KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4850)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.122/22/1999.
Tárgy: T.O.M. Controll 2001. Rt. jogorvoslati kérelme az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A T.O.M. Controll 2001. Vagyonvédelmi és Szolgáltató Rt. (1135 Budapest, Béke út 47., képviseli: Pivarnyikné dr. Juhász Emőke ügyvéd, 1073 Budapest, Erzsébet krt. 58. III/20., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján, melyet az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola (9022 Győr, Liszt F. u. 42., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Küküllő u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) a főiskola egységei belső területének takarítása, várható 16 000 m2 mennyiségben tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1), 53. § (2), 56. § (1) és az 59. § (1) bekezdéseit, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki. Egyebekben a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Továbbá kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1999. április 21-én ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1999. évi 16. számában (1697) nyílt eljárás megindítására az ajánlatkérő főiskola egységei belső területének takarítása tárgyában.
A felhívás 3. a) pontjában határozta meg azt is, hogy a takarítás várható mennyisége 16 000 m2.
A 4. pontban kikötötte, hogy a vállalkozási szerződést 5 naptári évre kívánja megkötni.
Ajánlatkérő 20 000 Ft+áfa megfizetése ellenében dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére.
A 9. pontban közölte, hogy a szolgáltatás ellenérté-kének kiegyenlítése 15 nap határidővel, banki átutalással történik. A 11. pontban jelölte meg ajánlatkérő; hogy a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására többek között kér a cég jelenlegi állapota szerinti, 30 napnál nem régebbi hitelesített cégkivonatot, a Kbt. 46. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és hatósági igazolásokat. Ugyanitt a műszaki alkalmasság igazolását a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint kérte. A 13. pontban közölte ajánlatkérő, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot fogadja el, az értékelési szempontok alábbi – fontossági – sorrendjét figyelembe véve: l. ár, 2. fizetési feltételek, 3. referencia. Az egyéb információk között a 15. pontban közölte, hogy az elbírálást a felbontástól számított 10 napon belül elvégzi, és hogy a pályázat nyertesével a szerződést az elbírálást követő 15 napon belül kívánja megkötni.
A részvételi felhívás dokumentációjában ajánlatkérő a szerződéskötés által meghatározott feltételeit az I., az elbírálási szempontokat a II., míg az elvégzendő feladatokat a III. fejezetben írta elő részletesen.
A bevezetésben közölte az ajánlatkérő, hogy ajánlattevők az ajánlatuk elkészítése során kötelesek alkalmazni a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseit.
Az általános feltételeket tartalmazó I/3. pontban az ajánlatok pontosítása címszó alatt (4. oldal) közölte, ajánlatkérő az ajánlatok értékelésének elősegítése céljából írásban felvilágosítás kérhet ajánlattevőktől, de ez nem vonatkozhat az árra vagy az ajánlat lényegi tartalmára. Ugyanezen pontban az ajánlatok kiértékelése, összehasonlítása címszó alatt ajánlatkérő azt a tájékoztatást adta, hogy a bírálóbizottság az ajánlatokat formai és jogi megfelelőség szempontjából megvizsgálja, és ennek keretében jogosult bármely ajánlat elutasítására.
Még mindig a 3. pontban az ajánlatokat alkotó okmányok címszó alatt (5. oldal) ajánlatkérő megjelölte többek között becsatolandó iratként:
– azok az okmányok, amelyek igazolják, hogy ajánlattevő az ajánlattétel szempontjából megfelel és alkalmas a szerződés teljesítésére ajánlatának elfogadása esetén,
– 1 hónapnál nem régebbi cégkivonat,
– nyilatkozat, hogy munkatársai erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkeznek.
Az elbírálási szempontokat tartalmazó II. fejezetben rögzítette ajánlatkérő, hogy "azzal az ajánlattevővel köt szerződést, aki az ajánlattételi felhívásban meghatározott adatokkal igazolja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát, valamint műszaki képességét".
A felhívás 13. pontjától eltérően az ajánlati dokumentációban már 5 szempontot jelölt meg ajánlatkérő a korábbi hárommal szemben, az alábbi fontossági sorrendben: 1. ár, 2. minőség, 3. alkalmazott technológia, 4. fizetési feltétel, 5. referencia.
"A szolgáltatás ellenértékét vállalkozási m2/Ft+áfa árban kell megadni az alábbiak szerint:
– takarítandó alapterület (összességében cirka 16 000 m2/m2-ére vetített ár
– tisztítandó ablakfelület m2-ére vetített ár..."
A III. fejezet 5. pontjának utolsó bekezdése szerint (12. oldal) "A főiskola a nyertes ajánlattevővel a szerződéskötést megelőzően közösen elvégzi a takarítandó felületek felmérését, melyről jegyzőkönyv is készül".
