KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5650)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.164/9/1999.
Tárgy: KVENTA Kft. jogorvoslati kérelme Nógrád Megye Közgyűlése közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a KVENTA Kft. (1067 Budapest, Podmaniczky F. u. 37., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Nógrád Megye Közgyűlése (3100 Salgótarján, Rákóczi u. 36., továbbiakban: ajánlatkérő) Madzsar József Kórház és Rendelőintézet integrált számítógépes informatikai rendszerének megvalósítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad. A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az 59. § (1) bekezdését, ezért vele szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1999. március 10-én megjelent 10. számában tett közzé ajánlati felhívást a 600 ágyas Madzsar József Kórház és 30 000 eset/hó forgalmú rendelőintézet integrált számítógépes informatikai rendszerének több ütemben történő megvalósítása tárgyában nyílt eljárás megindítására. A részajánlattétel nem, a többváltozatú ajánlattétel megengedett volt.
Az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket az ajánlati felhívás 11. pontja az alábbiak szerint írta elő:
– Pénzintézettől származó nyilatkozat az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására az alábbi tartalommal:
– mióta vezeti az ajánlattevő bankszámláját,
– az ajánlattevő fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz-e,
– számláján sorban állás volt-e és utoljára mikor,
– Cégbíróságtól származó, az ajánlattevő jelenlegi állapota szerinti, a benyújtási határidőt megelőző 30 napnál nem régebbi eredeti vagy hitelesített cégkivonat, eredeti vagy hitelesített címpéldány.
– 1995., 1996., 1997. év beszámolója (mérleg és eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) és ha kötelező volt, a könyvvizsgálói jelentés is,
– műszaki alkalmasság igazolását a közbeszerzés tárgyára korlátozottan a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b), c), d), e) és h) pontjaiban előírtak szerint,
– az ajánlattevői nyilatkozat, illetve hatósági igazolás a Kbt. 46. §-ában meghatározottak szerint, figyelembe véve a Közbeszerzések Tanácsa Elnökének a Közbeszerzési Értesítő 1999. évi 4. számában megjelent pénzalapokkal kapcsolatos igazolások tekintetében.
Az ajánlati felhívás 13. pontja alapján az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani a megadott elbírálási szempontok alábbi fontossági sorrendje alapján:
– műszaki, szakmai követelményeknek való minél tökéletesebb megfelelőség, az informatikai rendszer elemeinek illesztettségi (integritási) foka,
– a megajánlott hardver és szoftver korszerűsége, továbbfejleszthetősége, üzemi és adatbiztonsága, EU-normáknak való megfelelősége,
– ajánlati ár és fizetési feltételek,
– rendszerkövetési biztosítékok és feltételek a garanciális időszakot követően,
– az ajánlattevő referenciái,
– pénzügyi, gazdasági stabilitás.
Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott ajánlattevők rendelkezésére.
A dokumentáció 5.8. pontja a szerződés teljesítésére való alkalmasság igazolására vonatkozó követelményeket tartalmazott.
Ezek között szerepelt az alábbi előírás: ajánlattevőknek mellékelni kell:
– az előző három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak ismertetését, referenciáit (kiemelten kórházi informatikai rendszerekre vonatkozóan), minimum 2 db megvalósult magyarországi kórházi referenciáról üzemeltetői igazolás melléklendő!
Az ajánlati dokumentáció előírta, hogy a számítógépes rendszer mely elemeire kér opcionális ajánlatot.
Ajánlatkérő a K. É. 1999. április 21-én megjelent 16. számában az ajánlati felhívását módosította, ennek eredményeként az ajánlattételi határidő is módosult, időpontja 1999. június 7. lett.
