KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6671)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.183/13/1999.
Tárgy: External Gazdasági, Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatala közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
az External Gazdasági, Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1193 Budapest, Erkel u. 6.) által képviselt Veres Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (5000 Szolnok, Lovas I. u. 16., a továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatal (1475 Budapest, Pf. 163, a továbbiakban: ajánlatkérő) különböző hajtóművek javítása, szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1999. május 19-i számában jelentette meg ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására, az alábbi beszerzésekre:
I. 4 db TV3–117V típusú hajtómű javítása vagy szállítása, legalább 750 óra javításközi üzemidő biztosításával.
II. 20 db TV2–117A típusú hajtómű javítása vagy szállítása, legalább 1500 óra javításközi üzemidő biztosításával.
III. 7 db VR–8A típusú főreduktor javítása vagy szállítása, legalább 1500 óra javításközi üzemidő biztosításával.
A beszerzés tárgya szerinti I., II. vagy III. részekre, ezeken belül a teljes darabszámra részajánlatot, valamint többváltozatú ajánlatot is lehetett tenni: ajánlatkérő berendezéseinek javítására, vagy javított (esetleg új) csereberendezések, vagy nagyjavított (esetleg új) berendezések szállítására.
Ajánlatkérő felhívásának 11. pontjában és a dokumentáció II. fejezetében meghatározta a kért adatok és tények igazolásait, valamint az ajánlat tárgyával, az ajánlattevővel és az ajánlattal szemben támasztott követelményeket.
Az ajánlatnak tartalmaznia kellett azon részek megjelölését, amellyel kapcsolatban az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést kívánt kötni, továbbá az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeit fenntartás nélkül elfogadja. Az ajánlathoz csatolni kellett a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, az adott országban érvényes hatósági engedélyeket, mind az ajánlattevőre, mint a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott személyekre vonatkozóan.
Az ajánlattevők pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolására a következő előírások voltak:
– banki igazolás a rendszeres pénzforgalomról, az elmúlt egy évben a hitelezők sorban állásáról nemleges nyilatkozat, a fizetési kötelezettségek teljesítése,
– belföldi ajánlattevőnek az előző három évre vonatkozó hitelesített beszámolói az 1991. évi XVIII. törvény előírásai szerint, külföldi ajánlattevő országában auditált mérlegbeszámolói vagy az alkalmasság hatósági igazolása,
– nyilatkozat és hatósági igazolások – a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott személyekre is – arról, hogy a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pont hatálya alá nem tartoznak, valamint a b) pont szerint nincs egy évnél régebben lejárt köztartozásuk, vagy hitelezőjük a későbbi megfizetéshez írásban hozzájárult,
– külföldi ajánlattevő nyilatkozata – a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pont hatálya alá tartozó alvállalkozóira vonatkozóan is –, hogy országában csak az általa benyújtott okmányok szerezhetők be, az igazolásokkal le nem fedett köztartozásokra nemleges nyilatkozat csatolása, nyilatkozat arról, hogy nemzeti hatóságaik ilyen igazolást nem állítanak ki. A nem beszerezhető igazolásokra vonatkozó nyilatkozati részt illetékes nemzeti szervvel (pl. Kereskedelmi Kamara) ellenjegyeztetni kellett.
A műszaki alkalmasságot a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), c) és h) pontjai szerint kellett igazolni. Az előzőekben felsoroltak bármelyikének hiánya esetére ajánlatkérő az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását helyezte kilátásba. Ajánlatkérő a dokumentáció II. 1.6 pontjában előírta továbbá, hogy az ajánlattevő (a gyártó vagy javító, ha nem azonos ajánlattevővel) működtessen a beszerzés tárgyára vonatkozó minőségrendszert. Ennek bizonyítékát (kézikönyv vagy bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító által kiadott tanúsítványt) csatolni kellett az ajánlathoz, továbbá minőségtervet benyújtani.
Az ajánlatot magyar vagy orosz nyelven lehetetett megtenni. Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot
– az ajánlati ár,
– a műszaki szempontok:
– garanciális idő
– javításközi üzemidő mértéke és
– a teljesítési határidő
elbírálási szempontok és fontossági sorrendjük alapján kívánta kiválasztani.