A dokumentációt az "információ az ajánlatok leadásához" résszel zárta az ajánlatkérő, melyben az ajánlattételi határidőt 1999. június 1-jén 9.00 órában, az ajánlatok bontásának időpontját pedig 1999. június 7-én 10.00 órában jelölte meg, eltérve ezzel a felhívás 6. a) és 7. b) pontjában írtaktól.
A dokumentációt megvásároló 14 pályázó közül az ajánlattételi határidőig 13 cég, illetve egyéni vállalkozó nyújtott be ajánlatot. Ezek Juhász Miklós Comporat Kft., Defend Kft., Group 4 Securitas Kft., M-Dinamic Bt., Nagy-Duó Bt., Őrmester Kft., P-Dussmann Kft., Peszt-Co Bt., Point Vagyonvédelmi Kft., Profi-Komfort Kft., Tamax Kft. és a T.O.M. Controll 2001 Rt., azaz kérelmező. Az ajánlattételi határidőt megelőzően 1999. május 13-án helyszíni bejárást és konzultációs lehetőséget biztosított ajánlatkérő.
E konzultáció során ajánlattevők egyike sem kérdezett rá a takarítandó ablakok m2-ben megjelölt felületére. A Defend Kft. viszont megkérdezte a takarítandó alapterületre vonatkozó adatokat, melyre ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy az öt helyszínen megjelölt alapterületek összege 12 972 m2+a két lépcsőház. Szintén a Defend Kft. kérdezte, hogy az ablaktisztításban a szalagfüggöny tisztítása benne foglaltatik-e? Erre ajánlatkérő azt válaszolta, hogy az elvégzendő munkálatok vonatkozásában tételes ajánlatot kérünk, amelyben külön tételként szerepelnek a részmunkálatok. A P: Dussmann Kft. megkérdezte, hogy a függönyök mosása kinek a költségeit képezi? Erre a válasz az volt, hogy nagyobb mennyiségű függöny mosás esetén a főiskola mint megrendelő állja a költségeket.
E jegyzőkönyvet ajánlatkérő minden ajánlattevőnek ajánlott küldeményként postázta.
A 4/1996. (K. É. 31.) sz. KT állásfoglalásra hivatkozva 1999. június 1-jén az ajánlatok bontásakor ajánlatkérő hiánypótlásra adott lehetőséget június 4-i határidővel.
Az ajánlatkérő 5 fős bizottságban értékelte az ajánlatokat. A bizottsági ülésről felvett jegyzőkönyvben azt rögzítették a 3. pontban, hogy a bírálati szempontsort az ajánlati felhívásban rögzített feltételekkel összhangban az alábbiakban állapítják meg:
– Szolgáltatás díja (alapdíj, ablaktisztítás díja),
– Árkövetés,
– Fizetési feltételek,
– Referenciák (egyéb).
E jegyzőkönyv első oldala úgy kezdődik, hogy "Készült 1999. június 2-án". Ezzel szemben a második oldalon az öt aláírás felett június 4-i dátum szerepel.
A 4. pontban azt rögzítették, hogy a bizottság a pontösszesítő rangsort valamennyi ajánlattevőre elvégezte, függetlenül az esetleg későbbi érvénytelenségtől, illetve kizárástól.
A jegyzőkönyv 3. sz. mellékletet képező június 4-i keltezésű pontösszesítő táblázaton az szerepel, hogy a Peszt-Co Bt.-t és a Camporat Kft.-t a hiányzó igazolások miatt kizárták. Az 5. pontban azt írta a bizottság, hogy Juhász Miklós ajánlata mind műszakilag, mind gazdaságilag megalapozatlan, ezért ajánlatát elfogadásra nem javasolja. A bizottság javaslata alapján a főiskola főigazgatója úgy döntött 1999. június 7-én, hogy az eljárás nyertese az M-Dinamic Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., míg második helyre a kérelmező ajánlatát rangsorolták. Ezt még ezen a napon nyilvános eredményhirdetésen közölték is a jelen lévő ajánlattevőkkel. Az itt felvett jegyzőkönyvben rögzítésre került többek között, hogy az árajánlat 40%-os súllyal szerepelt a döntésben, míg a fennmaradó 60% a referenciákra, a fizetési feltételekre, az árkövetés mértékére, valamint az egyéb szolgáltatásokra adható pontokból tevődött össze.
Az ajánlattevők közül többen vitathatónak értékelték e pontrendszert a jegyzőkönyv tanúsága szerint.
A szerződést a nyertessel ajánlatkérő 1999. június 14-én megkötötte.
Kérelmező az 1999. június 15-én benyújtott, majd a felhívásra 1999. június 22-én kiegészített jogorvoslati kérelmében kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását és ideig-lenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását. Kérését azzal indokolta, hogy ajánlatkérő többszörösen megsértette a Kbt. előírásait, így többek között az 51. § (1), 52. § (1), 53. § (2) bekezdéseit, az 54. §-t, az 56. § (1) és az 59. § (1) bekezdéseit.
