KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6489)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.219./9/1999.
Tárgy: Strabag Rt. jogorvoslati kérelme Siófok Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Strabag Hungária Építő Rt. (1113 Budapest, Daróczi út 30., képviseli: dr. Meskó Tamásné jogtanácsos, továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a Siófok Város Önkormányzata (8600 Siófok, Fő tér 1., képviseli: Takácsné dr. Kovács Éva ügyvéd, 8200 Veszprém, Radnóti tér 2/A, a továbbiakban: ajánlatkérő) "100 férőhelyes középiskolai kollégium rekonstrukciója" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) bekezdésére tekintettel a 48. § (1) és 49. § (2) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőt 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint pénzbírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1999. június 30-án megjelent 26. számában 100 férőhelyes középiskolai kollégium rekonstrukciójának kivitelezése tárgyában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására.
Részajánlattétel nem volt megengedett, többváltozatú ajánlatot tehettek az ajánlattevők.
Az ajánlati felhívás 11. pontja alapján az ajánlattevőknek pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságukat az alábbi adatok és tények megadásával kellett igazolniuk:
– három hónapnál nem régebbi cégkivonat vagy ennek hiányában a cégjegyzék bíróság által hitelesített példánya,
– számlavezető banktól származó nyilatkozat az ajánlattevő fizetőképességéről,
– a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b), d), e), f) pontjaiban foglaltaknak megfelelően,
– a Kbt. 46. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatok és hatósági igazolások.
Ajánlatkérő a felhívás 13. pontjában meghatározta az ajánlatok elbírálásának szempontjait. Az összességében legkedvezőbb ajánlat kiválasztásának szempontjai fontossági sorrendben a következők:
– gazdasági stabilitás, megbízhatóság,
– műszaki tartalom,
– vállalkozási összeg,
– szavatossági és jótállási feltételek,
– vállalkozó hasonló referenciái.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta:
– a VeszprémBer Rt. – mint lebonyolító – által készített részletes ajánlati felhívást,
– a CAD Műhely Kft. generáltervező által készített kivitelezési tervdokumentációt, amelynek része volt a tételes mennyiségi kimutatás is.
A részletes kiírás 4.2 pontja előírásokat tartalmazott az ajánlati ár meghatározására. Eszerint ajánlatkérő egyösszegű, prognosztizált fix árat kért, amelyet a tervezői kiíráson, a mennyiségi kimutatáson átvezetett tételes költségvetéssel kellett alátámasztani.
Elkülönítetten kellett kezelni a mennyiségi észrevételeket, organizációs költségeket. Alapajánlat benyújtása kötelező volt. Ajánlatkérő meghatározta az elvárt jótállási feltételeit és a kötbér mértékét is.
Helyszíni bejárást is tartottak 1999. július 22-én, az ott elhangzottakról emlékeztető készült. Ebben nincs szó a költségvetési tételkiírás esetleges téves adatairól.
Az ajánlattételi határidő szabályszerű meghosszabbítás eredményeként 1999. augusztus 17. volt. A fenti határidőig hat ajánlattevő tett ajánlatot, többen több változatban is. Ajánlattevők voltak: kérelmező, Alba-Regia Rt., Vemévszer Kft., Bauding Kft., Sugár Kft. és a DOR Kft.
A kérelmező csak alapajánlatot tett 182 050 000 Ft bruttó ajánlati áron, a Vemévszer Kft. pedig alap- és két alternatív ajánlatot tett a következő árakkal: (alap) 224 496 000 Ft, (1. vált.) 223 369 000 Ft, (2. vált.) 223 854 000 Ft.
Az eljárást lebonyolító szervezet értékelte az ajánlatokat. E munka során észlelte, hogy a tervezői költségvetési kiírás mennyiségei hibásak a Felületképzések 1., 2., és 5. tételeinél, amely hibát néhány ajánlattevő is észlelt és ajánlatát a korrigált mennyiségre nyújtotta be. A lebonyolító azoknál az ajánlattevőknél, akik a kiírás szerinti mennyiségekre tettek ajánlatot (Vemévszer Kft., DOR Kft.) arányosan csökkentette e tételek mennyiségét és ennek megfelelően az ajánlati árat, míg a kérelmezőnél ugyanezen tételek árát számszaki hibára hivatkozva növelte, ami kérelmező árajánlatára is kihatott.