Az ajánlattétel és -bontás 1999. június 29-i határidejére a következő ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot:
– INTERTRAVERZ Rt.,
– UKROBORONSZERVIZ Rt.,
– AEROTECHNIKA M & T Budapest Rt.,
– ARNITEL Rádiótechnikai Ipari és Kereskedelmi Kft.,
– AVIABALTIKA,
– REPMOTOR'S Kft.,
– Dunai Repülőgépgyár Rt.,
– MOTOR SICH,
– AVIAEXPORT,
– ROSZVOORUZSENYIE Állami Vállalat, valamint a
– kérelmező.
Ajánlatkérő az eljárás bírálati szakaszában 1999. július 12-én az ARNITEL Kft.-nek kérdést tett fel ajánlata egyik, nem egyértelmű kijelentése tartalmának tisztázása érdekében arról, hogy – az ajánlat borítóját követő lapon – az ajánlati ár a bruttó értékben meghatározott, avagy a később, a 3%-os árfolyamváltozás esetére feltüntetett, pontos mértékben meg nem határozott korrigált ár, tekintettel arra is, hogy a szállítási szerződés tervezetében az árfolyamváltozásra utaló árkorrekció nem szerepel.
Az ARNITEL Kft. válaszában előadta, hogy az árfolyamváltozásra utaló árkorrekciót tévesen tüntette fel, az nem képezi az ajánlat részét.
Ennek megtörténtéről ajánlatkérő 1999. július 12-én a többi ajánlattevőt egyidejűleg úgy értesítette, hogy a megkérdezett ajánlattevőt nem nevezte meg, a kérdést és a választ nem ismertette.
Ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során az ARNITEL Kft. ajánlata kivételével valamennyi ajánlat érvénytelenségét állapította meg, az 1999. július 19-én tartott eredményhirdetésen az eljárás nyertesének az ARNITEL Kft. ajánlatát fogadta el.
Kérelmező 1999. július 23-án írásban kérte ajánlatkérőtől döntése indokolását.
Az 1999. szeptember 5-én faxon megkapott válasz szerint az ajánlat nem felelt meg a Kbt. 52. § (2) bekezdése d) pontjában foglaltaknak. Hiányzott a NEF alvállalkozó adóigazolása és minőségterve, a Ganja Repair Plant alvállalkozó igazolásai. A kérelmező külkereskedelmi engedélye nem a beszerzés tárgyára – a 84. vámtarifaszámú árucsoportra –, hanem a 88. vtsz-re vonatkozik. Ajánlatkérő nem változtatta meg álláspontját az ajánlattevők értesítési kötelezettségével kapcsolatban.
Ajánlatkérő a nyertessel 1999. augusztus 12-én megkötötte a szerződést. Kérelmező 1999. augusztus 23-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem indokolta bővebben elutasítását. Ezen indokolást nem tartotta megalapozottnak, ezért kérte az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, valamint – a tárgyaláson pontosítva – igazgatási szolgáltatási díjban való marasztalását, ideiglenes intézkedésként pedig a szerződéskötés megtiltását.
Álláspontja szerint az előírt igazolásokat becsatolta. Az ajánlatkérő megsértette az esélyegyenlőséget azzal a döntésével, hogy kérelmező külföldi alvállalkozói (NEF és Ganja Repair Plant) magyar és nemzeti hatósági igazolásainak hiányát érvénytelenségi oknak minősítette.
NEF alvállalkozója Magyarországon ez ideig nem végzett üzleti és gazdasági tevékenységet, ezért nem csatolhatta a szükséges, magyar APEH-től származó igazolást, továbbá bankigazolása kiterjed az orosz köztartozások igazolására is.
A Ganja Repair Plant társaság Azerbajdzsán l00% állami tulajdonú hadiüzeme, amelyre vonatkozó titkossági szabályok miatt nemzeti köztartozására vonatkozó igazolásokat nem lehetett csatolni, továbbá Magyarországon tevékenységet eddig nem végzett.
Tévedett ajánlatkérő akkor is, amikor a Gazdasági Minisztérium külkereskedelmi tevékenységre szóló külön engedély hiányát állapította meg, mivel a 88. vámtarifaszám a 84. árucsoportba tartozó hajtóművekre is vonatkozik a GM tájékoztatása szerint.
Mindezekre tekintettel ajánlata nem volt érvénytelen.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő nem ismertette a nem egyértelmű kijelentés tisztázására feltett kérdést és az arra adott választ.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét a kérelemhez csatolt meghatalmazásban feltüntetetett meghatalmazottja, az External Gazdasági, Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. nyújtotta be.
