KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6666)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.209/10/1999.
Tárgy: Mol Rt. jogorvoslati kérelme a SOTE közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. FKÜ Energetikai Termék Értékesítési Üzletág (1093 Budapest, Közraktár u. 30., képviseli: dr. Barcza Klára ügyvéd, 1028 Budapest, Rákóczi u. 49/A, továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (1085 Budapest, Üllői út 26., képviseli: dr. Salamonné dr. Bódis Enikő ügyvéd, 1012 Budapest, Vérmező u. 14., továbbiakban: ajánlatkérő) "ipari tüzelőolaj beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1999. július 28-án megjelent 30. számában ipari tüzelőolaj beszerzése tárgyában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására.
Az ajánlati felhívás szerint a teljesítés határideje 1999. szeptember 1-jétől 2003. augusztus 31-ig folyamatos szállítással, a megrendelő igénye szerinti ütemezéssel. Az éves mennyiség kb. 150 000 liter. Ajánlatkérő a részajánlat- és a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Az ajánlatkérő ajánlattevőktől pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására az alábbiakat kérte:
– három hónapnál nem régebbi cégkivonat vagy a vállalkozói igazolvány hiteles másolata,
– banki nyilatkozat az ajánlattevő helyzetéről, fizetőképességéről,
– Kbt. 46. §-ban előírt nyilatkozatok, igazolások,
– előző 3 év hasonló szolgáltatásainak megnevezése.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az alábbi csökkenő fontossági sorrendben meghatározott részszempontok alapján:
– ár,
– fizetési feltétel,
– az ajánlattevő és az ajánlat alkalmassága (a vállalt szállítási határidők az egyes megrendeléstől számítva).
Ajánlatkérő ajánlati felhívásának 15. pontjában többek között jelezte, hogy a Kbt. 59. § (2) és (5) bekezdések az ajánlati felhívás részét képezik. Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amely tartalmazott egy adatlapot, egy egyoldalas műszaki leírást, az ajánlattételhez beszerzendő igazolások listáját, továbbá a szállítási szerződés tervezetét.
Az 1999. szeptember 7-i ajánlattételi határidőre két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: Henger Team Kft. és kérelmező.
Az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv rögzíti, hogy a Henger Team Kft. ajánlata nem tartalmazza az Országos Atomenergia Hivatal igazolását a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal szembeni fizetési kötelezettség teljesítéséről, továbbá a származási bizonyítványt. Ezen igazolások 3 napon belüli pótlására ajánlatkérő lehetőséget biztosított. A kérelmező megítélése szerint a származási bizonyítvány utólagos beszerzésére lehetőség nincs, ez a kérelmezői álláspont a bontási jegyzőkönyvben megfogalmazásra is került. A Henger Team Kft. a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett oly módon, hogy az Országos Atomenergia Hivatal igazolását csatolta, és mellékelt egy általa származási bizonyítványnak minősített iratot is.
Az ajánlatkérő a két ajánlatot érvényesnek minősítette, azt érdemben elbírálta, és 1999. szeptember 14-én megtartott eredményhirdetésen a Henger Team Kft. által benyújtott ajánlatot nyertesként kihirdette.
Kérelmező a törvényes határidőn belül, 1999. szeptember 16-án jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során hozott döntésének megsemmisítését, bírság kiszabását, ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését, és a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását.
Indoklásul előadta, hogy ajánlatkérő a származási bizonyítvány utólagos beszerzését írta elő nyertes részére, megítélése szerint ez jogszerűtlen volt, ajánlatkérőnek meg kellett volna állapítani a nyertes ajánlatának érvénytelenségét. Véleménye szerint az Országos Atomenergia Hivatal igazolásának hiánya is nyertes ajánlatának érvénytelenségét jelentette. Előadta továbbá, hogy ajánlatkérő a nyertes ajánlatát nem ismertette vele, szerinte ez is jogszabályellenes. Vitatja, hogy ajánlata kedvezőtlenebb lett volna nyertesénél. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat azzal, hogy nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot fogadta. el.
Árajánlatukat 15 °C-on mért hőmérsékletre vetítve adták meg, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően.
A nyertes és az ő árajánlatukat a hőmérséklet-korrekcióval végzett számítás alapján is egyenértékűnek kell tekinteni, mert a két árajánlat között eltérés 10% alatti, és ajánlatukhoz származási bizonyítványt csatoltak.
A késedelmi kamat mértékének a jegybanki alapkamat másfélszeresét ajánlották meg, mely a jelenlegi adatok szerint 23,5%-nak felel meg, míg a nyertes 20% késedelmi kamat fizetését kívánta felszámolni.