Álláspontja szerint közjegyzőt kellett volna a bontáskor az eljárásba bevonni. Az egy időben zajló két közbeszerzési eljárást egyszerre végezték úgy a bontási, mint az értékelési cselekmények végrehajtásakor. A bírálóbizottság zárt körben vizsgálta az ajánlatokat. A bontáskor nem ismertették a kötelezően előírt adatokat és az előírt igazolások és nyilatkozatok meglétét. Nem ismert előttük, hogy a hiánypótlást követően volt-e érvénytelen ajánlat. A bontást követő napon már kézbesítették részükre a bontási jegyzőkönyvet, amely ebből fakadóan – feltételezhetően – előre elkészült.
Az eredményhirdetéskor zavaros indokolást közölt ajánlatkérő, nem alkalmazkodva a Kbt. 5. és 6. sz. mellékletében írtakhoz.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei az eljárás megindításakor rendelkezésre álló iratok alapján hiányoztak. Ajánlatkérő kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Kérését azzal indokolta, hogy a Kbt. nem tartalmaz kötelező rendelkezést a közjegyző igénybevételére, mint ahogy arra sem, hogy kizárná az egy időben történő bontási eljárást két közbeszerzési eljárás esetén. Ennek ellenére elkülönülten történt az ajánlatok bontása és értékelése is. Az elbírálás folyamatába nem kell bevonni az ajánlattevőket, az az ajánlatkérő joga. A bontás feltételeit nem változtatták meg ötletszerűen, csak lehetőséget biztosítottak a hiányzó igazolások csatolására a 4/1996. sz. ajánlásnak megfelelően.
A bontáskor szóban ismertették a Kbt. 51. § (3) bekezdésében írt adatokat. A hiánypótlási felhívásnak nem minden ajánlattevő tett eleget.
A nyertes és kérelmező ajánlata minden előírt hatósági igazolást és nyilatkozatot tartalmazott.
Ajánlatkérő dokumentumai tartalmazták, hogy mely ajánlattevőket tekintette az igazolások hiánya miatt érvénytelennek az ajánlatkérő. A bontási jegyzőkönyv gyors megküldése nem jelenti annak idő előtti elkészítését.
A megjelölt elbírálási szempontok alapján választották ki a nyertes ajánlattevőt, különös tekintettel az árra, mint első értékelési szempontra.
A referenciák és a fizetési feltételek tekintetében a két ajánlat között nem volt számottevő különbség, de így is a fizetési feltételeknél a kérelmezőt, míg a referencia tekintetében a nyertest tekintették jobbnak.
A felek kérésére kitűzött tárgyaláson kérelmező és ajánlatkérő az írásos kérelmét változatlanul fenntartotta. Kérelmező itt elismerte, hogy a kötelező adatokat szóban ismertették a bontás alkalmával.
Ajánlatkérő a tárgyaláson megerősítette, hogy csak két ajánlatot tekintettek érvénytelennek, annak ellenére, hogy a cégkivonatok vizsgálata alapján azt is tapasztalták, hogy a P. Dussmann Kft. cégkivonatában nem szerepel az épülettisztítás (takarítás) mint tevékenységi kör. Az egyéni vállalkozó sem csatolt be – természetszerűleg – cégkivonatot, de az ő ajánlatát megalapozatlanság miatt utasították el.
Nem vitatta azt sem, hogy a nyertes ajánlattevő csak alapárat adott meg ajánlatában, és az ablaktisztításra nem tett külön árajánlatot a felhívási dokumentáció szerint. Ebből egy segédtáblázattal kiszámolták a takarítás árát m2-re lebontva és ez kedvezőbb volt kérelmezőénél.
E számításnál feltételezték, hogy ha a nyertes is nettó 38 Ft/m2 áron tisztítaná az ablakokat, mint kérelmező, akkor éves szinten számolva ez 3,04 Ft/m2-re jönne ki. Elismerte a tárgyaláson, hogy nem a felhívás szerint súlyozták a második és harmadik szempontból az ajánlatok értékelését, de álláspontja szerint ez nem változtat a tényleges sorrenden. Azt is pozitívan értékelték a nyertesnél, hogy kérelmező jobb árkövető ajánlata ellenére az 5 év alatt kevesebb költségvonzata lesz a nyertes árajánlatának.
Az ügyben érdekelt felek közül a POINT Kft. úgy nyilatkozott írásban, hogy a kiírásban nem egyértelműen megadott az ajánlattételi határidő és bontási időpont, ezért nem voltak jelen az ajánlatok bontásakor. A P. Dussmann Kft. írásban kérte tárgyalás megtartását. A Comparat Kft. írásban közölte, hogy tudomásul vette a kizárását a hatósági igazolások hiánya miatt, az ügyet ezzel lezártnak tekinti a maga részéről.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, szóbeli és írásos nyilatkozatok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megvalósította a határozat rendelkező részében felsorolt jogsértéseket. Egyebekben a jogorvoslati kérelmet mint alaptalant elutasította.
