KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5100)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.158./9/1999

Tárgy: Bio-Kalibra Bt. jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. Gépészeti Szakigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Bio-Kalibra Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1032 Budapest, Várady S. u. 15.) képviseli: Györgyné dr. Bessenyei Erika ügyvéd (1071 Budapest, Városligeti fasor 23., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a MÁV Rt. Gépészeti Szakigazgatóság (1062 Budapest, Andrássy út 7375., továbbiakban: ajánlatkérő) vasúti személyszállító kocsik külső-belső tisztítása a jelenlegi Budapest-Nyugati Gépészeti Főnökség és Északi Gépészeti Főnökség működési területén tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költséget a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, írásbeli érdemi észrevétele, ajánlatkérő írásbeli érdemi észrevétele, közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, valamint ajánlatkérő tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A MÁV Rt. Gépészeti Szakigazgatósága mint ajánlatkérő, nyílt eljárásra szóló ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1999. július 7. napján megjelent 27. számában vasúti személyszállító kocsik külső-belső tisztítása Budapest-Nyugati Gépészeti Főnökség és Északi Gépészeti Főnökség működési területén. A teljesítés helyét ugyancsak ajánlati felhívásában meghatározta, így Budapest-Nyugati pályaudvar és Északi Gépészeti Főnökség Budapest, Istvántelek területén és az ajánlati dokumentációban megjelölt állomásokon. Ajánlati dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. Ajánlati dokumentáció szerves részét képezte a vállalkozási szerződéstervezet és annak 6 db különféle melléklete, köztük a vasúti személykocsik tisztítási utasítása, amit szintén átadott az ajánlattevőknek.
Az ajánlati felhívásának 11. pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, amelyek az alábbiak voltak:
pénzintézeti nyilatkozat az ajánlattevő fizető- és hitelképességéről,
60 napnál nem régebbi cégkivonat,
Kbt. 46. §-a szerinti nyilatkozatok, hatósági igazolások, figyelembe véve a Közbeszerzések Tanácsa Elnökének a Közbeszerzési Értesítő 1999. év 2. számában megjelent tájékoztatóját az állami pénzalapokkal kapcsolatos igazolások tekintetében,
ajánlattevő által végzett közbeszerzés tárgyával azonos vagy hasonló munkák felsorolása és referenciák (kivéve MÁV) csatolása (előző 3 év),
ajánlattevő műszaki, technikai felszereltségéről, alkalmazottairól információk,
azoknak a műszaki szakembereknek vagy alvállalkozóknak a megnevezése, akiket az ajánlatkérő be kíván vonni a teljesítésbe. Az alvállalkozói szándéknyilatkozatot csatolni kell ISO 9002 szabványnak megfelelő minőségügyi rendszer meglétét igazoló érvényes tanúsítvány tisztítási tevékenységre vonatkozóan.
Az ajánlati dokumentáció 3. és 4. oldalán is rögzítette a műszaki, gazdasági igazolásához kapcsolódó ajánlatkérői kívánalmakat. Az ajánlati felhívásának 13. pontjában meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánja elbírálni, így megadta az elbírálási szempontokat fontossági sorrendben, ezek az alábbiak voltak:
ajánlati ár, díjtételenként és havi összegzéssel,
feladat végrehajtásához szükséges, a jelenleginél magasabb színtű műszaki, technikai felszereltség, alkalmazott technológia, eszközök bemutatása,
a dokumentációban meghatározott feladat elvégzéséhez megfelelő személyi állomány és szakmai alkalmasságuk bemutatása.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásának 15. pontjában közölte ajánlattevőkkel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 38. §-ában foglaltakon túl az ajánlatok összehasonlításának elősegítése érdekében helyszíni bejárás és konzultáció lehetőséget biztosítja a dokumentációt átvevők részére, abban meghatározott időpontban és helyszínen, amely alkalommal megismerhetik a jelenlegi technológiai színvonalat és az infrastrukturális körülményeket. Az ajánlatkérő a kibocsátott dokumentációban kérte az ajánlattevő alvállalkozóinak, beleértve az egyéni vállalkozók név szerinti megjelölését, továbbá részletesen közölte a műszaki leírást, azon belül a takarításra vonatkozó anyagfelhasználást, valamint a takarítók szociális feltételeinek biztosítására vonatkozó lehetőségeket.