Tekintettel arra, hogy a jegybanki alapkamat mértéke csökkenő tendenciát mutat, így a szerződés négyéves terminusa alatt az ajánlatuk kedvezőbb. Állításuk szerint a szállítási határidő vonatkozásában is kedvezőbb ajánlatot adtak a nyertesnél.
Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő nem tette közzé ajánlati felhívásában a részszempontok súlyszámait.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy lehetősége van hiánypótlás elrendelésére és arra, hogy csak a megadott határidő eredménytelen elteltét követően állapítsa meg a hiányos ajánlat érvénytelenségét. Előadta továbbá, hogy kérelmező, bár kedvezőbb árajánlatot adott, azt viszont csak a 15 °C-os tüzelőanyag-hőmérséklet alapján számolja, így a téli időszakra tekintettel a felhasználható tüzelőolaj-mennyiség kevesebb lehet a fizetendő számlában megjelölt mennyiségnél. Ez 12 000 literes mennyiségnél kb. 50–100 liter közötti eltérést is jelenthet a külső hőmérséklet függvényében, így összességében a nyertes ára kb. 1 Ft-tal olcsóbb. Véleménye szerint ezért nyertes árajánlata kedvezőbb volt kérelmezőénél.
Ajánlatkérő a kérelmező által becsatolt származási bizonyítványt az értékelésnél nem vette figyelembe, mert a nyertes minden bírálati szempontból kedvezőbb ajánlatot tett. A második bírálati szemponttal kapcsolatban jelezte, hogy részére hátrányos kérelmező azon szerződési feltétele, mely szerint esetleges fizetési késedelme esetén a jegybanki alapkamat másfélszeresét kötötte ki fizetési kötelezettségként.
A harmadik bírálati szempont vonatkozásában kedvezőbbnek ítélte nyertes szállítási határidő vonatkozásában tett ajánlatát, mert ő a megrendeléstől számított 3 napon belül, sürgős esetben pedig azonnal szállít felár nélkül. Kérelmező ugyanakkor a kért szállítási időpontot megelőzően 3 munkanappal előbb leadott megrendelés 48 órán belüli teljesítését vállalja, továbbá az ajánlatához csatolt ún. általános szállítási feltételeiben további egy napot is kiköt a szállítási határidőre, ha távolabbi telephelyről kellene szállítania. Eljárása során az elbírálási szempontokhoz súlyszámok rendelése nem volt kötelező. A szerződés megkötésére még nem került sor.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlat érvényesnek tekinthető-e.
Az ajánlati felhívás 15. pontjában az egyéb információk között előírás volt az, hogy a Kbt. 59. § (2) és (5) bekezdés az ajánlati felhívás részét képezi. A Kbt. 59. § (2) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot is egyenértékűnek kell tekinteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének ötven százalékát meghaladja.
A Kbt. 59. § (6) bekezdés alapján a (2)–(3) bekezdésben meghatározott – az árura vonatkozó – tényt a gazdasági kamarák által kiállított származási bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha az ajánlattételi határidő lejártáig ez a tény még nem igazolható, az ajánlattevőnek erről az ajánlatában kell nyilatkoznia, és a tényt utólag igazolnia.
A nyertes ajánlata sem nyilatkozatot, sem pedig a kamarák által kiállított származási bizonyítványt nem tartalmazott.
Az ajánlatkérő e körben ugyan hiánypótlást biztosított, azaz a származási bizonyítvány csatolására hívta fel ajánlattevőt, de a nyertes utólag becsatolt igazolása sem felelt meg a jogszabályi követelménynek.
A származási bizonyítvány azonban nem érvényességi követelménye az ajánlatnak, hanem az ajánlatok elbírálásakor, értékelésekor bír relevanciával. Ugyanis az ajánlattevő, aki ezzel a lehetőséggel nem él, elzárja magát attól, hogy a Kbt. 59. § (2) bekezdésben fennálló feltételek esetén ajánlata kedvezőbbnek minősüljön.
A Közbeszerzések Tanácsa 4/1996. (K. É. 31.) sz. ajánlása alapján ajánlatkérőnek módja van az eljárás során hiánypótlásra lehetőséget biztosítania, de ennek köre szigorúan a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) és a Kbt. 46. § (2) bekezdésben előírt hatósági igazolások és nyilatkozatok pótlására vonatkozik.
A Központi Nukleáris Alappal kapcsolatos igazolás a hatósági igazolások körébe tartozik, így a Közbeszerzések Tanácsa 4/1996. (K. É. 31.) ajánlása alapján nem járt el jogsértő módon ajánlatkérő, amikor ezen igazolás utólagos becsatolására lehetőséget biztosított, a származási bizonyítvány vonatkozásában viszont helytelenül járt el, mert ennek utólagos megkérésére, illetve pótlására lehetőség nincs.