Megalapozatlan a jogorvoslati kérelem a Kbt. 51. § (1) bekezdésének és az 54. §-nak megsértése vonatkozásában. Megállapította a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő annak ellenére, hogy külön-külön időpontot jelölt meg a dokumentációban ajánlattételi határidőként és a bontás időpontjaként, mégis az eredeti ajánlattételi határidőben bontotta fel az ajánlatokat, azaz 1999. június 1-jén.
Ez megfelel a Kbt. 51. §-nak, ami kimondja, hogy:
"(1) Az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani.
(2) Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők és az általuk meghívott személyek, a Tanács tagjai vagy az általuk megbízott személyek, továbbá – a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén – a külön jogszabályban meghatározott szervek, személyek lehetnek jelen.
(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt."
A Kbt. 54. §-át azért nem sértette meg ajánlatkérő, mert megállapítható a becsatolt dokumentumokból, hogy ajánlatkérő jegyzőkönyvben, illetve annak elválaszthatatlan mellékletében rögzítette az érvénytelennek ítélt és ezért kizárt ajánlatokat, nevezetesen a Peszt-Co Bt. és a Comparat Kft. ajánlatát. Jegyzőkönyvet készített továbbá a bontási eljárásról is.
A Döntőbizottság a rendelkező részben megállapított jogsértéseket az alábbi tényekre alapozza:
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint "az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek."
Az 52. § (2) bekezdés d) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, "ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek".
Az 53. § (2) bekezdése azt a szabályt tartalmazza, hogy "az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak".
A fenti szabályok figyelembevételével ajánlatkérő az eredményhirdetésig jogosult – és köteles – vizsgálni az ajánlatok érvényességét. Amennyiben ezen idő alatt érvénytelenségi okot észlel, akkor azt az ajánlatot ki kell zárnia az eljárás további szakaszából.
Az eljárás során megállapította a Döntőbizottság, hogy a két jegyzőkönyvileg is kizárt ajánlaton túl észlelte ajánlatkérő a P. Dussmann Kft. ajánlatának érvénytelenségét, de azt nem zárta ki a további eljárásból, holott a cégkivonatában nem szerepel az épülettisztítás (takarítás) mint tevékenységi kör. Ennek alapján nevezett nem is köthet szerződést az ilyen tevékenységre, tekintettel a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 2. § (3) bekezdése, valamint a cégnyilvántartásról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV törvény 1. § (2) bekezdése értelmében.
Azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy ugyanezen okból érvénytelen a Comparat Kft. ajánlata is.
Mivel nem vizsgálta ajánlatkérő körültekintően az ajánlatokat a fenti szempontokra vonatkozóan, megsértette a Kbt. 56. § (1) bekezdését is, mely cogens szabályként kimondja, hogy "az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Ennek során az igazolások eredetiségét is megvizsgálhatja".
Az eredeti ajánlatok és az ajánlatkérő által becsatolt iratok alapján azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy a nyertes ajánlata is érvénytelen volt, mert az ajánlattételi határidőig nem csatolta ajánlatához a cégkivonatot és az alkalmazottai erkölcsi bizonyítványának meglétére vonatkozó nyilatkozatát. Ezen okmányokat a hiánypótlás keretében csak 1999. június 3-án juttatta el ajánlatkérőhöz. Maga ajánlatkérő nyilatkozott úgy írásos észrevételében, hogy a 4/1996. számú állásfoglalás szerint csak a hatósági igazolások és az erre vonatkozó saját írásbeli nyilatkozatok hiánypótlására van lehetőség. A cégkivonat és az erkölcsi bizonyítványok meglétére vonatkozó nyilatkozat a Döntőbizottság álláspontja szerint e kategóriába nem sorolható be, ezért a nyertes ajánlata is érvénytelen.
Mint érvénytelen ajánlat, nem lehet a legkedvezőbb, így a nyertes sem, ezért annak benyújtójával nem köthetett volna szerződést ajánlatkérő.
A szerződéskötés tényéből fakadóan ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is, amely kimondja, hogy "az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A fenti indokokra tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta a 88. § (4) bekezdésének utolsó mondatára és az (5) bekezdésére is figyelemmel.
A kiszabott bírság – figyelemmel az öt évre szóló szerződéses árra, amit ajánlatkérő mintegy 65 millió forintban állapított meg – nem éri el az 5%-ot sem, szemben a törvényben megengedett 30%-kal.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. augusztus 2.
Dr. Bíró László s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