Az ajánlati felhívás módosítását követően ajánlatkérő a dokumentációt is kiegészítette, pontosította, valamint a potenciális ajánlattevők által feltett kérdésekre adott válaszokat írásba is foglalta, és 1999. május 12-én kelt levelében valamennyi dokumentációt megvásárló részére postai úton megküldte. Ezen levél 4. pontja a referenciákkal kapcsolatosan az alábbi követelményt fogalmazta meg egy ajánlattevői kérdésre:
"Ajánlható-e olyan fejlesztési kórházi informatikai program vagy annak moduljai, amely a pályázati felhívás egyéb követelményeinek megfelelő, nemzetközileg ismert, de újdonsága miatt idehaza még csak bevezetéses fázisban van és így magyarországi kórházkörnyezetben nem rendelkezik felhasználói referenciával?
Igen ajánlható, ez esetben a külföldi üzemeltetői referenciaigazolások mellékelendők, valamint az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy rendelkezik a megajánlásra kerülő szoftverek adaptált magyar nyelvű változatával.
(A hazai referenciák előnyösebb elbírálásban részesülnek.) Figyelemmel a rövid teljesítési határidőre, a megajánlásra kerülő rendszer, illetve moduljainak működés közbeni magyar nyelvű demonstrációs lehetőséget szükséges biztosítani."
Az ajánlattételi határidőig ajánlatot nyújtottak be:
Siemens Telefongyár Kft., HospNET Egészségügyi Informatikai Kft., Béker Soft International Kft., Polygon Informatikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft., SMS Magyarország Egészségügyi Információs Rendszerek Kft., Albacomp Számítástechnikai Rt. és kérelmező.
A bontási jegyzőkönyv mellékletét képezte a dokumentációban előírt l. sz. melléklet, az ún. felolvasólap, mely tartalmazta az ajánlattevők nevét, székhelyét, a beszerzés tárgyát, ajánlati árakat, az opciós árajánlatokat és a vállalt teljesítési határidőt.
A később nyertesként kihirdetett Siemens Telefongyár Kft. felolvasólapon szereplő és ismertetésre került alapajánlati ára 60 000 000 Ft, mely áfával növelt ár volt. Az opciós árajánlata a passzív hálózat bővítésére bruttó 4 507 524 Ft, a szünetmentes áramellátás megvalósítására 1 664 793 Ft volt. A hardvereszközök bérleti díjára, valamint az informatikai szoftverkövetési díjra összesen 5 322 272 Ft/hó áfával növelt árajánlatot tett.
A felolvasólapon ugyan nem szerepelt, de az ajánlatban ajánlattevő a különböző típusú monitorokra is tett ajánlatot, köztük a MCM 1510 típusra is 54 660 Ft+áfa/ db összegben.
Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálási határidejét – szabályosan – 30 nappal meghosszabbította, így az eredményhirdetésre 1999. július 20-án került sor.
Az ajánlatkérő nyertesként a Siemens Telefongyár Kft. ajánlatát hirdette ki. A nyertes árajánlata: beruházási összeg bruttó 78 470 816 Ft, átlagos havi bérleti és supportdíj 5 022 272 Ft. Második helyezett az SMS Magyarország Egészségügyi Információs Rendszerek Kft. ajánlata lett.
Az ajánlatkérő a felolvasólapon nem szereplő, de az ajánlatban megtalálható MCM 1510 típusú monitorokból 180 db-ot választott, és ennek összegével megnövelte (180x54 660 = 9 838 800+25%) 12 298 500 Ft-tal a felolvasólapon is szereplő árat. Így alakult ki a nyertesként elfogadott 78 470 816 Ft-os beruházási árajánlat.
Az átlagos havi bérleti díj összege ajánlatkérő belső számítási hibájának következményeként került eredményhirdetéskor 5 022 272 Ft-ban megjelölésre.
A megkötött szerződésben ez már helyesen a felolvasólapon szereplő 5 322 272 Ft összeggel megegyezően szerepel.
A szerződést ajánlatkérő a nyertessel 1999. augusztus 6-án megkötötte.
Az eredményhirdetést követően 1999. július 28-án a törvényes határidőn belül az ajánlatkérő döntése ellen kérelmező nyújtott be jogorvoslati kérelmet.
A jogorvoslati kérelmében ideiglenes intézkedés alkalmazását, ajánlatkérő jogsértésének megállapítását és az eljárást lezáró döntés megsemmisítését kérte. Indokolásként előadta, hogy a nyertesként kihirdetetett ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett, mert nem csatolta az ajánlati dokumentációban előírt üzemeltetői igazolást megvalósult magyarországi kórházi referenciáról.
Az ajánlati kötöttség elve is megsérült a közbeszerzési eljárás során, mert a nyertesként kihirdetetett ajánlattevő eredményhirdetéskor megjelölt ajánlati ára eltér a bontási jegyzőkönyvben rögzített ajánlati ártól.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmet annak megalapozatlansága címén kérte elutasítani. Érdemi észrevételében hivatkozott az 1999. május 12-én kelt ajánlatkérői levélre, melyben a referencia fogalma pontosításra került.
Ennek előírása volt, hogy ajánlattevőnek biztosítani kellett a rendszer működése közbeni magyar nyelvű demonstrációs lehetőséget. Ennek a nyertes eleget tett.
Álláspontjuk szerint a jogorvoslati kérelem e tárgyban elkésett, mert ezen tájékoztató levél kézhezvételétől számított 15 napon belül kellett volna kérelmezőnek a jogorvoslati kérelmét előterjeszteni, amennyiben ezt sérelmesnek találta.
Az ajánlati kötöttség elvét az eljárás során nem sértették meg, mert a felolvasólapon szereplő összegek csak az alapajánlatra vonatkoznak, amelyekhez az elbírálás során az opciós ajánlatok beemelésre kerültek úgy, mint a passzív hálózat bővítése, a szünetmentes áramforrás – ezek a felolvasólapon is szerepeltek –, valamint az MCM 1510 típusú monitorok beszerzése.
Így megállapítható, hogy az alapajánlat az opcionális tételekkel kiegészítve valóban 78 470 816 Ft, ez azonban nem minősül ajánlatmódosításnak.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
Ajánlatkérő a dokumentáció 5.8. pontjában a műszaki alkalmasság igazolása körében egyértelműen előírta, hogy minimum 2 db megvalósult magyarországi kórházi referenciáról üzemeltetői igazolás mellékelendő.
A dokumentáció kiegészítését, pontosítását és értelmezését tartalmazó, 1999. május 12-i ajánlatkérői levél ezt a követelményt annyiban bővítette, hogy magyarországi referencia hiányában lehetővé tette külföldi üzemeltetői referenciaigazolások csatolását is.
Ajánlatkérő a dokumentáció pontosítása alapján értelemszerűen érvényesnek kívánta minősíteni azokat az ajánlatokat is, amelyek magyarországi üzemeltetői referenciaigazolásokat ugyan nem, de külföldi üzemeltetői referenciaigazolást tartalmaznak.
Ajánlatkérő ezen eljárásának jogszerűsége nem vitatható, hiszen az ajánlattevő ajánlata elkészítéséhez a szükséges információkat az ajánlati felhívásból, a dokumentációból és az esetlegesen tartott konzultációkból, illetve az ajánlattevők által feltett kérdésekre adott ajánlatkérői válaszokból meríti. Ajánlatkérő a dokumentáció pontosítását valamennyi ajánlattevő részére eljuttatta, eljárásával a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget nem sértette meg.
Ajánlatkérőnek ezt az előírását az ajánlattevők tudomásul vették, a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló törvényes határidőben nem kifogásolták. Ennek alapján érvényes ajánlatnak kell minősíteni mindazokat az ajánlatokat, amelyek ugyan magyarországi referenciaigazolást nem, de külföldi üzemeltetői referenciaigazolást tartalmaznak.
A nyertes ajánlata azonban ennek az előírásnak nem felelt meg.
A nyertes ajánlata széles körben sorol fel, nevez meg referenciaként svájci egészségügyi intézményeket, azonban az ezekre vonatkozó – az ajánlatkérő által előírt – üzemeltetői referenciaigazolást az ajánlata nem tartalmaz. A referenciaigazolás hiányát ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatában maga sem vitatta.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján "az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére."
A Kbt. 52. § (1) bekezdése kimondja "az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek".
A (2) bekezdés d) pontja kimondja, érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A nyertes ajánlata a dokumentációban előírt üzemeltetői referenciaigazolást nem tartalmazta, így az ajánlata nem felelt meg a dokumentációban foglaltaknak, ebből eredően az ajánlat érvénytelen volt.
Az ajánlatkérő az ajánlatok érvényességének vizsgálatakor az érvénytelenséget nem észlelte, az ajánlatot érdemben elbírálta és nyertesként kihirdette.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A hivatkozott rendelkezés szerint csak érvényes ajánlatok bírálhatók el, és az érvényes ajánlatok közül választható ki a megadott elbírálási szempontok alapján a legjobb ajánlat.
Az ajánlatkérő a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltakat megsértette, amikor az érvénytelen ajánlatot elbírálta és nyertesként ki is hirdette.
Ajánlatkérőnek e tárgyban az elkésettségre való hivatkozását a Döntőbizottság elfogadni nem tudta.
A kérelmező elsődlegesen ugyanis nem az ajánlatkérői előírásnak, azaz a referenciaigazolások kérésének jogszerűségét vagy jogszerűtlenségét vitatta, hanem azt, hogy ennek az előírásnak a nyertes nem tett eleget, és így ajánlata érvénytelen volt.
Az ajánlatok érvényessége, illetve érvénytelensége tárgyában legkésőbb az eredményhirdetés időpontjáig kell ajánlatkérőnek dönteni. Jelen esetben az eredményhirdetés időpontjában, azaz 1999. július 20-án vált ismertté az ajánlatkérő döntése, így e döntés ellen 1999. július 28-án benyújtott jogorvoslati kérelem az előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidőn belül volt.
Figyelemmel arra, hogy a referenciaigazolások hiányára tekintettel már a nyertes ajánlat érvénytelensége megállapítható, így további érvénytelenségi és egyéb, a kérelemben előadott okok vizsgálata az ügy érdemi elbírálása vonatkozásában relevanciával nem bírnak.
A Döntőbizottság megállapította azonban, hogy az eredményhirdetésen a nyertes átlagos havi bérleti és supportdíj összege 5 022 272 Ft-ban került rögzítésre, a felolvasólapon ez az összeg az összeadások eredményeként 5 322 272 Ft.
Az ajánlatkérő egy belső számításában (ajánlatok értékelése IV–2. számú ajánlati alternatíva árainak összehasonlítása c. táblázatban) a bérleti díj havi átlagának számításakor adminisztratív tévedés miatt hibás adatot rögzített, és ebből eredően hirdették ki az 5 022 272 Ft-os havi bérleti díj összeget.
Az ajánlatkérő által a nyertes ajánlattevővel megkötött szerződésbe azonban az ajánlatból átvételre került a bérleti díjösszegeket bontásban tartalmazó táblázat, így a szerződés a felolvasólapon szereplő összegre került megkötésre.
A nyertes alapajánlati ára a felolvasólapon nem szereplő, de az ajánlatban fellelhető monitorok árával került megnövelésre.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a jogorvoslati kérelem benyújtását követő három napon belül annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei nem voltak megállapíthatók.
A Döntőbizottsága Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, mert megállapította ajánlatkérő jogsértését, a jogsértés súlyára, a beszerzés értékére tekintettel állapította meg a bírság mértékét, figyelemmel a Kbt. 88. § (4) bekezdésének utolsó mondatára. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. augusztus 31.
Dr. Engler Magdolna s. k. Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos
