KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6253)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.116/15/1999
Tárgy: a Magyar Épület-szerelőipari Rt. jogorvoslati kérelme a Debreceni Orvostudományi Egyetem közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Magyar Épület-szerelőipari Rt. (1097 Budapest, Koppány u. 13–15., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelme alapján, melyet a Debreceni Orvostudományi Egyetem (4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98., a továbbiakban: ajánlatkérő) a DOTE I. számú Sebészeti Klinika bővítése – építésszerelés, orvostechnológia, berendezés, első fogyóeszköz – kulcsrakész állapotban tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy a közbeszerzési eljárás során az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelésekor hozott döntés alkalmával nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 10 000 000 Ft, azaz tízmillió forint bírságot szab ki.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Debreceni Orvostudományi Egyetem 1999. március 10-én a K. É.-ben részvételi felhívást tett közzé előminősítéses eljárásban a DOTE I. számú Sebészeti Klinika bővítésére, kulcsrakész állapotban történő átadására. Az ajánlatok elbírálásának szempontjait a részvételi felhívásban a következő fontossági sorrendben határozta meg: gazdálkodási pozíció, pénzügyi vagyoni helyzet; referenciák (az utóbbi három év egészségügyi beruházásairól); ajánlati ár; az ajánlatkérő igényeit legjobban kielégítő műszaki tartalom; fizetési ütemezés; ajánlattevő által ajánlott biztosítékok; teljesítési határidő; minőségbiztosítási rendszer.
A részvételre jelentkezés határideje 1999. április 6. 1999. április 14-én – miután a jelentkezők pénzügyi, műszaki alkalmasságát megvizsgálta – négy ajánlattevőt, kérelmezőt, a HUNÉP Rt.-t, a Kelet-Speeck Kft.-t és a Nádép Kft.-t minősítette alkalmasnak az ajánlattételre. Az ajánlattevőket e napon szóban, az épületre vonatkozó tervek egyidejű átadásával az ajánlattételre felhívták. Ténylegesesen részükre az ajánlati felhívás elküldésére 1999. április 20-án került sor.
Az ajánlati felhívás, hasonlóan a részvételi felhíváshoz, a beszerzés tárgyaként a DOTE I. sz. Sebészeti Klinika bővítési munkáit (építésszerelés, orvostechnológia, berendezés, első fogyóeszköz) jelölte meg. A bővítési munkákra az ajánlati felhívás mellett rendelkezésre bocsátott egy, az 1/1996. (II. 7.) KTM rendeletnek megfelelően elkészített dokumentációt, kiviteli terveket, továbbá az orvostechnológia részletes követelményeit. Ezekben úgy a bővítés építési munkáira, mint az orvostechnológiára meghatározásra került a tételes költségkiírás is.
1999. április 27-én az ajánlatkérő konzultációt tartott az ajánlattevők részére. Ekkor sor került a beszerzés tárgyának módosítására, hivatkozva az Egészségügyi Minisztérium 60.959/1999. számú átiratára. Ebben további költségvetési fedezet biztosítására került sor a DOTE részére. A módosítás következtében ajánlatot kértek az I. sz. Sebészeti Klinika 1180 m2 nagyságú bővítési munkáin túl, az Urológiai és az Orthopediai Klinikák rekonstrukciós munkáira, illetve az I. sz. Sebészeti Klinika meglévő épületeinek rekonstrukciós munkáira. A módosítás következtében elvégzendő feladatok (a bővítésen túl): az Orthopediai Klinikán 1 db klimatizált műtőblokk, 2x2 ágyas kórterem kialakítása, az Urológiai Klinikán 2 db műtő, és a hozzátartozó helyiségek, 4 ágyas postoperatív kórterem kialakítása, kórtermek, kiszolgáló helyiségek kialakítása. Az I. sz. Sebészeti Klinika: a főépületben meglévő műtők és 8 ágyas intenzív osztály klimatizálása, orvosigáz-hálózatának rekonstrukciója, anaszteziológiai tanszék kialakítása, tantermi világítás kialakítása, tanterembe külön folyosó kialakítása. A kiegészített munkákról az 1/1996. (II. 7.) KTM rendeletnek megfelelő dokumentációt az ajánlatkérő nem készített. Május 7-én az ajánlattételhez funkcionális vázlatterv szintű anyagokat adott át, amely állt: műszaki leírásokból, szintenkénti alaprajzokból, a rendeltetési egységek felsorolásából, valamint az orvostechnológiai igények ismertetéséből. A funkcionális vázlattervnek minősített terveket a REAL-TERV és az Archiko Bt. készítette. A május 7-i konzultáción ajánlatkérő utalt arra, hogy megfelelő dokumentáció, tételes költségvetés hiányában az ajánlattétel fokozottabb kockázattal jár, az ajánlattevőknek nagyobb árkockázattal kell számolnia. Felhívta az ajánlattevőket, hogy a kiegészítő dokumentációs anyag tételes költségvetés hiányában a minőségi szint meghatározása mellett létesítményenként – Sebészeti Klinika, Urológia és Orthopedia – egyösszegű árajánlatot kér.
