KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6143)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.211/5/1999
Tárgy: a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett eljárás az MH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság közbeszerzési eljárása ellen
Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnökének kezdeményezésére az MH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság (4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 15., továbbiakban: ajánlatkérő) "gépjármű-vezetői szakelőképzés" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a 70. § (1) bekezdés b) és c) pontját. A Döntőbizottság ezért 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére kötelezi az ajánlatkérőt. Az ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 90 fő "C", "BC" kategóriájú gépjármű-vezetői szakelőképzésének ellátása tárgyában közzététel nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására 1999. szeptember 3-án ajánlati felhívást küldött a beszerzés tárgyát képező szolgáltatást az év elején lefolytatott nyílt közbeszerzési eljárás nyertese, a Partner-T Kft. részére. Az ajánlati felhívásban a tárgyalásos eljárás indokaként a Kbt. 70. § a) és b) pontjára hivatkozott. A felhívás szerint a tárgyalásra szeptember 6-án 10.00 órakor került sor, az eredményhirdetésre ugyanaznap 11.00 órakor, ajánlatkérő és ajánlattevő a közbeszerzési szerződést – szerződésmódosítás formájában – ugyancsak szeptember 6-án megkötötte.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívást a 71/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében szeptember 3-án megküldte a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének, aki szeptember 16-án eljárást kezdeményezett a Döntőbizottságnál, indítványozva az ajánlatkérő jogsértésének megállapítását, mivel álláspontja szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának egyik törvényi feltétele sem áll fenn.
Ajánlatkérő a szeptember 20-án kelt észrevételében a közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának jogcímét a 70. § (1) bekezdés c) pontjára módosította. Előadta, hogy a gépjárművezető-képzést a honvédelem érdekében végzi, a kiképzett sorköteleseknek 1999 november hónapban, de legkésőbb 2000 február hónapban be kell vonulniuk sorkatonai szolgálatra. A közbeszerzési eljárást augusztus közepén kellett indítania, így a minimálisan 4-5 hónapos képzési és 1999. december 15-i teljesítési határidő figyelembevétele mellett a nyílt eljárás lefolytatására előírt határidők nem lettek volna betarthatók. Álláspontja szerint ezen indokok megalapozták a közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazását, azt pedig, hogy az eljárásban csak a Partner-T Kft.-t hívta fel ajánlattételre, az a tény indokolta, hogy a korábbi nyílt közbeszerzési eljárásban csak ez az egy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, illetve a képzéshez szükséges feltételekkel más nem rendelkezik.
A Döntőbizottság a kezdeményező iratban foglaltak, az ajánlatkérő írásos észrevétele és a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása elleni indítvány megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet, e törvényhely második mondata úgy rendelkezik, hogy meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárásra vonatkozóan ezen megengedő szabályokat a 70. §-a tartalmazza, az ezen belüli alkalmazási módokat pedig a 71. §, a 71/A § és 71/B §.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának jogcímeként a 70. § (1) bekezdés a) és b) pontját jelölte meg. Az a) pont szöveges indoka az volt, hogy "a szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének 50%-át", a b) ponté pedig az, hogy a jelen beszerzés tárgyát "nem lehet szétválasztani a korábban kötött szerződéstől." Ezzel szemben a törvény az ajánlatkérő által hivatkozott 70. § (1) bekezdés a) pontjában a tárgyalásos eljárási forma alkalmazását a nyílt vagy meghívásos eljárás eredménytelensége esetére, a b) pont pedig arra az esetre engedi alkalmazni, ha "a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni".
A Döntőbizottság megállapítja, hogy miután az adott közbeszerzésre nézve egyik törvényi tényállás elemei sem állnak fenn, ajánlatkérő jogszerűtlenül hivatkozott az általa alkalmazott tárgyalásos eljárási forma indokaként a 70. § (1) bekezdés a) és b) pontjára, ezáltal ajánlatkérő megsértette ezen rendelkezéseket.
Ajánlatkérő a szeptember 20-án kelt észrevételében további jogcímként a 70. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg, és a szöveges indokai is e törvényhelyben megfogalmazott tényállásról szólnak. A Döntőbizottság ezért megvizsgálta az adott közbeszerzési eljárást abból a szempontból, hogy fennálltak-e a c) pont alkalmazásának feltételei.
A 70. § (1) bekezdés c) pontja így rendelkezik a tárgyalásos eljárási forma megengedését illetően: "az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók, a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából." A törvényszakasz tehát három együttes feltétel fennállását kívánja meg a rendkívüli sürgősség tényéhez kapcsolódóan: 1. annak az ajánlatkérő által előre nem láthatónak kell lennie, 2. amiatt a törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók, 3. az azt indokoló körülményeket nem az ajánlatkérő mulasztása idézte elő.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a fent vázolt hármas együttes feltétel közül egyedül a harmadik feltétel állt fenn ajánlatkérőnél.
ad 1. Az ajánlatkérő észrevételében foglaltakból és felettes szervének augusztus 4-én kelt leveléből kitűnik, hogy ajánlatkérő már augusztus hónapot megelőzően tudta, hogy a térségben lévő munkanélküliség miatt további képzési igény merül fel nála, arra igényelt is képzési költséget.
ad 2. Az ajánlatkérő által becsatolt iratanyagból megállapítható, hogy a beszerzés forrását biztosító felettes szervétől, a Honvéd Vezérkar Hadkiegészítő Csoportfőnökségtől augusztus 10-én érkezett ajánlatkérőhöz az a leirat, melynek alapján 8 800 000 Ft-nak a beszerzési célra való rendelkezésére bocsátása által megnyílt számára a lehetőség a közbeszerzési eljárás megindítására.
A törvényben előírt határidő tarthatóságának vizsgálatánál a Döntőbizottság az eljárás jogalanyaitól elvárt jogkövető magatartás szem előtt tartásából indult ki, azaz abból, hogy ajánlatkérőnek maximálisan törekednie kellett arra, hogy a közbeszerzési eljárást nyílt eljárás formájában folytassa le.
A Kbt. 47. §-a szerint nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő 40 napnál nem lehet rövidebb. Ezzel, valamint a felhívás közzétételéhez szükséges kb. 10-15 nappal számolva az augusztus 10-én kézhez vett fedezetbiztosító levél alapján ajánlatkérő már október elején megköthette volna a közbeszerzési szerződést, és így a képzéshez ajánlatkérő saját állítása szerint szükséges 4 hónap elteltével a 2000 februári bevonulásra biztosítani tudta volna a honvédség részére a gépjárművezetésre képzett állományt. A közbeszerzési eljárás irataiból megállapíthatóan ugyanis a novemberi bevonulási időszakra ajánlatkérő maga sem kívánta biztosítani azt, miután az ajánlati felhívásban december 15-i teljesítési határidőt jelölt meg.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon érvelését, hogy a képzési határidő 1999. december 15-e volt, mert ajánlatkérő nem bizonyította, hogy a fedezet biztosításának e határidő tartása lett volna a feltétele, vagy az bármilyen más okból kötelező lett volna számára.
A Döntőbizottság észlelte, hogy ajánlatkérő a Kbt. 62. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére nem határozta meg az ajánlati felhívásban a szerződéskötés időpontját, ami ezen törvényszakasz szerint nem lehet korábbi az eredményhirdetést követő 8. napnál. A Döntőbizottság ezen jogsértés megállapítását és a bírság mértékénél való figyelembevételét azonban mellőzte, tekintettel az eljárás egészének jogsértő voltára.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 1999. október 7.
Dr. Csitkei Mária s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
