KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÖBIZOTTSÁG (4883)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.92/12/1999
Tárgy: a Junior Vendéglátó Rt. I. rendű, Herdlicska Márton egyéni vállalkozó II. rendű kérelmezők jogorvoslati kérelme Budapest Főváros XIX. Kerület Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Junior Vendéglátó Rt. (1077 Budapest, Király u. 85., 1095 Budapest, Mester u. 29–31., a továbbiakban: I. rendű kérelmező) és Herdlicska Márton egyéni vállalkozó (1044 Budapest, Bezerédi u. 4., képviseli: dr. Tercsi Erika ügyvéd, 1114 Budapest, Bartók Béla út 11–13., a továbbiakban: II. rendű kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Budapest Főváros XIX. Kerületi Önkormányzata (1195 Budapest, Városház tér 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata gyermekintézményeinek étkeztetése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) bekezdésének második fordulatára tekintettel az 59. § (1) bekezdést, ezért megsemmisíti az ajánlatkérőnek 1999. május 21-én nyilvánosan kihirdetett 114/1999. (V. 19.) KB. közbeszerzési eljárást lezáró döntését, ezt meghaladóan a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft-30 000 Ft, azaz harmincezer-harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 10. számában, 1999. március 10-én nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé Kispest önkormányzata gyermekintézményeinek étkeztetésére vállalkozói szerződés keretében. A beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg: a kerületben lévő 29 gyermekintézmény napi étkeztetésének biztosítása, amely áll:
Iskola háromszori étkezés napi 1500 adag
egyszeri étkezés napi 1400 adag
Óvoda háromszori étkezés napi 2000 adag
Középiskola egyszeri étkezés napi 150 adag
A teljesítés helyeként a XIX. kerület egész területét állapította meg.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyának egy részére a rész-ajánlattétel lehetőségét biztosította, valamint a felhívás 14. pontjának megfelelően többváltozatú ajánlatot is lehetett tenni.
Külön dokumentációt nem bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére; a felhívással kapcsolatban telefonon vagy személyesen – előzetes egyeztetés alapján – felvilágosítást nyújtott az ajánlatkérő illetékes képviselője. Dokumentáció helyett ajánlatkérő az ajánlattevők kérésére írásban rendelkezésre bocsátotta az intézmények listáját, valamint a felhívás 15. a) pontja szerint a kerületben lévő egy darab báziskonyha és három darab befejezőkonyha címét, amelyeket bérleti díj és rezsitérítés ellenében ajánlattevőknek felajánlott.
A felhívás 13. pontjában meghatározta az ajánlatok elbírálásának szempontjait a Kbt. 34. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében, és azok fontossági sorrendjét:
– a szolgáltatás ellenértéke, minősége,
– a teljesítés helyére juttatás ideje és módja.
Az ajánlattételi határidőig – 1999. április 20. – kérelmezőkön kívül ajánlatot nyújtott be a Nyugat-magyarországi Kereskedelmi Vendéglátó és Szolgáltató Kft., a Rapeta Kft., a Plásztán Kft., az Elamen Rt., a Sodexho Kft. és a Pensio 17 Kft.
Az ajánlatok bontásakor a Rapeta Kft. ajánlatát ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította a felhívásban előírt igazolások és nyilatkozatok hiánya miatt, a többi ajánlatot érvényesnek fogadta el.
Az ajánlatok értékelésére szakértői bizottságot hozott létre. Ajánlatkérő döntéshozó testülete az Önkormányzat Költségvetési Bizottsága döntését – a 114/1999. (V. 19.) számú KB-határozata szerint – nyilvános eredményhirdetésen közölték az ajánlattevők képviselőivel 1999. május 21-én.
A közbeszerzési eljárásban a Pensio 17 Kft. 6 iskola, 7 óvoda, az Elamen Rt. 8 iskola és 12 óvoda ellátási szolgáltatását nyerte el ajánlatkérő döntése értelmében.
Az I. és II. rendű kérelmező (a továbbiakban: kérelmezők) 1999. május 21-én jogorvoslati kérelemmel fordultak a Döntőbizottsághoz, amelyben sérelmezték:
– ajánlatkérő nem határozta meg az elbírálási szempontokat és azok fontossági sorrendjét, a felhívásban megjelent szempontokon túlmenően más bírálati szempontokat is figyelembe vett döntése meghozatalakor;
– a Kbt. 31. § (1) bekezdésének megsértését az ajánlatok értékelését végző szakértői bizottsággal szemben;
– ajánlatkérő költségvetési bizottsága és a szakértői bizottság között összeférhetetlenség áll fenn;
– az ajánlatkérő nevében eljáró döntéshozó testület döntését a bizottság elnöke nem írta alá, így az nem tekinthető hiteles döntésnek;
– ajánlatkérő nem hirdethetett volna kettő nyertest a közbeszerzési eljárásban, mivel felhívása ezt nem tette lehetővé;
– ajánlatkérő a Kbt. 63. § (2) bekezdése szerint 15 napon belül nem válaszolt az ajánlatok elutasításáról, és annak indokait nem jelölte meg válaszlevelében.
