KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5655)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.168/7/1999
Tárgy: a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. jogorvoslati kérelme a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
dr. Zsoldos Mária ügyvéd (6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 10.) által képviselt Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. (6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 12–14., továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet dr. Váradi Jenő jogtanácsos (4400 Nyíregyháza Búza, tér 1., továbbiakban ajánlatkérő) által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. útburkolatok helyreállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított –, a Döntőbizottság elutasítja. Az eljárásban felmerült költségeiket a felek saját maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Kormány 1042/1999. (IV. 29.) számú határozata forrást biztosított az árvizek és belvizek által megrongálódott közutak és önkormányzati utak burkolatainak helyreállítására. A jogszabály nem határozza meg a munkák elvégzésének határidejét.
Ajánlatkérő – mint közútkezelő – az 1999. június 28-án kelt ajánlati felhívásával tárgyalásos eljárást kezdett a Kbt. 70. § d) és h) pontjaira hivatkozva.
A meghívólevélben az ajánlattételi határidőt július 15. 10.00 órában határozta meg, a munkák befejezési határidejét: aszfaltozási munkánál 1999. október 15., felületi zárásnál 1999. augusztus 31., recycling eljárásnál 1999. augusztus 31. Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságának igazolására előírta a Kbt. 46. § (1) és (2) bekezdése szerinti igazolások és nyilatkozatok csatolását.
Meghatározta továbbá a tárgyalások időrendjét, valamint az elbírálási szempontokat. Mellékelte az elvégzendő munkák létesítményjegyzékét a következő technológiára utaló csoportosításban:
– profiljavítás, burkolaterősítés – 29 különböző kódszámú feladat,
– hideg recycling – 3-féle kódszámú feladat,
– felületi bevonat – 16-féle kódszámon jelzett feladat.
Az ajánlati dokumentáció általános útmutatót, részletes szerződési feltételeket, kitöltendő formanyomtatványokat, a nyilatkozatmintákat, mennyiségkimutatást és műszaki terveket tartalmazott. A 13. oldalon a 3.3.1. pont alatt tételesen felsorolta a kötelező hatósági igazolásokat, megnevezve az illetékhivatal igazolását is.
Az 1999. július 15-i ajánlattételi határidőig 11 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot a kiírásban szereplő műszaki tartalom – kódszámokkal részekre bontott – kisebb, nagyobb tartományára. Ajánlatot tett a kérelmező, a Stravia Kft., a Magyar Aszfalt Kft., a kft. Nyíregyházi Területi Igazgatósága, az Egri Útépítő Rt., a Betonútépítő Nemzetközi Építő Rt., az rt. Tiszántúli Fő-építésvezetősége, a Mota Hungária Rt., a Debreceni Magas-, Mély- és Útépítő Rt. és a Finn-Út Kft.
Ajánlatkérő az előre meghatározott időpontokban külön-külön tárgyalt az ajánlattevőkkel. A tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvek az áralku eredményét rögzítik, valamint 3 ajánlattevőnél az ajánlat hiányosságait: kérelmezőt illetően az illetékhivatali igazolás hiánya, a Betonútépítő Rt.-re vonatkozóan a dokumentációban kért technológiai terv hiánya és a Stravia Kft.-t illetően a Munkaerő-piaci Alap igazolásának hiánya.
Ajánlatkérő július 27-én eredményt hirdetett. Minden meghirdetett kódszámú munkára nézve egyenként határozta meg a nyertest, míg a kérelmezőt és a Stravia Kft.-t kizárta az eljárásból ajánlatuk érvénytelenségére hivatkozva.
Kérelmező 1999. július 28-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésen az illetéktartozásra vonatkozó igazolás hiányára hivatkozva érvénytelenné nyilvánította ajánlatát, annak ellenére, hogy vele érdemi tárgyalásba bocsátkozott, és módja lett volna ajánlatkérőnek a Közbeszerzések Tanácsa 4/1996-os számú ajánlása alapján őt a hiány pótlására felhívni. Közölte, hogy ajánlatkérő egyébként is rendelkezett ezzel az igazolással, mert egy korábban meghirdetett nyílt eljárásban 1999. április 20-án benyújtott ajánlata tartalmazta azt. Kérte ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését azon munkákra nézve, melyekre ő ajánlatot tett, a szerződés megkötése esetére a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását, valamint a jogorvoslati eljárás költségeiben az ajánlatkérő marasztalását.
