapján annak törvényi feltételei nem voltak megállapíthatók.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) pontjában foglalt joghátrányokat alkalmazta. A Döntőbizottság az elkövetett jogsértéssel a rendelkező részben megállapított pénzbírság kiszabását találta arányban állónak.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte a jogsértőt az igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. július 13.
dr. Engler Magdolna s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
dr. Eke Pekács Tibor s. k.
közbeszerzési biztos
