KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6251)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D. 212./10/1999
Tárgy: TTF '97 Kft. jogorvoslati kérelme a Pénzügyminisztérium közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a TTF '97 Kft. (1142 Budapest, Sárrét park 2., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a Pénzügyminisztérium Üzemeltetési Igazgatóság (1051 Budapest, József nádor tér 2–4., képviseli dr. Luib Nándor ügyvéd, 1075 Budapest, Király u. l/E, továbbiakban: ajánlatkérő) "központi irodaépületek takarítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény ( a továbbiakban: Kbt.) 56. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1999. július 7-én megjelent 27. számában nyílt eljárás megindítására tett közzé ajánlati felhívást központi irodaépületének takarítására 2000. január 1-jétől 2002. december 31-ig terjedő időszakra.
Ajánlatkérő sem részajánlat, sem többváltozatú ajánlat tételére lehetőséget nem biztosított.
Az ajánlati felhívás 6. c) pontja alapján az ajánlattétel nyelve magyar volt.
Az ajánlati felhívás 11. pontja az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat, tényeket tartalmazta az alábbiak szerint:
– Kbt. 46. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat és hatósági igazolás,
– ajánlattevő fizetőképességének megállapítására alkalmas, az ajánlattevő 1998. évi gazdálkodási eredményét és fizetési készségét bemutató nyilatkozat,
– az ajánlatkérő műszaki alkalmasságának igazolása a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b), d) pontok szerint.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, az elbírálási szempontok alábbi csökkenő fontossági sorrendje alapján:
– ajánlati ár,
– teljesítési garancia mértéke,
– árkövetés mértéke,
– fizetési feltételek,
– alvállalkozói teljesítés hányada,
– felhasználásra kerülő anyagok környezetbarátsága.
Az egyéb információk között a 15.4. pontban ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőnek a 2000. évi szerződéses érték legalább 5%-ával megegyező teljesítési garancia nyújtását írta elő bankgarancia formájában.
A 15.9. pontban ajánlatkérő kifejezetten deklarálta, hogy az eljárás során hiánypótlás lehetőségét nem biztosítja.
Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott ajánlattevők rendelkezésére. E dokumentációban igen részletesen és egyértelműen meghatározta, milyen formai és tartalmi elemek betartásával kívánja ajánlattevőkkel ajánlataikat elkészíttetni. A II. Műszaki leírás fejezetben részletesen közölte az épületre vonatkozó és a takarítás szempontjából fontos összes mennyiségi elemet. A III. fejezetben ajánlatkérő ismertette a részéről elvárt takarítás fajtáit, beleértve az alkalmazandó technológiákat.
Ajánlatkérő a dokumentáció V. fejezetében közölte a bírálati szempontok tartalmát, és megadta a bírálati szempontok súlyszámait is, valamint megjelölte, hogy az egyes elbírálási szempontoknál mit tekint kedvezőbbnek.
Elbírálási Súlyszáma: Ajánlatkérő szempont: számára kedvezőbb, ha:
1. Ajánlati ár 40 minél alacsonyabb
2. Teljesítés, 18 minél magasabb garancia mértéke
3. Árkövetés mértéke 15 minél alacsonyabb
4. Fizetési feltételek 12 minél hosszabb a fizetési határidő
5. Alvállalkozói 9 minél alacsonyabb telj. hányad
6. Felhasználásra kerülő anyagok környezetbarátsága 6 minél több anyag rendelkezik környezetbarát védjegy használatával.
Ajánlatkérő meghatározta azt is, hogy az ajánlatokat minden egyes bírálati szempont vonatkozásában 1-től 5 pontig terjedően pontozza, úgy, hogy az adott bírálati szempontnál az ajánlatkérő számára legkedvezőbb érték a maximális 5, a legkedvezőtlenebb pedig a minimális 1 pontot kapja.
E fejezetben nyilatkozza ajánlatkérő, hogy a bírálat során az ajánlatokban rögzített 2000. évre megajánlott ajánlati árak kerülnek összehasonlításra, az árkövetés mértékét egy-egy százalékszám megadásával kérte. Ugyancsak e fejezet 5. pontjában közölte, hogy a felhasznált anyagok környezetvédelmi kedvező hatását az ajánlatkérő csak abban az esetben tudja figyelembe venni, ha az ajánlattevő csatolta a környezetbarát védjegyre vonatkozó tanúsítvány másolatát.
A dokumentáció VI. és VII. fejezetében útmutató formájában közli ajánlattevőkkel az ajánlat elkészítéséhez, illetve a mellékletek kitöltéséhez szükséges előírásait. A dokumentáció tartalmazza a szerződéstervezetet, valamint az összes kötelezően benyújtott mellékletek formanyomtatványait.
Ajánlatkérő 1999. július 28-án helyszíni konzultációt tartott, amelyen az elhangzott kérdésekről és a reá adott válaszokról felvett jegyzőkönyvet minden megjelentnek megküldte.
