KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6324)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.204/13/1999
Tárgy: a Betonút Rt. jogorvoslati kérelme a Budapesti Vegyiművek Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
dr. Gömöry Veronika ügyvéd (1133 Budapest, Pannónia u. 59–61.) által képviselt Betonút Szolgáltató és Építő Rt. (1133 Budapest, Pannónia u. 59–61., a továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek dr. Szenczi Géza ügyvéd (1093 Budapest, Lónyay u. 54.) által képviselt Budapesti Vegyiművek Rt. (1097 Budapest, Illatos út 19–23., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a (garéi) tároló területén földtakarás nélkül 200 literes és 384 literes fémhordókban deponált kb. 3000 tonna, valamint a földtakarással fedett, 200 literes fémhordókban kb. 11 000 tonna tetraklórbenzol (TCB) gyártási desztillációs üstmaradék, valamint a göngyöleg és az erősen szennyezett – veszélyes hulladékká vált – föld (mindösszesen legfeljebb 14 000 tonna) elszállítása és végleges ártalmatlanítása, további környezetszennyezést kizáró módon történő technológia megvalósításával" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő saját ipari termeléséből származó 16 000 tonna – főként klórozott benzolszármazékokat tartalmazó – hulladékot helyezett el 1980 és 1987 között a garéi veszélyeshulladék-tároló telephelyen.
A hulladékot acélhordókban, földréteggel lefedve tárolták. A hordók korrodálódtak, ezért a hulladék kb. 1/3-át át kellett a 90-es évek elején csomagolni, eközben a veszélyes anyagok a környezetbe kerülve szennyeződést okoztak. A veszélyes anyag megsemmisítésére tervek készültek, majd 1997. évben kormánydöntés született a beavatkozás megkezdéséről. 1998 folyamán 1690 tonna hulladékanyag ártalmatlanítása megtörtént, azonban műszaki és szakmai indokok alapján a munkákat leállították.
A kormány "a Budapesti Vegyiművek Rt. garéi veszélyes hulladék lerakójában tárolt magas klórtartalmú szerves anyagok okozta környezetszennyezés felszámolásával kapcsolatos időszerű feladatokról" szóló, 2044/1999. (III. 3.) kormányhatározatával meghatározta a hulladék elszállításának és végleges ártalmatlanításának gazdasági és pénzügyi feltételeit.
Egyetértett azzal, hogy az elszállítást és a végleges ártalmatlanítást 2000. december 31-ig meg kell oldani. A feladat felelőseként a környezetvédelmi minisztert jelölte meg.
A Környezetvédelmi Minisztérium és az ajánlatkérő ezt követően 1999-ben – pontosan meg nem határozható időpontban – megállapodást kötöttek a kormányhatározat végrehajtása érdekében, amelyhez intézkedési tervet csatoltak.
A területileg illetékes Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 1999. április 12-én kelt 355-17/1999. sz. határozatával módosította a garéi átmeneti tároló felszámolásának határidejét, a felszámolás ütemezését 1999. december 31-ben (12 000 tonna), 2000. június 30-ban (6000 tonna) és 2000. december 31-ben (0 tonna) állapítva meg a tárolóban maradó veszélyes hulladék tekintetében.
Ajánlatkérő 1999. április 28-án tette közzé előminősítéses nyílt eljárásra szóló részvételi felhívását a K. É.-ben.
A felhívás szerint a teljesítés helye maga a garéi lerakótelep, a szállítási útvonalak és az ártalmatlanító létesítmény.
Részajánlattétel nem volt megengedett, de ajánlatkérő többváltozatú ajánlatot elfogadott.
A 9. pont tartalmazta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatok, illetve dokumentumok körét [mérlegadatok, pénzintézeti nyilatkozat, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 46. § szerinti hatósági igazolások, Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b), c) és d) pontjai szerinti dokumentumok].
Ajánlatkérő az egyéb információk [12. pont c) bekezdés] alatt az eljárásban való részvételt ahhoz kötötte, hogy az alkalmas ajánlattevők a veszélyes – ezen belül a 102/1996. (VII. 12.) kormányrendelet szerint V59702 azonosító számú, I. veszélyességi osztályú, valamint az Európai Hulladék Katalógus szerint EWC 070407 kódszámú, halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok megnevezésű – hulladékok kezelésére, szállítására és ártalmatlanítására vonatkozó magyar, illetve külföldön történő ártalmatlanítás esetén a Bázeli Egyezménynek megfelelő engedélyekkel (az ilyen típusú veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó helyi előkezelési, illetve az arra előírt és a hulladék fogadását is lehetővé tevő engedélyekkel, igazolásokkal stb.) rendelkezzenek.