A május 7-én konzultáción a fentiekben említett dokumentációs anyagok átadása mellett az ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta az I. sz. Sebészeti Klinika módosított orvosi gép-műszer jegyzékét. Pontosította, hogy az Orthopediai és Urológiai Klinikák rekonstrukciójának dokumentációban szereplő orvosi gép-műszer beszerzés nem lesz tárgya az eljárásnak. Azokra a gépekre és berendezésekre vonatkozóan pedig, amelyek beépítésre kerülnek (műtőasztal, műtőlámpa, mennyezeti statív, rtg.-filmnéző), a tervezéshez és a kivitelezéshez szükséges paramétereket 1999. szeptember 30-ig közli a nyertes ajánlattevővel. Itt tájékoztatást adott az Urológiai, az Orthopediai és a Sebészeti Klinika rekonstrukciójára vonatkozó kiviteli tervek tervezői ajánlatának költségeiről is. Ezeket a költségeket a nyertes ajánlattevőnek át kellett vállalnia, ezért kérték azt beépíteni az ajánlatokba. Felhívta az ajánlattevőket, hogy a munkák ütemezésénél vegyék figyelembe, hogy 1999-ben a pénzügyi fedezet 10%-a, 2000-ben pedig 40%-a áll az ajánlatkérő rendelkezésére.
Az 1999. június 1-jei ajánlattételi határidőre valamennyi ajánlattételre felhívott alkalmas ajánlattevő ajánlatot nyújtott be. Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet 1999. június 2-án készített a bontást végző, ajánlatkérő nevében eljáró Euromedic Trading Kft. A Maszer Rt. 755 és 835 M Ft-os árajánlatot adott, a HUNÉP Rt. három változatban tett árajánlatot 939, 910, 887 M Ft összegben. A Kelet-Speeck Kft. ajánlata 946, illetve 914 M Ft-ra vonatkozott, míg a Nádép 990 M Ft-ra vonatkozó árajánlatot adott.
