KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4894)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.101/12/1999
Tárgy: a Dél-Pesti T és T Kft. jogorvoslati kérelme Tata Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Dél-Pesti T és T Kft. (1202 Budapest, Bessenyei u. 49., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Tata Város Önkormányzata (2890 Tata, Kossuth tér 1., képviseli: dr. Martin Mihály ügyvéd, 2800 Tatabánya, Komáromi út 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) Tata szennyvízcsatorna-építés tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 4. számában 1999. január 27-én ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás lefolytatására Tata város belterületén szennyvízcsatorna-építés vállalkozási szerződés keretében történő megvalósítására. Az ajánlati felhívásban és a részletes műszaki tervdokumentációban meghatározta a város belterületén lévő utcák vonatkozásában lefektetendő csatornavezeték hosszát, valamint az útkezelők előírásai szerinti út-helyreállítási munkálatokat és a szükséges forgalomtechnikai terv ajánlattevők általi elkészítését és jóváhagyatását.
Az ajánlati felhívásban rész- és többváltozatú ajánlattétel lehetőségét nem biztosította. Az ajánlati felhívást 1999. február 24-én a K. É. 8. számában módosította a teljesítési határidő, az úthelyreállítás, az ajánlattételi határidő, az elbírálási határidő és az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjai tekintetében. A módosítást követően a bírálati szempontok az alábbiak voltak:
– vállalási ár,
– fizetési feltételek, megajánlott fizetési kedvezmények,
– az ajánlatok kidolgozása, részletezettsége.
A módosított ajánlattételi határidőre – azaz 1999. május 17-ig – a kérelmező, az Általános Mélyépítő Kft., az Egri Építő Rt., a Fekete Tervező Kivitelező Kft., a Strabag Hungária Építő Rt., a Közép Építő és Szolgáltató Kft. és az Alterra Építőipari Kft. nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatok szakértői értékelését követően ajánlatkérő a nyilvános eredményhirdetésen – 1999. május 28-án – a Közműépítő Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerint, és az Alterra Építőipari Kft. bruttó 224 975 E Ft összegű ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Ezt követően, 1999. május 31-én ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a vállalkozási szerződést megkötötte.
Kérelmező 1999. május 31-én benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte a Döntőbizottságtól ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedés meghozatalát, a szerződéskötés megtiltását és az eljárási költségekben történő marasztalását. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem a pályázati kiírással megegyezően hozta meg döntését. Ajánlata megfelelt az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeinek, pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát az ajánlatában megfelelően igazolta. A dokumentációban megadott utcánként és munkanemenkénti bontásban lényegesen kedvezőbb árajánlatot adott, mint a nyertes ajánlattevő, továbbá bankhitelből biztosította volna a két végszámla benyújtásáig esedékes beruházási munkálatok költségeit.
A Döntőbizottság 1999. május 31-én D.101/4/1999 sz. határozatában a szerződéskötés megtiltása ideiglenes intézkedést rendelte el, azonban az érintett felek értesítésekor az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a szerződést megkötötte. Ajánlatkérő érdemi észrevételében és ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanság miatt. Álláspontja szerint kérelmezőt a Kbt. 56. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a kedvező ajánlati ára ellenére sem tartja alkalmasnak pénzügyileg, gazdaságilag és műszakilag a szerződés teljesítésére. Ajánlata a referencia, az erőforrások, a garancia időtartama, a garanciális biztosíték, valamint kidolgozottsága, szakszerűsége tekintetében lényegesen elmarad a többi érvényes ajánlattól. Ezzel szemben a nyertes ajánlattevő a második legjobb ajánlati ár mellett biztos anyagi-gazdasági hátterével, személyi feltételeivel és eszközállományával, kimagaslóan jó referenciával alkalmas a megfelelő határidőre a szerződés teljesítésére.
A Közép Építő és Szolgáltató Kft. álláspontja szerint ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, az Alterra Kft. kérelmező jogorvoslati kérelmét rosszhiszemű eljárásnak tekinti és a kérelem alaptalanság miatti elutasítását indítványozta.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás során megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Ennek során az igazolások eredetiségét is megvizsgálhatja.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a módosított ajánlati felhívásban megjelölt bírálati szempontok alapján és azok fontossági sorrendjében vizsgálta meg az ajánlatokat és hozta meg eljárást lezáró döntését.
Kérelmező pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága tekintetében a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg.
Ajánlatkérő a Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján köteles vizsgálni az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. A pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság meggyőző bizonyítása az ajánlattevő kötelezettsége. Az ebből eredő mulasztások és hiányosságok az ajánlattevő terhére írandók. Éppen ezért nem marasztalható el az ajánlatkérő, ha az ajánlatban szereplő vállalt szerződési feltételek és a szerződés teljesítését biztosító pénzügyi-gazdasági adatok közötti ellentmondások nem teszik lehetővé ajánlattevő alkalmasságának megállapítását. Az alkalmasság igazolására vonatkozó dokumentumokat az ajánlatban kell az ajánlatkérő számára előterjeszteni, ezek felhívásra történő pótlása az ajánlati kötöttségre tekintettel nem lehetséges.
Jelen ügyben kérelmező nem bizonyította ajánlatában meggyőzően pénzügyi, gazdasági alkalmasságát. Az általa meghatározott szerződési feltételek között mintegy 130 millió forintos előfinanszírozást vállalt és részszámlákat nem kívánt érvényesíteni. Ugyanakkor becsatolt mérlegei szerint ez az értékesítési volumen kb. 2-4-szerese a korábbi években teljesített egész évi értékesítésének, tőkeellátottságának, adatai pedig nem valószínűsíthetik, hogy saját erőből képes ekkora termelési értéket előfinanszírozni. Nyilatkozata szerint "külső anyagi segítségre még soha nem volt szüksége" (cégbemutatás), pénzintézeti igazolása szerint a bankkal hitelkapcsolatban nem áll. Fentiek alapján ajánlatkérő kérelmezőnek a szerződés teljesítése során szükséges fizetőképességéről nem győződhetett meg, őt a teljesítésre pénzügyi, gazdasági szempontból alkalmasnak nem minősíthette.
Ugyanakkor kérelmező műszaki alkalmasságának megállapítása az ajánlatba csatolt referenciajegyzék, technikai felszereltség, minőségbiztosítási tanúsítvány alapján nem kizárt. Tény, hogy ajánlatkérő számára a referenciamunkákra vonatkozóan számos tisztázatlan kérdés jelentkezett, azonban elegendő adatot szolgáltatott kérelmező ajánlata ahhoz, hogy ajánlatkérő az igazolások eredetiségét, valódi tartalmát ellenőrizze közvetlenül kérelmező korábbi megrendelőinél.
Ajánlattevőnek egyidejűleg kell alkalmasságát pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból is igazolnia, ezért előbbiekre tekintettel ajánlatkérő helyesen állapította meg az alkalmasság igazolásának hiányát. Ennek megfelelően pedig jogszerűen utasította el kérelmező – egyébként érvényes – ajánlatát.
Fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság nem tartotta indokoltnak az ajánlatok összehasonlítását a Kbt. 59. § (1) bekezdése körében, mert kérelmező szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát ajánlatában meggyőzően nem tudta bemutatni és igazolni a Kbt. 43. § (2) bekezdése szerint: az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.
Az eljárási költségeket a felek maguk viselik a Kbt. 88. § (1) bekezdésének g) pontjára figyelemmel, mivel a jogsértőt lehet kötelezni az eljárási díj és költségek viselésére. A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. június 30.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