Ezen új ajánlati árakat jegyzőkönyvbe foglalta 1999. szeptember 2-án, és e jegyzőkönyvet valamennyi ajánlattevőnek megküldte. A kérelmező 1999. szeptember 7-én írásban tiltakozott ajánlati árának módosítása ellen, hivatkozott arra, hogy ellenőrizte ajánlatát és a helyes összeg a bontáskor ismertetett ár.
A lebonyolító kérelmező észrevételét figyelmen kívül hagyta és 1999. szeptember 9-én készített szakvéleményében a korrigált ajánlatokat értékelte az elbírálási szempontok szerint.
Az első szempontból a szakmai felkészültséget, jegyzett tőkét, vagyont, az éves árbevételt, a minőségbiztosítási rendszert és a cégről kialakult összképet értékelte. Szerinte a kérelmezőnél hátrány, hogy a termeléshez viszonyítva minimális a fizikai létszám és az a tény, hogy útépítő cégként ismert. A második szempontnál az ajánlott szerződéses feltéteket és a műszaki észrevételeket vizsgálták.
Kérelmezőt e szempontból igen alacsonyan pontozta, mert szerinte a kiírással ellentétben a munkát tételes felmérés alapján kívánja elszámolni.
A harmadik szempontnál a korrigált áron kívül az elszámolási feltételeket és ütemezést is vizsgálta. A kérelmezőnél az ár bizonytalansága miatt nem értékelte kedvezőnek az ajánlati árat. A negyedik szempontnál a vállalt garanciális időt, a bankgarancia mértékét és a kötbért értékelte. Kérelmező ajánlatát itt a legrosszabbnak tekintette. Az ötödik szempontból az utolsó 3 év hasonló referenciaként jelölt munkáit vette figyelembe. Kérelmező itt is a legkisebb pontszámot kapta a figyelembe vett pécsi Magasépítési Területi Igazgatóság referenciái (üzemanyagtöltő állomások, kereskedelmi létesítmények) miatt.
A lebonyolító szakvéleményét ajánlatkérő bizottsága elfogadta, a képviselő-testület pedig 131/1999. (IX. 14.) sz. határozatával döntött az alábbiak szerint:
Az eljárás nyertese a Vemévszer Kft., a második a Sugár Kft.
A nyilvános eredményhirdetés 1999. szeptember 15-én megtörtént.
A vállalkozási szerződést a Vemévszer Kft.-vel a "korrigált" alapajánlata alapján 1999. szeptember 23-án kötötték meg.
A kérelmező a törvényes határidőn belül 1999. szeptember 23-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását, a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását, ajánlatkérő kötelezését az eljárás során felmerült költségek viselésére.
Indoklásként előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati kötöttség elvét megsértette azáltal, hogy utólag az ő, illetve más ajánlattevők ajánlatát módosította. Ajánlatkérő jogsértést követett el azáltal is, hogy nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Álláspontja szerint az összességében legkedvezőbb ajánlatot cégük nyújtotta be. Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelmet annak megalapozatlanságára hivatkozással kérte elutasítani.
Előadta, hogy az ajánlatokat nem módosította, hanem az azonos műszaki tartalom elérése érdekében a tételes költségvetés 47. Felületképzések munkanem l., 2., és 5. tételeinél megadott téves mennyiségeket – és a hozzá tartozó árakat – korrigálta. A tételes mennyiségi kiírás ugyanis a fenti munkáknál a valóságos mennyiség tízszeresét tartalmazta.
E tévedést a tervek tanulmányozása és a helyszíni bejáráson tapasztaltak alapján lehetett észlelni, három ajánlattevő észlelte és az ajánlatát is a korrigált mennyiségre adta meg.
Ajánlatkérő el is várta az ajánlattevőktől ezt a "gondosságot", hiszen éppen ezért biztosítottak számukra helyszíni bejárást, illetve a részletes ajánlati felhívás 4.2.3 pontjában adtak lehetőséget, műszaki észrevétel megtételére is. A három további ajánlattevő – köztük kérelmező és a nyertes Vemévszer Kft. – az eredetileg kiírt mennyiségre tett ajánlatot. Az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempontok szerint bírálták el, pontrendszert is alkalmaztak. A kérelmező esetében az árajánlat értékelésénél figyelembe vették, hogy a felhívásban kért egyösszegű fix ár helyett kérelmező tételes elszámolást jelölt meg, ezért árajánlata számukra bizonytalan volt.
Tárgyaláson előadták, hogy a kérelmező gazdasági stabilitását megfelelőnek tartották, a szavatossági és jótállási feltételek vonatkozásában kérelmező nyertesével azonos ajánlatot nyújtott be, de referenciamunkáit – figyelemmel arra, hogy a pécsi igazgatóság iskolakivitelezési referenciát felmutatni nem tudott – gyengébbnek ítélték.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltásáról döntött 1999. szeptember 24-én kelt D. 219./3/1999. sz. határozatában.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
Ajánlatkérő az 1/1996. (II. 7.) KTM. sz. rendeletnek megfelelően készítette el az ajánlati felhívás dokumentációjának műszaki tartalmát. Ennek megfelelően tételes mennyiségi kimutatást készített, melyek tételenkénti beárazása ajánlattevők kötelezettsége volt.
A kiírás 47. Felületképzések l., 2., és 5. tételét ajánlatkérő az alábbiak szerint adta meg:
1. 47–00–102 Többrétegű festés lekaparása és lemosása, lépcsőházban is
47–00–103 282,34x100 m2
a:
d:
2. 47–00–106 Meszes, gipszes simítás teljes felületen
47–00–107 644,83x100 m2
a:
d:
5. 47–01–003 Mészfestés fehér színben mészfestékkel belső felületen 3 rétegben
47–01–009 644,83x100 m2
a:
d:
Ajánlatkérő a megjelölt mennyiségek vonatkozásában az elbírálás időszakában, azaz az ajánlatok bontását követően állapította meg a téves adatközlést, és a helyes mennyiséget a megadottak egytizedében határozta meg.
Három ajánlattevő már eleve úgy tette meg ajánlatát, hogy módosító észrevételében az egytizednyi mennyiségeket számolta, ajánlati ára tehát e tételekre a helyes mennyiséget tartalmazza. Ők a tervek és a helyszíni szemle alapján jutottak erre a következtetésre. A másik három ajánlattevő az alábbi módon árazta a mennyiségeket, az ajánlatkérő pedig a kiemelten jelölt árkorrekciót alkalmazta esetükben:
Kérelmező:
1. 47–00–102 Többrétegű festés lekaparása és lemosása, lépcsőházban is:
47–00–103 282,34x100 m2
a: 50
d: 104 43 480 +391 320
2. 47–00–106 Meszes gipszes simítás teljes felületen:
47–00–107 644,83x100 m2
a: 85
d: 99 118 649 +1 067 841
5. 47–003 Mészfestés fehér színben mészfestékkel:
09 belső felületen 3 rétegben 644,83x100 m2
a: 138
d: 203 219 887 +1 978 983
korrekció összesen: +3 438 144
Vemévszer Kft.:
1. 47–00–102 Többrétegű festés lekaparása és lemosása, lépcsőházban is:
47–00–103 282,34 m2
a: 0 0
282,34x100 m2
d: 55 1 552 870 –1 397 583
2. 47–00–106 Meszes, gipszes simítás teljes felületen:
47–00–107 64 483 m2
a: 32 2 063 456 –1 857 110
644 83x100 m2
d: 155 9 994 865 –8 995 379
5. 47–01–003 Mészfestés fehér színben mészfestékkel belső felületen 3 rétegben:
64 483 m2
a: 19 1 225 177 –1 102 659
644,83x100 m2
d: 128 8 253 824 –7 428 442
korrekció összesen: 20 781 173
DÓR Kft.:
1. 47–00–102–01 Előkészítő munkák
Többrétegű enyves festés lekaparása és lemosása bármilyen padozatú helyiségben:
282 100 m2
a: 0,00 0,00
d: 6 016 1 696 512 –1 526 861
2. 47–01–097–07
Falsimítás gipsszel, felülettisztítással, sarkok, élek legömbölyítésével, csiszolással, vakolaton
645 100 m2
a: 717 462 465 –416 219
d: 11 560 7 456 200 –6 710 580
5. 47–01–003–01 Belső falfestések
Fehér mészfestés készítése, a felület megtisztításával, kaparással, dörzsöléssel, portalanítással és tapaszolással, sima felületen, három rétegben:
645 100 m2
a: 1 916 1 235 820 –1 112 238
d: 14 544 9 380 880 –8 442 792
korrekció összesen: 18 208 690
Megállapítható, hogy kérelmező ajánlatában a tétel árát az adott mennyiség egyszázad részére számította ki, azaz árképzése számítási hibát tartalmaz, míg a nyertes és a DÓR Kft. a kiírás szerinti mennyiségre.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
Az ajánlati kötöttség kezdetének időpontjáról a Kbt. 50. § (1) bekezdése rendelkezik. Eszerint az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik.