Az ajánlatok értékelésére ajánlatkérő a KEM-BER Kft.-t kérte fel, aki a május 14-én meghatározott értékelési pontszámok alapján könyvvizsgáló bevonásával elkészítette a döntés-előkészítő javaslatát. Ezt megelőzően, június 2-án magyarázatot kért a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján kérelmezőtől a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra. Kérelmező magyarázata szerint az ellenszolgáltatása nem kirívóan alacsony, ajánlati árait a rendelkezésre bocsátott tételes költségvetés alapján állította össze, ahol pedig tételes költségvetési kiírás nem állt rendelkezésre, ott költségbecsléssel állapították meg az árakat. Hivatkozott még arra, hogy a kelet-magyarországi régióban csökkentett nyereségtartalmú árpolitikát alkalmaznak. A KEM-BER Kft. értékelése alapján az elbírálás szempontjai szerint a legkedvezőbb ajánlatot a HUNÉP Rt. tette. Ajánlatkérő elfogadva a KEM-BER Kft. értékelését, 1999. június 9-én a HUNÉP Rt. "B" alternatív ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező 1999. június 11-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérelme szerint az ajánlatkérő nem a legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, állítása szerint a legkedvezőbb ajánlatot maga tette. Az első elbírálási szempontból ajánlatát megfelelőnek kell tekinteni, figyelemmel arra is, hogy előzetesen pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból előminősítették, ajánlattételre alkalmasnak tekintették. Így az első elbírálási szempont szerint kedvezőtlen ajánlatkérői megítélése nem megalapozott. A kórházi és orvostechnológiai referenciái jók, az ajánlati ára pedig mintegy 20%-kal kedvezőbb, mint a nyertesnek kihirdetett árajánlat. A vállalási határidőt a kiírásnak megfelelően adták meg, az ajánlat műszaki tartalma megfelelő szintű. Megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik. Így ajánlatát a legkedvezőbbnek kell tekinteni az ajánlatkérő szempontjából.
Ajánlatkérő ellenkérelmében arra hivatkozik, hogy a Sebészeti Klinika bővítési munkáira vonatkozó kiviteli terv évekkel korábban készült, ezért jó néven vették, ha az ajánlattevő a kiviteli tervhez igazodó költségvetési kiírástól eltér, azt gazdagítja. Az urológiai és orthopediai, továbbá a sebészeti épület rekonstrukciós munkájára pedig ilyen részletezettségű dokumentáció nem is készült, így a műszaki tartalom vonatkozásában az ajánlattevőket meglehetősen nagy szabadság illette meg. Hivatkozott arra, hogy ellentétben a Sebészeti Klinika bővítési munkáival, az Orthopedia, Urológia és Sebészeti Klinika rekonstrukciójára kiviteli tervek nem készültek, ún. tenderterveket bocsátottak rendelkezésre. Ez utóbbi nem olyan egzakt, mint a kiviteli terv, amely azt jelenti, hogy választási lehetősége van az ajánlattevőnek, hogy a mennyiségileg meghatározott munkákra minőségileg miként fogalmazza meg ajánlatát. Állítása szerint kérelmező az utolsó három munkarészre tett ajánlatában átalányárra tett ajánlatot, de megfelelő részletezettséggel nem határozta meg, hogy milyen műszaki tartalomra teszi ezt az ajánlatot. Hivatkozása szerint ennek következtében a többi ajánlattal nem is lehetett összehasonlítani a kérelmezői ajánlatot. Arra utalt, hogy miután a kérelmező ajánlatának műszaki tartalma nem volt meghatározott, az sem feltételezhető, hogy a megajánlott átalányárból a tényleges munkát el tudja végezni kérelmező. A nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlata műszaki tartalom tekintetében gazdagabb, mint kérelmezőé, jobban megfelel az ajánlatkérői igényeknek. Fővállalkozói szerződés keretében tette meg ajánlatát, nem úgy mint kérelmező. A nyertes a fővállalkozói szerződés keretében arra vállalt kötelezettséget, hogy a tervekből esetleg kimaradt munkákat is elvégzi az ajánlatban szereplő áron.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát. A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban, vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
Építési beruházás esetén az 1/1996. (II. 7.) KTM rendeletben meghatározottak szerint készült dokumentációt tekinti a jogszabály olyan szintűnek, amely biztosítani képes, hogy az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tudjanak készíteni az esélyegyenlőségre és a verseny tisztaságára vonatkozó szabályok betartása mellett.
A vitatott közbeszerzési eljárásban csak az I. sz. Sebészeti Klinika bővítésére vonatkozóan készült a fentieknek megfelelő műszaki leírás. Az Orthopediai, az Urológiai és az I. sz. Sebészeti Klinika rekonstrukciós munkáira a fentieknek megfelelő dokumentáció nem készült. Az elvégzendő feladatok egzakt meghatározása ezekben az esetekben nem történt meg. A rendelkezésre bocsátott dokumentációban csak körvonalazta az elvégzendő feladatot, illetve azt, hogy a szerződés teljesítése körében milyen eredményt vár el az ajánlattevőktől. Az ajánlattevők feladatát így nem más képezte, mint az, hogy "találják ki" az ajánlatkérői elvárásokat, igényeket, határozzák meg azt a műszaki színvonalat, amelyet nyújtani fognak a rekonstrukciós munkák során az ajánlatkérőnek.