A kérelmező is az ajánlati dokumentációt június 20. napján megvásárolta. Az ajánlatkérő 1999. július 28-án és 1999. július 29-én tartott helyszíni bejárást, ahol maga a kérelmező képviselője is jelen volt, és itt a helyszíni bejárással felmerült kérdésekre választ adott ajánlatkérő. Erről ajánlatkérő emlékeztetőt is készített.
A kérelmező 1999. július 22-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Módosított jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérő eljárása során jogsértést követett el az ajánlati felhívásának elkészítésével, hívja fel a jogsértő okozóját a törvény szabályainak megfelelő új eljárásra, jogsértőt kötelezze az eljárási díj és költségek viselésére, valamint ideiglenes intézkedésként rendelje el a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Indokaként előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértően, nem a törvényben előírt módon kérte az ajánlati felhívásában (dokumentációban) ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki igazolását. Álláspontja szerint a törvény 33. § (2) bekezdése kogens szabályként rögzíti, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában kizárólag a törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását. Ehhez képest a felhívás 11. pontjában, valamint az ajánlati dokumentáció 4. oldalán nem a Kbt. 44. § és 46. §-ban előírtak szerint kérte az alkalmasság igazolását. Álláspontja szerint a műszaki alkalmasság igazolása tekintetében nem ír elő referenciakényszert a törvény, hanem csak a referenciák felsorolását, így pluszkövetelmény álláspontja szerint az, hogy a korábbi megrendelők által készített csatolandó vélemény megléte szükségeltetik az ajánlattevő munkájáról. Ugyanakkor jogsértő az, hogy kifejezetten nem kérte az ajánlatkérőnél végzett referenciák megjelölését. Ez sérti a versenytisztaság és esélyegyenlőség elvét. Álláspontja szerint nem köteles az ajánlattevő az alkalmazottairól információt adni. Az alvállalkozókat a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontja szerint pedig csak akkor kell megnevezni, ha őket a közbeszerzés értékének 15%-át meghaladó mértékben kívánja ajánlattevő bevonni. Ezzel szemben az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció megszorítás nélkül előírja és megköveteli a szándéknyilatkozatok csatolását. Álláspontja szerint szintén jogszabálysértő az az ajánlatkérői magatartás, amikor az ajánlati dokumentáció 4. oldalán található és nevesítetten az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért azon adat és tény, miszerint az ajánlattevőnek meg kell adni a szolgálati helyekre bontott tisztítási feladatokhoz a tervezett és biztosított létszámot. Álláspontja szerint jogszabálysértő az az ajánlatkérői előírás is, mely szerint ISO-minősítés meglétét kéri, ez sérti a Kbt. 26. §-át és a 24. § (1) bekezdését. Ennek hiánya ese
tén nem tekintheti ajánlatkérő érvénytelennek az ajánlatot, hiszen ez az alkalmasság vizsgálatának egyik módja lehet. Jogsértő az is, hogy kifejezetten ISO 9002 tanúsítvány meglétét konkrétan tisztítási tevékenységre vonatkozóan követeli meg. Az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszer nem szolgáltatásra készül, hanem gazdálkodóra, illetve annak működésére, valamint az ISO-tanúsítás léte nem függ össze szorosan a műszaki alkalmassággal. Az ISO megléte nem függ közvetlenül össze a szolgáltatás minőségével, hanem csak a cég jogi működését garantálja, ezért álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 45. § (5) bekezdését is. Az ajánlatkérő akadályozza az ISO-tanúsítvánnyal nem rendelkező érdekeltek piacra lépését, annak ellenére, hogy a szerződésben előírhatta volna azt, hogy záros határidőn belül az ISO megszerzésének hiánya szerződésbontó feltételnek minősül. Továbbá azon érdekeltek piacra lépését is akadályozza, akik nem a tisztítási tevékenységre vonatkozó ISO 9002 tanúsítvánnyal rendelkeznek. Álláspontja szerint az elbírálási szempontok sem a Kbt.