A meghatalmazás, amely 1999. július 22-én kelt, meghatalmazottat a szövegezés szerint arra is feljogosította, hogy a közbeszerzési eljárással kapcsolatban "…szükség esetén jogorvoslati eljárást kezdeményezzen". A meghatalmazás érvényességét kérelmező úgy jelölte meg, hogy az a "…közbeszerzési eljárás jogerős lezárásig érvényes".
A jogorvoslati kérelem 2. bekezdése szerint a Veres Kft. mellékelt meghatalmazása alapján az External Kft. "részéről" fordultak jogorvoslati kérelemmel a Döntőbizottság felé. A kérelmező képviselőjének a tárgyaláson tett nyilatkozata szerint jelen jogorvoslati eljárás kérelmezője a Veres Kft., amelynek képviseletében – helyette és nevében – jár el az External Kft.
Ajánlatkérő a kérelem elutasítását kérte elsődlegesen elkésettség miatt, másodlagosan a kérelmező meghatalmazottja ügyfélképességének hiánya miatt. Álláspontja szerint a kérelmező által adott meghatalmazás azt rögzíti, hogy annak érvényessége a közbeszerzési eljárás jogerős lezárásáig érvényes, az pedig 1999. július 19-én az eredményhirdetéssel lezárult. Ezért a meghatalmazás a kérelem benyújtásakor már érvényét vesztette. Amennyiben az előzőek nem állnak fenn, úgy másodlagosan kérte a kérelmet mint alaptalant elutasítani:
– kérelmező alvállalkozóinak országukban is érvényes köztartozások igazolásainak, valamint a NEF alvállalkozó minőségtervének hiánya és
– a külkereskedelmi tevékenységre szóló külön- engedély hiánya miatt.
Véleménye szerint nem követett el jogsértést azzal, hogy a Kbt. 57. (1) bekezdése szerinti felvilágosítás kérésekor nem jelölte meg a kérdést és a kérdést feltevőt, mivel ezt a törvény nem írja elő, csak azt, hogy "a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett" kell ezt megtenni.
Indítványozta továbbá, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg, hogy az "az esetleges meg nem erősített tény, sejtés, feltevés", hogy kérelmező ügyvezetője a beszerzés tárgyát képező hajtóművek üzemeltetője, mint az üzemeltető alakulat vezető beosztású mérnöke, nem sérti-e a Kbt. 24. §-át.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Döntőbizottságnak először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy kérelmező képviselője szabályszerű meghatalmazással rendelkezik-e, ez alapján mely személy nevében nyújtotta be a jogorvoslati kérelmet, és hogy a kérelme elkésett-e vagy sem.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a bizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 18. § (1) bekezdése szerint, ha nem írja elő jogszabály az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy meghatalmazottja eljárhat.
Alapelv továbbá, hogy a szerződéseket – és így a meghatalmazásokat is céljuk, tartalmuk és nyilatkozó feltehető akarata szerint kell értelmezni. [A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 206. § (4) bekezdése, 207. § (1) bekezdése.]
Mindezekre figyelemmel, a jogorvoslati kérelem, a meghatalmazás és a kérelmező képviselőjének a tárgyaláson tett nyilatkozata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazása kiterjed arra, hogy képviselője jelen jogorvoslati eljárásban képviselje. Az External Kft. e meghatalmazás alapján, kérelmező nevében és helyett, kérelmező képviselőjeként jár el, e minőségében kérelmező nevében indította meg a jogorvoslati eljárást. Téves ajánlatkérő álláspontja, mely szerint a meghatalmazás jelen jogorvoslati eljárásra nem terjed ki.
A meghatalmazás az eredményhirdetést (1999. július 19.) követően készült, 1999. szeptember 22-én, másrészt a meghatalmazás érvényessége ("a közbeszerzési eljárás jogerős lezárásig") egyértelműen utal arra, hogy a meghatalmazás az esetleges jogvitáról döntő döntőbizottsági/bírósági határozat jogerőre emelkedéséig szól.
Az érvényes meghatalmazás jelen eljárásban való elfogadását nem befolyásolja az, hogy a bírósági eljárásra vonatkozóan jogszabály más képviseleti szabályokat ír elő.
A jogorvoslati kérelem előterjesztésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos szabályokat a Kbt. és az Áe. tartalmazza.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a bizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hatvan napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. [Kbt. 79. § (2) bekezdés].
A napokban megállapított határidőbe a közlés, a kézbesítés, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja, valamint a szakhatóság eljárásának időtartama nem számít be [Áe. 39. § (1) bekezdése].
Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a közigazgatási szervnél a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le [Áe. 39. § (2) bekezdése].
Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését az 1999. július 19-én tartott eredményhirdetésen tette közzé az eljárásban részt vett ajánlattevők számára, és egyben kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította. Kizárásának indokolását kérelmező kérelmére 1999. augusztus 5-én (faxon) juttatta el kérelmezőnek, aki jogorvoslati kérelmét 1999. augusztus 23-án nyújtotta be a Döntőbizottsághoz.
A jogorvoslat benyújtására nyitva álló határidő így augusztus 20-án (nemzeti ünnepünkön) pénteken telt volna le. Az ezt követő első munkanap, 1999. augusztus 23-a hétfő volt, így kérelmező a törvényes határidőn belül, annak utolsó napján terjesztette elő jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy kérelmező ajánlata érvényes volt-e.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés első mondata szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell [Kbt. 43. § (2) bekezdése].
Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek [Kbt. 52. § (1) bekezdése].
Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek [Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja].
Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak [Kbt. 53. § (2) bekezdése].
Ajánlatkérő az indoklási részben már korábban ismertetett hatósági igazolásokat, nyilatkozatokat írta elő, mind az ajánlattevőre, mind alvállalkozóira vonatkozóan, amelyek hiánya esetére kikötötte, hogy az ajánlatokat érvénytelennek nyilvánítja és az eljárásból kizárja.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező nem csatolta saját szervezetére vonatkozóan a Munkaerő-piaci Alap és a Nukleáris Alap igazolásokat. Ezt a kérelmező a tárgyaláson el is ismerte. Ajánlata tehát érvénytelen volt, így ajánlatkérő jogszabályszerű döntést hozott, amikor a további eljárásból kizárta.
Erre figyelemmel a Döntőbizottság érdemben már nem vizsgálta az egyéb érvénytelenségi okokat, azaz hogy kérelmező alvállalkozóira vonatkozóan csatolta-e a szükséges igazolásokat, nyilatkozatokat, külkereskedelmi engedélye kiterjed-e a tárgybani beszerzésre.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezőnek a nem egyértelmű kijelentések tisztázása során sérelmezett ajánlatkérői magatartással kapcsolatos kérelme elkésett.
Kérelmező a kérdésfeltevés tényéről és arról, hogy ajánlatkérő sem a kérdést, sem a választ nem közölte, 1999. július 12-én értesült, így az e döntést kifogásoló kérelmét – a Kbt. és az Áe. fent ismertetett szabályai alapján – 1999. július 27-én kellett volna legkésőbb előterjesztenie.
A Döntőbizottság azonban fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása alkalmával [Kbt. 57. § (1) bekezdése] a többi ajánlattevő egyidejű értesítése tartalmának és mélységének meghatározása során figyelemmel kell lenni a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésére is, azaz tiszteletben kell tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát, biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
E szabályok összevetéséből adódóan nem lehet eltekintetni a feltett kérdés(ek) ismertetésétől, és a válaszokat is közölni kell, amennyiben üzleti titkot nem sértenek.
Ajánlatkérőnek a Döntőbizottság vizsgálódására tett indítványát a Döntőbizottság elutasította.
Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos "sejtések", "feltevések" alapjául szolgáló esetleges tényekkel az ajánlatkérőnek az alkalmasság vizsgálata alatt, a cégnyilvántartási adatok feldolgozásakor szembesülnie kellett.
Ajánlatkérő indítványa nem tekinthető a Kbt. 80. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogorvoslati kérelemnek.
Ajánlatkérő nem állította, hogy jogsértés történt, nem kérte a Döntőbizottság intézkedését, nem rótta le a kötelező igazgatási szolgáltatási díjat [Kbt. 79. § (6) bekezdése]. A Döntőbizottság hatásköre pedig a Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint a jogorvoslati kérelmek elbírálására terjed ki. Ajánlatkérő indítványa nem tekinthető a jogorvoslati kérelem elutasítására irányuló bizonyítási indítványnak sem, mivel a jogorvoslati kérelem megalapozottsága e "vizsgálódás" nélkül is eldönthető.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert a kérelem beadásakor rendelkezésre álló adatok alapján annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja, az eljárási díj viseléséről a 88. § (1) bekezdés g) pontja rendelkezik.
Budapest, 1999. szeptember 15.
Dr. Magasi Ildikó s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos
