KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6669)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.184/10/1999.
Tárgy: a MOTA Hungária Rt. jogorvoslati kérelme az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Pongrácz Tibor ügyvéd (1052 Budapest, Szervita tér 4.) által képviselt MOTA Hungária Beruházási és Építőipari Rt. (1119 Budapest, Nándorfejérvári út 42–44., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet dr. Monory Bulcs jogtanácsos (8000 Székesfehérvár, Nyitrai u. 31.) által képviselt Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (1024 Budapest, Fényes Elek u. 7–13., továbbiakban: ajánlatkérő) a "61. sz. másodrendű főút Kaposvárt északról elkerülő szakasz kiépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, az 1999. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 42. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek a kérelmező alkalmatlanságára vonatkozó döntését megsemmisíti. Felhívja az ajánlatkérőt, hogy az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a kérelmezőt az előminősítési eljárásba vonja be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat térítsen még.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt előminősítési eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a K. É. 1999. május 19-én megjelent 20. számában a 61. sz. másodrendű főút Kaposvárt északról elkerülő szakasza kiépítésére alkalmas kivitelező kiválasztására.
A pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságot a Kbt. 44. §-a szerint kellett igazolni, ennek körében ajánlatkérő – többek között – a következőket írta elő:
– Csatolni kellett a pénzintézet nyilatkozatát arra nézve, hogy mióta vezeti a résztvevő bankszámláját, a számlán sorban állás előfordult-e, fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz-e, milyen a pénzügyi helyzete, valamint hitel- és fizetőképessége.
– Ismertetni kellett az előző három évben a beszerzés tárgyát képező munka volumenéhez hasonló referenciamunkákat, beleértve a folyamatban lévőket is.
– Be kellett mutatni a résztvevő műszaki, technikai felszereltségét, gépparkját. Az előminősítési dokumentáció 3. pontja "előminősítési kritériumok" címszó alatt a gépparkra vonatkozóan azt kötötte ki, hogy annak "az ajánlattevő birtokában kell lennie, vagy az ajánlattevőnek biztosítania kell az elérhetőséget lízing, bérlemény stb. vagy egyéb módon".
– Közölni kellett, hogy a résztvevő rendelkezik-e igazolt minőségbiztosítási tanúsítvánnyal. E tekintetben az előminősítési dokumentáció hivatkozott pontja olyan engedményt tett, hogy amennyiben "az ajánlattevő nem rendelkezik ilyen tanúsítvánnyal, akkor mellékelnie kell a saját minőség-ellenőrző rendszerének rövid ismertetését".
A részvételi jelentkezéseket június 14-ig lehetett benyújtani. A jelentkezések bontásáról jegyzőkönyv készült, miszerint a felhívásra 9 jelentkezés érkezett, a kérelmező, a Betonút Rt., a Hoffmann Rt., a Magyar Aszfalt Kft., az Alterra Kft., az EGÚT Rt., a Hídépítő Rt. (Hód Út konzorcium nevében), a Strabag Hungária Rt. és a Mélyépítő Budapest Kft.
A július 31-én tartott eredményhirdetésen ajánlatkérő közölte, hogy a kérelmező és az Alterra Kft. jelentkezését nem fogadja el.
Kérelmező augusztus 9-i levelében kérte ajánlatkérőtől alkalmatlanná minősítése indokolását, ajánlatkérő augusztus 10-én kelt levelében közölte azt. Kérelmező augusztus 19-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem fogadta el a részvételi jelentkezését, holott annak indokaként csak "részben nem felelt meg", "nem tudjuk teljes értékűnek elfogadni", "nem megnyugtató" érveket tudott felhozni. Álláspontja szerint minden tekintetben alkalmas a beszerzés tárgyát képező szerződés teljesítésére. Kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő rá vonatkozó döntésének megsemmisítését.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemre augusztus 26-án ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot hozott, melyben kötelezte ajánlatkérőt, hogy kérelmezőt az eljárásba vonja be.
Ajánlatkérő az augusztus 30-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Védekezésül – lényegében a kérelmező részére adott tájékoztatásban foglaltakat részletezve – előadta, hogy döntése jogszerű és megalapozott, kérelmezőt a következő indokok miatt nem minősítette alkalmasnak:
– Jelentősebb volumenű referenciái nincsenek, a nagyobb munkákat – pl. M3 autópálya egyik szakasza – alvállalkozóként végezte.
