KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6663)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.210/2/1999.
Tárgy: a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett eljárás az MH Bács-Kiskun Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének kezdeményezésére az MH Bács-Kiskun Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság (6000 Kecskemét, Lukányi S. u. 1., továbbiakban: ajánlatkérő), "gépjármű-vezetői szakelőképzés" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a 70. § (1) bekezdés c) pontját és a 70. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérő döntését – az eljárás megindításáig visszamenőleg – megsemmisíti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Honvéd Vezérkar Szervezési és Hadkiegészítési Csoportfőnök a 165/1996. számú intézkedésével a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény végrehajtásáról szóló, többször módosított 178/1993. (XII. 27.) Kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével a 106/1996. MH.PK.HVKF intézkedés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján szabályozta a hadkötelesek szakelőképzésével, így a gépjármű-vezetői képzéssel kapcsolatos kérdéseket. Az intézkedés 3. d) pontja előírta, hogy a gépjármű-vezetői szakelőképzés elvégzésére vonatkozó szerződés megkötése érdekében a hadkiegészítő parancsnok a közbeszerzési eljárást legkésőbb január 20-ig kezdje meg és azt március 31-ig fejezze be. A 3. e) pont alapján a szakelőképzést december 15-ig be kell fejezni.
A Humán Vezérkar 12/1999. számú, 1999. január 21-én kelt levelében foglalt intézkedésével ajánlatkérő részére 1999. évre 250 fő gépjárművezető szakelőképzésére tartalékkal együtt 26 250 000 Ft-ot biztosított.
Ajánlatkérő a K. É. 1999. február 24-i számában nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé 250 fő sorköteles C és BC kategóriájú gépjármű-vezetői szakelőképzésére. A felhívásra csak a Kiskun-Next Kft. nyújtott be ajánlatot, vele ajánlatkérő a szerződést 1999. december 15-i teljesítési határidővel április 7-én megkötötte, a szerződés teljesítése folyamatban van.
Ajánlatkérő úgy ítélte meg, hogy még további 100 fő kiképzésére van igény és lehetőség, ezt a tényt jelezve a Honvéd Vezérkar Humán Főcsoport főnökségének kérte az ehhez szükséges fedezet biztosítását. A Honvéd Vezérkar Hadkiegészítési Csoportfőnöksége az 1999. augusztus 4-én kelt levelében közölte, hogy gépjármű-vezetői képzésre összesen 38 050 000 Ft-ot biztosít ajánlatkérő részére 1999. évre.
Ajánlatkérő szeptember 1-jén közzététel nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására ajánlati felhívást küldött a korábbi nyílt eljárás nyertese, a Kiskun-Next Kft. részére 100 fő sorköteles gépjármű-vezetői szakelőképzésére ajánlat tételére. A felhívásban a teljesítési határidőt 2000. június 30-ában határozta meg. A közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának indokaként a 70. § (2) bekezdésére hivatkozott.
A felhívást a módosított Kbt. 71/B § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének (továbbiakban: bizottság elnöke) is megküldte.
Ajánlatkérő szeptember 10-én kihirdette az eljárás eredményét és közölte, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződést szeptember 19-én írásba foglalják.
A bizottság elnöke szeptember 16-án eljárást kezdeményezett a Döntőbizottságnál az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. Álláspontja szerint a közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazása nem jogszerű, mert gépjárművezető-képzés esetében nem lehet szó kiegészítő szolgáltatás elvégzésének szükségességéről. A kiegészítő szolgáltatás ugyanis a törvény értelmezésében azt jelenti, hogy a korábbihoz képest valami új, azt kiegészítő tevékenységet kell elvégezni, adott esetben pedig csak a beszerzés mennyisége változott meg.
Ajánlatkérő a szeptember 21-én kelt észrevételében védekezésül előadta, hogy az eljárása jogszerű volt, csupán annak jogalapja lett tévesen, a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja helyett 70. § (2) bekezdésként megjelölve.
A jogorvoslati eljárásban október 4-én tartott tárgyaláson ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő azzal indokolta a sürgősség fennállásának tényét, hogy 2000. év februári, májusi és augusztusi bevonulás idejére megfelelő számú sorkötelest gépjármű-vezetői szakképzésben kell részesítenie, és mivel az eddigi tapasztalatok szerint a képzés 8-10 hónapot vesz igénybe, 1999. augusztus hónapban indítható nyílt eljárás esetén – annak többletidő-szükséglete miatt – nem maradt volna elegendő idő a képzésre. Előadta továbbá, hogy a rendelkezésére bocsátott összeget 1999-re kapta, azt ebben az évben fel kell használnia.