A benyújtott ajánlatokból megállapítható, hogy az I. sz. Sebészeti Klinika bővítésére vonatkozóan – ahol volt megfelelő dokumentáció – a műszaki tartalom kellő részletezettséggel, az egyes elvégzendő munkák tételenként, költségelve meghatározásra kerültek.
Az Orthopedia, Urológia és I. sz. Sebészeti Klinika rekonstrukciós munkáira vonatkozó műszaki tartalom azonban egyik ajánlatban sem került kellő részletezettséggel kibontásra. Ezt az ajánlattevők esetlegesen, nem az elvégzendő munkák teljes körére határozták meg. Egyes ajánlatok (kérelmező ajánlata) csak utalt a dokumentációra, más ajánlattevők (nyertes) részletesebben meghatározta azt, de a teljes műszaki tartalomra átfogó ajánlatot nem tett, nem is tehetett, miután a nyertes sem tudta az ajánlatkérői igényeket teljes mértékben felmérni a dokumentáció hiányosságai miatt. Így bármely ajánlat elfogadása sérti a verseny tisztaságát. A teljesen hiányos, illetve a részben hiányos ajánlat egyaránt alkalmatlan az ajánlathoz fűződő joghatás (szerződés létrejötte) kiváltására (érvénytelen ajánlat). Egyik ajánlatból sem állapítható meg, hogy az ajánlattevők konkrétan milyen feladatokat, milyen tételenkénti költségvetés mellett fognak elvégezni. Az ajánlatokból csak az állapítható meg, hogy egy meghatározott összegért vállalták a rekonstrukciós munkákat. A tételes költségvetés, az elvégzendő munkanemek nevesítésének hiánya miatt az ajánlatkérő nincs abban a helyzetben, hogy megítélje, az egyösszegű árajánlatok reálisak-e, kedvezőnek tekinthetők-e. Az elvégzendő munkanemek nevesítésének hiánya következtében nem állapítható meg, hogy minden feladat olyan minőségben elvégzésre kerül-e, amelyre a dokumentálatlan ajánlatkérői igény kiterjedne. Végső soron egyik ajánlat sem tartalmazta teljeskörűen a szerződés teljesítésére vonatkozó nyilatkozatokat, amelyet a Kbt. 43. § (1) bekezdése előír.
Egyik ajánlat sem határozta meg olyan részletezettséggel az elvégzendő munkák műszaki tartalmát, amely alapul szolgálhatott volna az ajánlatok objektív összehasonlítására, illetve annak megállapítására, hogy melyik ajánlat tekinthető a legkedvezőbbnek. Az ajánlatkérői igények teljes körű kifejtését nem tartalmazó ajánlatok egyikéről sem állítható – a verseny tisztaságának megsértése nélkül –, hogy azok az ajánlatkérő részére megfelelőek. Ezek esetén a Kbt. 60. § d) pontja szerint az eljárás eredménytelen.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése a közbeszerzési eljárás teljes folyamatában – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi a verseny tisztaságának biztosítását. Az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát a beszerzés tárgyának dokumentáció nélküli módosításától az ajánlatok értékelésével és a szerződés megkötésével bezárólag.
Ily módon nem volt biztosított a Kbt. preambulumában megfogalmazott alapvető célkitűzés, az államháztartás kiadásaival kapcsolatos ésszerű gazdálkodás, a közpénzek átlátható felhasználása sem. Minderre tekintettel a Döntőbizottság az elkövetett jogsértés súlyához viszonyítva állapította meg a bírság összegét.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontjában megjelölt jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. augusztus 9.
Bujdosó Gézáné s. k. Dr. Magasi Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