A részvételi felhívás 10. [és egyéb információk 12. d)] pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontjai fontossági sorrendben a következők voltak:
– az ajánlat szakmai tartalma, megvalósíthatósága, kidolgozottsága,
– az ajánlattevő szervezet, valamint a munkában részt vevő szakértők felkészültsége, referenciák,
– az ajánlat szerinti megoldások költséghatékonysága,
– az ajánlattevő pénzügyi megbízhatósága (a benyújtott dokumentumok alapján).
Ajánlatkérő a Környezetvédelmi Minisztérium egyetértésével, annak ellenjegyzésével kívánt szerződést kötni [12. d) pont].
A részvételi felhívásra összesen 18 jelentkezés érkezett az 1999. május 25-i határidőig.
A jelentkezéseket ajánlatkérő május 31-én elbírálta, majd ugyanekkor ajánlati felhívást küldött a következő 12 ajánlattevőnek: a Pyrus-Rumpold Rt.-nek, a Rumpold AG-nak, az Erd- und Tiefban Pokker GmbH-nak, a Netta Kft.-nek, a GP Konzorciumnak, a Radiant Rt.-nek, a REM RWE Entsorgung Magyarország Környezetvédelmi Kft.-nek, a Merényi International Kft.-nek, a Rumpold-Esztergom Kft.-nek, a W. Reinger Recycling und Ensorgungsunternehmen-nek, az EDELHOFF ABT GmbH-nak és a kérelmezőnek.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő megismételte a részvételi felhívás korábban idézett előírásait és további előírásokat tett az ajánlatok elkészítéséhez. Az ajánlatokhoz ismét kérte csatolni a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság és a kizárási okok vizsgálatára előírt adatokat, továbbá előírta, hogy a garéi telephelyen végzendő tevékenységhez szükséges helyi hatósági engedélyeket a nyertesnek kell az eredményhirdetést követően 90 napon belül beszereznie.
Ajánlatkérő műszaki dokumentációt is készített, amelyben részletesen meghatározta a végrehajtandó feladat műszaki specifikációját, valamint az ajánlat tartalmi és formai követelményeit. Előírta, hogy a helyszínről a hulladékot el kell szállítani és e körben mind a telephelyen, mind a szállítási útvonalon biztosítani kell a környezet védelmét. Az ajánlatban az ajánlattevőnek meg kellett adnia a tárolóterületén tervezett tevékenységek pontos leírását, a hulladékelszállítás módját, kivitelezését és pontos útvonalát, valamint meg kellett határoznia az ártalmatlanítás technológiáját és minden részletre kiterjedő műszaki tartalmát. A dokumentáció szerződés- tervezetet is tartalmazott.
Ajánlatkérő 1999. június 16-án és 23-án helyszíni konzultációt tartott az ajánlattevők részére.
Az 1999. július 13-i ajánlattételi határidőig 8 db ajánlat érkezett a következő ajánlattevőktől: a Rumpold-Esztergom Kft., a Radiant Rt., az Erd- und Tiefban Pokker GmbH, a Merényi International Kft., a GP Konzorcium, a REM RWE Entsorgung Magyarország Környezetvédelmi Kft., a Pyrus-Rumpold Rt. és a kérelmező.
A kérelmező és az ajánlatkérő közötti – egyéb jogviszonyból eredő – egyeztetés során kérelmező (1999. július 28-i keltű, és az ajánlatkérő által 1999. július 30-án átvett) levelével együtt megküldte a Dorogi Hulladékégető Kft. levelét ajánlatkérőnek. A levél 1999. július 26-án kelt, címzettje a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára volt.
A Kft. arról adott tájékoztatást, hogy 1999. július 7-én a németországi TÜV laboratórium tesztelése megállapította, hogy a katalitikus oxidáció elvén működő – a Kft.-nél 1999 első felében megvalósult – rendszer az előtisztított füstgáz dioxin és furán tartalmát teljes mértékben lebontja. A mérési sorozat eredményei minden esetben kielégítették az előírásokat, egy nagyságrenddel a megengedett határérték alatt voltak.