Közölte, hogy a szerződést nem kötötte meg, azt a Döntőbizottság határozatától teszi függővé.
A Döntőbizottság a kezdeményező iratban foglaltak, az ajánlatkérő írásos észrevétele és a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása elleni indítvány megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet, e törvényhely második mondata úgy rendelkezik, hogy meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárásra vonatkozóan ezen megengedő szabályokat a 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának jogalapjaként a 70. § (2) bekezdését jelölte meg, majd azt a 70. § (1) bekezdés c) pontjára módosította.
A Döntőbizottság az eljárás tárgyát képező tényállást mindkét jogalap tekintetében vizsgálat tárgyává tette.
A felhívásban megjelölt 70. § (2) bekezdés akkor engedi közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazását, ha eredetileg nem látható körülmények folytán a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése válik szükségessé, és a következő három együttes feltétel is fennáll:
– a kiegészítő szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének 50%-át,
– a kiegészítő szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől,
– az elválasztható szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ezen három feltétel közül csak az első "–"-ben megjelölt feltétel állt fenn, ugyanis a jelen beszerzés szerinti szolgáltatás gazdaságilag elválasztható a korábban kötött szerződéstől, valamint a korábban kötött szerződés teljesítéséhez – 250 fő szakképzése – nem szükséges a további 100 fő szakképzése. Ezért a 70. § (2) bekezdése szerinti jogalapon ajánlatkérő nem indíthatott volna közzététel nélküli tárgyalásos eljárást.
Ajánlatkérő az észrevételében a jogalapot a 70. § (1) bekezdés c) pontjára – rendkívüli sürgősség fennállására – módosította.
Ezen törvényhely is három együttes feltétel fennállása esetén engedi a tárgyalásos eljárás alkalmazását: ha a rendkívüli sürgősség
– előre nem látható okból állt elő,
– emiatt a nyílt eljárásra előírt határidők nem tarthatók,
– az azt indokló körülmények nem az ajánlatkérő mulasztásából adódtak.
Döntőbizottság megállapítja, hogy a három feltétel nem állt fenn.
– Ajánlatkérő által a jogorvoslati tárgyaláson előadottak szerint ajánlatkérő tisztában volt azzal, hogy a képzésben részt vevő állományban várható kb. 30%-os "lemorzsolódás" miatt további állomány szakképzésére lesz szükség. Azzal is tisztában volt, hogy a képzési időszak 8-10 hónap. A sürgősség tehát nem volt sem rendkívüli, sem előre nem látható.
– Az előírt határidők az ajánlati felhívásban meghatározott 2000. június 30-i teljesítési határidőre figyelemmel nyílt eljárás esetén is tarthatók lettek volna. Az augusztus közepén benyújtott ajánlati felhívásnak a K. É.-ben való közzététele 15-20 napot, az ajánlattételi határidő 40 napot, az elbírálás 10 napot vett volna igénybe, így a közbeszerzési szerződést 1999 októberében meg lehetett volna kötni, ettől számítottan pedig 2000. június 30-ig több mint 8 hónap idő áll rendelkezésre a szakképzésre.
– A közbeszerzési eljárás iratanyagából és ajánlatkérőnek a tárgyaláson előadott nyilatkozatából megállapítható, hogy ajánlatkérőt senki nem kötelezte további létszám szakképzésére, azt saját maga kezdeményezte. Erre irányuló kötelezés hiányában saját maga határozta meg a képzés határidejét is. Amennyiben pedig ez a határidő tarthatatlan, úgy az az ajánlatkérő mulasztására – a közbeszerzési eljárás lefolytatásához és a szakképzéshez szükséges időszükséglet nem kellő körültekintéssel való felmérésére – vezethető vissza.
Ajánlatkérő tehát jogalap nélkül hivatkozott a 70. § (1) bekezdés c) pontjára is.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő jogszerűtlenül hivatkozott az általa alkalmazott tárgyalásos eljárási forma indokaként a 70. § (1) bekezdés c) pontjára és a 70. § (2) bekezdésére, ezáltal ajánlatkérő megsértette ezen rendelkezéseket.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. október 13.
Dr. Csitkei Mária s. k. Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
