KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5517)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.160/8/1999
Tárgy: a BALO Kft. jogorvoslati kérelme a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
dr. Farkas János ügyvéd (1133 Budapest, Kárpát u. 13–15.) által képviselt BALO Fémszerkezetgyártó, Szerelő és Kereskedelmi Kft. (1173 Budapest, Pesti út 5., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (1088 Budapest, Rákóczi út 41., továbbiakban: ajánlatkérő) a "Budapest XXI. Szabadkikötő út 1–3. szám alatti laboratóriumépület belső rekonstrukciós munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság 4 000 000 Ft, azaz négymillió forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt. Az ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni.
Kötelezi továbbá az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat térítsen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására felhívást tett közzé a K. É. 1999. június 2-án megjelent 22. számában az indokolásban megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívás szerint e munkák az alagsor + földszint + 2 emeletes épületben 145 fénycsöves és 66 burás lámpatest, 200 dugaszolóaljzat és 150 kapcsoló felszerelésére, 80 db radiátorszelep javítására, továbbá teljes körű festésre, mázolásra terjednek ki.
A részletes műszaki specifikációt dokumentáció tartalmazta, amely a villamos berendezés rekonstrukció- tervéből, anyagkimutatásból, valamint építészeti és gépész műszaki leírásból állt. A dokumentáció szerint – a felhívásban megjelölt munkákon túl – jelentős belső átalakítást, nyílászárócseréket, burkolatcseréket, 11 vegyifülke építését is el kell végezni.
Ajánlatkérő június 24-én konzultációt tartott, melynek jegyzőkönyvében rögzítésre került, hogy azon ajánlatkérő választ adott a felmerült kérdésekre, jegyzőkönyv azonban sem a kérdéseket, sem a válaszokat nem tartalmazza.
A felhívás 15. pontjának első "–" bekezdésében ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatot három példányban, cégjelzés nélküli, zárt borítékban kell benyújtani, az ötödik bekezdésben pedig azt, hogy az ajánlathoz mellékelni kell – a Kbt. 74. § (3) bekezdésére tekintettel – a felelősségbiztosítási szándéknyilatkozatot. Kötelezően előírta továbbá ajánlatkérő ebben a pontban 50 ezer Ft/nap kötbér vállalását és kikötötte, hogy az egy éves garanciális bejárásig a vállalási összeg 5%-át biztosítékként visszatartja.
Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására ajánlatkérő előírta a következő iratok, dokumentumok csatolását:
– Az előző három évre vonatkozó, a Cégbíróságnak megadott mérlegadatok.
– Pénzintézeti nyilatkozat a fizetőképességről.
– Nyilatkozat arról, hogy az ajánlattevővel szemben nem állnak fenn a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), c) d) és e) pontjaiban foglalt kizáró okok.
– Hatósági igazolás arról, hogy ajánlattevőnek nincs a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott köztartozása.
– Az előző három év legnagyobb beruházásainak ismertetése.
– A műszaki-technikai felszereltség ismertetése, kiemelve a beruházásnál alkalmazni kívánt eszközöket.
– A végrehajtásért felelős műszaki személyzet megnevezése, különös tekintettel a minőség-ellenőrzésért felelős személyekre.
– A 15%-nál nagyobb arányban bevonandó alvállalkozók fontosabb adatai.
– Az ajánlattevő minőség- és felelősségbiztosítási rendszerét tanúsító iratok.
Ajánlatkérő a felhívás 13. pontjában az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot jelölte meg, a bírálati szempontok fontossági sorrendben a következők:
– műszaki, szakmai alkalmasság, megbízhatóság, pénzügyi stabilitás,
– műszaki tartalom, szakmai színvonal,
– teljesítési és jótállási garanciák,
– ajánlati ár.
Csak teljes körű ajánlatot lehetett tenni, azt azonban több változatban is elfogadta ajánlatkérő.
Az ajánlati dokumentációt a felhívás közzétételét követő naptól számított 15. napig lehetett megvásárolni.
