KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5817)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.182/1/1999.
Tárgy: a Prometheus Rt. jogorvoslati kérelme az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Prometheus Rt. (1108 Budapest, Gyömrői út 140., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola (3300 Eger, Eszterházy tér 1., továbbiakban: ajánlatkérő) "az Eger, Leányka úti épületegyüttes energiaellátó rendszerének ajánlattevő beruházásában és finanszírozásával megvalósuló korszerűsítése, működtetése, felügyelete, karbantartása és felújítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 32. § (2) bekezdését, a 40. § (1) bekezdését és a 63. § (1) bekezdését, ezért 5 500 000 Ft, azaz ötmillió-ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt. Az ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő, illetve általa a közbeszerzési eljárás lefolytatásával megbízott Kesco Mérnök Szolgáltató Kft. a Kbt. 70. § d) pontjára hivatkozva hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlatok elkészítéséhez ajánlati dokumentációt nem biztosít, ehelyett a 20. pontban a hőellátó rendszer megtekintésére biztosított lehetőséget.
A felhívás 10. pontjában előírta, hogy a kivitelezést az ajánlattevő által a banktól felvett hitelből kell megvalósítani, ajánlatkérő a hitelt a korszerűsítés következményeként keletkező energiadíj-megtakarításból törleszti, továbbá kikötötte, hogy ajánlattevők "a futamidő és a konstrukció megválasztásánál vegyék figyelembe, hogy a hitel díjösszege nem haladhatja meg a fejlesztéssel elérhető költségmegtakarítást". Ajánlattevőnek tehát a fűtési rendszer korszerűsítését illetően olyan megoldásra kellett ajánlatot tenni, melynek alapján legalább a megvalósításra felvett bankhitel kamattal növelt összegének megfelelő mértékű energiadíj-megtakarítás fog jelentkezni ajánlatkérőnél. Ajánlatkérő a felhívásban a teljesítési határidőt a kivitelezésre 1999. október 15-ében, az üzemeltetésre max. 10 évben határozta meg.
Az ajánlattételi határidőig, július 28-án 14.00 óráig három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, a kérelmező, a Gáztech Kft. és a Kalor-Center Kft., ez utóbbi két változatban. A kérelmező 32 327 100 Ft költségráfordítás mellett 84 hónapos törlesztési időtartammal, a Kalor-Center Kft. "A" változatú ajánlatában 63 068 900 Ft ráfordítás mellett 96 hónapos, "B" változatú ajánlatában 66 250 660 Ft ráfordítás mellett 96 hónapos törlesztési időtartammal vállalta a beszerzés tárgyát képező munkák elvégzését.
Ajánlatkérő július 29-én tartotta a tárgyalást, augusztus 4-én hozta meg a döntését, miszerint az eljárás nyertese a Kalor-Center Kft. "A" változatú ajánlata, döntéséről az ajánlattevőket levélben értesítette.
Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő augusztus 9-én megkötötte a vállalkozási szerződést, melyben az ellenszolgáltatást illetően – az ajánlati felhívásban meghatározott finanszírozási konstrukció ellenére – a vállalkozó teljesítése alapján kiállított rész- és végszámla átutalással történő kiegyenlítésében állapodtak meg.
Kérelmező augusztus 19-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő egyrészt érvénytelen, másrészt az ő ajánlatánál kedvezőtlenebb ajánlatot hirdetett ki nyertesnek. Az érvénytelenséget azzal indokolta, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatában a felhívásban meghatározott október 15-i teljesítési határidőtől eltérő, 6,5 hónapos teljesítési határidőt vállalt, valamint azzal, hogy a nyertes által megadott ráfordítási összeg nem finanszírozható a megtakarításból. A kérelméhez számítást közölt, mellyel igazolni kívánta, hogy az ő ajánlata kedvezőbb, mint a nyertesé.
Ajánlatkérő az augusztus 26-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a bírálóbizottság az ajánlatok és a tárgyalások eredménye alapján gazdasági számításokat végzett, és a bírálati szempontok szerint választotta ki a legelőnyösebb ajánlatot. Álláspontja szerint a kérelmező számításai tévesek, így a kérelem megalapozatlan.
A Kalor-Center Kft. az augusztus 26-i észrevételében közölte, hogy álláspontja szerint a kérelem megalapozatlan, mert a tárgyaláson ő a kivitelezésre vállalta az október 15-i határidőt, valamint ajánlata kedvezőbb a kérelmező ajánlatánál, mert az általa ajánlott műszaki megoldás további fejlesztésre ad lehetőséget.
A jogorvoslati eljárásban szeptember 14-én tartott tárgyaláson ajánlatkérő azzal indokolta a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazását, hogy a megvalósítás pénzügyi fedezeteként a nyertes által igényelhető PHARE-hitelre szeptember 30-ig lehet benyújtani a pályázatot, és nyílt eljárás lefolytatása esetén ez időpontig nem tudott volna nyertest hirdetni. A közelgő fűtési szezonra tekintettel szükségesnek tartotta a fűtési rendszer állapotára vonatkozóan nyáron elkészített szakvéleményben megállapított hibák kijavítását, nem akarta kockáztatni azt, hogy télen a rendszer meghibásodása miatt akadályoztatva legyen az épületek fűtése. Úgy gondolta, hogy október 15-ig el lehet végezni a hibák kijavítását, a korszerűsített rendszert pedig 2000. február 28-ig helyezi üzembe.