Ajánlatkérő bizottságban értékelte az ajánlatokat, értékelő pontrendszer felhasználásával.
A bírálóbizottság 1999. augusztus 23-án döntött az eljárás nyerteséről és még ugyanezen a napon nyertesnek a GP Konzorciumot, második helyezettnek a kérelmezőt hirdették ki. A bírálati összpontszámokat is nyilvánosan kihirdették, a nyertes 553, míg a kérelmező 539 pontot kapott a maximum adható 600-ból.
Kérelmező 1999. augusztus 24-én kérte ajánlatkérőtől annak döntése indokolását.
Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a szerződést 1999. augusztus 31-én megkötötte.
Ajánlatkérő 1999. szeptember 1-jén kelt és kérelmező által 1999. szeptember 7-én kézhez vett levele szerint kérelmező pályázata nem kellő részletezettséggel kidolgozott a hulladék előkezelése és átcsomagolása tekintetében. A kérelmező mint fővállalkozó nem rendelkezik a veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó hatósági engedéllyel.
Kérelmező 1999. szeptember 8-án jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottság felé.
A tárgyaláson pontosított álláspontja szerint ő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot, első számú alternatívájú, II. sz., 2 189 000 000 Ft-os ajánlatával, amelyben a szennyezett anyagok egy részét a Dorogi Hulladékégető Kft. semmisítette volna meg. A Kft. rendelkezik az összes szükséges hatósági engedéllyel, a veszélyes anyag ártalmatlanítása során nem lépné túl a dioxin-határértéket. Kifogásolta, hogy a bírálati szempontok közül a 2. és a 4. az előminősítési eljárás során már elbírálásra került.
Ajánlatának a nyertes ajánlatával való összevetése során az árkülönbözet dönthet. E tekintetben kedvezőbb ajánlatot tett. Referenciája legalább olyan jó, mint a nyertesé, gazdasági, pénzügyi alkalmassága jobb.
A nyertes ajánlatát érvénytelennek tartotta, mert az szerinte nem tartalmazta az égetőművek befogadó nyilatkozatát, és az – először a tárgyaláson előadott érve szerint – ellentétes a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt egyezménnyel, amelyet a 101/1996. (VII. 12.) kormányrendelet hirdetett ki.
A tárgyaláson kifogásolta először azt is, hogy a nyertes nem rendelkezik az ajánlati felhívás 11. b) pontja szerinti engedélyekkel.
Kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő bírságolását.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását megalapozatlanság jogcímén. A pályázatok elbírálása során az elsődleges szempont a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés és műszaki tartalom volt. A nyertes ajánlat az első bírálati szempontból kedvezőbb volt, mert tartalmazott konkrét elképzeléseket a szennyezett talaj ártalmatlanításával és vízkezelésével kapcsolatban is.
Ezzel szemben kérelmező vízkezelési megoldása az ajánlatkérő által jelenleg is használt és – a talajvíztermelő kutakból kiemelt víz tisztítását szolgáló – rendszeren alapul, a szennyezett csurgalékvizek tisztítási technológiáját nem dolgozta ki. A szennyezett földdel kapcsolatban pedig csak becslést ad a föld mennyiségére, annak kezelését nem részletezi kellőképpen.
A 2. bírálati szempontból a nyertes konzorcium mindkét tagja jelentős környezetvédelmi referenciákkal rendelkezik, míg kérelmezőnek nem saját – csak alvállalkozói – tevékenységi körében szerepel a veszélyes hulladék kezelése, illetve csak alvállalkozói rendelkeznek a vonatkozó engedélyekkel.
Az ajánlati árban (3. bírálati szempont) kb. 7%-os eltérés volt a két ajánlat között, amely nem ellensúlyozza az első két szempontnál kérelmező hátrányát.
A két cég egyformán alkalmas pénzügyi-gazdasági (4. bírálati szempont) szempontból a szerződés teljesítésére, nem értékelhető a kérelmező javára a nagyobb jegyzett alaptőke összege.
