KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5654)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.146/14/99
Tárgy: az AQUA-ÉP Kft. jogorvoslati kérelme
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
dr. Bartha István ügyvéd (6722 Szeged, Mikszáth Kálmán u. 24.) által képviselt AQUA-ÉP 2000 Kft. (6762 Sándorfalva, Sövényházi út 1., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 10., képviseli: dr. Ádám Attila ügyvéd, 6721 Szeged, Vadász u. 4/A, továbbiakban: kérelmezett) Szeged város víz- és csatornaberuházás közbeszerzési eljárás mellőzésével történt megvalósítása miatt indított – a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdését.
Kötelezi a kérelmezettet, hogy jelen határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül költségtérítésként fizessen meg kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Kérelmezett 1994. május 20-án 15 évre szóló keret-megállapodást kötött a Compagnie Générale Des Eaux (továbbiakban: CGE) francia céggel Szeged város víz- és csatornahálózata beruházásokra. A megállapodás gazdasági céljainak elérése érdekében a felek közös társaságok – a Szegedi Vízmű Kft. (SzV Kft.), Városi Vízügyi Beruházási Kft. (VVB Kft.), Magyar Vízügyi Kivitelező Kft. (MVK Kft.) – alapításában állapodtak meg.
A beruházási munkák finanszírozására kérelmezett vállalta, hogy szervezetén belül létrehoz egy Építési Alapot, az alap felügyeletére pedig felállítja a Víz és Csatorna Bizottságot (VCSB).
Kérelmezett az írásbeli észrevételében és a jogorvoslati eljárásban július 23-án tartott tárgyaláson előadta, hogy ezen alapból 1994. és 1998. évek között kb. 1 milliárd Ft értékű beruházási munka megvalósítására jött létre szerződés, 1999. évre pedig 400 millió Ft van előirányozva.
A keretmegállapodás szerint az annak 1. sz. mellékletében megjelölt felújítási, kapacitásbővítési, korszerűsítési és hálózatbővítési munkákat kizárólag az SzV Kft., vagy megrendelésére az MVK Kft. végzi, a munkák lebonyolítását ellátó VVB Kft.-vel kötendő szerződések alapján.
Az 1. sz. melléklet szerint az SzV Kft. végzi a következő kivitelezési munkákat:
a) Az ivóvízellátás területén:
– Minden bekötéssel és vízmérőkkel kapcsolatos munka.
– Minden 400 mm-nél kisebb átmérőjű vezetékkel kapcsolatos munka (fektetés, bontás, felhasznált eszközök, szerelvények, földmunkák).
– Minden, ami a hálózatokhoz tartozó berendezésekkel – hálózatöblítő-csap, tűzcsap, légtelenítő, kifolyócső, visszacsapó szelep stb. – kapcsolatos.
– Minden kisebb építőipari munka: vízmérőakna, szelepház, vezetékburkolat.
b) A csatornahálózat területén:
– Minden, ami a bekötéssel és a hozzá tartozó aknával kapcsolatos.
– Minden 0,5 m2-nél kisebb metszetfelületű vezetékkel kapcsolatos munka (fektetés, bontás, felhasznált eszközök, szerelvények, földmunkák).
– Minden, ami a hálózatokhoz tartozó berendezésekkel kapcsolatos.
A megállapodásban rögzítést nyert az is, hogy a kivitelezési munkák egységárait, az árak indexálásának módszereit – az új vállalkozások létrehozásából adódó körülményekre tekintettel – egy kétéves bevezető időszak után elfogadásra kerülő melléklet fogja tartalmazni, amely szerves része lesz a VVB Kft. és az SzV Kft. által megkötendő szerződésnek.
A keretmegállapodás alapján kötendő szerződések vállalkozói díjának megállapítására szolgáló, a Városi Víz és Csatorna Bizottság 12-591-61/1996. sz. határozata alapján készült "egységárjegyzék"-et az SzV Kft., a VVB Kft., a MKV Kft. és a VCSB 1996. október 8-án írta alá.
A kérelmezett megbízásából eljáró VVB Kft. 1994. május 20-tól kezdődően folyamatosan kötötte a vállalkozási szerződéseket az SzV Kft.-vel Szeged város víz- és csatornarekonstrukciós és beruházási munkáira.
Kérelmező 1999. július 6-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, kérte ideiglenes intézkedésként a szerződéskötések megtiltását, a jogsértés megállapítását, valamint a jogorvoslati eljárás költségeiben kérelmezett marasztalását.