A Kbt. 48. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani.
Az ajánlati kötöttség elvére tekintettel a Kbt. 49. § (2) bekezdése alapján az ajánlattételi határidő lejártát követően az ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
Ajánlatkérő a Kbt. 26. § (2) bekezdésre tekintettel megsértette a Kbt. 48. § (1) és 49. § (2) bekezdését azáltal, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően, az elbírálási időszakban a dokumentációban megadott, fent részletezett tételeken mennyiségi korrekciót eszközölt, és ennek figyelembevételével azokat az ajánlatokat, melyek az eredeti kiírásnak megfelelően készültek, utólagosan módosította.
Ajánlatkérőnek az a védekezése, hogy a dokumentációban fellelhető esetleges hibákat az ajánlattevőnek kell észlelnie, nem elfogadható. Az építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban a dokumentáció kötelező tartalmát és ezen belül a mennyiségi kimutatást – az 1/1996. (II. 7.) KTM rendeletnek megfelelve – az ajánlatkérőnek kell biztosítania, az ajánlattevőnek pedig az ajánlatát az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni, mert ellenkező esetben ajánlata érvénytelennek minősül. Jelen ügyben az ajánlattevők mindegyike a felhívás és dokumentáció szerinti műszaki tartalomra tett ajánlatot, közülük néhányan észrevételekkel, ami a felhívásban megengedett volt.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy ajánlatkérő a megadott elbírálási szempontok alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette-e ki nyertesnek.
Ajánlatkérő az ajánlati árat a részletes ajánlati felhívás 4.2.2. pontja alapján a befejezési határidőre prognosztizálva egyösszegű (fix) árban kérte megadni, amelyben tételes felmérésnek nincs helye.
A kérelmező ajánlatában, a szerződéstervezetben az abban megfogalmazott "tételes felmérésen alapuló, egyösszegű fix átalányár" elszámolási módot vállalt. A tételes felmérésektől tette függővé a tényleges ellenszolgáltatási összeget azzal, hogy ±5%-ot meghaladó mennyiségi eltérések esetén a munkát tételenként számolja el. A többi ajánlattevő árképzése megfelelt a felhívásnak.
Fentiek miatt a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ajánlati ára nem hasonlítható össze a többi ajánlattevő árajánlatával, lényegében a felhívástól eltérő elszámolási mód az ajánlat érvénytelenségéhez is vezethetett volna. Miután azonban ajánlatkérő nem állapította meg az ajánlat érvénytelenségét, azt érdemileg elbírálta, a Döntőbizottság is elvégezte a kérelemben foglaltaknak megfelelően a két – nyertes és kérelmezői – ajánlat összehasonlítását az elbírálási szempontjai szerint. Ennek során az ajánlattételi határidőben benyújtott és bontott – módosítatlan – ajánlatokat vizsgálta.
Az első elbírálási szempont (gazdasági stabilitás) kifejezetten az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági teljesítőképességének vizsgálatát jelentheti. E tekintetben a kérelmező ajánlata kedvezőbb adatokat mutat, mint a nyertesé. Kérelmező jegyzett tőkéje 700 M Ft, többmilliárdos vagyonnal gazdálkodik, éves árbevétele 20-30 milliárd Ft körüli. A nyertes jegyzett tőkéje 3 M Ft, vagyona tízmilliós nagyságrendű, éves árbevétele 600 M Ft körüli. Az első szempontból tehát kérelmező tett kedvezőbb ajánlatot.
