KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5253)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.151/12/1999
Tárgy: az Investment Mérnöki és Fővállalkozó Kft. jogorvoslati kérelme Nagyatád Város Polgármesteri Hivatalának közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Investment Mérnöki és Fővállalkozó Kft. (7400 Kaposvár, Kontrássy u. 1., képviseli: dr. Uri József ügyvéd, 2310 Szigetszentmiklós, Bercsényi u. 14., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Nagyatád Város Polgármesteri Hivatala (7500 Nagyatád, Baross Gábor u. 9., képviseli: dr. Kövesdi Ibolya jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) sportcsarnok II. ütem kivitelezési munkái – amely munka a 3200 m2 nettó alapterületű létesítmény teljes megvalósítását tartalmazza – tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A Döntőbizottság 1999. július 14-én kelt D.151/3/1999 számú ideiglenes intézkedése hatálya jelen határozat kézhezvételével megszűnik.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő (a továbbiakban: K. É.) 17. számában 1999. április 28-án ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás lefolytatására, határozott idejű vállalkozási szerződés keretében, a rendelkező részben foglalt építési beruházás megvalósítására. A felhívásban a beszerzés tárgya körében közölte az ajánlatot tenni kívánó cégekkel, hogy a sportcsarnok I. ütemében már elkészült az épület alapozása, valamint az előcsarnok alatti 257 m2 alapterületű alagsor teherhordó szerkezete födémlezárással.
A felhívás szerint csak teljes körű ajánlatot lehetett tenni, többváltozatú ajánlattételre nem kerülhetett sor.
A teljesítés határidejét 2000. június 15-ében jelölte meg.
Az építési beruházás megvalósításához az alábbi dokumentációt bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére:
– Útmutató az ajánlattevő részére, mely az ajánlat elkészítéséhez, benyújtásához, eredményhirdetéshez szükséges információkat tartalmazta.
– Kiviteli tervdokumentáció árazatlan költségvetési kiírással tartalomjegyzék szerint.
– Út, parkoló és csapadékvíz kiviteli tervdokumentáció árazatlan költségvetési kiírással tartalomjegyzék szerint.
A felhívás 8. pontja szerint 1 M Ft ajánlati biztosítékot kellett ajánlattevőknek megfizetniük, mely az ajánlat benyújtásának feltétele volt.
Ajánlatkérő a felhívás 9. pontjában meghatározta a pénzügyi ellenszolgáltatás feltételeit a részszámla és végszámla benyújtása körében, továbbá többek között közölte az ajánlattevőkkel, hogy bruttó 278 M Ft feletti ajánlatokat nem fogad el, mert a beruházás megvalósítására ekkora összegű pénzügyi keret áll rendelkezésére.
A felhívás 11. pontjában meghatározta az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok, tények körét.
Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjainak fontossági sorrendje az alábbi volt:
– ajánlati ár,
– műszaki tartalom,
– műszaki alkalmasság,
– pénzügyi alkalmasság,
– jogszabálynál nagyobb mértékű jótállási feltételek biztosítása,
– megajánlott kötbér,
– megajánlott részszámlázási ütemterv.
Az ajánlattételi időszakban ajánlattevőknek lehetőségük volt a dokumentációval kapcsolatosan a Kbt. 38. § szerint tájékoztatást kérni. A 21 kérdésre adott választ ajánlatkérő írásban 1999. május 31-én küldte meg az ajánlattevőknek, így kérelmezőnek, a BAUSTAR Kft.-nek, a Manufaktúra Kft.-nek, a Bagó és Társa Kft.-nek, a Mélyépítő Budapest Kft.-nek és a Varjas Kft.-nek.
Az ajánlatok bontása 1999. június 8-án volt valamennyi ajánlattevő jelenlétében, ahol ismertetésre kerültek a Kbt. 51. § (3) bekezdésében előírt adatok.
Az ajánlatok értékelésére ajánlatkérő szakmai előkészítő bizottságot hozott létre, mely megvizsgálta a beérkezett ajánlatokat tartalmi, formai és a bírálati szempontok alapján.
Ennek megfelelően kérelmezőt 1999. június 9. és 10-én felhívta a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján, hogy a teljesítésben megjelölt technikai személyzet létszámadatait pontosítsa. Ennek megtörténte után szakmai előkészítő javaslatát a döntéshozó, azaz az önkormányzat képviselő-testülete felé 1999. június 11-én benyújtotta.
Ajánlatkérő az 1999. június 22-én megtartott nyilvános eredményhirdetésen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint a BAUSTAR Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította. A nyertes ajánlattevő a Varjas Kft. bruttó 278 M Ft összegű ajánlata lett.