A nyertes GP Konzorcium (a továbbiakban: nyertes) észrevételezte, hogy a Dorogi Hulladékégető Kft. nem tudta részére igazolni, hogy az általa kibocsátott dioxin mértéke nem haladja meg az előírt határértékeket, ezért nem tudta jelen pályázatába a Kft.-t bevonni. Információi szerint a Kft. a rendelkezésre álló határidőn belül nem képes az ajánlati felhívásban szereplő mennyiséget ártalmatlanítani.
A kérelmező alvállalkozója, a Dorogi Hulladékégető Kft. csatolta az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnek a Dorogi Hulladékégető Kft. 1999. szeptember 3-i megkeresésére 1999. szeptember 6-án írt válaszát. Abban azt a tájékoztatást adta, a hatóság kötelezését követően a Kft. 1999. augusztus 16-án benyújtott mérési dokumentációja alapján – amely 3 mérésen alapult – megállapítható, hogy a kibocsátási dioxinkoncentrációk nem érték el a határértéket. A kft. időközben megvalósította a kötelezésben nem szereplő katalizátoros dioxinmentesítő egységet is.
A Dorogi Hulladékégető Kft. a H 51353-6/1998. I. sz. határozattal módosított és a H-4257/-5/1997. sz. határozattal kiadott engedély alapján jogosult átvenni és kezelni (égetéssel ártalmatlanítani) a V 59702 azonosító számú, hidrogéntartalmú desztillációs maradékok megnevezésű veszélyes hulladékokat.
A kft. a Döntőbizottság felhívása alapján 1999. szeptember 30-án kelt nyilatkozatában előadta, hogy az ártalmatlanításhoz szükséges engedélyekkel rendelkezik, átlagos garéi típusú hulladékból előre megtervezett és ütemezett beszállítás esetén havonta átlagosan 500 tonna ártalmatlanítást tud vállalni, így 1999. szeptember 1.–2000. december 31-ig összesen 8000 tonnáét.
Kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. [Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pont].
A Kbt. fenti szabályaira tekintettel a Döntőbizottság a nyertes és a kérelmező ajánlatának egybevetése előtt azt vizsgálta meg, hogy a nyertes ajánlat – a jogorvoslati kérelemben foglalt indokokra tekintettel – érvényes volt-e.
A Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy a nyertes ajánlata tartalmazza a BSL GmbH és a Steinmüller RVA Böhlen égetőművek befogadó nyilatkozatát (az ajánlat II. kötet 4.2. fejezetében), alvállalkozói csatolták a szükséges engedélyeket, illetve azok meglétéről nyilatkoztak, ez pedig elegendő volt az ajánlat érvényességéhez.
A nyertes ajánlatának a Bázeli Egyezménybe való ütközése vizsgálata során a Döntőbizottság a következő kötelezéseket tartotta szem előtt:
Az Egyezmény 4. cikk 9. pontja szerint a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállítását csak akkor lehet engedélyezni, ha az exportáló állam nem rendelkezik a megfelelő műszaki felkészültséggel, létesítményekkel, kapacitással, ártalmatlanításhoz szükséges hellyel.
Az exportáló állam írásban értesíti vagy megköveteli, hogy a termelő vagy exportáló állam illetékes hatósága közvetítésével értesítse az érintett állam illetékes hatóságát a veszélyes hulladékok tervezett, az országhatárokat átlépő szállításáról. (6. cikk 1. pontja)
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelem e részében meghaladja a Kbt. alkalmazási körét, tárgyi hatályát.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint ugyanis a jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti.
A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 200. § (2) bekezdése szerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik.
Ennek alapján kérelmező az ajánlatkérő és a nyertes között megkötött szerződést polgári bíróság előtt megtámadhatja ugyanúgy, mint a Bázeli Egyezmény alapján a magyar állam által kiadandó nyilatkozatot is. Miután pedig az Egyezményben a részes felek az államnak azok adják ki a megfelelő nyilatkozatokat, az is egyértelmű, hogy az Egyezmény alapján a belföldi ártalmatlanításhoz szükséges feltételek meglétének vagy hiányának megállapítására maga az (exportáló) állam jogosult.
Továbbá a Kbt. 76. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Bizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A (2) bekezdés szerint a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos – az (1) bekezdésben nem említett – egyéb jogvita elbírálása. Fentiekre figyelemmel a Döntőbizottságnak nincs hatásköre a kérelem e részének elbírálására.
Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes érvényes ajánlatot tett.