1999. augusztus 17-i ajánlattételi határidőre a következő ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot: B+N Referencia Kft., Gastszolg Kft., Gyulaépszolg Kft., Jánosik és Társa Kft., P. Dussmann Kft., Profi Komfort Kft., Sabina 2000 Bt., TAMAX Kft., UM-FORTIUS Hungary Kft. és kérelmező.
Ugyancsak e napon ajánlatkérő az ajánlatokat átvizsgálva megállapította, hogy a P. Dussmann Kft. (cégszerű aláírás hiánya miatt), a Profi Komfort Kft., a Sabina 2000 Bt. és a TAMAX Kft. (köztartozással kapcsolatos igazolás miatt) érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Ajánlatkérő a bírálati eljárását több szakaszban és alkalommal végezte el. Ennek során először a lebonyolító, az Apex MM Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedő Kft. által készített számítógépes támogatottságú értékelést vette figyelembe, majd a továbbiakban az egyes bizottsági tagok, valamint ajánlatkérő ügyvédjének véleménye és összevetése alapján tette meg döntéshozó felé javaslatát. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérő 1999. szeptember 20-i eredményhirdetésen a Gastszolg Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot benyújtóként a B+N Referencia Kft.-t jelölte meg.
A kérelmező 1999. szeptember 17-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során hozott vagy azt lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő felhívását a Kbt. szabályai szerinti eljárásra, ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését és a szerződés megkötésének megtiltását, végezetül az eljárási költségekben történő marasztalását.
Indokolásul előadta, hogy információval rendelkezik arra vonatkozóan, hogy ajánlatkérő a kiírásban szereplő értékelési szempontoktól teljesen eltérő, szubjektív szempontok szerint értékelte az ajánlatokat, noha a tudomására jutott információk szerint az ő ajánlata volt az összességében legjobbnak minősített ajánlat. Kérelmező szerint ezzel a magatartásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. alapelveit, a Kbt. 56. § (l) és 59. § (1) bekezdéseit.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta, hogy kihirdetett döntését a hatályos jogszabályoknak megfelelően hozta meg. Téves kérelmező azon állítása, hogy pályázatát a bizottság az első helyre sorolta. A bizottsági munka során különböző álláspontok és vélemények alapján az ajánlati felhívásban közzétett bírálati szempontok keretei között hozta meg egyhangú, egyöntetű, végső döntési javaslatát. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy véleményének kialakítását nem kötötte és nem köthette az eljárást lebonyolító Apex MM Kft. által elkészített tájékoztató táblázathoz. Ajánlatkérő közölte továbbá, hogy a kérelmező ajánlatában nem vette figyelembe a becsatolt környezetbarát anyagok tanúsítványait, azok idegen nyelvűsége miatt. Megítélése szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta ki. Kérte a kérelem megalapozatlanság címén történő elutasítását.
A B+N Referencia Kft. álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás szabályszerűen került lebonyolításra.
A Sabina 2000 Kft. érdemi észrevételében sérelmezte saját ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, álláspontja szerint az ajánlatkérő által kért igazolásokat teljeskörűen csatolta.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő az általa megadott elbírálási szempontok alapján hozta-e meg az eljárást lezáró döntését, azaz a megadott elbírálási szempontok alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette-e ki nyertesnek.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában, illetve a dokumentációban a legelőnyösebb ajánlat kiválasztására szolgáló szempontokat, részszempontokat, azok súlyszámait és ennek alapján történő számítási módszerét megadta. Ehhez ajánlatkérő az eljárása során kötve van, ugyanis a Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban megadott értékelési szempontok alapján bírálja el.
A rendelkezésre álló iratok, illetve ajánlatok alapján a Döntőbizottság is megvizsgálta az ajánlatokat. A Döntőbizottságnak nincs lehetősége arra, hogy az ajánlatkérő helyett, az ő megítélése alapján, a számára összességében legelőnyösebb ajánlatot kiválassza. Arra azonban van módja, hogy az ajánlati felhívás, illetve a dokumentációban meghatározott bírálati szempontok és az egyéb bírálati tevékenységet elősegítő előírások alkalmazásával összehasonlítsa az ajánlatokat. Ennek megfelelően a Döntőbizottság is minden egyes bírálati szempont vonatkozásában az 1–5-ig terjedő pontozást alkalmazta, olyan módon, hogy a hat érvényes ajánlat figyelembevételével sorba állította az adott szempont vonatkozásában az ajánlatokat. Ennek megfelelően a Döntőbizottság megítélése szerint az adott szemponton belül a legjobb ajánlat 5 pontot, a következő 4,2 pontot, a harmadik helyezett 3,4 pontot, a negyedik helyezett 2,6 pontot, az ötödik helyezett 1,8 pontot, és végül a legkevésbé jó ajánlat 1 pontot kapott. Az így szerezhető pontértékeket a megfelelő súlyszámmal felszorozva, és összesítve megállapíthatóvá vált az összességében legelőnyösebb ajánlat.
A Döntőbizottság a kérelmező, az ajánlatkérő által nyertesnek és a második helyezettnek minősített ajánlatok összehasonlításának eredményét ismerteti.
A fentiek figyelembevételével az első bírálati szempont vonatkozásában a nyertes legkedvezőbb árajánlata alapján kapott 5 pontot. A második a B+N Kft. lett 4,2 ponttal, a harmadik pedig a kérelmező 3,4 ponttal.(Kérelmező árajánlata 37 198 379 Ft, a nyertesé 33 036 560 Ft, a második helyezett B+N Kft.-é 33 719 442 Ft.) A második bírálati szempont a teljesítési garancia mértéke volt: itt kérelmező ajánlotta a legmagasabb mértéket, 10%-ot, ezzel 5 pontot kapott, miután a Jánosik és Társa Kft. szintén 10%-os mértéket ajánlott, a B+N Kft. 8%-a már csak 3,4 pontot, a nyertes 6%-a pedig 2,6 pontot ért. A harmadik bírálati szempont, az árkövetés mértéke szempont vonatkozásában kérelmezőé bizonyult a legkedvezőbbnek, tekintettel arra, hogy ő a KSH inflációs rátájának 50%-át ajánlotta. Az őt követő legkedvezőbb értéket, 75-75%-ot a Gyulaépszolg Kft., illetve az Unifortius Kft. ajánlotta, így nyertes – 98,5%-os ajánlata – a negyedik helyre szorult 2,6 ponttal A második helyezett B+N Kft. a KSH-val megegyező értéket ajánlott, így ötödikként 1,8 pontot kapott.
Ajánlatkérő azon állítását, mely szerint ebből a szempontból a nyertes ajánlata azért volt kedvezőbb számára, mert a teljes szerződéses időszak figyelembevételével a kérelmezőnél kedvezőbb értéket adott, a Döntőbizottság nem fogadta el, mivel ajánlatkérő ennél az elbírálási szempontnál maga határozta meg, hogy számára az a kedvezőbb, ha minél alacsonyabb a megadott százalékszám.
A negyedik elbírálási szempont, a fizetési feltételek vonatkozásában kérelmező 45 napos fizetési határideje bizonyult a legkedvezőbbnek, ezért 5 pontot kapott, a nyertes ugyanakkor a Jánosik és Társa Kft.-vel együtt a legkedvezőtlenebbet, 15 napot ajánlotta, így 1,8 pontot kapott. A második helyen végzett B+N Kft. 30 napos ajánlata 3,4 pontot ért. Ajánlatkérő ennél az elbírálási szempontnál is előírása szerint azt tekintette kedvezőbbnek, ha minél hosszabb a vállalt fizetési határidő, így utóbb nem hivatkozhat arra, hogy a kérelmező és a nyertes ajánlata ebből az elbírálási szempontból számára egyenlőnek minősül. Az ötödik bírálati szempont vonatkozásában sem a kérelmező, sem a nyertes (a második helyezett sem) nem tervezett alvállalkozót igénybe venni. Ezért mindegyikük a maximális 5 pontot kapta. Az utolsó bírálati szempont vonatkozásában a Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő álláspontját, és ennek megfelelően kérelmező ajánlatában fellelt svéd nyelvű környezetbarát tanúsítványokat figyelmen kívül hagyta, így mind a kérelmező, mind a nyertes (a második helyezett is) a minimális 1 pontot kapta.
A kapott pontszámok szempontonként történt súlyozása után összességében a legelőnyösebb ajánlatot a kérelmező tette 4,12 összpontszámmal, a második helyezett a nyertes Gastszolg Kft. lett 3,59 ponttal, a B+N Kft. 3,48 összpontot kapott.
A Döntőbizottság rámutat arra., hogy ha ajánlatkérő ajánlati felhívásában, dokumentációjában részletesen ismerteti a bírálati szempontok alapján adható pontszámok minimális és maximális értékét, valamint az egyes szempontok súlyszámának mértékét, továbbá meghatározza, hogy egyes bírálati szempontok értékelése vonatkozásában melyiket és miért tekinti számára előnyösnek, akkor semmiképpen sem térhet el bírálati tevékenysége során a saját maga számára felállított normáktól. Itt szükséges megjegyezni, hogy ajánlatkérő az "érték" és a "mérték" vonatkozásában sem változtathatja meg e fogalmak tartalmát.
Ajánlatkérő nem tudott magyarázatot adni arra, hogy az ajánlati felhívásában ismertetett bírálati szempontok alkalmazásával milyen módon hirdette ki nyertesként a Gastszolg Kft.-t.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során az általa megadott elbírálási szempontoktól eltért, ezáltal a Kbt. 56. § (1) bekezdését megsértette.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A fenti rendelkezés megsértése ajánlatkérő részéről abban valósult meg, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak jogszabályi feltételei a jogorvoslati eljárás kezdeményezésétől számított 3 napon belül nem voltak megállapíthatók. Ajánlatkérő azonban érdemi észrevételében, majd a tárgyaláson tett nyilatkozatában megerősítette, hogy a szerződést a Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig nem köti meg.
A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisítette, és a g) pont alapján kötelezte ajánlatkérőt az eljárási díj megfizetésére.
Budapest, 1999. október 4.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. október 6.
Dr. Engler Magdolna s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