– A vagyoni helyzetét illetően a mérlegadatokat vizsgálva megállapította, hogy tartozásai jóval meghaladják a saját vagyonát, így nem találja alkalmasnak a kb. 2,5 milliárd Ft értékű beruházás fővállalkozásban történő megvalósítására.
– A kérelmező nem rendelkezik ISO minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, részéről annak megszerzése még csak folyamatban van.
– A kérelmező műszaki, technikai felszereltsége sem kielégítő. A kivitelezés során alkalmazni kívánt gépek nem elegendők a szerződés teljesítésére, alvállalkozó igénybevételét pedig csak a gázvezeték-kiváltási munkáknál jelezte. A műtárgyépítéshez szükséges gépekre vonatkozóan csatolta ugyan az anyavállalat nyilatkozatát, miszerint biztosítani fogja kérelmező részére a személyi, technikai és pénzügyi feltételeket és hozzájárul az anyavállalat referenciáinak sajátjaként való feltüntetéséhez, ez azonban nem elegendő, mert kérelmező nem szerepeltette az anyavállalatát társult vállalkozóként.
A Döntőbizottság a felek írásbeli észrevételei, a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai és a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 42. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő előminősítési eljárás lefolytatására jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt. A Kbt. 33. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő kizárólag a törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását, ennek módjait a törvény 44. § (1) és (2) bekezdése határozza meg. Valamennyi eljárási formára irányadóan a Kbt. 24. § (2) bekezdése generális szabályként előírja, hogy ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők – és értelemszerűen a potenciális ajánlattevők, a részvételi jelentkezők – számára.
Ajánlatkérő az alkalmasság elbírálásához szükséges adatok, tények szolgáltatásának előírása során betartotta a fenti rendelkezéseket, a jelentkezéseket azonban egyrészről nem csak ezekre az adatokra alapítottan, másrészről az esélyegyenlőség biztosítása mellőzésével bírálta el.
A Döntőbizottság ezért nem fogadta el ajánlatkérő 1999. augusztus 10-i, tájékoztatást nyújtó levelében és az augusztus 30-án kelt észrevételében foglalt, valamint a jogorvoslati eljárásban szeptember 16-án tartott tárgyaláson előadott indokait.
A kérelmező pénzügyi, gazdasági alkalmasságát ajánlatkérő azért tartotta "aggályosnak", mert állítása szerint a mérleg szerinti tartozásai jóval meghaladják a vagyonát. A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező által becsatolt pénzintézeti nyilatkozatot, a kérelmező 1997., 1998. évi mérlegét, valamint az 1 milliárd Ft-os tőkeemelés utáni várható mérlegadatait és megállapította, hogy ezen adatok alapján ajánlatkérő nem minősíthette volna alkalmatlannak kérelmezőt a szerződés teljesítésére.
Kérelmező számlavezető pénzintézete a részvételi felhívásban foglalt kérdésekben – fizetőképesség stb. – alátámasztotta a kérelmező alkalmasságát. A "várható mérlegadatok a tőkeemelés után" dokumentumból megállapítható, hogy a részvételi jelentkezés beadását megelőzően végrehajtott és a Fővárosi Bíróság Cégbíróságához 1999. június 6-án a cég adataiban bekövetkezett változás bejegyzése iránt benyújtott alaptőke-emelés folytán a kérelmező vagyona 938 740 ezer Ft, tartozásainak összege 324 843 E Ft, követelésállománya 1 263 582 E Ft, ezen számlaadatokból nem lehet likviditási problémákra következtetni.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérőnek a tárgyaláson előadott azon érvelését, hogy az alaptőke-emelés összegét kérelmező csak ezen változás cégbírósági bejegyzését követően használhatja fel, miután ilyen irányú tiltó rendelkezést a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény nem tartalmaz. A változásbejegyzési kérelem esetleges elutasítása esetén sem esne el kérelmező az 1 milliárd Ft-tól, mert a számviteli szabályok szerint ez esetben az alaptőke-emelés összege tulajdonosi hitelként (ázsió) szerepeltethető a cég pénzeszközei között mindaddig, míg az emelés összege bejegyzésre nem kerül. Az ajánlatkérőnek a kérelmező likviditásával kapcsolatos aggályai azért is alaptalanok, mert mint a részvételi felhívás szövegéből és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatából is következik, ajánlatkérő a beszerzés megvalósítására nem fővállalkozási szerződést, hanem vállalkozási szerződést kíván kötni részszámlázási lehetőséggel. Ebből következik, hogy a 2,5 milliárd Ft nagyságrendű beszerzést (nyertessége esetén) nem kérelmezőnek kell majd finanszírozni, csupán az első részszámla kiegyenlítéséig kell viselnie az addig végzendő munkák költségeit, ami a mérlegadatok szerint rendelkezésére álló 125 millió Ft-ból megoldható.