Sérelmezte, hogy kérelmezett egy 1994-ben kötött keretmegállapodás alapján a Szeged város víz- és csatornaépítési munkáit közbeszerzési eljárás lefolytatása mellőzésével, a SzV Kft.-vel végezteti el, évente több százmillió Ft-os nagyságrendben. Közölte, hogy a sérelmezett magatartásról 1999. június 30-án szerzett tudomást, azáltal, hogy előzetes piacfelmérést végeztetett a térségben lévő, profiljába illeszkedő munkákról. Becsatolta a piacfelmérő cég 1999. június 30-án kelt "Összefoglaló jelentését", miszerint a "Szeged Megyei Jogú Város víz -és csatornaberuházásainak kivitelezéseire a Szegedi Vízmű Kft. és rajta keresztül a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft. kizárólagos joggal rendelkezik egy 1994. májusában létrejött szerződés alapján".
Közölte, hogy kérelmezett az utóbbi időben mely munkákat végeztette el a keretmegállapodás alapján, a munkákra kötött szerződéseket a kérelmezett becsatolta, ezen adatok szerint a kérelmezett által sérelmezett beszerzések a következők:
Palánkai u. csatornaépítés, szerződéskötés 1999. március 23. 10 645 624 Ft
Belvárosi csomópontok, szerződéskötés 1999. április 30. 8 639 152 Ft
Fő fasor vízvezeték, szerződéskötés 1999. május 12. 13 417 219 Ft
Ádám u. vízvezeték, szerződéskötés 1999. június 9. 6 140 988 Ft
Fő fasor szennyvízcsat., szerződéskötés 1999. június 9. 2 084 222 Ft
Kérelmezett az 1999. július 21-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Védekezésül előadta, hogy a keretmegállapodást a Kbt. hatálybalépése előtt kötötte meg, annak teljesítéseként végeztette a kivitelezési munkákat az SzV Kft.-vel. Becsatolt egy kimutatást, miszerint 1995. évben 40, 1996. évben 41, 1997. évben 39, 1998. évben 43, 1999. évben pedig a kérelmező által megjelölt szerződésekkel együtt összesen 27 szerződést kötött a keretmegállapodásban foglaltak realizálására. A jogorvoslati kérelem előterjesztéséig kötött szerződések értéke meghaladja a 30 millió Ft-ot.
A Döntőbizottság a kérelmezett által becsatolt iratok, dokumentumok, a felek írásbeli észrevételei és a tárgyaláson szóban elhangzott nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 1995. november 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit a törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek az ezt követően megkezdett, értékhatárt meghaladó beszerzéseire kell alkalmazni.
A beszerzés kezdő időpontja a Kbt. 4. § (2) bekezdése alapján az ajánlati/részvételi felhívás közzétételének időpontja. Közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés megkezdésének viszont a beszerzés céljából kötött szerződés létrejöttének időpontját kell tekinteni, mert ez az időpont, amikor a beszerző akarata véglegessé válik a beszerzés módja tekintetében.
Kérelmezett a jogorvoslati kérelem tárgyát képező beszerzést a CGE francia székhelyű céggel 1994. május 20-án kötött keretmegállapodás útján, közbeszerzési eljárás mellőzésével eszközölte, a jogorvoslati kérelemmel szemben azzal védekezett, hogy keretmegállapodás megkötése megelőzte a Kbt. hatálybalépését, és így arra nem terjed ki a Kbt hatálya.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmezett védekezését.
Tény, hogy a Kbt. hatálybalépése előtt kötött szerződések alapján a hatálybalépés előtt megkezdett beszerzésekre nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy azok a szerződés teljesítése körébe esnek. A kérelmezett 1995. november 1-jét követő beszerzéseinek jogszerűségét tehát abból a szempontból kell vizsgálni, hogy a keret-megállapodás egyáltalán szerződésnek minősül-e és az egyes beszerzések tekinthetők-e a szerződésben foglaltak teljesítésének.
A megállapodás akkor tekinthető szerződésnek, ha az tartalmazza a szerződésekre vonatkozóan a Ptk. által támasztott minimumfeltételeket: a szolgáltatás tárgyát, az ellenszolgáltatást és a teljesítési határidőt.
A keretmegállapodás a három feltétel közül az első kettőt tartalmazza, az ellenszolgáltatásra nézve pedig úgy rendelkezik, hogy a kivitelezési munkák egységárait, az árak indexálásának módszereit a felek kétéves bevezető időszakot követően határozzák meg, azaz a szerződés ezen feltételében a felek két év múlva állapodnak meg. Az ellenszolgáltatásnak ekkénti meghatározása a bírói joggyakorlatban elfogadott, a keretmegállapodás tehát szerződésnek minősül.
