KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5652)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D. 140/12/999.
Tárgy: az Intherra Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Intherra Kft. (1222 Budapest, Háros u. 103., képviseli: dr. Dörnyei András ügyvéd, 1024 Budapest, Fillér u. 6., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (1139 Budapest, Váci út 73/A, képviseli: dr. Solt Anna ügyvéd, a továbbiakban: ajánlatkérő) "veleszületett vérzékenység kezelésére szolgáló vérkészítmények beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad. Megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § d) pontját és a Kbt. 56. § (1) bekezdését.
Fenti jogsértésekre tekintettel az ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytatott a veleszületett vérzékenység kezelésére szolgáló készítmények beszerzésére, 1999. július l., 1999. december 31. közötti igények kielégítésére. Ajánlati felhívását 1999. június 16-án közvetlenül küldte meg 12 ajánlattevő részére. Ajánlati felhívásának 2. a) pontja a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjaként a Kbt. 70. § d) pontját jelölte meg, a következő indokolással: "A 2/1995. (II. 8.) NM rendelet 7. sz. melléklete a nevesítve megjelölt készítmények 100%-os támogatását rendeli el, amely alapján az OEP közbeszerzési eljárás keretében köt szállítási szerződést. A hivatkozott rendelet módosításra kerül 1999. 07. 01. kezdődő hatállyal." Ajánlatkérő ugyancsak e pont keretében közölte, hogy e módosítást az EüM kivételes méltányosság alapján adott tájékoztatása felhasználásával mellékeli ajánlati felhívásához.
A beszerzés tárgya és mennyisége:
– VIII. faktor szükséglet: 10 millió NE;
– IX. faktor szükséglet: 1,0-1,1 millió NE
– II., VII., IX., X. faktort tartalmazó készítmény szükséglet: 120 000 NE
– Willebrand faktort tartalmazó készítmény szükséglet: 1,1-1,2 millió NE, illetve
– DDAVP (desmopressin) tartalmú készítmény 300-500 ampulla
– Inhibitoros betegek kezelésére szolgáló készítmény: 150 000 NE (vagy ezzel ekvivalens mennyiségű rekonbinens VIIa faktor készítmény)
– Antithrombin III: 50 000 NE
A felhívás 3. b) pontja részletezte a teljesítés helyeit. A beszerzés tárgyára részajánlattétel és többváltozatú ajánlattétel lehetőségét biztosította ajánlatkérő.
A teljesítés határideje a koordináló központ (Országos Haemophilia Központ) által megadott diszpozíciós lista szerint, a teljesítés helye szerinti egészségügyi intézetekbe, a diszpozíciós lista szerinti határidőben, folyamatosan, azonnali igény esetén a megrendeléstől számított 24 órán belül.
Dokumentációt ajánlatkérő nem bocsátott ki. Az ajánlattételi határidő, az ajánlatok felbontásának időpontja és a tárgyalásos eljárás időpontja 1999. június 29. 10.00 óra volt.
A felhívás 11. pontjában ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. E pontban továbbá ajánlatkérő a következőket közölte: "szakmai dokumentumok: az ajánlatkérő kötelezően beadandó szakmai dokumentumot nem ír elő.
A törzskönyvi dokumentációk az OEP-nél rendelkezésre állnak (az OGYI hivatalból megküldi a változásokat is). A gyakorlati szakmai, irodalmi ismereteknek a szakértő bizottság tagjai birtokában vannak. Mindazonáltal az ajánlattevőknek joguk van beadni minden, általuk fontosnak vagy egyedinek tartott dokumentumot, amiket a szakmai szempontok elbírálásához szükségesnek tartanak (pl. klinikai vizsgálatok eredményei)."
Az ajánlatokat az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján, a következő alszempontok fontossági sorrendjében kívánta kiválasztani:
l. Szakmai, minőségi követelmények: a vér eredete: a véradók alapján, szűrőtesztek, karantén alkalmazása;
biztonságosság szempontjai: vírus-inaktiválás, vírusmentesítés mechanizmusa, nukleinsav antifikációs teszt végzése;
tisztítottság foka: specifikus aktivitás, stabilizáló fehérje-, szennyező fehérjetartalom.
A szakmai szempontok dokumentálására a törzskönyv és az alkalmazási előirat szükséges és elégséges.