Ezt követően a Döntőbizottság összevetette a nyertes és a kérelmező ajánlatát az alábbi szabályok alapján.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni a 34. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot [34. § (2) bekezdés].
Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ennek megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – szempontok fontossági sorrendjét is meg kell határoznia [Kbt. 34. § (3) bekezdés].
Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést [Kbt. 59. § (1) bekezdés]. Ajánlatkérő az elbírálási szempontokat tételesen meghatározta.
Az ajánlatnak 1. bírálati szempontból való összevetésekor ("az ajánlat műszaki tartalma, megvalósíthatósága, kidolgozottsága") a Döntőbizottság abból indult ki, hogy a műszaki dokumentáció alapján a talajvízzel történő szennyezés tovább terjedése megakadályozását az ajánlatkérő jelenleg is működtetett 15 db termelő kútjával biztosítja. A csapadék gyűjtése, kezelése viszont a műszaki dokumentáció 6.1. pontja hatodik francia bekezdése alapján az ajánlattevő feladata.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező azon véleményét, hogy a csurgalékvíz kezelése ajánlattevő feladata; hogy a talajvíz a csapadékvíznek a talajba jutó és onnan felszínre kerülő része; valamint hogy többlet csurgalékvíz átlagos mennyiségű csapadék esetén nem keletkezhet.
A csurgalékvíz kezelése akkor lehetne ajánlatkérő feladata, ha arra a talajvíz kezelésen belül kerülne sor. E két fogalom azonban nem esik egybe.
A Környezetvédelmi Lexikon adatai szerint talajvíz ugyanis tágabb értelemben a felszín alatt bárhol, szűkebb értelemben az első vízzáró réteg fölötti szemcsés, porózus szerkezetű víztartó, vízáteresztő rétegben található vízkészlet, amely közvetlen kapcsolatban van a csapadékvízzel, a felszínnel és érintkezik a levegővel.
A csurgalékvíz (csurdalékvíz) viszont nagy intenzitású csapadék után vagy különböző felszíni öntözéseknél felhasználatlanul távozó, a talaj felszínén elfolyó víz.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a csurgalékvíz mennyisége növekedni fog, mert az ajánlattevő (a nyertes és a kérelmező egyaránt) az ajánlatban tervezi burkolt felületek létrehozását (pl. ideiglenes tárolót, fedett manipulációs területet), amelynek következtében a keletkező víz a talajfelszínen fog maradni, szennyeződés esetén kezelést fog igényelni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlatának 17–41. oldalain igen részletesen, valamennyi környezeti tényezőre (víz, levegő, talaj) és a dolgozókra vonatkozóan, az alkalmazott eszközöket, technológiákat ismertetve dolgozta ki az előkezelés és átcsomagolás technológiáját. Szigetelt átmeneti deponiát létesít, a hulladék felmelegítése, megolvasztása zárt körülmények között történik. Az elszennyeződött területeken a hulladék továbbterjedését megakadályozza. A földdel fedett hordók felszedését fóliasátor alatt végzi, többfokozatú mobil víztisztító konténert ajánlott fel. Kérelmező ajánlott technológiája – a mobil víztisztító konténer kivételével – lényegében a nyertes által ajánlottal megegyezik. Nagy gondossággal dolgozta ki a technológiát, ugyanúgy tervez ideiglenes tárolót, fóliasátrat, zárt autoklávokat, mint a nyertes. A szennyezett talajokat ő is fóliával takarja.
A szennyezett föld ártalmatlanításával kapcsolatban ajánlatkérőnek az a célja, hogy az összesen elszállítandó 14 000 tonnán belül az elszállítandó klórtartalmú veszélyes anyagot és a csomagolóanyagokat követően a szennyezett föld elszállítására rendelkezésre álló tonnamennyiségen belül a legszennyezettebb föld kerüljön elszállításra.
A nyertes által felajánlott 400 mintavétel lehetővé teszi a legszennyezettebb földterületek beazonosítását.
Kérelmező mintavételt nem ajánlott fel, illetve annak biztosítását vállalta, hogy további környezetszennyezést nem okoz.
A Döntőbizottság a tényállás tisztázása során azt is megállapította, hogy kérelmező I. alternatív ajánlatában alvállalkozója, a Dorogi Hulladékégető Kft. nem szerepel – a hulladék ártalmatlanításában, elégetésben közreműködő – alvállalkozóként.
