KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6667)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.179/11/1999
Tárgy: a TIT Bugát Pál Egyesülete Közhasznú Szervezet jogorvoslati kérelme az MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Krausz Ilona ügyvéd (3300 Eger, Törvényház út 13–15.) által képviselt TIT Bugát Pál Egyesülete Közhasznú Szervezet (3300 Eger, Klapka u. 9., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet az MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj (3300 Eger, Hatvanasezred út 1., továbbiakban: ajánlatkérő) "12 hónapos 1200 tanórás intenzív angol nyelvű nyelvtanfolyam megtartása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel megsértette az 52. § (1) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését.
Kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Honvéd Vezérkar Humán Főparancsnokság a 114/4/1999. sz. tervkivonat szerint a magyar honvédség tiszti és tiszthelyettesi állománya részére 1999. évre 110 millió Ft-ot biztosított Magyarország NATO-tagságával összefüggő idegen nyelvi képzésre, melyből ajánlatkérő 3,6 millió Ft-ot használhat fel.
Ajánlatkérő 1999. július 15-i levelével felkérte Eger város polgármesterét, hogy a városháza hirdetőtáblájára függessze ki a tárgyi beszerzés ajánlati felhívását, melyben felhívta a belföldi székhelyű intézeteket, hogy 12 hónapos 1200 tanórás intenzív angol nyelvű nyelvtanfolyam megtartására tegyenek ajánlatot, azt 1999. július 26-án 9 óráig nyújthatják be ajánlatkérőhöz.
A képzés célját "C" típusú állami nyelvvizsgára történő felkészítésben jelölte meg, a képzés követelményét eredményes állami nyelvvizsga letételében.
Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására ajánlatkérő kérte az ajánlattevő írásbeli nyilatkozatát, hogy sem ő, sem a 15%-ot meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozói nem tartoznak a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), c)–e) pontjának hatálya alá, valamint a hatóság igazolását arról, hogy köztartozásuk nincs.
Az ajánlatban ajánlattevőknek ismertetni kellett a tanfolyam végrehajtására vonatkozó elképzelésüket, így különösen annak programját, helyét, módszerét, az alkalmazandó tananyag mibenlétét, illetve az állami nyelvvizsga lebonyolítására vonatkozó elgondolásukat.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot határozta meg, bírálati szempontként a képzésre vonatkozóan az ajánlati felhívásban nevesített feltételeknek való megfelelést és a pénzügyi ellenszolgáltatást határozta meg. A július 26-án készült bontási jegyzőkönyv szerint három ajánlattevő – a kérelmező, Bóta Csaba egyéni vállalkozó és a Langinwest Nyelvstúdió – nyújtott be ajánlatot, ez utóbbi ajánlattevő kettőt. Kérelmező 3 000 540 Ft, Bóta Csaba egyéni vállalkozó 3 465 900 Ft, a Langinwest Nyelvstúdió 1. sz. ajánlatában 3 593 360 Ft, 2. sz. ajánlatában 3 258 360 Ft ellenszolgáltatásért vállalta a beszerzés tárgyát képező szolgáltatás teljesítését. Ajánlatkérő az ajánlatok értékeléséről készült július 29-i jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a kérelmező ajánlatából hiányzik a tb-járulékra vonatkozó igazolás, Bóta Csaba ajánlatából a helyi adókra és tb-járulékra vonatkozó igazolás, a Langinwest Nyelvstúdió két ajánlatából pedig a helyi adókra vonatkozó igazolás. Ajánlatkérő az igazolások pótlására lehetőséget adott, azzal a kikötéssel, hogy a nyertessel csak akkor köti meg a szerződést, ha a hiányzó igazolásokat, nyilatkozatokat addig benyújtja.
Az eljárás eredményéről ajánlatkérő az augusztus 2-án kelt levelével értesítette az ajánlattevőket, miszerint az eljárás nyertese Bóta Csaba egyéni vállalkozó. Kérelmező augusztus 16-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő nem a kérelmező, hanem Bóta Csaba egyéni vállalkozó ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Kifogásolta, hogy a nyertes természetes személy lett, holott az ajánlati felhívás szerint csak intézetek nyújthattak be ajánlatot.
Kifogásolta továbbá, hogy az ajánlati felhívás nem felelt meg a Kbt. 34. § (2) bekezdésében foglaltaknak – az elbírálási szempontokat ajánlatkérő nem határozta meg –, valamint sérti a 37. § (1) bekezdését – azaz ajánlatkérő nem készített ajánlati dokumentációt.
Kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését.