Ajánlatkérő az augusztus 4-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Védekezésül előadta, hogy az eljárás során betartotta a Kbt. szabályait. Az illetéktartozásra vonatkozó igazolás hiánya miatt a kérelmező ajánlata nem felelt meg az ajánlatkérési dokumentáció 3.3.1. pontjában foglaltaknak, az ajánlat érvénytelenítésére a Kbt. szabályai szerint egészen az eredményhirdetésig lehetősége volt. Hivatkozott arra, hogy a Közbeszerzések Tanácsa 4/1996-os ajánlása nem teszi kötelezővé a hiányok pótlásának lehetővé tételét. Észrevételében kitért a tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának jogszerűségére, előadta, hogy azt az ár- és belvízkárok elhárításának sürgőssége indokolta. Közölte, hogy az ideiglenes intézkedésre tekintettel a szerződést nem kötötte meg.
A jogorvoslati eljárásban augusztus 16-án tartott tárgyaláson részletezte a tárgyalásos eljárás alkalmazásának indokait. Előadta, hogy a szóban forgó kormányrendelet alapján a minisztérium csak a június 8-án kelt levélben közölte vele, hogy a tárgyi beszerzésre 1,13 milliárd Ft áll rendelkezésére. A felhívás kibocsátása előtt még ki kellett dolgoznia azon létesítmények jegyzékét, amelyek leginkább helyreállításra szorulnak, a munkák elvégzéséhez terveket kellett készíttetni. Nyílt eljárás indítása esetén az eredményhirdetésre csak szeptemberben került volna sor, és ezáltal az alkalmazott technológiák által indokolt október 15-i határidőre nem készülnének el a helyreállítási munkák.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok tartalma, a felek írásbeli észrevételei és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie. Az 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg a felhívásban, illetve dokumentációban foglalt követelményeknek.
A kérelmező ajánlata nem felel meg a részvételi felhívásban és az ajánlati dokumentáció 3.3.1. pontjában foglaltaknak, mert nem tartalmazza az illetékhivatal igazolását az illetéktartozásra nézve.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmezőnek az ajánlatkérő döntésével szembeni érveléseit.
– A törvényben és a felhívásban és dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeket mindig az adott közbeszerzési eljárásban kell teljesítenie ajánlattevőnek, az ajánlatkérő nem veheti figyelembe a birtokában lévő egyéb közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlat tartalmát. Ajánlatkérő a kizárási okok vizsgálata során lehetőséget adhat a hatósági igazolások pótlására, amint azt a Közbeszerzések Tanácsa 4/1996. sz. ajánlása is tartalmazza. Ugyanakkor nem köteles a pótlást lehetővé tenni, e kérdésben az esélyegyenlőség biztosítására tekintettel kell döntenie, vagyis minden egyes ajánlattevővel szemben azonos módon kell eljárnia. Jelen esetben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás egyetlen résztvevőjének sem tette lehetővé a hatósági igazolások pótlását, a tárgyalásokon kizárólag a szerződéses feltételek módosítását fogadta el.
– Ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. szabályait azáltal sem, hogy a kérelmező ajánlatát "csak" az eredményhirdetésen nyilvánította érvénytelennek, ugyanis a Kbt. 52. § (1) bekezdése így rendelkezik: "Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek." Miután az ajánlatok vizsgálata és értékelése az eredményhirdetéssel zárul le, az "azt követően" szövegrész alatt az eredményhirdetés időpontjáig terjedő időszakot kell érteni.
A Döntőbizottság hivatalból vizsgálta, hogy ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta-e a tárgyalásos eljárási formát.
A Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérő által előadott indokokat annak ellenére is, hogy a hivatkozott kormányrendelet nem kötött ki határidőt a munkák elvégzésére nézve. Ajánlatkérőnek – mint a közutak kezelőjének – kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettsége körébe tartozik, hogy a már amúgy is nagymértékben megrongálódott utakat ne tegye ki egy újabb téli időjárás viszontagságainak. Ehhez pedig a téli időjárás beállta előtt, október hónapban el kell végeztetni a helyreállítási munkákat.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. augusztus 25.
Dr. Csitkei Mária s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Magasi Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