A kérelmezői pályázat 1. kötetének B) pontjában ugyanis "Ajánlat (I. Alternatívához)" címszó alatt az ajánlat tárgyánál a desztillációs üstmaradék, a göngyöleg és az erősen szennyezett föld végleges ártalmatlanítójaként kizárólag a Bayer AG Umweltschutz-Leverkusen üzemet jelölte meg.
A C) pontban az ajánlat műszaki tartalma alatt sem található semmilyen utalás a Dorogi Hulladékégető Kft. közreműködésére.
A II. kötet A) pontjában az "Alvállalkozók bemutatása I." alatt sem található az ajánlatkérő részéről a Dorogi Hulladékégető Kft.-re vonatkozó ilyen kötelezettségvállalás.
A kft. azon nyilatkozata, mely szerint nincs jogi akadálya az ártalmatlanításban való közreműködésének, nem elégséges annak megállapításához, hogy közreműködőként kérelmező igénybe is kívánta venni I. alternatív ajánlata megvalósításában.
A Dorogi Hulladékégető Kft.-nek az ártalmatlanításban/elégetésben való közreműködése sem jelentett volna azonban előnyt, tekintettel arra, hogy a kérelmező a tárgyaláson elhangzott nyilatkozata szerint is a szennyezett anyag döntő részét a német céggel semmisítette volna meg.
Így a Döntőbizottság álláspontja szerint az 1. elbírálási szempontból a két ajánlat közül a nyertesé részletesebb, átgondoltabb, végső soron előnyösebb.
A 2. bírálati szempont ,,Az ajánlattevő szervezet, valamint a munkában részt vevő szakértők felkészültsége, referenciák" elbírálásakor a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevők megítélésében nincs jelentősége annak, hogy a szükséges engedélyekkel az ajánlattevő maga, vagy alvállalkozói útján rendelkezik, felkészültségének megítélése ezen nem alapulhat. E vizsgálat kifejezetten az ajánlattevő alkalmasságának körébe tartozik, amelynek helye a jelen eljárás előminősítési szakasza volt. Az a tény, hogy kérelmezőt alkalmasnak minősítették, sőt a 2. helyen nyertesnek hirdették, jelzi, hogy e szempontból maga az ajánlatkérő sem állapított meg lényeges hátrányt kérelmezővel kapcsolatban.
A 3. bírálati szempontból ("Az ajánlat szerinti megoldások költséghatékonysága") ajánlatkérő elismerte, hogy a kérelmező ajánlata jobb, amellyel a Döntőbizottság is egyetért.
A 4. bírálati szempontból (,,Az ajánlattevő pénzügyi megbízhatósága a benyújtott dokumentumok alapján") ajánlatkérő szerint a két ajánlattevő "egyaránt megfelelő".
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező gazdasági, pénzügyi háttere nagyobb, de a nyertesé is kétségkívül alkalmasságot mutat a szerződés teljesítéséhez, így a szerződés teljesítéséhez e bírálati szempontból nem indokolt a két ajánlat közötti különbségtétel.
A 2. és a 4. bírálati szempontok kapcsán kérelmező kifogásolta, hogy azok az elbírálási szempontok között szerepelnek, holott az előminősítési eljárás során már elbírálásra kerültek. A kérelem e részében elkésett, hiszen ajánlatkérő az elbírálási szempontokat részvételi felhívásában (1998. április 28.) feltüntette, így a fentebb már említett, a Kbt. 79. § (4) bekezdésében előírt jogvesztő határidő eltelt. Az ajánlattevők pedig fentiek ismeretében csatolták be részvételi jelentkezésüket és tették meg az ajánlatukat.
Összegezve tehát megállapítható, hogy az ajánlatok közötti különbség az 1. szempontból a nyertes javára jelentkezik, az ajánlati ár szempontjából a kérelmező vállalása kis mértékben jobb.
A pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságot értékelő 2. és 4. szempontból különbségtétel nem indokolt. Tekintettel a szempontok fontossági sorrendjére, nyertes ajánlata összességében kedvezőbb, ajánlatkérő tehát a Kbt. előírásainak megfelelő döntést hozott.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság az alaptalan kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja, a költségek viselésére vonatkozó rendelkezés 88. § (1) bekezdés g) pontján alapul.
Budapest, 1999. október 8.
Dr. Magasi Ildikó s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