Az ajánlattételi határidőig, 1999. június 13. 10.00 óráig 4 ajánlat érkezett, a kérelmező, a BFK Provill Kft., a Tuning Extra Kft. és a KoBaSi Kft. ajánlata. Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyv készült, miszerint kérelmező két változatban, 32 909 205 Ft-os és 31 242 Ft-os nettó vállalkozói díjjal, a Tuning Extra Kft. egy változatban, 35 797 699 Ft-os vállalkozói díjjal tette meg ajánlatát. A jegyzőkönyv szerint a Tuning Extra Kft. a vállalási határidőre nézve ajánlatában nem nyilatkozott, e tárgyban a bontást követően tett szóbeli nyilatkozatot.
A július 23-án tartott eredményhirdetésen ajánlatkérő a Tuning Extra Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező július 26-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte hogy nem az összességében legkedvezőbb ajánlat lett a nyertes, állította, hogy az ő ajánlata jobb volt, mint a nyertesé. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésen nem indokolta meg a döntését.
Kifogásolta, hogy az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció a műszaki tartalom és a mennyiségek tekintetében eltérő adatokat tartalmazott, és ezeket ajánlatkérő a konzultáción még szóban is módosította. Ebből következően ajánlattevők nem tehettek egymással összehasonlítható ajánlatot.
Kifogásolta továbbá, hogy az ajánlati felhívás és dokumentáció nem tartalmazta a pénzügyi ellenszolgáltatás feltételeit.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek a nyertes ajánlattevő ajánlatát, holott álláspontja szerint az érvénytelen, mert nem tartalmazta a Kbt. 43. § (1) bekezdésében előírt – így különösen a teljesítési határidőre vonatkozó – kifejezett nyilatkozatot, valamint cégjelzéssel ellátott borítékban került benyújtásra.
Kérte ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, valamint az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését.
Ajánlatkérő a július 30-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Védekezésül előadta, hogy az eljárás során betartotta a Kbt. szabályait, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Közölte, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződést július 26-án megkötötte.
A jogorvoslati eljárásban augusztus 12-én tartott tárgyaláson elismerte, hogy a nyertes ajánlattevő nem nyilatkozott az 50 ezer Ft/nap kötbérvállalásra és az 5%-os garancia-visszatartás elfogadására nézve, valamint nem csatolta a felelősségbiztosítás megkötésére vonatkozó szándéknyilatkozatot és a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap igazolását. Közölte, hogy a nyertes által becsatolt vagyonbiztosítási szerződést elfogadta a felelősségbiztosítási kötelezettségre vonatkozó szándéknyilatkozat helyettesítéseként.
A Tuning Extra Kft. nyertes ajánlattevő az augusztus 2-án kelt észrevételében szintén kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. A jogorvoslati kérelemben foglaltakra előadta:
– Ajánlata nem volt érvénytelen. Ajánlatkérő a bontás során megtalálta a vállalási határidőre vonatkozó nyilatkozatát. Az ajánlatát a határidő lejárta előtt kb. 20 perccel adta le, így még akkor sem sérült volna az esélyegyenlőség, ha szerepelt volna is a borítékon a cég neve.
– Ajánlata összességében kedvezőbb volt a kérelmező ajánlatánál, a kérelmező által hivatkozott ajánlati ár ugyanis az elbírálási szempontok fontossági sorrendjében csak a negyedik volt.
A tárgyaláson elismerte, hogy az 50 ezer Ft/nap kötbér vállalására valóban nem nyilatkozott. Közölte, hogy nem biztos, hogy mindhárom ajánlatban ugyanazok az iratok lettek aláírva, de ajánlatához csatolta a cég vezetője által aláírt ajánlati kötöttségre vonatkozó nyilatkozatot, ennek alapján az összes nyilatkozat megtettnek tekinthető akkor is, ha azok nincsenek is egyenként aláírva. A felelősségbiztosítással kapcsolatban hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérőnél lévő ajánlati példányban fellelhető az az okirat, amelyik tanúsítja, hogy a vagyonbiztosítást kiterjesztette a felelősségbiztosításra is, így e biztosítási formára nézve indokolatlan lett volna külön szándéknyilatkozatot tennie. Vitatta, hogy az ajánlatát cégjelzéssel ellátott borítékban adta volna be, állítása szerint ezt nem is tehette volna, mert az ajánlat csak nagy borítékba fér bele, cégjelzéssel ellátott nagy borítékja pedig nincs.
A Döntőbizottság a felek írásbeli észrevételei, a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai és a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére nézve.
Az 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az 59. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételek alapján az elbírálási szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatok összehasonlításában azonban csak érvényes ajánlat vehet részt, ezért csak érvényes ajánlat lehet a nyertes.
Ajánlatkérő azáltal, hogy érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesnek, megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által a jogorvoslati eljárás megindításakor, valamint a tárgyalást követően becsatolt nyertes ajánlati példányokat és megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata a következők miatt nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak:
– A felhívás szerint az ajánlatot három – értelemszerűen azonos – példányban kell benyújtani. A nyertes ajánlattevő által három példányban benyújtott ajánlat közül az ajánlatkérő részéről a jogorvoslati eljárás megindításakor becsatolt két ajánlati példányban lévő nyilatkozatokról hiányzik a cég vezetőjének az aláírása, a tárgyalást követően benyújtott ajánlati példányban a nyilatkozatok megfelelően alá vannak írva. Ebből következik, hogy a nyertes ajánlata érvénytelen, mert egyrészt a három ajánlati példány nem azonos, másrészt a három ajánlati példány közül két példányban lévő nyilatkozatok nincsenek cégszerűen aláírva.
– Az ajánlatból hiányzik a műszaki alkalmasság igazolásaként előírt, "az előző három év legnagyobb beruházásainak ismertetése" dokumentum, az ajánlat csak egy jegyzéket és nem ismertetést tartalmaz.
– Az ajánlat nem tartalmazza a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap igazolását.
– Hiányzik az ajánlatból a szerződéses feltételekre – 50 ezer Ft/nap kötbér, egy évre 5% garanciabiztosíték visszatartása és a felelősségbiztosítás megkötésének vállalására – vonatkozó nyilatkozat.
A Döntőbizottság nem fogadta el a nyertes ajánlattevőnek a tárgyaláson előadott érvelését, miszerint az ajánlati kötöttségre tett nyilatkozata pótolja a szerződéses feltételek vállalására vonatkozó nyilatkozatot. A Ptk. szerint ugyanis a feleknek a szerződés feltételeiben egyértelműen meg kell állapodniuk, ezen megállapodás létrejötte megelőzi és feltételezi az abban foglaltakhoz való kötöttségre vonatkozó nyilatkozatot.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező ajánlatát is és megállapította, hogy az megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak – a nyertes és a kérelmező ajánlatának az elbírálási szempontok alapján történő összehasonlítását azonban mellőzte, miután a nyertes ajánlata érvénytelen és így nem képezheti összehasonlítás alapját.
A Döntőbizottság a kérelmező további kifogásait nem fogadta el, részben elkésettség, részben megalapozatlanság miatt.
Kérelmező az ajánlati dokumentációt legkésőbb 1999. június 18-án vehette át, annak tartalmát ekkor megismerte. A Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint a jogorvoslati kérelmet a jogsértésről való tudomásra jutás időpontjától számított 15 napon belül lehet előterjeszteni, ez a 15 napos határidő június 18-tól a kérelem július 26-i benyújtásáig letelt, így e vonatkozásban a kérelem elkésett. Az ajánlatkérői döntés indokolásának elmulasztásával kapcsolatos kérelem nem megalapozott, mert a Kbt. nem teszi kötelezővé ajánlatkérő részére, hogy a nyilvános eredményhirdetéskor indokolja a döntését, ezt csak az ajánlattevő írásbeli kérésére köteles megtenni, kérelmező viszont írásban nem kérte azt.
A kérelmező kifogásolta azt is, hogy a nyertes ajánlat cégjelzéssel ellátott borítékban lett benyújtva. A tárgyaláson a Döntőbizottság kötelezte ajánlatkérőt a boríték becsatolására, ajánlatkérő azonban a tárgyalást követően telefonon közölte, hogy az elveszett. Ily módon a Döntőbizottság e kérelem tárgyában nem tudott dönteni.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontja szerint rendelkezett.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításakor súlyosbító körülményként vette figyelembe azt a tényt, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás leginkább meghatározó eleme, az eljárás eredménye terén követett el jogsértést. A közbeszerzési eljárások alapvető céljával ellentétes és a törvény hatályosulását akadályozza ugyanis az olyan ajánlatkérői magatartás, melynek következményeként az eljárás végén nem a legjobb – adott esetben érvénytelen – ajánlat lesz a nyertes.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 1999. augusztus 25.
Dr. Csitkei Mária s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Dely Betty s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