2 A készítmény ára.
A felhívás 15. pontjában közölte azt is, hogy olyan cégtől fogad el ajánlatot, amely a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi forgalmazásra és az adott termékre rendelkezik a jogszabály által megkövetelt, a népjóléti miniszter által kiadott gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel.
Az ajánlattételi határidőre – 1999. június 29-ére – 4 ajánlat érkezett. A Humantrade Rt. a HUMAN Rt., a BIOTEST AG, a NovoNordisk Hungária Kft., valamint a Centeon képviseletében; a Hungaropharma Rt. a Hyland Baxter, a Centeon és az Immuno cégek képviseletében; az UNI-LAB Rt. a Ferring cég képviseletében; és az Intherra Kft. amelyik a Griffols képviseletében nyújtott be ajánlatot.
Még ugyanezen a napon ajánlatkérő tárgyalást folytatott az ajánlattevőkkel. Az ajánlatkérői képviseletre bizottság került létrehozásra, amelynek tagjai a Gyógyszerügyi Főosztály, a Közbeszerzési Főosztály, az OVSZ, az OHII, az MHTT és a DOTE képviselői voltak.
A bizottság munkájába bevonták a betegszervezetek – Hemofíliások Baráti Köre, a Magyar Hemofília Egyesület és a Hemofília Alapítvány – képviselőit is, akik véleményt nyilváníthattak, de a bizottságnak nem voltak tagjai.
A tárgyalás kezdetén az ajánlatkérő részéről rögzítésre került, hogy mindaz a készítmény, amely megfelel a Népjóléti Miniszteri rendeletben foglalt követelményeknek, azok szakmailag megfelelő készítmények. Amikor a minőségi vagy terápiás különbségeket vizsgálják, nem azt vizsgálják, hogy valami nem jó, hanem azt vizsgálják, hogy egymáshoz képest melyek lehetnek a különbségek, továbbá azt vizsgálják, hogy abban az esetben, ha egyik készítményről át kell állni egy másik készítményre, ennek melyek a szakmai indokai, s melyek a következményei. Ugyancsak rögzítésre került ajánlatkérő részéről, hogy a tárgyalás minden készítmény gyártója és képviselője jelenlétében zajlik, nem külön-külön.
Ezt követően került sor ajánlatkérő és az ajánlattevők között az egyidejű tárgyalásra.
A tárgyalást követően kihirdették az eljárás nyerteseit, ezek szerint az UNI-LAB Rt. az Octostim; a Hungaropharma Rt. a Feiba, Prothomplex, Anthirombin, Hemofil M, Immunine, Beriplex, Kybernine; a Humántrade Rt. pedig a Humafaktor 8 és 9, Haemoctin, Haemate P, NovoSeven készítmények vonatkozásában bizonyult ajánlatkérő szerint a legjobbnak.
A szerződéseket összesen 848 M Ft értékben 1999. június 30-án megkötöttek.
Az Inthera Kft. 1999. június 30-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte az eljárással kapcsolatosan jogsértés megállapítását, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, valamint bírság esetleges alkalmazását. Kérte továbbá tárgyalás tartását.
Indokolásul előadta, hogy megítélése szerint ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás hivatkozási alapját megalapozatlanul határozta meg, mert az ajánlatkérő által hivatkozott és várt jogszabály a közbeszerzési eljárás időpontjában (1999. június 29.) nem volt hatályos, és meg sem jelent, valamint a közbeszerzési eljárást mindig az adott, hatályos jogszabály alapján kell lefolytatni.