A fentiekből következően megállapítható, hogy ajánlatkérő jogszerűen minősítette a nyertes ajánlatát érvényesnek.
Ezt követően a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a megadott elbírálási szempontok alapján ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette-e ki nyertesnek.
Az első elbírálási szempont, az ár vonatkozásában megállapítható, hogy a nyertes azáltal, hogy nem tett előzetes nyilatkozatot ajánlatában, akkor sem érvényesíthette volna ebből származó, rá nézve előnyös ár- egyenértékűséget, ha a kamarától becsatolja a származási bizonyítványt. Azonban nyertes nem a kamarától csatolt be származási bizonyítványt. Kérelmező ajánlata viszont mind a nyilatkozatot, mind a származási bizonyítványt tartalmazta, így amennyiben a kérelmező és a nyertes által megajánlott ár közötti különbség 10%-on belül van, a kérelmező szempontjából alkalmazható az ajánlatkérő által már az ajánlati felhívásban is jelzett Kbt. 59. § (2)–(5) bekezdésében foglaltak. A nyertes 127 Ft/l áron tette meg ajánlatát a hőmérsékleti tényezőktől függetlenül. A kérelmező 126,42 Ft/l árat ajánlott, 15 °C-ra vonatkozó kompenzációval. A 15 °C-os hőmérséklet-kompenzáció eredményeként a kérelmező ára minimálisan magasabb, azonban a két ár közötti különbség igen csekély, a 10%-os limiten jóval belül marad. Ezt a tényt kérelmező és ajánlatkérő sem vitatta, így a kérelmező és nyertes ára egyenértékűnek tekinthető, így ezen bírálati szempont esetében a két ajánlat egyforma. Ugyanakkor helytelenül járt el, amikor kérelmező által becsatolt származási bizonyítvány okán nem minősítette egyenértékűnek az árajánlatokat.
A második elbírálási szempont a fizetési feltételek voltak. E szempont keretében ajánlatkérő vizsgálta a számlák benyújtási határidejét, valamint az esetleges késedelmi kamat mértékét. A teljesítési határidőre mindkét ajánlat 30-30 napot tartalmazott, ez egyébként ajánlatkérő részéről előírás, illetve elvárás is volt. A késedelmi kamatra a nyertes a Ptk.-ban foglaltakat határozta meg, míg a kérelmező a mindenkori jegybanki alapkamat másfélszeresét kötötte ki. Ez utóbbi vonatkozásában nyilvánvaló, hogy nyertes ajánlata ajánlatkérőre nézve kedvezőbb, ugyanis a Ptk. szerinti késedelmi kamat mértéke évi 20%, a jegybanki alapkamat másfélszerese jelenleg 23,5%. A Döntőbizottság azt a kérelmezői érvelést, hogy a jegybanki alapkamat mértéke jelenleg csökkenő tendenciát mutat, elfogadni nem tudta, mert nem prognosztizálható most, hogy ez a jövőre nézve is igaz lesz.
A harmadik elbírálási szempont az ajánlattevő és az ajánlat alkalmassága (a vállalt szállítási határidők az egyes megrendeléstől számítva) volt. E bírálati szempont vonatkozásában nyertes úgy fogalmazott, hogy a rendeléstől számított 3 napon belül, sürgős igény esetén azonnal kész szállítani. Ezzel szemben kérelmező a kiszállítási időpont előtt 3 munkanappal leadott megrendelés esetén 48 órán belüli, lehetőség szerint 24 órán belüli teljesítést vállalt. Előbbiek alapján nyertes e vonatozásban is kedvezőbb ajánlatot nyújtott be.
Összességében az első elbírálási szempontból a két ajánlat egyenértékűnek, míg a második, harmadik szempontból a nyertes ajánlata jobbnak minősült. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy összességében a nyertes tette a legkedvezőbb ajánlatot. Az ajánlatkérő döntése tehát jogszerű volt.
Kérelmezőnek azon kérelmi eleme, mely szerint ajánlatkérő ajánlati felhívásában nem jelölte meg a bírálati szempontok súlyszámait, megalapozatlan, mert az 1999. szeptember 1-je előtt indított közbeszerzési eljárások esetén ennek megadása nem volt kötelező.
A Döntőbizottság 1999. szeptember 17-én ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta, melynek hatálya az érdemi határozat meghozataláig áll fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet mint megalapozatlant elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. október 11.
Dr. Engler Magdolna s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Eke Pekács Tibor s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