Kérelmező – aki nem volt jelen a nyilvános eredményhirdetésen – 1999. június 25-én és június 30-án, az írásbeli döntés kézhezvételét követően a Kbt. 63. § (2) bekezdése szerint kérte ajánlata elutasításának írásbeli indokolását, amelyre ajánlatkérő 1999. június 28-án és július 2-án kelt levélben tájékoztatta a kiválasztott nyertes ajánlattevőről és arról, hogy a nyertes a kiírás feltételeinek műszaki alkalmasság szempontjából is megfelelt.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását kérte. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő nem rendelkezett a felhívásban megfogalmazott műszaki és személyi alkalmassággal, és azt ajánlatában nem dokumentálta megfelelően. Ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, ezért megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, továbbá ajánlatkérő a Kbt. 63. § (2) bekezdése szerint kérelmére nem küldte meg ajánlata elutasításának okairól indokolását, és a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatója nem felel meg a Kbt. 63. § (1) bekezdésének.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként 1999. július 14-én a D.151/3/1999. számú határozatával megtiltotta a szerződés megkötését.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanság miatt. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlatában műszaki-technikai felszereltségét és a felelős műszaki vezető alkalmasságát a felhívás szerint dokumentálta. Összességében a legelőnyösebb ajánlatot a nyertes ajánlattevő tette, mert a műszaki tartalom, megajánlott kötbér bírálati szempontból ajánlata kedvezőbb volt a kérelmezőénél, az ajánlati ár, a műszaki alkalmasság és a jogszabálynál kedvezőbb jótállási feltételek vállalása szempontnál azonos a két ajánlat, kérelmezőé csak a pénzügyi alkalmasság és a megajánlott részszámlázási ütemterv szempontból volt kedvezőbb. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a Döntőbizottság ideiglenes intézkedése miatt nem küldte meg a K. É.-nek, kérelmező írásban feltett kérdéseire választ adott.
A Varjas Építőipari Kft. a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát megfelelően igazolta a közbeszerzési eljárásban, így kérelmező e körben tett állításai alaptalanok.
A Döntőbizottság a becsatolt iratok tartalma és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontja, műszaki alkalmasság igazolása körében a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b), c), d) pontjában foglaltakat követelte meg annyi kiegészítéssel, hogy a teljesítésben részt vevő műszaki szakemberek rövid szakmai önéletrajzát és képesítésük hiteles igazolását az ajánlathoz kellett csatolni. A nyertes ajánlata tartalmazta az egy személyként megjelölt felelős műszaki vezető szakmai önéletrajzát és szakmai képesítését igazoló oklevél fénymásolatát. A jogorvoslati eljárásban becsatolt iratokból a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő a Kbt. 44. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti követelményeknek megfelelően igazolta a szerződés teljesítéséhez szükséges, a teljesítésbe bevont felelős műszaki vezetőjének szakmai alkalmasságát és a Varjas Építőipari Kft.-vel fennálló munkaviszonyát, munkavégzésre irányuló jogviszonyát. Ebből következően a jogorvoslati kérelem e körben tett megállapításai alaptalanok.
A jelenleg hatályos, az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásáról 84/1990. (IV. 27.) MT rendelet 3. § (1) bekezdése szerint megállapított szakmai képesítéssel és megfelelő szakmai gyakorlattal a nyertes ajánlattevő által megjelölt felelős műszaki vezető rendelkezik.
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes és a kérelmező ajánlatát a bírálati szempontok fontossági sorrendje szerint, és az alábbiakat állapította meg.
Az ajánlati ár bírálati szempontnál az ajánlatok azonos értékűek, mert a nyertes és a kérelmező ajánlattevő is bruttó 278 M Ft összegű árajánlatot tett.
A műszaki tartalom bírálati szempont körében a Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott dokumentáció és annak 1999. május 31-én történt kiegészítése körében pontosított követelmények visszatükröződését az ajánlatokban, és megállapította, hogy a nyertes ajánlata, költségvetési főösszesítője teljeskörűen tartalmazta a belső vízszerelés, külső vízszerelés, belső gázszerelés, fűtésszerelés, szellőzésszerelés, belső villanyszerelés, külső villanyszerelés és költségtérítések körében a közműfejlesztési hozzájárulás teljes körű költségét, melyet az ajánlatkérői dokumentáció előírt.