Megalapozatlannak tartja azért is a 70. § d) pontjának alkalmazását, mert az eljárás indításának időpontjában a népjóléti miniszter rendelete tartalmazott egyfajta gyógyszerlistát, hogy mely készítményeket szerezhet be az OEP, ugyanakkor az OEP által megküldött ajánlati felhívás nem ennek megfelelően rögzítette a vérzékenység kezelésére szolgáló készítményeket. Egy tárcaközi koordináción lévő jogszabályra történő hivatkozással nem lehet eltérni a hatályos jogszabályoktól, ily módon pedig semmi nem indokolta, hogy sürgősségre alapítottan tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytasson az ajánlatkérő.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő a szakmai szempontok között említett törzskönyv és alkalmazási előiraton kívül semmilyen más dokumentum, nyilatkozat becsatolását nem írta elő. Az ajánlatok elbírálásának szempontjaiként megnevezte: a vér eredetét, a biztonságosság szempontjait és a tisztaság fokát. Sem a törzskönyv, sem az alkalmazási előirat azonban ezekre nem ad felvilágosítást. Ugyanez vonatkozik a nukleinsav- amplifikációs teszt használatára és a készítmény specifikus aktivitására is. Ezekre ajánlattevők csatolhattak is dokumentumot, vagy el is tekinthettek tőle, így az ajánlatok egyenlő eséllyel történő értékelése kétségessé vált, és sérült a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdése. Ugyancsak az esélyegyenlőség megsértését támasztja alá az is, hogy ajánlatkérő az ajánlattevőktől nem azonos mennyiségekre kért ajánlatot, márpedig a mennyiség jelentősen befolyásolhatja az eladási árat. Véleménye szerint az OEP a szerződésekben szereplő árnál kedvezőbb áron is beszerezhette volna a készítményeket.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság miatt kérte elutasítani a következő indokok alapján.
A veleszületett vérzékenység kezelésére szolgáló gyógyszerek körét, amelyeket az OEP beszerezhet, a 2/1995. (II. 8.) NM rendelet 7. sz. melléklete sorolja fel. E felsorolt gyógyszereken kívül más gyógyszereket ezeknek a betegségeknek a kezelésére az OEP nem szerezhet be. Az OEP a készítmény beszerzésére kiírni kívánt közbeszerzési eljárás kezdeményezésével a rendelet újabb módosítására várt. A betegek ellátása miatt az eljárás kiírása sürgőssé vált, viszont a szakma képviselői a kezelések korszerűbbé tétele miatt ragaszkodtak az újabb készítményekhez, ezért fordult az Eü. Minisztériumhoz, hogy a jogszabály megjelenése előtt bocsássa azt a rendelkezésére, hogy a közbeszerzési eljárást már új készítményekre is ki lehessen írni. E kérelmének az Eü. Minisztérium helyt adott, és az 1999. július 1-jén kihirdetésre kerülő jogszabály szövegét az abban szereplő gyógyszerlistával együtt megküldte, így lehetősége nyílt az új gyógyszerlista alapján történő közbeszerzési eljárás kiírására.
Megjegyzi, hogy az új készítmények bevonásával az OEP megszüntette a korábbi indokolatlan monopol árakat, ezzel egyidejűleg bővítette a készítmények szakmai repertoárját. Tekintettel azonban arra, hogy a hivatkozott rendelet 7. sz. melléklete a közbeszerzési eljárás lefolytatásakor még nem lépett hatályba, az ajánlati felhívás 15. f) pontjában közölte ajánlattevőkkel, hogy a megkötendő szerződések akkor lépnek hatályba, ha jogszabály az érintett készítmény vonatkozásában kihirdetésre került.
Álláspontja szerint a Kbt. 70. § d) pontjában foglalt rendkívüli sürgősséget megalapozza az a körülmény, hogy a 2/1995. (II. 8.) NM rendeletben felsorolt gyógyszerek ún. különkeretes gyógyszerek, ez azt jelenti, hogy az általános költségvetésen felül ezekre egy ún. különkeretes költségvetés van, amely különkerettel kapcsolatos gazdálkodás rendjét a Egészségügyi Minisztérium határozza meg. Mindaddig pedig, amíg számára nem határozzák meg, hogy a különkeretből mely egységeket mikor használhatja fel, addig a közbeszerzési eljárást fedezet híján megindítani nem tudja, amikor az EüM már meghatározza a rendelkezésre álló felhasználható keret nagyságát, a beszerzés oly sürgősség válik, hogy csak tárgyalásos eljárás keretében tudja az adott gyógyszereket beszerezni. Utal arra, hogy az EüM nem felügyeleti szerve az OEP-nek. Korábban a Miniszterelnöki Hivatal volt az OEP felügyeleti szerve, kb. egy hónapja pedig a PM, amelyre vonatkozó jogi szabályozás kormányrendeletben meg is jelent.
Az Eü Minisztérium a finanszírozható gyógyszerek körét folyamatosan felülvizsgálja, egyes gyógyszerek finanszírozását megszünteti, másokat pedig felveszi az említett rendelet mellékletébe. Emiatt még középtávra sem tudható előre, hogy a különkeretes finanszírozásba bevont betegségcsoportok, illetve különösen a finanszírozható konkrét gyógyszerek köre mi lesz. Ha nyílt eljárás keretében egy évre megpályáztathatná az összes gyógyszert, akkor nem lenne lehetősége arra, hogy a korszerű, esetleg kedvezőbb árú gyógyszereket is beszerezze, másrészt ha a betegségcsoportok kerülnek bővítésre, akkor pedig egy esetleg rászoruló betegcsoport maradna ellátatlan (pl. súlyos influenzajárvány). Közölte, hogy mind a gyógyszerek körének meghatározásában, mind pedig a pénzügyi körülmények tekintetében ajánlatkérőn kívüli külső tényezők döntenek.
A szakmai minőségi követelmények bírálati szemponttal kapcsolatban előadta, hogy a vér eredetére vonatkozólag kizárólag azt értette, hogy Magyarországról vagy külföldről származik-e a készítmény nyersanyaga. Előnyt élvezett a magyar véradók véréből készült készítmény, ezért a magyar vérből készült felajánlott teljes mennyiséget megvette.
Mindazonáltal az ajánlati felhívás 11. pontjának utolsó bekezdésében lehetővé tette, hogy az ajánlattevők becsatoljanak minden olyan dokumentumot, amelyeket fontosnak tartottak annak érdekében, hogy szakmai szempontból az ajánlatuk kedvezőbben bírálható legyen.
A közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevő közreműködésével, együttes jelenlétében történt. Az árengedményre vonatkozó javaslat megtételére a kérelmező képviselőjének bármikor lehetősége lett volna, mint ahogy az eljárásban részt vevő többi ajánlattevő is tetszés szerint hozzászólt és bejelentette ármódosító javaslatát. A tárgyalásnak éppen az volt az indoka és jelentősége, hogy az egyes ajánlattevők a többi árajánlatra is figyelemmel nagyobb megrendelés reményében nagyobb árengedményt adtak. Végezetül megjegyzi, hogy a tárgyalásnak nem volt egyetlen olyan pillanata sem, amikor a Fanhdi árajánlata volt a legkedvezőbb.
A kérelemben vitatott szakmai szempontok vonatkozásában kérte dr. Nemes László tárgyaláson történő meghallgatását.
Egyéb érdekeltek közül a Humán Rt. és a Humantrade Rt. szintén kérte a kérelem elutasítását, és megjegyezték, hogy a gyógyszer esetleges hiánya súlyos következményekhez vezethet, esélyegyenlőség véleményük szerint biztosított volt.
A Döntőbizottság a becsatolt iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Kbt. 70. § d) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Ajánlatkérő érvelése szerint a rendkívüli sürgősséget az alapozza meg, hogy a különkeretes gyógyszerekre fordítható költségvetési keretösszeget,
a) költségvetési törvény meghatározza;
b) az itt meghatározott keretösszeg nem léphető túl;
c) a különkeretes gyógyszerek körét jogszabály (NM rendelet) határozza meg.
Miután a különkeretes gyógyszerek köre rendre jogszabályban megváltoztatásra kerül, a költségvetési törvényben e célra meghatározott keretösszegen belül maradás csak úgy tartható, ha rendre bevárásra kerül a gyógyszerek nevesítését tartalmazó jogszabály-módosítás.
Mindebből következik ajánlatkérői állítás szerint, hogy "az egyes tendereztetésre kerülő gyógyszerfajták pénzügyi fedezete nem határozható meg hosszabb távra előre, így mind maga a költségvetési törvény, mind pedig az NM rendelet 7. sz. mellékletének rendszeres, de előre pontosan nem kalkulálható módosításai teremtenek olyan sürgősségi helyezet, amely maximálisan indokolja a Kbt. 70. § d) pontjának alkalmazását". A sürgősségi helyzet pedig nem az OEP, hanem külső tényezők miatt áll elő.
Az ajánlatkérő érvelése megalapozatlan.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 98. § (7) bekezdése szerint a Kbt. alkalmazása szempontjából a költségvetési szervnél a pénzügyi fedezetet rendelkezésre állónak kell tekintetni, ha a beszerzés
a) a költségvetési szerv részére a költségvetési törvényben, költségvetési rendeletben meghatározott dologi kiadási előirányzat vagy felhalmozási előirányzat terhére valósul meg, vagy
b) a 12/A § (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalást jelent, vagy
c) a költségvetési törvényben meghatározott központi beruházás kiadási jogcímeihez tartozó beruházások és beruházási programok megvalósítását szolgálja.
Az idézett jogszabályból következik, hogy a fedezetet rendelkezésre állónak kell tekinteni a különkeretes gyógyszerek esetében. Bármilyen gyakorisággal változik is a népjóléti miniszteri rendelet, ez a felhasználható keretösszegen nem változtat. Természetszerűleg a népjóléti miniszteri rendelet csak azon változtathat, hogy a korábbiakhoz képest a rendelkezésre álló keretösszegen belül milyen fajta gyógyszerek (termékek) szerezhetők be. Nyilvánvaló azonban az is, miután a jogszabályoknak visszamenőleges hatálya nincs, hogy a már korábban beszerzett gyógyszerek a jogszabály-módosítást követően is felhasználhatók. Ily módon a költségvetési keret nincs olyan szoros összefüggésben az NM rendelettel, mint ahogyan azt ajánlatkérő állítja. A keretösszeg felhasználását ugyanis alapvetően a beszerzendő mennyiség és nem a készítmények fajtája határozza meg. Az NM rendelet pedig nem a beszerzendő mennyiségre, hanem a készítmények fajtájára tartalmaz rendelkezést. Az a körülmény pedig, hogy az elmúlt hónapokban az NM rendelet a készítmények fajtáját, tulajdonképpen az ún. választékot több ízben is bővítette, amelynek közvetlen hatása a keretösszegre nincs.
Minderre tekintettel a Döntőbizottság a rendkívüli sürgősségre történő hivatkozást megalapozatlannak találta.
Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 70. § d) pontjában foglaltakat.
Ajánlatkérő eljárása során megsértette a Kbt. 56. § (1) bekezdésében foglaltakat is. A Kbt. e hivatkozott törvényhely első mondata kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el.
Ajánlatkérő a fentebb részletesen ismertetett bírálati szempontok tekintetében első helyen említette a szakmai és minőségi követelményeket. A Döntőbizottság ugyanakkor semmilyen olyan dokumentum birtokában nincs, és ajánlatkérő sem tudott ilyet becsatolni, amely tükrözte volna ajánlati felhívásának 13. pontjában részletezett szakmai, minőségi követelmények szerinti bírálatot. A közbeszerzési eljárásról készült közjegyzői tanúsítvány nem tartalmaz arra vonatkozólag tényrögzítést, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásában közölt legfontosabb (szakmai) bírálati szempont alapján bírálta volna el az ajánlatokat.
Ajánlatkérő azzal, hogy egy-egy konkrét termékről tárgyalt ajánlattevőkkel mintegy "árverésszerűen", tulajdonképpen csak az ár alapján döntött, mert pl.: a vér eredete vagy a vírusmentesítési mechanizmus szempontjaiból nem állította rangsorba a felkínált gyógyszereket, így a deklarált szakmai minőségi követelmények mint első és legfontosabb bírálati szempont figyelembevétele csak az ajánlati felhívás 11. és 13. pontjaiban is többször hivatkozott törzskönyv és alkalmazási előirat alapján történt.
A lefolytatott jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. hivatkozott rendelkezéseit. Erre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A jogszerűtlenül lefolytatott tárgyalásos eljárás következtében az egyéb tekintetben hozott ajánlatkérői döntések megsemmisítése is indokolt lett volna, erre azonban a megkötött szerződésekre tekintettel nincs lehetőség.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, továbbá ajánlatkérő által indítványozott szakértő meghallgatását az ügy megítélése szempontjából szükségtelennek tartotta, figyelemmel arra, hogy nem volt olyan szakkérdés, amelynek eldöntése különleges szakértelmet igényelt volna.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja alapján biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), d), f) és g) pontjában megjelölt jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. szeptember 16.
Hámori András s. k. Dr. Eke Pekács Tibor s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