Közölte, hogy a nyílt eljárás megindítására korábban azért nem volt lehetősége, mert a beszerzést eredetileg a beszerzési célra az Oktatási Minisztérium felé tavasszal benyújtott pályázata alapján kapott támogatásból akarta megoldani, azonban a pályázat nem járt eredménnyel. A nyertes ajánlattevővel megkötött szerződésben ennek ellenére mégis el tudott térni az ajánlati felhívás szerinti finanszírozási konstrukciótól, mert a minisztérium kb. 2 hete dologi kiadásokra 80 millió Ft nagyságrendű összeget biztosított részére.
A tárgyaláson előadta továbbá, hogy azért nem készített műszaki leírást, mert a felhívás szerinti finanszírozási konstrukció miatt fontos volt számára az, hogy a minél hatékonyabb fűtéskorszerűsítési módszer műszaki megoldása kidolgozásában az ajánlattevők szabadságot élvezzenek.
A Döntőbizottság a felek írásbeli észrevételei, az írásos és a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Ue. törvényhely második mondata kimondja, hogy "meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi."
Jelen közbeszerzést illetően kétségkívül rögzíthető, hogy az eljárás megindításakor ajánlatkérőnek nem állt rendelkezésére a beszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet, a megvalósítást a nyertes ajánlattevő által felvett hitelből akarta "finanszírozni".
Ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás alkalmazásának indokaként a 70. § d) pontját – az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősséget, a nyílt vagy meghívásos eljárásra előírt határidők tarthatatlanságát – jelölte meg, ezen indok valós vagy valótlan voltának azonban csak akkor van jelentősége, ha az eljárás megindításának alapvető feltételei fennállnak.
Az anyagi fedezet hiánya a tárgyalásos eljárási forma alkalmazását is kizárja.
E jogértelmezés során a Döntőbizottság abból indult ki, hogy a Kbt. 26. §-a alapján a tárgyalásos eljárásra a törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni. A törvény – a 71. § (1) bekezdésben – csak a 70. § a) és e) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetére fogalmaz úgy, hogy az eljárás részvételi felhívással indul, ebből következik, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás ajánlati felhívással indul. Az ajánlati felhívást viszont ajánlatkérő a 32. § (2) bekezdése alapján csak akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel. A közzététel módja közömbös, a felhívás közzétettnek tekinthető, ha annak teljes terjedelme az ajánlattevőkkel közölve lett.
Ugyancsak az előbbiekben kifejtett indokok – a nyílt eljárási szabályok alkalmazási kötelezettsége – folytán be kellett volna tartania ajánlatkérőnek a Kbt. 40. § (1) bekezdésében előírtakat, azaz a beszerzés tárgyára vonatkozóan műszaki leírást kellett volna ajánlattevők rendelkezésére bocsátania.
Ezáltal elkerülhető lett volna az is, hogy az ajánlatkérőnek a felhívás szerint szolgáltatás megrendelésére irányuló szándéka ellenére valamennyi ajánlattevő építési beruházásra tett ajánlatot. Az ajánlatkérő elvárását tartalmazó műszaki leírás hiányában az ajánlatok nem voltak egymással objektív módon összehasonlíthatók, így ajánlatkérő – mint ahogy az az értékelési anyagból és ajánlatkérő által a tárgyaláson előadottakból is kiderül – a nyertes ajánlatban nem szereplő adatokat kalkulációval határozta meg.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő azáltal, hogy az eljárást pénzügyi fedezet hiányában, valamint a műszaki leírásnak az ajánlattevők rendelkezésére bocsátása nélkül indította meg, megsértette a Kbt. 32. § (2) bekezdését és a 40. § (1) bekezdését.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót legkésőbb annak kihirdetésétől számított 15 napon belül, az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerint hirdetményben közzé kell tennie, e kötelezettségre nézve a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás körében külön is rendelkezik a törvény 71. § (6) bekezdése.
A Döntőbizottság e tárgykörben hivatalból bizonyítást folytatott le megkeresve a K. É. szerkesztőségét és megállapította, hogy ajánlatkérő a mai napig nem intézkedett a tájékoztató közzététele iránt, ezen intézkedés elmulasztásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 63. § (1) bekezdését.
A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte annak megállapítását, hogy a nyertes ajánlata érvénytelen volt. A Döntőbizottság kérelmezőnek ezen kifogását nem fogadta el, mert tárgyalásos eljárásban a Kbt. 26. § (5) bekezdése alapján a felek nincsenek kötve az ajánlathoz, a tárgyalások folyamán az ajánlattevő az eljárásban való nyertesség érdekében úgy az ajánlatban megadott árat, mint a teljesítési határidőt módosíthatja.
A kérelmező kérte annak megállapítását is, hogy ajánlata jobb volt a nyertes ajánlatnál. A Döntőbizottság a kérelem e vonatkozásban való megalapozottságát nem vizsgálta, mert ajánlatkérő nem bocsátott az ajánlattevők részére a beszerzés tárgyával szemben támasztott objektív követelményeit meghatározó műszaki leírást, ezért az ajánlatokat nem lehet összehasonlítani.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § d), f) és g) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 1999. szeptember 22.
Dr. Csitkei Mária s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