Kérelmező ajánlata költségvetési főösszesítőjében nem szerepelteti külön tételenként a közműfejlesztési hozzájárulás költségeit, valamint az épületvillamosság, elektromos padlófűtés tervezése, kivitelezése dokumentációi részben a hálózatfejlesztési hozzájárulás költségét a tétel megnevezése ellenére nem határozta meg. Ugyan ajánlata 2. pontjában általános vállalási nyilatkozatot tett, mely szerint a kiírás feltételeit elfogadja, és ajánlata megfelel a felhívásban leírt feltételeknek, azonban ez az általános nyilatkozat nem pótolja a műszaki tartalom meghatározását. Ez utóbbira az árazott költségvetésben kifejezett nyilatkozatot kellett tenniük az ajánlattevőknek és az ajánlati felhívás 15. pont Egyéb információk 7. francia bekezdésében előírt ajánlatkérő követelmény szerint az ajánlatoknak a tételes beárazott költségvetést kellett tartalmazniuk. A tervdokumentáció, valamint a megépített I. ütemmel kapcsolatos észrevételezés elmulasztása miatt szerződésmódosításra nincs lehetőség. A közműfejlesztési hozzájárulás költsége, mint az ajánlatkérőt terhelő költség, közvetlen összefüggésben van a műszaki tartalommal, annak hiánya az ajánlat érvénytelenségéhez is vezethetett volna, jelen esetben ajánlatkérő a második bírálati szemponton belül vette figyelembe. Mivel ezen költségek ajánlatban történő feltüntetését az ajánlatkérő részben a dokumentáció árazatlan költségvetésében, részben az 1999. május 31-én kelt levelében megkövetelte, így jogszerűen a bírálati szempont körében értékelhette úgy a nyertes és a kérelmező ajánlatát, hogy a nyertes ajánlatának műszaki tartalma bírálati szempontból kedvezőbb, mint a kérelmezőé. A Döntőbizottság álláspontja szerint is a nyertes ajánlata műszaki tartalom szempontjából kedvezőbb, mint a kérelmezőé – a fenti gondolatmenetből következően.
A műszaki alkalmasság a harmadik bírálati szempont volt. A referencia, a műszaki-technikai felszereltség, a teljesítésbe bevont műszaki szakemberek vizsgálatából, azok összehasonlításából a Döntőbizottság kérelmező ajánlatát valamelyest kedvezőbbnek értékelte a nyertes ajánlatnál. A kedvezőség elsősorban a nagyobb volumenű referenciamunkákból, a műszaki személyzet számából és szakmai gyakorlatából adódik. Minőségbiztosítási rendszer egyik ajánlattevőnél sincs tanúsítva.
A pénzügyi alkalmasság bírálati szempontnál a két ajánlatot azonos értékűnek tartja a Döntőbizottság, és a szerződés teljesítésére a két ajánlattevő egyformán alkalmas a becsatolt bankinformáció és az 1996., 1997., 1998. évi mérleg és eredménykimutatás adataiból következőleg.
A jogszabálynál nagyobb mértékű jótállási feltételek biztosítása bírálati szempontnál kérelmező ajánlata kedvezőbb azáltal, hogy egyéves jótállást, valamint 6 120 000 Ft+25% áfa jóteljesítési garanciát ajánlott meg az egyéves bejáráson felmerült hiányosságok kijavítása fedezeteként. A jóteljesítési garanciát a műszaki átadás-átvételtől számított egy évig tartja fenn.
A nyertes ajánlatában külön nem nyilatkozik a jogszabálynál kedvezőbb jótállási feltételek megadásáról, vállalásáról, így az ő esetében a törvény által kötelezően betartandó szavatosságot és alkalmassági időszakot lehetett figyelembe venni.
A megajánlott kötbér bírálati szempontnál a nyertes ajánlata kedvezőbb azáltal, hogy 500 ezer Ft/nap kötbért ajánlott meg, a kérelmező viszont az első 30 napra 50 ezer Ft/nap, a 31 naptól 100 ezer Ft/nap kötbért ajánlott késedelmes teljesítés esetén.
A megajánlott részszámlázási ütemterv bírálati szempontnál a Döntőbizottság az ajánlatokat azonos értékűnek tartja, mivel az ajánlati felhívás 9. pontjában előírt ajánlatkérői követelményeket (részszámlák, végszámlák összege, azok benyújtásának módja és a hozzárendelt műszaki tartalma) mindkét ajánlat teljesíti.
Az ajánlatok összehasonlításából tehát megállapítható, hogy a nyertes ajánlat a műszaki tartalom, megajánlott kötbér bírálati szempontból kedvezőbb, a kérelmezőé a műszaki alkalmasság, jogszabálynál nagyobb mértékű jótállási feltételek biztosítása szempontból kedvezőbb, a többi szempontból azonosak, de a szempontok fontossági sorrendjét figyelembe véve a nyertes ajánlata összességében előnyösebb volt kérelmező ajánlatánál. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő eljárást lezáró döntése jogszerű.
A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő és a kérelmező közötti levélváltást, és megállapította, hogy ajánlatkérő formailag eleget tett a kérelmező által feltett kérdésekre történő válaszadásával a Kbt. 63. § (2) bekezdésében előírt követelménynek. A Döntőbizottság által 1999. július 14-én hozott ideiglenes intézkedés joghatályosan megakadályozta ajánlatkérőt abban, hogy annak kézhezvételét követően a K. É.-ben megjelentesse az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, valamint abban, hogy a jogorvoslati eljárás érdemi lezárásáig kérelmező ajánlata elutasításának indokait részletesen kifejthesse.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította. A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazására nem került sor, mivel a Döntőbizottság határozatában jogsértést nem állapított meg, és a Kbt. szerint csak a jogsértőt kötelezheti az eljárási díj és költségek viselésére. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. augusztus 9.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