A második elbírálási szempont (műszaki tartalom) körében értékelte ajánlatkérő a szerződéses feltételeket és az ajánlat konkrét – esetleg észrevételekkel módosított, illetve kiegészített – műszaki tartalmát. Kérelmező a felhívási dokumentációban meghatározott – általa még szükségesnek ítélt munkákkal kiegészített – feladatokra tett ajánlatot, tény azonban, hogy ajánlata értékét e szempontból lerontotta a tételes költségvetésben jelentkező számítási hiba, valamint az árral fedett műszaki tartalom bizonytalansága, azaz a tételes felmérések 5%-nál nagyobb eltérése esetén érvényesítendő ármódosítás-igénye.
A nyertes ajánlat ugyan szintén megfelelt a kiírás szerinti műszaki tartalomnak, az ajánlat tényleges értékét viszont e szempontból az jelzi, hogy az ajánlatkérő maga sem tartotta elfogadhatónak azt, sem a műszaki tartalom, sem az ajánlati ár tekintetében, éppen ezért (megsértve az ajánlati kötöttséget) jelentősen módosította.
E szempontból a két ajánlat között lényeges különbség nem állapítható meg.
A harmadik elbírálási szempont (vállalkozási összeg) vizsgálata kizárólag az ajánlati ár értékelésére szorítkozhat. E szempontból lényegesen jobb volt kérelmező ajánlata. Kérelmező árajánlata: 182 050 000 Ft, nyertes árajánlata: 224 496 000 Ft.
A negyedik elbírálási szempontból (szavatossági és jótállási feltételek) a két ajánlat egyenértékű volt, miután mindkét ajánlattevő elfogadta a felhívásban megfogalmazott követelményeket, vállalták a felhívás szerinti 100 E Ft-os kötbért, egyéves jótállást és a jogszabály szerinti szavatosságot.
Az ötödik elbírálási szempontból az ajánlattevő "hasonló referenciáit" vizsgálta ajánlatkérő. Kérelmező esetében a vizsgálatot leszűkítette a kérelmező egyik – a teljesítésben megjelölt – fióktelepe, a pécsi Magasépítési Területi Igazgatóság korábbi munkáira.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek az ajánlattevő gazdasági szervezet – a Strabag Hungária Építő Rt. – referenciáit teljeskörűen értékelnie kellett, mint ahogyan a szerződés teljesítésére való alkalmasság egyéb vizsgálati irányain belül is a jogi személyre vonatkozó adatokat kellett figyelembe vennie. Kérelmező a becsatolt referencialista szerint számos jelentős volumenű, a középiskolai épület rekonstrukcióhoz hasonlítható feladatot teljesített az elmúlt 3 évben (Berzsenyi Gimnázium Sopron, Általános Iskola és Diákotthon Kőszeg, Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság székházfelújítás, egyéb épületátalakítások). A nyertes ajánlattevő jóval kisebb számban jelölt értékelhető referenciát, ezek közt megjelölt a jelen beszerzés tárgyához és volumenéhez hasonlókat is (Diákotthon Veszprém, Pápa iskola, Gondozási Központ Siófok stb.). A kérelmezőnek e szempontból is kedvezőbb az ajánlata.
Összességében megállapítható, hogy az első, harmadik és ötödik elbírálási szempontból kérelmező ajánlata jobbnak minősül, a második és negyedik elbírálási szempontból a két ajánlat egyenértékű.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Az ajánlatkérő fentieket megsértette azáltal, hogy nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta, azonban ez már a céljait nem érhette el, mert időközben ajánlatkérő az általa választott nyertessel a szerződést megkötötte.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazta.
Az ajánlati kötöttség szabályainak – mint a közbeszerzési eljárás tisztaságát biztosító rendelkezés – megsértése miatt a Döntőbizottság a jogsértést súlyosnak ítélte meg, és azzal a rendelkező részben meghatározott bírság összegét találta arányban állónak.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. október 19.
Dr. Engler Magdolna s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