Kérték, hogy a Döntőbizottság hozzon ideiglenes intézkedést a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, tiltsa meg a még meg nem kötött szerződés megkötését, valamint az ajánlatkérő költségekben történő marasztalását.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként 1999. május 26-án D.92/7/1999 sz. határozatában a szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatában és érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte. Álláspontja szerint bírálata és döntése nem volt jogsértő. Döntésekor nemcsak szakmai, hanem területi szempontokat is figyelembe vett, mely részéről jogszerű volt, mivel az egy általánosan elfogadott gyakorlat ilyen jellegű beszerzési eljárásoknál. Az önkormányzat illetékes képviselője minden olyan információval ellátta a hozzá forduló ajánlattevőket – így a területi elvű bírálatról is –, melyet az ajánlati felhívás nem tartalmazott.
Az ajánlatok értékelésére létrehozott szakmai bizottság megfelelő szakértelemmel rendelkezett, pl. a bizottság elnöke felsőfokú vendéglátó-ipari képzettségű, továbbá az önkormányzat rendelkezik önkormányzati rendelettel, mely szabályozza a közbeszerzési eljárások lefolytatásának rendjét, az abban részt vevő testületek feladatát, hatáskörét, így a Költségvetési Bizottságét is. Továbbá az önkormányzat szociális ellátásáról szóló rendelete szabályozza többek között a gyermekétkeztetés nyersanyagnormáját és egységárát. Részajánlatot álláspontja szerint külön az óvodákra, iskolákra és középiskolákra lehetett tenni, de a bírálatnál ajánlatkérő alkalmazhatta a területi megosztás elvét is. Összeférhetetlenség nem volt a szakértői és a döntéshozói testületek között, amelyet a becsatolt önkormányzati rendeletben foglalt szabályok is megerősítenek. Kérelmezőknek az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerinti határidőben átadták ajánlatuk elutasításáról szóló válaszlevelüket.
A Pensió 17 Kft. és az Elamen Rt. ajánlatkérő döntését jogszerűnek tartották tárgyaláson tett észrevételükben; mivel hasonló jellegű beszerzéseknél más ajánlatkérők sem jelölik meg felhívásukban és a dokumentációban, hogy a szakmai szempontok mellett területi megosztásban is lehet nyertest hirdetni. A TEÁOR-számok és tevékenységi körök 1998. január 1. napjától történt megváltoztatása nem érintette jelen közbeszerzési eljárásban részt vevők alkalmasságát a diákétkeztetés, közétkeztetés tevékenységét illetően.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló becsatolt iratokból és a tárgyaláson elhangzottakból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek részben alaposak. Külön dokumentáció hiányában az ajánlattételhez szükséges információkat az ajánlati felhívás tartalmazta. A felhívással kapcsolatban telefonon vagy személyesen, előzetes egyeztetés alapján felvilágosítást nyújtott az ajánlatkérő, az ajánlati felhívás 15. Egyéb információk h) pontja alapján. Így az ajánlati felhívásból értesülhettek az ajánlattevők az ajánlatok elkészítéséhez szükséges alapvető információkról.
Ajánlatkérő a felhívásban a beszerzés tárgyát és mennyiségét étkezési adagokban iskolánként, óvodánként és középiskolánként állapította meg, továbbá meghatározta, hogy ezt 29 gyermekintézményben kell teljesíteni az önkormányzat egész illetékességi területén. Részajánlatot – ajánlatkérő álláspontjával is egyezően – az összes iskolára, óvodára és középiskolára a felhívásban megjelölt adagmennyiségben lehetett tenni.
Valamennyi ajánlattevő a beszerzés tárgyára teljes körű ajánlatot tett. Ezen belül I. rendű kérelmező nyújtott be – I. változatként jelölt –, de a felhívásnak megfelelő részajánlatot, amely csak az iskolák étkeztetésére vonatkozott. Alternatív ajánlatában reformmenüt ajánlott az óvodáknak és iskoláknak.
Az Elamen Rt. részajánlata a kerület egy részének ellátására vonatkozott úgy, hogy a kevesebb intézmény étkeztetési költségeit – a teljes körű ellátáshoz képest – magasabb áron ajánlotta. Az óvodáknak alternatív ajánlatként reformmenüt ajánlott.