A kérelmező műszaki alkalmasságát ajánlatkérő a referenciák és a műszaki-technikai felszereltsége elégtelenségével, valamint az ISO minőségbiztosítás hiányával indokolta.
A kérelmező jelentkezésében 10 befejezett és 10 folyamatban levő munkát jelölt meg. Ezek egy kivételével valóban kisebb volumenű munkák – 10-50 millió Ft-os 11 db, 100-300 millió Ft-os 6 db, valamint 1 db 600 milliós, melyben 20% volt a részesedése. Megjelölt egy 1,628 millió Ft-os referenciamunkát is, melyben 80%-os volt a részesedése, ajánlatkérő azonban ezt sem tartotta megfelelőnek, holott az általa alkalmasnak minősített Betonút Rt. is csak 1 db nagyobb volumenű – 1,698 millió Ft-os 70%-os részesedésű – munkát tudott bemutatni.
Megállapítható, hogy ajánlatkérő e tekintetben nem biztosított egyenlő esélyt a jelentkezőknek.
A műszaki-technikai felszereltségét illetően kérelmező a jelentkezésében – az anyavállalatnak a 87. oldalon írásban tett nyilatkozatával megerősítetten – vállalta, hogy a kivitelezéshez szükséges technikai feltételeket biztosítja. Ajánlatkérő nem fogadta el a technikai feltételek ily módon való biztosítását, holott a részvételi dokumentáció 3.4. pontjában azt kötötte ki, hogy ajánlattevőnek "biztosítania kell az elérhetőséget". Az elérhetőség biztosításának módjaként elfogadta a bárkitől való bérlést, lízingelést, vásárlást, "vagy egyéb módon" való birtoklási lehetőséget. Ezen birtoklási jogcímek között kétségkívül a legnagyobb biztonságot nyújtó jogcím az, ha a cég tulajdonos-anyavállalata garantálja írásban a munkavégzéshez szükséges technikai feltételek biztosítását, hiszen anyagi érdeke fűződik a tulajdonát képező cég gazdaságos működéséhez, ezért ajánlatkérő megfelelő jogalap nélkül minősítette ezen okból alkalmatlannak a kérelmező jelentkezését.
E körben figyelembe vette a Döntőbizottság azt is, hogy más jelentkezők is (Hoffmann Rt., Betonút Rt.) más cégek által kevert beton megvásárlása útján szerzik be az adott beszerzés szempontjából leginkább meghatározó terméket. Megállapítható tehát, hogy ajánlatkérő – a kérelmező rovására – a technikai feltételek értékelése során sem biztosította a jelentkezők esélyegyenlőségét.
Az ISO minőségbiztosítás hiányát is alkalmatlansági oknak minősítette ajánlatkérő, annak ellenére, hogy a részvételi dokumentáció 3.2. pontjában nem kívánta meg kifejezetten a tanúsítvány meglétét, elegendőnek tartotta, ha az ajánlattevő ismerteti a minőség-ellenőrzésének rendszerét és szándéknyilatkozatot tesz a minőségbiztosítás megkötésére. Kérelmező ezen két feltételnek eleget tett, továbbá még igazolta azt is, hogy az ISO minőségbiztosítási tanúsítvány általa történő megszerzése folyamatban van. Ajánlatkérő döntése tehát e tekintetben sem volt helytálló.
A fentiekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 42. § (1) bekezdését és a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés b), c), d) és g) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. szeptember 30.
Dr. Csitkei Mária s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Eke Pekács Tibor s. k.
közbeszerzési biztos
