KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6148)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.197/13/1999.
Tárgy: KIPCALOR Kft. jogorvoslati kérelme Gödöllő Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Debreceni Ildikó ügyvéd által képviselt KIPCALOR Energetikai Kft. (1106 Budapest, Jászberényi út 24., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Gödöllő Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (2100 Gödöllő, Szabadság tér 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) távhőrendszer fejlesztése, felügyelete és karbantartása, valamint gázmotorral történő energiaszolgáltatás tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – mint megalapozatlant elutasítja.
A felek a költségeket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő részvételi felhívást tett közzé a K. É. 1999. június 9-i számában tárgyalásos gyorsított eljárásra. Az eljárásfajta alkalmazását a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § e) pontjára alapította. A beszerzés tárgyaként a saját tulajdonában lévő távfűtési rendszer fejlesztését jelölte meg ajánlattevő beruházásában és finanszírozásában (tervezéstől az üzembe helyezésig); a rendszer felügyeletét, karbantartását, valamint a gázmotorral történő energiaszolgáltatást. Ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötötte. A részvételi felhívás 7. pontjában az alábbiak szerint írta elő az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételét: "Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt 2 000 000 Ft (azaz: kettőmillió forint) összegű ajánlati biztosíték adásához köti, amelynek formája bankgarancia-levél. Ajánlatkérő csak olyan garanciát fogad el, amelyet első osztályú magyar bank állít ki, kedvezményezettként az ajánlatkérőt megjelölve, feltétele nélküli és visszavonhatatlan".
Ajánlatkérő 5 céget már a felhívásában megjelölt, akiket ajánlattevőként fel kívánt hívni ajánlattételre, rajtuk kívül egyébként további 6 cég jelentkezett.
A kiválasztott ajánlattevőknek 1999. június 29-én megküldött ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmazta a részletes ajánlati és szerződési feltételeket, a műszaki követelményeket és terveket. A felhívás 4. és 7. oldalán az ajánlati biztosítékra vonatkozó feltétel a részvételi felhívás szerinti formában újra szerepel, azzal a kiegészítéssel, hogy az ajánlati garanciának legalább 10 nappal hosszabb érvényességi idővel kell rendelkeznie az ajánlati kötöttség időtartamánál. Ez utóbbi az ajánlattételi határidőkor kezdődik, és az elbírálás (eredményhirdetés) időpontjától számított 30 napig tart. Az eredményhirdetés időpontja a felhívás szerint 1999. szeptember 17.
Ajánlatkérő két alkalommal (július 16-án és július 26-án) konzultációt tartott, továbbá augusztus 24-i levelével írásos válaszokat adott a hozzá érkezett kérdésekre. Kizárólag műszaki kérdések tisztázására került sor. Az ajánlattételi határidőig (augusztus 30.) a következő három ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát: kérelmező, MASZER Rt. és a Prometheus Rt.
Az ajánlatok 1999. augusztus 30-i bontásakor ajánlatkérő megvizsgálta, hogy az ajánlati biztosítékot az előírt formában és érvényességi határidővel bocsátották-e a rendelkezésére.
Kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította az alábbi részletes indokolással:
"Az ajánlattevő az ajánlati felhívás I. fejezet 4. old. 6. pontjában rögzítettektől eltérően biztosította az ajánlati biztosítékot, mert
– az ajánlati biztosítékot 2 000 000 Ft összegben bankgarancia-levél helyett banki átutalás útján biztosította az ajánlatkérő nevében eljáró KESCO Kft. bankszámlaszámára. Ajánlattevő az átutalást banki bizonylat másolatával igazolta, amelyet ajánlatához csatolt.
A bizonylaton eredeti aláírás nem volt. Annak beérkezéséről KESCO Kft. képviselője információt adni nem tudott; továbbá
– az átutalás módjából adódóan annak nem kedvezményezettje az ajánlatkérő, ebből adódóan az ajánlati kötelmet biztosító összeg felett (felszabadítás stb.) nem rendelkezhet, annak elkülönített számlán való kezelése sem megoldott;
tehát bankgarancia biztosításának módja a felhívás hivatkozott pontjában és a II. fejezet 7. old. 5. pontjában rögzítetteknek nem felel meg, ezért a II. fejezet 12. oldal 15. pontja szerinti érvénytelenségi ok merült fel."
Az eljárás többi ajánlattevőjénél érvénytelenségi ok nem merült fel. A bontáskor felvett jegyzőkönyv szerint kérelmező rövid határidővel vállalta bankgarancia formájában is a biztosíték rendelkezésre bocsátását, ajánlatkérő azonban e megoldástól elzárkózott, a kérelmező ajánlatát (valamennyi példányát) az ajánlattevőnek visszaadta.