Az egységárképzésre és az árak indexálásának módszerére nézve több mint két év elteltével, 1996. október 8-án került sor, a szerződés ezen feltételét rögzítő, "A Szegedi Vízmű Kft. egységárjegyzéke Általános szolgáltatások A VCSB 12591-61/1996. (VII. 30.) határozata alapján" megjelölésű dokumentumot (továbbiakban: egységárjegyzék) azonban az egyik szerződő fél, a CGE nem írta alá.
Az egységárjegyzék első oldalának utolsó előtti és utolsó bekezdésének szövege a következő: "Különleges viszonyok esetén speciális technikákat alkalmazhatunk. E technikák-technológiák a Keretszerződés: 4.5, 4.5.1., 4.5.2., 4.5.3. pontjaiban kerültek felsorolásra.
Ezen árkatalógus nem tartalmazza azon speciális technikákat, amelyeket a fenti esetekben kell használni. Ilyenkor a kivitelezési munkák ára minden egyes esetben külön kerül megállapításra."
Az idézett szövegrészből következik, hogy a keret-megállapodásban rögzített szerződéses akaratnak, az árfeltételekre vonatkozó megállapodásnak az egységárjegyzék nem felel meg, mert csak részben – a speciális technikák ára nélkül – tartalmazza a kivitelezési munkák árát.
Megállapítható tehát, hogy a beszerzés tárgyát képező munkák végzése 1996. május 20-ig szerződés alapján, annak teljesítéseként történt, azt követően pedig már csak egy kialakult gyakorlat folytán. A kérelmezett 1996. május 20-át követő beszerzései akkor lettek volna az 1995. november 1-jén hatályba lépett Kbt. alapján is jogszerűek, ha kérelmezett következetesen a keretmegállapodásnak megfelelően járt volna el, az abban foglalt határidőben gondoskodik a szerződés kiegészítéséről, az ellenszolgáltatás mint alapvető szerződésfeltétel pontos meghatározásáról és a kiegészítő szerződésnek – az egységárjegyzéknek – a másik szerződő fél általi aláírásáról.
A Kbt. 2. § (1) bekezdése előírja, hogy a törvény alanyai "az árubeszerzéseik, valamint építési beruházásaik és a szolgáltatások megrendelése (a továbbiakban együtt: közbeszerzés) során – ha azok 4. § (1) bekezdés szerinti értéke eléri vagy meghaladja – kötelesek e törvény szabályai szerint eljárni." A törvény hatálya alóli kivételeket tartalmazó 6. § nem nevesíti, ily módon a Kbt. nem teszi lehetővé azt, hogy egy közbeszerzésieljárás-köteles beszerzésre nézve az ajánlatkérő azzal az indokkal mellőzze az alapesetben kötelező nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatását, hogy kialakult gyakorlata folytán a beszerzés tárgyát egy meghatározott személy szolgáltatja részére.
A Döntőbizottság a tárgyi hatály szempontjából megvizsgálta a kérelmezett által kötött szerződéseket és megállapította, hogy a beszerzésekre kérelmezettnek közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia.
A közbeszerzések tekintetében irányadó értékhatárt (tárgyi hatály) 1996. december 31-ig a Kbt., ezt követően a mindenkori költségvetési törvény állapítja meg, ez 1999. évben árubeszerzésre vonatkozóan 15 millió Ft, szolgáltatásokra 7,5 millió Ft, építési beruházásokra 30 millió Ft.
A Kbt. 4. § (5) bekezdése értelmében a törvényt alkalmazni kell az időszakonként visszatérő, határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés alapján megvalósuló közbeszerzés esetén, ha az egy évre számított ellenszolgáltatás összege eléri az értékhatárt. Miután a kérelmezett 1999. évi beszerzése meghaladta a beruházásokra irányadó 30 millió Ft-os, illetve a Kbt. alapján szolgáltatásnak minősülő felújításokra (rekonstrukcióra) vonatkozó 7,5 millió Ft-os értékhatárt, kérelmezett csak közbeszerzési eljárás lefolytatása útján választhatta volna ki tárgyi beszerzés kivitelezőjét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a közbeszerzés mellőzése által megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d) és g) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. augusztus 17.
Dr. Csitkei Mária s. k. Bújdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Magasi Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