-nek megfelelően kerültek meghatározásra, nem lehet a Kbt. 43. § (1) bekezdésben jelzett megfelelő ajánlatot tenni, mert oly módon határozza meg az elbírálási szempontok között a második legfontosabb elbírálási szempontot, hogy a jelenleginél magasabb szintű műszaki, technikai felszereltséget, eszközöket mutasson be ajánlattevő, az általa alkalmazandó technológia legyen magasabb szintű a jelenleginél, ugyanakkor az ajánlati dokumentáció nem ad konkrét támpontot a jelenlegi általa vélelmezhetően nem elégséges műszaki, technikai, technológiai színvonal megítéléséhez. Így olyan előnyt biztosít olyan érdekelteknek, akik az adott körülményeket más forrásból jól ismerik. Továbbá meghatározott feladat végzéséhez megfelelő személyi állomány és szakmai alkalmasságuk bemutatását is beépítette elbírálási szempontként, így ez alapján nem került megjelölésre sem a technikai, sem pedig a személyi oldalon olyan objektív szempontrendszer, amely alapján az ajánlatkérő elbírálás
i szempontjai nyomon követhetők, az eredményhirdetésen minősíthető lenne. Nem úgy határozta meg ajánlatkérő kívánalmait a Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel tehessenek megfelelő ajánlatot. Megsértette a Kbt. 45. § (1) bekezdésben foglalt elvárást, mely szerint az eljárás tárgya olyan leírást kell adni, amely alapján műszaki és minőségi követelmények megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése lehetséges. Ugyancsak nem lehet a Kbt. 34. § (3) bekezdésének megfelelően elégségesnek minősíteni az ajánlati felhívás 13. pontjában, az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontjaira vonatkozó meghatározást. Továbbá sérelmezi az ajánlati dokumentáció részeként csatolt vállalkozói szerződéstervezet tartalmát is, melyben egyoldalú megállapítások vannak, és az ajánlatkérő érdekeit szolgálják egyoldalúan. Továbbá sérelmezte, hogy a helyszíni bejárásról jegyzőkönyvet nem készített, csak emlékeztetőt, és álláspontja szerint nem adott lehetőséget arra, hogy a törvényben előírt módon kérdést intézhessen az ajánlatkérő felé.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kéri alaptalanságra hivatkozással.
Álláspontja szerint ő kifejezetten a Kbt. 44. § és 46. §-ban foglaltak szerint kérte a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolását. A Kbt. a 3 év szolgáltatás ismertetését írja elő, ennek módját nem, ezért a törvény nem tiltja a referencialevél csatolását. Nem jogszabályellenes az a magatartása sem, hogy a MÁV-nál végzett munkákkal kapcsolatos referenciát nem kéri, hiszen arról ajánlatkérőnek tudomása van. Az ajánlatkérő a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja szerint kérheti a teljesítésbe bevont műszaki szakemberek megnevezését, amennyiben a szolgáltatási tevékenységet végző az ajánlattevő alkalmazottja, így az ajánlatkérő ezen jogszabály szerint jogosult azokról is információt kérni. Álláspontja szerint nem tiltja azt a törvény, hogy 15%-os részesedés alatti alvállalkozók, közreműködők megnevezését kéri éppen azért, hogy megfelelő információt kapjon a szolgáltatási tevékenységet végzők konkrét személyéről, hiszen előfordulhat az, hogy az ajánlattevő túlnyomórészt vagy kizárólag alvállalkozókkal végezteti a munkát, oly módon, hogy egyik alvállalkozója sem éri el a 15%-ot. A létszámkérdéssel kapcsolatosan ugyancsak előadta, hogy ajánlatkérőnek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés biztos legyen. Egyes területen tervezett létszám megadásával szeretnék biztosítva látni, hogy maradéktalanul teljesül a megrendelés. Az egymásra épülő technológiai folyamatok és a vonatforgalom igényeihez igazodó munkaerő-szükséglet biztosítását és annak közlését lehetővé teszi a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja.
Továbbá az elbírálási szempontok tekintetében álláspontja szerint objektíve alkalmasak az ajánlatok összehasonlítására, különös tekintettel a második elbírálási szempont vonatkozásában a minőségi szinteket próbálja értékelni, hiszen a közbeszerzési eljárás tárgyát képező szolgáltatást különféle színvonalon lehet elvégezni, és ezen elbírálási szempont tekintetében ezt kívánja értékelni. A csatolt szerződéstervezet nyilván csupán szerződéstervezet, és az arányosan tartalmazza a jogokat és kötelezettségeket. Álláspontja szerint a törvény nem írja elő kötelezően, hogy a helyszíni bejárásról jegyzőkönyvet kellene készítenie, ő az ott elhangzottakat egy emlékeztető formájában rögzítette. A kérelmező a dokumentáción kívül írásban további tájékoztatást kérhet a Kbt. 38. §-a értelmében, ettől ők nem zárkóztak el, és ilyen irányú kérelem hozzájuk a tárgyalás napjáig nem érkezett.
Kérelmező kérelme alaptalan.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontját és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban a meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 33. § (1) bekezdés értelmében pedig az ajánlati felhívás tartalmát a törvény 2. sz. mellékletében meghatározott minta szerint úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, és a (2) bekezdés értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlattétel megkönnyítése érdekében a Kbt. 38. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő a dokumentáción kívül további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 10 nappal ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez.
Mindezekből a törvényi szabályozásokból következik, hogy az ajánlatkérő nem csak köteles, de jogosult meghatározni a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos valamennyi igényét, hiszen ő tudja pontosan és konkrétan azt, hogy milyen specifikációkkal rendelkező termékekre van szüksége. Ugyanakkor az ajánlatkérőt az igényeinek és elvárásainak meghatározása során természetesen nem illeti meg korlátlan szabadság. Az ajánlatkérői szabadságnak a Kbt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott alapelv az esélyegyenlőség elve melyet a Kbt. több konkrét rendelkezése alátámaszt , korlátot szab. Az ajánlatkérő az esélyegyenlőség biztosítása által emelt keretek között jogosult igényeihez, feladataihoz igazodóan a beszerzés tárgyával kapcsolatos műszaki követelményeit meghatározni.
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő a fenti szabályoknak megfelelően gondoskodott-e az ajánlati felhívása elkészítéséről és közzétételéről, valamint az ajánlati dokumentáció elkészítéséről. A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy ajánlatkérő a minta szerint tette közzé ajánlati felhívását, és meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és nyilatkozatokat.
A Kbt. 44. §-ának (1), (2), (3) és (4) bekezdéséig terjedően határozza meg, hogy milyen módon kell igazolniuk ajánlattevőknek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságukat. Így az a) pont kimondja, hogy az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmasságának igazolása történhet az előző 3 év legjelentősebb szállításainak, építési beruházásainak, szolgáltatásának ismertetésével.
A törvény csupán referencia ismertetését írja elő, pontos szabályokat nem állapít meg a tekintetben, hogy a referencia ismertetése milyen formában, milyen módon történjen. A lényege az, hogy az ajánlattevő bemutassa az előző 3 év legjelentősebb jelen esetben szolgáltatásait, és ennek egy módja lehet az is, hogy felsorolja ajánlattevő, hogy hol végzett szállításokat, de igazolhatja a szállításait oly módon is, hogy referencialevelet csatol, amely egyben igazolja a szolgáltatási tevékenység elvégzésének tényét is. Ha 3 év legjelentősebb szállításait, szolgáltatásait megfelelő módon bemutatja ajánlattevő, akkor azt ajánlatkérőnek megfelelően figyelembe kell vennie és értékelnie kell.
Elfogadta a Döntőbizottság ajánlatkérő azon védekezését, mely szerint, amiről neki tudomása van, nyilvánvalóan azzal kapcsolatos referencialevelet nem kért, ez a törvény tételes szabályait és alapelveket nem sérti. Ugyancsak a Kbt. 44. § c) pontja kimondja, hogy a műszaki alkalmasság igazolása történhet azoknak a műszaki embereknek vagy műszaki egységeknek a megnevezésével, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek. Ez a szabály kifejezetten lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatkérő megbizonyosodjon azoknak a műszaki szakembereknek a létéről, akiket az ajánlattevő a szolgáltatás megvalósítása során igénybe vesz, hiszen egy ajánlatkérőnek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy ismerje azt, különös tekintettel a beszerzés tárgyára, akik ezt megvalósítják. Ugyanehhez szorosan kapcsolódik a Kbt. 44. § d) pontja, amikor is azoknak az alvállalkozóknak, illetőleg a teljesítésben egyébként részt vevő személyeknek a megnevezését kéri, akiket az ajánlatkérő a közbeszerzés 15%-át meghaladó mértékben igénybe kíván venni. Ebből a törvényi szabályozásból az következik, hogy a 15%-ot meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozók vagy egyéb közreműködők alkalmasságát megfelelően be kell mutatni, azonban ez a törvényrendelkezés nem zárja ki, hogy a 15%-ot el nem érő alvállalkozók vagy egyéb közreműködők köréről információt kapjon ajánlatkérő. Jelen eljárás tárgyára tekintettel, mivel a szolgáltatás több teljesítési helyen és körülmények között valósul meg, ajánlatkérőnek érdeke fűződik ahhoz, hogy maga az ajánlattevő teljesíti-e a szerződést, vagy ezzel kapcsolatban mással fog további szerződést kötni. Ajánlatkérő a 15% alatti alvállalkozók, illetőleg egyéb közreműködőknek csupán megnevezését kéri, ez jogszabályt nem sért.
Kbt. 39. §-a: az ajánlatkérő a dokumentációban vagy az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő határozza meg a szerződés azon részét, mellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést kíván kötni.
Az ajánlatkérőnek nemcsak joga, hanem kötelezettsége is meggyőződni arról, hogy az ajánlattevő képes-e a szerződés teljesítésére, és ehhez jogos érdeke is fűződik, hogy a szolgáltatás az általa igényelt minőségben és határidőn belül valóban megtörténjen.
Különösen kiemeli a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás tárgyát képező szolgáltatás sajátosságát, hiszen több színhelyen kell a szolgáltatást megvalósítani oly módon, hogy részajánlattételre és alternatív ajánlattételre nem biztosított lehetőséget az ajánlatkérő, és egy 3 éves határozott időtartamra várja a folyamatos teljesítést.
Az ajánlatkérő elvárhatja az egymásra épülő technológiai feladatok és a vonatforgalom igényeihez igazodó munkaerő-szükséglet biztosítását és annak közlését. Nem ütközik a Kbt. szabályaiba az sem, hogy az ajánlatkérő dokumentációban konkrétan megnevezni kötelezi a munka elvégzésének helyszíneit, és ehhez lebontva kéri az ajánlattevőktől a biztosított létszámot, hiszen ez a szolgáltatás megvalósításának leírásához szorosan kapcsolódó követelmény, hogy hogyan kívánja majd a felhívásnak megfelelően szerződésszerűen megvalósítani a közbeszerzési eljárás tárgyát képező takarítási szolgáltatást.
A Kbt. 44. § (1) bekezdésének f) pontja rögzíti, hogy az ajánlatkérő előírhatja a megkövetelt és az egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítványt. Ily módon jogszerűen írta elő ISO meglétét az ajánlatkérő, és itt utalna arra a Döntőbizottság, hogy ez az ajánlatkérői kompetenciába tartozó kérdés, hogy ő ezt érvényességi szempontként kívánja-e meghatározni az ajánlati felhívásában avagy elbírálási szempontként. Tekintettel arra, hogy a törvény lehetőséget ad érvényességi követelményként ezt előírni, így Döntőbizottság ajánlatkérő ezen előírását nem minősítheti át elbírálási szempontként.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálat tárgyává tette, hogy az ajánlatok elbírálását az ajánlati felhívása és dokumentációja szerint milyen módon kívánja elvégezni ajánlatkérő. A Kbt. 34. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat:
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b) összességében a legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
Ajánlattevő ezt az utóbbi b) pontot választotta, és ennek megfelelően a Kbt. 34. § (2) bekezdésére tekintettel meghatározta az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló szempontok fontossági sorrendjét is. Ezen fontossági sorrendet oly módon határozta meg, a jogszabálynak megfelelően helyesen, hogy ez a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozzon. Az elbírálási szempontok meghatározásának oly módon kell történnie, hogy az ajánlatkérő majd az ajánlatok értékelése során, a Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint úgy tudja összehasonlítani az ajánlatokat, hogy az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételek alapján megállapíthassa, melyikük tette összességében a legkedvezőbb ajánlatot.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációjában és az ahhoz kapcsolódó takarítási szabályzatban bemutatta a jelenlegi szolgáltatás színvonalát. Továbbá az ajánlati felhívásának 15. pontjának negyedik bekezdésében tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy milyen módon lehet megismerni ezen túlmenően a jelenlegi technológiai színvonalat. A vasúti kocsik takarításának igen részletes technológiai előírásait, valamint a műszaki lehetőségeket tartalmazták a dokumentációban közölt vállalkozási szerződés mellékletei. E mellékletek mint a takarítási tevékenység írásban rögzített meghatározásaként segítették esetleges ajánlattevőket az ajánlataik elkészítésében. Ezen kívül igaz, nem kötelezően előírt előre meghatározott helyszíni bejárás volt hivatott a vasúti takarítás jelenlegi műszaki, technikai körülményeit bemutatni a takarítási szabályzaton túlmenően. A helyszíni bejárásra annál is inkább lehetőség volt, mivel a Kbt. 38. § (4) bekezdése kimondja, hogy ha a dokumentáció nagy terjedelmű, illetve az ajánlattételre csak a dokumentáció helyszíni ellenőrzését vagy a teljesítés helyének megtekintését követően kerülhet sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt meghatároznia, illetőleg módosítania. Nyilván a dokumentáció helyszíni ellenőrzésére szükség volt, ezért biztosította a helyszíni bejárást, hogy mind egyértelműbb legyen a beszerzés tárgya, ami nem más, mint takarítási szolgáltatás.
Ez meg is történt 1999. július 28-án és július 29-én, ahol maga a kérelmező is jelen volt. A helyszíni bejárásról készült emlékeztetőből megállapítható, hogy a takarítás helyszíneit ajánlatkérő bemutatta, és ennek során meggyőződhettek a kívánt szolgáltatás jelenlegi színvonaláról. Megállapítható volt továbbá a csatolt helyszíni bejárásról készült emlékeztetőből, hogy volt olyan dokumentációt megvásárló, aki kérdést tett fel, illetőleg választ is kapott elbírálási szempontokkal kapcsolatosan. A 2 napos helyszíni bejárás kifejezetten azt a célt szolgálta, hogy a jövendő ajánlattevő a helyszínek, az adott technikai, műszaki követelmények infrastruktúra tényezőire figyelemmel tudjanak megfelelő ajánlatot tenni. A Kbt. 38. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő a dokumentáción kívül további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 10 nappal az ajánlatkérőtől az ajánlata elkészítéséhez. Ugyanezen törvényhely (3) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek a tájékoztatást úgy kell megadnia, hogy azzal egyes ajánlattevőket ne kedvezményezzen, illetve ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A fenti törvényhelyre figyelemmel a becsatolt iratok között a Döntőbizottság nem lelt fel olyan iratot, amelyben kérelmező tájékoztatást kért volna írásban ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez, így nem követhetett el jogsértést ajánlatkérő, amikor ennek hiányára tekintettel további tájékoztatást nem adott kérelmezőnek.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos fentebb nem említett egyéb jogvita elbírálása. A hatásköri szabályokra tekintettel a Döntőbizottság nem tudott állást foglalni a közbeszerzési eljárást lezáró, majdan létrejövő szerződés tartalmára vonatkozóan. Tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény hatálya alá tartozó kérdéseket is érintett kérelmező jogorvoslati kérelme, amelynek elbírálása ugyancsak nem a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét mint alaptalant elutasította a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 1999. augusztus 16.

Dr. Deli Betty s. k. Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.