A Pensió 17 Kft. a teljes körű ellátás 50%-át is vállalta, az óvodákban napi háromszori étkeztetést 1000 adaggal, az iskolákban napi háromszori étkezést 1700 és napi egyszerit 65 adaggal. Ez utóbbi mennyiségek a beszerzés tárgya szerintieknek nem az 50%-a, ezért ajánlati változatnak sem tekinthetők.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő területi megosztás szerinti döntése azért jogsértő, mert ezen elv érvényesítésének lehetőségét az ajánlati felhívásban nem jelölte meg. Döntése alapjául szolgáló részajánlatot csak I. rendű kérelmező tett, azonban ezt figyelmen kívül hagyta. Ajánlatkérő önkényesen, felhívásától eltérően részajánlatokat hozott létre a nyertes ajánlattevők ajánlataiból, és a kerületen belül intézményi megosztást alkalmazott, amelyre a részajánlattétel körében felhívásában követelményi lehetőséget nem biztosított.
A Döntőbizottság tehát nem azt tartotta jogsértőnek, hogy a bírálatkor területi elvű megosztás alapján nyertest hirdessen az ajánlatkérő. Amennyiben ilyen rész-ajánlattételi lehetőséget az ajánlati felhívásban, mint alapvető információt közölt volna az ajánlattevőkkel, és ilyen ajánlatot kapott volna, úgy azok értékelésére és elfogadására is módja lett volna. Mivel erre nem került sor, a Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 26. § (2) bekezdésének utolsó fordulatára figyelemmel az eljárást lezáró döntése is jogsértő volt.
A Kbt. 26. § (2) bekezdésének utolsó fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy visszalépése esetén – ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság a Kbt. 59. § (1) bekezdése körében az ajánlatokat nem hasonlította össze, mivel ajánlatkérő felhívásától a részajánlat körében önkényesen eltért és olyan ajánlati részeket hozott létre döntésekor, amelyeket a nyertes ajánlattevők nem ajánlottak meg. Erre való figyelemmel – a Döntőbizottság álláspontja szerint – ajánlatkérő eljárást lezáró döntése is jogsértő volt.
A Döntőbizottság megalapozatlannak találta a kérelmezők azon álláspontját, hogy az ajánlatkérő nem határozta meg az elbírálási szempontokat, azok sorrendjét, és ettől eltérő szempontokat is figyelembe vett, valamint, hogy eljárása során a megfelelő szakértelem hiányzott, összeférhetetlenség állt fenn a döntéshozó és a szakértői testület között, a nyilvánosan kihirdetett döntés hitelt érdemlően nem volt aláírva, a bírálattal és a döntés kihirdetésével összefüggésben a verseny tisztaságának elve nem érvényesült, a Kbt. 63. § (2) bekezdése szerinti határidőt az ajánlatkérő megsértette és több nyertest nem hirdethetett volna az ajánlatkérő.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározta az elbírálási szempontokat és azok sorrendjét is. Értékelését ezekre alapította. A 26/1996. (VI. 21.) sz. rendelettel módosított 45/1995. (XII. 22.) sz. önkormányzati rendelete részletesen szabályozza az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának lefolytatásának rendjét, a szakértői testület és a döntéshozó személy (testület) feladatát, hatásköri eltéréseiket. A szakértői bizottságban a beszerzés tárgyához igazodó végzettséggel rendelkező bizottság elnöke és a bevont személyek a Kbt. 31. § (1) bekezdése szerint megfelelő szakértelemmel rendelkeztek. Nem lehetett összeférhetetlenséget megállapítani az ajánlatok értékelését végző bizottság és a döntést hozó Költségvetési Bizottság között. Az önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése biztosította a Költségvetési Bizottság közbeszerzési eljárásokban való döntési jogosultságát. A zárt ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazta a bizottság elnökének és titkárának az aláírását az eljárást lezáró döntésre vonatkozóan.
A nyilvános eredményhirdetésen érvényesültek a Kbt. 61. § (1)–(2) bekezdésében előírt szabályok, így e tekintetben az ajánlatkérőre nézve jogsértést nem állapított meg a Döntőbizottság.
A Kbt. 63. § (2) bekezdésében előírt 15 napos határidő betartása és a kérelmezők ajánlata elutasításának indokaival kapcsolatosan a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő eleget tett a fenti törvényhely előírásainak. Alaptalannak találta a Döntőbizottság a verseny tisztaságának megsértése tekintetében előadott kérelmezői állításokat is. Kérelmezők konkrétan nem jelölték meg azon ajánlatkérői magatartásokat, amelyek összefüggésben lettek volna a verseny tisztaságának megsértésével. A Döntőbizottság a becsatolt iratokból sem tudott megállapítani olyan magatartást, amely közvetlenül összefüggésben lett volna a Kbt. 24. §-ában foglalt alapelvi követelmények megsértésével.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és g) pontjában megjelölt jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. június 21.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