Fenti előzmények után nyújtott be a Döntőbizottsághoz kérelmező jogorvoslati kérelmet. Kérte, hogy a Döntőbizottság alkalmazzon ideiglenes intézkedést, illetve semmisítse meg az ajánlatkérőnek az ajánlata érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó döntését.
Álláspontja szerint részéről az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának igazolása határidőben megtörtént. Tény, hogy a kiírás szerinti bankgarancia helyett az összeget átutalással biztosította az ajánlatkérő számára, azonban a biztosítéknyújtás ezen formája "erősebb" a bankgaranciánál. A tárgyalásos eljárásban ajánlatkérő nincs kötve a szerződési feltételekhez, ezért az ajánlati biztosítékra vonatkozó feltételhez sem kötött. Mindezek alapján az ajánlati biztosíték nyújtásának módja az ajánlat érvénytelenségéhez nem vezethet. Ajánlatkérő eljárása sérti az esélyegyenlőséget is.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Álláspontja szerint kérelmező nem az előírt módon teljesítette az ajánlati biztosítékot, ezért az ajánlat érvénytelen. A közbeszerzési eljárásban az érvényes ajánlatokat elbírálta, az eredményhirdetésre a felhívásban meghatározott időben, 1999. szeptember 17-én kerül sor.
Az egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 41. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt módon és mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.
Ajánlatkérő a részvételi felhívásának 7. pontjában, valamint az ajánlati felhívása 4. és 7. oldalán egyértelműen rendelkezett arról, hogy az ajánlattevő köteles az ajánlati biztosítékot bankgarancia-levél formájában rendelkezésre bocsátani. Már a felhívásában is egyértelműen rögzítette, hogy csak olyan bankgaranciát fogad el, amelyben kedvezményezettként maga az ajánlatkérő szerepel.
Kérelmező az ajánlatok benyújtásakor az előírt formában, azaz az ajánlatkérő mint kedvezményezett számára kiállított bankgaranciát nem csatolt ajánlatához. Bemutatta ellenben a BNP-Dresdner Bank Rt. 1999. augusztus 30-i banki átutalásról szóló igazolását tartalmazó – kérelmezőnek címzett – telefaxát. Az átutalás eszerint 2 M Ft értékben a közbeszerzési eljárást lebonyolító KESCO Kft. bankszámlájára történt. Miután az átutalás igazolását faxon vette kézhez a kérelmező – és ezt a faxpéldányt csatolta ajánlatához –, azon eredeti aláírások nincsenek.
A vitatott közbeszerzési eljárás lebonyolítója, a KESCO Kft. nem minősül ajánlatkérőnek. Így a kérelmező által a lebonyolító szervezetnek teljesített átutalás nem válthatja ki azt a joghatást, mint a Kbt. 41. §-a szerinti biztosíték. A biztosíték célja garanciát nyújtani arra, hogy az ajánlattevő az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát ne vonhassa vissza kellő alap nélkül. A kérelmező által harmadik személynek átutalt ajánlati biztosíték semmiképpen nem értelmezhető úgy, mint ahhoz történő hozzájárulás, hogy az ajánlattevő visszalépése esetére a megfizetett biztosíték felett az ajánlatkérő rendelkezzen.
Az ajánlattevőnek kell ajánlata érvényességének egyik feltételeként igazolnia, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta a felhívásban megjelölt módon. A Kbt. 41. § (1) bekezdése ugyanis kifejezetten rendelkezik arról, hogy az ajánlati felhívásban megjelölt módon kell a biztosítékot teljesíteni.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének c) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre.
A fentiek alapján megállapítható, hogy kérelmező ajánlata az 52. § (2) bekezdésének c) pontja alapján érvénytelen. A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint pedig az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság megvizsgálta a MASZER Rt. és a Prometheus Rt. esetében is az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának módját és megállapította, hogy azok megfeleltek a felhívásban előírtaknak.
Kérelmező tévesen hivatkozik arra, hogy a tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bontását követően is törvényes lehetősége van az ajánlat érvényessé tételére az ajánlati biztosíték tekintetében.
A Kbt. 26. § (5) bekezdés szerint tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről. A (6) bekezdés pedig kimondja, hogy a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként – ha e törvény másként nem rendelkezik – a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása a Kbt. 41. § (1) bekezdése alapján az eljárásban való részvétel feltétele, semmi esetre sem tekinthető a szerződés tartalmára vonatkozó ajánlatnak, tehát nem képezheti szabad tárgyalás tárgyát. Ezért a nyílt eljárás szabálya az eljárásban való részvétel feltételét illetően érvényes a tárgyalásos eljárásban is, e szempontból az ajánlat érvényességét ugyanúgy kell ajánlatkérőnek vizsgálnia, mint azt a nyílt eljárásban a törvény előírja.
Fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint elutasította. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak feltételei a rendelkezésre álló iratok alapján nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. szeptember 20.
Ruthner Oszkár s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
