KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4992)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.145/13/1999
Tárgy: Hungexpo-Expotech Kft. jogorvoslati kérelme Frankfurt '99 Kht. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Hungexpo-Expotech Kft. (1101 Budapest, Albertirsai út 10., továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek dr. Soós Gábor (1118 Budapest, Köbölkút u. 36.) ügyvéd által képviselt Frankfurt '99 Kht. (1054 Budapest, Báthori u. 10., a továbbiakban: ajánlatkérő), "Az 1999. évi frankfurti könyvvásár 3-as pavilon megvalósítása (megépítése, üzemeltetése a programok szervezése nélkül)" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel az 52. § (1) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírság megfizetésére kötelezi.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
I. Ajánlatkérő alapítója a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (jogutóda Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma), fő feladata az 1999. évi Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron való megjelenés folyamatos előkészítése. Bevételei a központi költségvetésből és saját vállalkozási eredményéből folynak be.
A központi költségvetésből a tulajdonosával kötött közhasznú szerződésen, a Kulturális Alapon, valamint a Turisztikai Célelőirányzaton keresztül részesedik.
Ajánlatkérő 1999. május 3-án gyorsított közbeszerzési eljárást indított az 1999. évi frankfurti könyvvásár 3. pavilonjának megvalósítására.
A K. É.-ben hirdetményt nem tett közzé, közvetlenül hívta meg az általa megjelölt cégeket, köztük a Hungexpo Rt.-t, amely egyben kérelmező (100%-os arányú) tulajdonosa.
A pályázati dokumentációt csak a Hungexpo Rt. vette meg.
Ajánlatkérő által 1999. május 7-én kiállított 0779958 sorszámú számla szerint a vevő neve, címe: Hungexpo Rt., 1101 Budapest, Albertirsai út 10.
A Hungexpo Rt. pályázatot nem nyújtott be, így az ajánlatkérő 1999. május 28-án az eljárást eredménytelennek nyilvánította. A K. É.-ben ezzel kapcsolatban hirdetményt nem jelentetett meg.
II. A fenti sikertelen eljárást követően került sor a jelen eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárás ajánlatkérő általi megindítására 1999. június 2. napján.
Ajánlatkérő gyorsított, nyilvános eljárást indított, amellyel kapcsolatban a K. É.-ben hirdetményt nem tett közzé.
Az ajánlati felhívást a következő cégeknek küldte meg közvetlenül: Interpress Kiállítási Kft., Hungexpo Rt., Promo Kft., Interreklám Holding Kft., Kiállítást Szervező Kivitelező Kft., Samling Kiállítási Kft., Forma Bontó Bt., Bauding Építőipari Fővállalkozó Kft., Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató Kft.
Ajánlatkérő 1999. június 4-i dátumú, a Hungexpo Rt.-nek megküldött levelében jelezte, hogy az 1998. május 28-án eredménytelennek nyilvánított közbeszerzési eljárás dokumentációja kiváltásáért fizetett 100 000 Ft+áfa díj visszajár a Hungexpo Rt. részére, avagy az 1999. június 2-án indult közbeszerzési eljárás dokumentációját a Hungexpo Rt. díjmentesen veheti át. A kérelmező dolgozója, Déri Gusztáv 1999. június 8-án vette át a pályázati dokumentációt. Kérdésére ajánlatkérő képviselője közölte, hogy annak, aki már egyszer megvásárolta (az előző közbeszerzési eljárás) dokumentációját, nem kell a dokumentáció átvételéért fizetni.
Az ajánlatkérési füzet 4–6. oldalán található ajánlati felhívás (amelyet ajánlatkérő a Kbt. 9. sz. melléklete szerint kívánt elkészíteni) előírja, hogy az ajánlattevők ajánlataikat 1999. június 18-ig nyújthatták be és ugyancsak ekkor volt az ajánlatok felbontásának időpontja is.
Az ajánlati felhívás 11. pontja részletesen meghatározta ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatok tartalmát. A 13. pont szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani a következő részszempontok figyelembevételével:
– a vállalkozási díj nagysága és ütemezése,
– gazdasági és műszaki alkalmasság,
– az ajánlattevő referenciái,
– a Kbt. 59. § (2)–(5) bekezdésében foglaltak az ajánlati felhívás részét képezik.
Ajánlatkérő a részajánlattétel és többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. Az ajánlati felhívás után következő ajánlattételi előírások 1. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy ajánlattevők közül csak azok vehetnek részt a közbeszerzési eljáráson, akik a pályázati feltételeket saját nevükön kiváltották, és akiket ennek eredményeként az ajánlatkérő nyilvántartásba vett.
Ajánlatkérő az ajánlattételi előírások keretében részletesen szabályozta az ajánlatok beadásának körülményeit, kidolgozását, kötelező tartalmát, a felbontást, a bírálatot; előírta a kötelező nyomtatványokat is; meghatározta a műszaki tartalmat, csatolta a vállalkozási szerződéstervezetet is.
1999. június 11-én ajánlatkérő konzultációt tartott, amelynek résztvevőit a jegyzőkönyv hiányossága miatt nem lehetett megállapítani pontosan. E konzultáción kérelmező igen sok kérdéssel jelentkezett, amelyeket írásban is átadott ajánlatkérőnek. A jegyzőkönyv a megjelenteket összefoglalóan "pályázók"-ként említi.
Kérelmező 1999. június 16-án észlelte, hogy a dokumentáció kifizetését igazoló számlán nem saját, hanem tulajdonosának neve van feltüntetve.
1999. június 17-én dolgozója, Ötvös Györgyné elment az ajánlatkérő irodájába, és kérte a hibásnak tartott számla kijavítását úgy, hogy a régit stornírozzák, és új számlát állítsanak ki.
Solymosi Krisztina, az ajánlatkérő dolgozója eleget tett a kijavítási kérelemnek, de nem a kérelmező által kért módon. A számlán a vevő neve, címe rubrikában áthúzta az "Rt." rövidítést, azt kiegészítette az "Expotech Kft." megjelöléssel, jelezte a javítás tényét, dátumát aláírása ("Solymosi") mellett.
A számla esetlegesen nem megfelelő módon, nem a jogszabályoknak megfelelő kijavítása miatt sem a kérelmező, sem az ajánlatkérő nem tett azóta észrevételt, nem kezdeményezte az általa helyesnek tartott kijavítást sem egymás, sem a Hungexpo Rt. felé. Ajánlatkérő nem jelezte azt sem kérelmező felé, hogy munkatársa nem volt felhatalmazva a számla kijavítására.
Az 1999. június 18-i bontásra a következő 4 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: MAHIR Kft., Promo Kft., Bauding Kft. és kérelmező.
A bírálóbizottság az ajánlatokat elfogadta. A MAHIR Kft.-t felhívta az ajánlatához nem csatolt ajánlati füzetek pótlására; a Bauding Kft.-t pedig arra, hogy nyilatkozzon az alvállalkozók igénybevételére vonatkozóan, valamint ajánlatát személyzetének szakmai tapasztalatára vonatkozó észrevételeivel egészítse ki.
A felhívásban foglaltaknak a MAHIR Kft. 1999. június 18-án, a Bauding Kft. június 21-én eleget tett.
Ajánlatkérő 1999. június 23-án a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felvilágosítást kért a kérelmezőtől annak alvállalkozója, a Kipszer Elektromos Szerelő Rt. minőségbiztosítási rendszere felől.
Ajánlatkérő még ugyanezen a napon újabb fax útján értesítette kérelmezőt az eredményhirdetés időpontjáról.
Ajánlatkérő az 1999. június 25-i eredményhirdetés alkalmával a következő döntést hozta: a nyertes ajánlattevő a Bauding Kft. lett, a második legelőnyösebb ajánlatot a Promo Kft. tette, kérelmező ajánlatát pedig érvénytelennek minősítette, "mivel az ajánlattevő anyacége, a Hungexpo Rt. kapott meghívást az ajánlattételre, és az ajánlati dokumentációt saját néven ugyancsak az anyavállalat váltotta ki az ajánlati felhívásban megjelölt határidőn belül. A Kbt. 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint ugyan az ajánlattevő 100%-os leányvállalata is jelentkezhetett az eljárásban való részvételre, azonban a pályázati feltételek 2. fejezetében előírtak szerint a dokumentációt csak saját nevükön kiváltók tehettek ajánlatot, emiatt nyilvánította az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelennek".
Még az eredményhirdetésen kérelmező közölte ajánlatkérővel, hogy a dokumentációt saját maga vásárolta meg, ellenértékét ő fizette meg, és június 17-én a korábban kiállított számlát Hungexpo Rt.-ről Hungexpo-Expotech Kft.-re javíttatta. Ajánlatkérő válaszul közölte, hogy megvizsgálta a számlamásolatokat, s ezekből egyértelműen kiderült, hogy az "eredeti vevő" a Hungexpo Rt. volt.
Ajánlatkérő és a nyertes 1999. június 25-én megkötötte a szerződést. Ajánlatkérő az eljárás eredményéről tájékoztatót készített, amelyet 1999. július 7. napján megküldött a K. É.-nek. A K. É. a tájékoztatót 1999. július 14. napján hiánypótlásra visszaküldte. A felhívásra a válasz 1999. augusztus 3. napján érkezett vissza. A kijavított tájékoztató 13. pontjában az ajánlati felhívás közzétételének napjaként ajánlatkérő továbbra is 1999. június 2. napját jelölte meg.
Ajánlatkérő elkészítette az "összegzés az eljárásról" című mellékletet is.
Kérelmező 1999. július 7-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte az eljárás eredményének megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását. Kérelme indoklásában előadta, hogy az első sikertelen pályázati kiírás után ajánlatkérő az ő segítségével készítette el az új kiírást. Ő vett részt az előzetes konzultáción, a dokumentáció megvásárlását igazoló számlát ajánlatkérő pecsétjével és aláírásával igazolva módosították, ugyanakkor sem a konzultáción, sem azt követően ajánlatkérő semmilyen fajta alaki vagy formai hibára nem hívta fel a figyelmét.
Álláspontja szerint ő tette az összességében legkedvezőbb ajánlatot, mivel ajánlata műszaki és tartalmi szempontból legalább egyenértékű a többivel, árajánlata azonban a legalacsonyabb.
A Bauding Kft. nyertessé nyilvánítását elfogadhatatlannak tartotta. Ezzel kapcsolatban előadta, hogy kérdésére a ajánlatkérő az eredményhirdetésen közölte azt, hogy a Bauding Kft. utóhasznosítás nélküli árajánlatának összege 121 800 000 Ft, amelynél kedvezőbb nem csak a kérelmező, de a MAHIR Kft. árajánlata is.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy véleménye szerint jogszerű döntést hozott, és kérelmező ajánlata azért volt érvénytelen, mert nem felelt meg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. A számla eredetileg a Hungexpo Rt. nevére lett kiállítva, és annak jogosulatlan, bár jóhiszeműnek minősíthető javításának az ajánlatok beadásának határideje előtti napon került sor.
Kijelentette, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot fogadta el, valamint, hogy az utóhasznosítás nem volt bírálati szempont.
III. Kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Közbeszerzési Döntőbizottságnak jelen eljárásban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy kérelmező ajánlata érvényes volt-e, valamint hogy a nyertes tette-e az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
Ennek során először azt kellett megvizsgálnia, hogy az eredetileg a Hungexpo Rt. nevére 1999. május 5. napján kiállított számlának ajánlatkérő által 1999. június 17-en a kérelmező kérésére annak nevére történő átírása következtében, valamint a dokumentáció kérelmező általi átvételére, az ajánlat kérelmező általi benyújtására is tekintettel kérelmező tekinthető-e, mint aki a pályázati feltételeket saját nevén váltotta ki, vagy sem.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
(2) Érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre,
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
53. § (1) bekezdés: az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt,
a) aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát,
b) részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be,
c) hamis adatot szolgáltatott. [53. § (1) bekezdés].
Az ajánlattevő az ajánlati határidő lejártáig módosíthatja, illetve visszavonhatja ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók a [Kbt. 49. § (1) és (2) bekezdés].
Az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. [56. § (1) bekezdés].
Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést. [Kbt. 59. § (1) bekezdés].
A Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy azzal, hogy kérelmező (munkatársa) felkérésére ajánlatkérő (munkatársa) a tárgybani számlát a fentebb leírtaknak megfelelően még az ajánlatok felbontása előtt kijavította (kérelmező nevére átírta), a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével.
A ajánlatkérő ezzel kapcsolatban – ráutaló magatartásként értékelendő – hallgatása miatt nem hivatkozhatna eredményesen munkatársa eljárási meghatalmazása hiányára sem.
A felek kölcsönös és egybehangzó akaratának kifejezését nem befolyásolja az, hogy az milyen formában jelent meg, azaz, hogy a tárgybani számla kijavítására a számviteli szabályok betartásával került-e sor, ezért azt a Döntőbizottság nem is vizsgálta.
Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy kérelmező ajánlata érvényes.
A felek fentiekben részletezett megegyezésére, valamint arra tekintettel, hogy a dokumentációt a kérelmező vette át, és az ajánlatot is ő nyújtotta be, megállapítható, hogy a pályázati feltételeket saját nevében váltotta ki, ajánlata érvényes volt.
Az ajánlatkérő arra tekintettel, hogy egy érvényes ajánlatot érvénytelennek nyilvánított, kizárta annak a lehetőségét, hogy az érvényes ajánlatok közül, azok elbírálása során kiválaszthassa az összességében legkedvezőbb ajánlatot.
E magatartásával a Kbt. 52. § (2) bekezdése b) pontjára figyelemmel megsértette az 52. § (1) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését. Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján az f) pont szerint a rendelkező részben meghatározott szerint döntött.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint az (1) bekezdés f) pontja szerinti bírság kiszabására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bizottság a közbeszerzési szerződés megkötését követően az eljárás jogellenességét állapította meg, így a bírság kiszabásának feltételei fennálltak.
Ugyanezen rendelkezés 2. mondata szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább 500 000 Ft. A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításakor figyelembe vette a beszerzés értékét (bruttó 99 337 097 Ft), és az elkövetett jogsértés súlyát, és így a megállapított mértékű bírságot tartotta a jogsértés súlyával arányban állónak.
Az ajánlatkérőt az eljárási díj fizetésére a 88. § (2) bekezdés g) pontja alapján kötelezte.
A jogorvoslati utat a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
A Döntőbizottság az eljárás során nem hozott ideiglenes intézkedést, mert annak a Kbt. 88. § (1) bekezdése szerinti feltétele nem állt fenn.
A Döntőbizottság ezt követően az érvényesség szempontjából megvizsgálta a többi ajánlatot is.
Megállapította, hogy a nyertes Bauding Kft. ajánlata érvénytelen, mert az ajánlatkérő által kogensen, formailag és tartalmilag pontosan meghatározott "E ártáblázat épületkomponens megnevezése" című oszlopban új tételeket szerepeltetett a hozzárendelt prognosztizált árral:
– frankfurti teljesítés,
– magyarországi teljesítés,
– utóhasznosításra előirányzat,
– közvetítési díj 10%.
Az első két felsorolás formai, a második kettő tartalmi változást idézett elő a táblázatban.
Továbbá a nyertes az ajánlattételi határidő lejártát követően adta meg kulcspozíciót betöltő munkatársai nevét, végzettségét.
Ez az ajánlat tartalmi módosítását, kiegészítését jelenti, nem tekinthető a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerinti nem egyértelmű kijelentések tartalma tisztázásának.
A MAHIR Kft. ajánlata az előbb említetteknek megfelelően szintén érvénytelen, mert az ajánlat elválaszthatatlan részét képező ajánlati füzeteket csak az ajánlatok bontását követően csatolta ajánlatához.
A Döntőbizottság észlelte továbbá, hogy ajánlatkérő eljárása során a Kbt. több rendelkezését is megsértette. Tekintettel a Kbt. 79. § (5) bekezdésében előírt határidők jogvesztő jellegére, ezekkel kapcsolatban a jogsértés megállapításának nem volt helye, az eljárási hibák kiemelkedő súlyára és számára tekintettel azonban a Döntőbizottság szükségesnek tartja az alábbiakra felhívni a figyelmet:
1. A meghívásos eljárás részvételi felhívásának a Kbt. 65. § (2) bekezdése szerint a Kbt. 8. sz. melléklete formai és tartalmi követelményeinek kell megfelelnie.
2. A Kbt. V. fejezete (29.–30. §) rendelkezik a hirdetmények közzétételéről. E rendelkezések, valamint a Kbt. 63. § (1) bekezdése, 65. § (2) bekezdése alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásokat, az eljárások eredményéről szóló tájékoztatókat közzé kell tennie a K. É.-ben, a 64. § (1) bekezdése alapján pedig az elbírált ajánlatokról írásbeli összegzést kell készítenie.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. augusztus 6.
Dr. Magasi Ildikó s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