Ajánlatkérő az 1999. augusztus 25-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy az 1999. július 2-i ajánlati felhívása 3. oldal 2. bekezdésében meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választja, a bírálati szempontok pedig a felhívás 1. oldal 7. bekezdésében és a 2. oldal 1., 2., 3. bekezdésében lettek megadva. Ezek a bírálati szempontok képezték az ajánlatok értékelésének alapját, amit az egyedi értékelőlapok tanúsítanak. Előadta továbbá, hogy a Kbt. szerint ajánlati dokumentáció készítése nem kötelező, azt nem tartotta szükségesnek, mert az ajánlati felhívás minden adatot tartalmazott.
Előadta továbbá, hogy valamennyi ajánlattevőnek hiányzott 1-2 igazolása, azonban a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem nyilvánította érvénytelennek az ajánlatokat, hanem azokat elbírálta és kikötötte, hogy a nyertessel akkor köti meg a szerződést, ha a hiányokat az eredményhirdetésig, augusztus 2-ig pótolja.
Közölte, hogy a nyertes ajánlattevővel – Bóta Csaba egyéni vállalkozóval – a szerződést 1999. augusztus 19-én megkötötte, mivel annak akadálya addigra elhárult, és mert a tanfolyamot szeptember 1-jén meg kellett indítani.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai, észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő – többek között – előírta, hogy ajánlattevőknek hatósági igazolást kell csatolniuk arról, hogy nem áll fenn köztartozásuk.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatokat és megállapította, hogy az ajánlatkérő által a július 29-i jegyzőkönyvben megjelölt hiányokon túlmenően egyik ajánlat sem tartalmazta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága mint adóhatóság igazolását arról, hogy ajánlattevőnek nincs adótartozása, valamint Munkaerő-piaci Alap és a Központi Nukleáris Alap igazolását ezen állami pénzalapokkal fennálló tartozásra nézve.
Az 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott követelményeknek. Ajánlatkérő az 52. § (1) bekezdése értelmében az eredményhirdetés időpontjáig jogosult, illetve köteles megállapítani az érvénytelenséget. Miután az ajánlatoknak a fentiekben megjelölt hiányai az eredményhirdetés időpontjában is fennálltak, ajánlatkérőnek valamennyi ajánlatot érvénytelenné kellett volna nyilvánítania, ennek elmulasztásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését.
Az 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő kikötötte, hogy csak intézetek nyújthatnak be ajánlatot, a 26. § (2) bekezdése értelmében ezen feltételekhez az eljárás teljes időtartama alatt kötve volt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő nem intézet, hanem egyéni vállalkozó magánszemély, ezért nem lett volna jogosult részt venni a közbeszerzési eljárásban. A nyertes ajánlattevő ajánlata tehát ezen okból is érvénytelen.
Az 59. § (1) bekezdése értelmében az eljárás nyertese csak érvényes ajánlatot tevő lehet. Ajánlatkérő ezzel szemben érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesnek, ezáltal megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A kérelmező a jogorvoslati kérelmében kérte az ajánlatkérő jogsértésének megállapítását arra tekintettel is, hogy nem a Kbt. 34. § (2) és (3) bekezdése alapján határozta meg az elbírálási szempontokat.
A Döntőbizottság ezen kérelemnek nem adott helyt, mert a kérelem elkésett.
A Kbt. 79. (5) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárás a törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül kezdeményezhető, ezen határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívását július 19-ét megelőző időpontban tette közzé a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, kérelmező ezt követően megismerte annak tartalmát, felismerhette a jogsértést. Ehhez képest a kérelem augusztus 16-án történt előterjesztéséig a 15 napos jogvesztő határidő letelt, így a kérelem elkésett.
Kérelmező kifogásolta a jogorvoslati kérelmében, hogy ajánlatkérő nem készített ajánlati dokumentációt. Ez a kérelem egyrészről megalapozatlan, másrészről elkésett. Megalapozatlan, mert a Kbt. 37. § (1) bekezdése értelmében ajánlatkérő nem köteles ajánlati dokumentációt készíteni. A kérelem elkésett, mert a 37. § (2) bekezdése alapján ajánlatkérőnek az ajánlati dokumentációt legkésőbb az ajánlati felhívás közzétételének időpontjára kell biztosítania, a fentiekben előadottak szerint pedig az ajánlati felhívás közzétételétől a jogorvoslati kérelem előterjesztéséig a 15 napos jogvesztő határidő letelt.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem tartalmán túlmenően azt is vizsgálnia kell, hogy a közbeszerzési eljárás minden tekintetben jogszerű volt-e. A Döntőbizottság észlelte, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívását nem a Kbt. 29. §-ában meghatározott módon – a K. É.-ben – tette közzé, azonban a jogsértést nem állapította meg, mert a jogorvoslati kérelem e tekintetben is elkésett.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § d) és g) pontja szerint rendelkezett. A Döntőbizottság a jogsértés megállapítása ellenére bírságot a közbeszerzés alacsony összegére tekintettel nem szabott ki.
Budapest, 1999. szeptember 20.
Dr. Csitkei Mária s. k. Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
