KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6672)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.186/12/1999
Tárgy: Christ Hungária Kft. jogorvoslati kérelme a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatal közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Zaicz Gáborné dr. Czelecz Éva ügyvéd (2220 Vecsés, Telepi út 23.) által képviselt CHRIST Hungária Kft. (2040 Budaörs, Komáromi u. 22., a továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatala (1475 Budapest, Salgótarjáni út 18., a továbbiakban: kérelmezett) két készlet katonai rendeltetésű mobil víztisztító berendezés tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy kérelmezett megsértette a közbeszerzésekről szóló – 1999. évi LX. törvénnyel módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 40. § (2) és (5) bekezdését, valamint a 70. § d) pontját, ezért az ajánlattételi felhívásra vonatkozó döntését megsemmisíti. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Jelen jogorvoslati eljárást megelőzően kérelmezett a K. É. 1999. május 26-i számában előminősítési eljárás megindítására vonatkozó részvételi felhívást tett közzé 2 készlet víztisztító berendezésre, melyek összekapcsolásuk után NBC szűrést kell hogy biztosítsanak.
A részvételi felhívás határidejéül a közzététel napját követő első naptól számított 26. napot jelölte meg.
A felhívás 7. pontja szerint az alkalmasnak minősített jelentkezőknek ajánlati felhívását egyidejűleg és közvetlenül kívánta megküldeni a részvételi jelentkezés határidejének leteltét követő 30 napon belül. Az alkalmasság kérdésében 1999. július 1-jén hozta meg döntését.
1999. július 1-jén kelt levelében értesítette a részvételi jelentkezőket alkalmasságukról (illetve alkalmatlanságukról), az alkalmasnak minősített jelentkezőknek pedig közvetlenül megküldte ajánlati felhívását. Ebben az ajánlattételi határidőt 1999. augusztus 11-ben jelölte meg.
Kérelmező 1999. június 26-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz a kérelmezett előminősítése során hozott döntését sérelmezve.
A Döntőbizottság D. 144/8/1999. sz. határozatában a jogorvoslati kérelemnek helyt adott, megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját, figyelemmel a Kbt. 42. § (8) bekezdésére, ezért az ajánlatkérő előminősítési eljárást lezáró, valamint az ajánlattételre történő felhívásra vonatkozó döntéseit megsemmisítette.
Kérelmezett 1999. augusztus 6. napján kelt, és a K. É.-höz 1999. augusztus 9-én eljuttatott, annak 1999. augusztus 18. napján megjelent számában közzétette részvételi felhívása visszavonását.
1999. augusztus 18-án kelt levelében hirdetmény közzététele nélküli, a Kbt. 70. § d) pont szerinti tárgyalásos eljárás keretében tárgyalási meghívót küldött a Medaqua Kft., a Bitt Kft., a Zenon System Kft., a Vidra Kft. és kérelmező részére. Megbízójaként a Magyar Honvédség Műszaki-technikai Szolgálat vezetőjét jelölte meg.
A "Tárgyalási meghívó"-nak nevezett ajánlati felhívás a beszerzés tárgyát a következők szerint határozta meg:
2 készlet katonai rendeltetésű mobil víztisztító berendezés, mely készletenként legyen alkalmas nyersvízforrásból természetes szennyeződéseket tartalmazó, illetve biológiailag aktív vízből az MSZ 450-1/1989, MSZ 450-2/1991, MSZ 450-3/1990, és a NATO Stanag 2136 sz. normatív dokumentum szerinti vízminőségű ivóvíz előállítására.
Az ajánlatba hozott két készlet sorba kötve, és a Magyar Honvédség által már alkalmazásba vett más víztisztító berendezés egy készlete (Zenon MINI Rowpu típusú katonai mobil víztisztító berendezés) és az ajánlatba hozott egy készlet víztisztító berendezés sorba kötve is legyen alkalmas nukleárisan szennyezett vizek kezelésére, és az ezekből nyert ivóvíz elégítse ki a az MSZ 450-1/1989, MSZ 450-2/1991, MSZ 450-3/1990, és a NATO Stanag 2136 sz. normatív dokumentumban foglaltakat.
1 klt. nyers és ivóvíz helyszíni minőség-ellenőrzéséhez szükséges összetételű laborkészlet
1 klt. az alapvető karbantartási műveletek elvégzéséhez szükséges kézi szerszámkészlet.
A teljesítés határidejét 1999. október 31-ben határozta meg, az ajánlat benyújtási határidejét pedig 1999. augusztus 30-ban.
Az érvényes ajánlat benyújtásának feltétele volt az "Ajánlati követelmények" megvásárlása, határidő-megjelölés az átvételre nem volt jelölve.
Kérelmezett a 12.6. pontban kikötötte, hogy érvénytelen az az ajánlat, amennyiben az ajánlott berendezés nem felel meg a beszerzés tárgyára előírt szabványoknak és normatívának.
A felhívás előírta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat (8.2, 8.2 pontokban), ez utóbbiban a referenciákból kiemelve a NATO hadseregeinek végzett szállításokat.
A műszaki alkalmasság körében kötötte ki azt is, hogy "Amennyiben az ajánlatba hozott termék NATO-referenciákkal nem rendelkezik, az ajánlattevőt az ajánlatkérő teljesítésre alkalmatlannak minősíti."
Az "Ajánlattételi követelmények" c. dokumentáció az összességében legelőnyösebb ajánlatot a műszaki követelmények teljesítésének mértéke, az ár; a jótállás és szavatosság; teljesítési határidő bírálati szempontok alapján határozta meg.
Kérelmező kérelmezett ezen közbeszerzési eljárása ellen 1999. augusztus 25-én fordult jelen eljárásban jogorvoslati kérelemmel a Döntőbizottsághoz.
Álláspontja szerint kérelmezettnek – a Döntőbizottság határozatát követően – a Kbt. 55. § (1) bekezdése alapján új döntést kellett volna hoznia; a részvételi felhívás visszavonására nem volt joga, miután a Kbt. 48. § (2) bekezdése értelmében arra csak ajánlattételi határidő lejártáig van lehetőség, az pedig 1999. június 22-én lejárt.
A kérelmezett eljárása továbbá sérti az esélyegyenlőség elvét, miután a NATO-referenciák megkövetelése indokolatlan, és ismeretei szerint azt csak egy magyarországi cég tudja teljesíteni.
A tárgyalásos eljárást is jogsértőnek tartotta egyrészt azért, mert azonos tárgyban még egy közbeszerzési eljárás van szerinte folyamatban. Másrészt amennyiben az annak – a Kbt. 70. § d) pontja alapján – indokaként megjelölt rendkívüli sürgősség fennáll, az kérelmezett jogsértő magatartásából ered.
Kérte a tárgyalásos eljárás megindításának megsemmisítését; kérelmezett kötelezését a Döntőbizottság D. 144/8/1999. sz. határozatának végrehajtására, ideiglenes intézkedésként pedig az eljárás felfüggesztését. Kérelmezett a tárgyaláson pontosított észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint – a Döntőbizottság döntését megsemmisítő határozata után – nem köteles beszerzési szándékát fenntartani, attól elállhat. Az ajánlattételi határidő nem 1999. június 22-én járt le, hanem 1999. augusztus 11-én, így 1999. augusztus 6-án még határidőben vonta vissza felhívását.
A tárgyalásos eljárást jogszerűen alkalmazta, miután erre megbízója utasította.
A költségvetési szabályokra tekintettel a beszerzést 1999. december 31-ig meg kell valósítani, és figyelemmel kell lenni arra is, hogy egy esetleges NATO bevetéskor a Magyarország részéről felajánlott erőknek a felajánlás időpontjában kell rendelkeznie az összes szükséges eszközzel. Jelenleg egy darab ilyen vízszűrő berendezése van a Magyar Honvédségnek, amelyet Koszovóban használnak.
A Döntőbizottság az eljárást 1999. augusztus 26. napján felfüggesztette. Kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos.
A Döntőbizottság eljárása során először azt vizsgálta meg, hogy kérelmezett jogszerűen vonta-e vissza részvételi felhívását.
A Döntőbizottság a D. 144/8/1999. sz. határozatában – a Kbt. 88. § (1) bekezdése c) pontja alapján – megsemmisítette kérelmezettnek az előminősítési eljárását lezáró, valamint az ajánlattételi felhívásra vonatkozó döntését.
A Kbt. 88. § (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság határozatában
a) az alaptalan kérelmet elutasítja;
b) a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértés okozóját az e törvény szabályainak megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti,
c) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, kivéve, ha e döntés alapján a szerződés már létrejött;
d) e törvény megsértett rendelkezésének megjelölése mellett megállapíthatja a jogsértés megtörténtét;
e) az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől,
f) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő szervezet vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel szemben;
g) a jogsértőt kötelezi az eljárási díj és költségek viselésére.
Ha a kérelem a 62. § (2) bekezdése szerint létrejövő szerződést megelőző közbeszerzési eljárás jogszabálysértő voltának megállapítására irányult, a Bizottság az alaptalan kérelmet elutasító határozatában megállapítja, hogy a közbeszerzési eljárás nem volt jogsértő [Kbt. 88. § (2) bekezdése].
E rendelkezések alapján megállapítható, hogy a törvény – az ajánlatkérő jogszerűtlen döntése megsemmisítésén túl – azt nem teszi lehetővé a Döntőbizottság számára, hogy új közbeszerzési eljárás lefolytatását, illetve a döntés meghozatalát is előírja kérelmezett részére.
Az ajánlatkérő nem köteles beszerzési szándékát fenntartani.
Tévedett tehát kérelmező akkor, amikor arra hivatkozott, hogy a részvételi felhívás visszavonására kérelmezettnek nem volt lehetősége, hanem új döntést kellett volna hoznia.
Hivatkozása – a Kbt. 55. § (1) bekezdésére – fentieken túl azért is téves volt, mert a Döntőbizottság a kérelmezett ajánlattételre felhívó döntését is megsemmisítette, és így egyébként sem volt lehetőség – az 55. § (1) bekezdése alapján – az ajánlatok elbírálására, hiszen "hiányzott" az ezek elbírálásához nélkülözhetetlen ajánlati felhívás.
Tévedett akkor is, amikor azt állította, hogy az ajánlattételi határidő 1999. június 22-én járt le. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló ajánlati felhívásból megállapította ugyanis, hogy az ajánlattételi határidő 1999. augusztus 11-én járt le.
A Döntőbizottság a fentiekre figyelemmel a jogorvoslati kérelmet e részében elutasította.
A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy kérelmezett jogszerűen döntött-e a Kbt. 70. § d) pontjára hivatkozva a tárgyalásos eljárás megindítása mellett.
A Kbt. e rendelkezése szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha az általa előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Kérelmezett maga is elismerte, hogy a beszerzés ellenértékét a Honvédelmi Minisztérium 1999. évi költségvetése tartalmazza.
A beszerzés elrendelésének szükségességét – a kérelmezett által 723/1/1999. sz. alatt csatolt levelek alapján – a Magyar Honvédség 1999. január 7-én felismerte, annak "megrendelését" legkésőbb februárban szükségesnek tartotta. Az első készlet szállítását 1999. március 15-re, a további kettőt 1999. augusztus 31-re rendelték el. A beszerzési eljárás megindítására 1999. február 2-án került sor.
Kérelmezett megbízójának tehát elegendő idő állt rendelkezésére a beszerzések nyílt eljárással történő megvalósítására.
Kérelmezett – mint megbízott – nem hivatkozhat arra sem megalapozottan, hogy saját költségvetésében a beszerzés ellenértéke csak 1999. májusában jelent meg. A megbízó esetleges e tárgyú késedelmes eljárása ugyanis a megbízó érdekkörében merült fel, kérelmezett eljárását pedig nem mentheti az esetleges megbízói késedelem.
Nem lett volna szükség a tárgyalásos eljárásra akkor, ha kérelmezett jogszerűen folytatja le az azonos tárgyban, 1999. május 26-án kiírt közbeszerzési eljárást.
Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősségét indokoló körülményei a kérelmezett mulasztásából erednek, így a Kbt. 70. § d) pontjában előírt feltételek nem álltak fenn, e szabályokat kérelmezett megszegte.
A közbeszerzési eljárásban beszerzendő eszköz NATO-referenciával való rendelkezésének előírása kapcsán a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a Kbt. szabályai ilyen követelmény meghatározását lehetővé teszik-e, és ha igen, azt az ajánlati felhívás mely részében kell szerepeltetni (tekintettel arra, hogy kérelmezett a műszaki alkalmasság igazolása során írta azt elő).
A Kbt. 43. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.
Az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmasságának igazolása történhet
a) az előző három év legjelentősebb szállításainak, építési beruházásainak, szolgáltatásainak ismertetésével,
b) az ajánlattevő műszaki-technikai felszereltségének leírásával;
c) azoknak a műszaki szakembereknek vagy műszaki egységeknek a megnevezésével, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek,
d) azoknak az alvállalkozóknak, illetőleg a teljesítésben egyébként részt vevő személyeknek a megnevezésével, akiket az ajánlattevő a közbeszerzés értékének 15 százalékát meghaladó mértékben igénybe kíván venni;
e) a termékről, a tervezett beruházásról mintapéldány vagy fénykép bemutatásával, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;
f) a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal;
g) az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a termék összetett, vagy ha különleges célra szolgál;
h) a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsításával [Kbt. 44. § (2) bekezdése].
A Kbt. 44. § (2) bekezdése alapján tehát a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásának előírása az ajánlattevő személyére vonatkozik (és nem az ajánlat tárgyára). Az a) pont szerinti, az előző 3 év legjelentősebb szállításainak (beruházásainak, szolgáltatásainak) ismertetése során is az ajánlattevő személyére vonatkozó referenciákat kell ismertetni, és nem a 3 év alatt szállított termékek referenciáit.
A műszaki alkalmasság igazolása pedig – figyelemmel a Kbt. 25. §-ára, mely szerint a törvényben meghatározott szabályoktól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben ezt a törvény kifejezetten megengedi – kizárólag a 44. § (2) bekezdése a)–h) pontjában felsoroltak előírásával történhet. Kérelmezett tehát a műszaki alkalmasság körében nem írhatta elő azt a közbeszerzés tárgyára vonatkozó követelményt, hogy a készüléknek NATO-referenciával kell rendelkeznie.
A Kbt. 40. §-a alapján a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki követelményeket a műszaki leírásnak kell tartalmaznia.
Ezért a Döntőbizottság azt is megvizsgálta, hogy kérelmezett a műszaki előírások között szerepeltethette-e volna a készülék NATO-referenciáját, illetve hogy műszaki előírása megfelel-e a törvény előírásainak.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
A Kbt. 40. § (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő a műszaki leírást csak jogszabályba foglalt vagy jogszabály alapján kiadott műszaki előírásra, illetve nemzeti szabványra hivatkozással határozhatja meg.
Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglaltaktól csak akkor térhet el, ha műszaki előírások, nemzeti szabványok
a) nem állnak rendelkezésre,
b) nem tartalmaznak olyan leírást, ami biztosítaná a közbeszerzés tárgyának megfelelőségét;
c) alkalmazása a korábbi beszerzésekhez nem illeszkedő beszerzést eredményezne, illetve műszaki nehézségeket vagy aránytalan többletköltségeket okozna az ajánlatkérőnek;
d) alkalmazása nem teszi lehetővé a kifejezetten fejlesztésre irányuló közbeszerzést [Kbt. 40. § (3) bekezdése].
Az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt [Kbt. 40. § (5) bekezdése].
A Kbt. 40. §-a szerint tehát kérelmezett helyesen járt el, amikor nemzeti szabványra hivatkozással állapította meg a megkívánt vízminőséget. Tekintettel azonban arra, hogy az általa megkövetelt NATO Stanag 2136 sz. dokumentumot jogszabály, illetve ennek alapján kiadott műszaki előírás nem hirdette ki, valamint az nemzeti szabványnak sem minősül, megsértette a Kbt. 40. § (2) bekezdését ennek előírásával.
Miután pedig szabványok rendelkezésre álltak és megfelelő leírást is tartalmaztak, a Kbt. 40. § (3) bekezdése alapján nem volt lehetősége a szabványoktól eltérő módon – a készülékre vonatkozó NATO-referencia meghatározásával – megadni a műszaki leírást sem.
A készülék NATO-referenciájának előírása egyébként nem eredményezhet – a szabványokhoz képest – a vízminőségre vonatkozó új (szigorúbb, magasabb minőségi előírásokat meghatározó) követelményt, hiszen a szabványok igen részletes, minden ismert veszélyforrást felsoroló, pontos kritériumokat meghatározó követelményeihez képest a referencia önmagában nem jelent magasabb műszaki követelményt.
Kérelmezettnek a referenciára vonatkozó előírása így indokolatlan volt a Döntőbizottság álláspontja szerint, arra azonban alkalmas, hogy egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizárjon.
Hazánk ugyanis 1999. március 12-én lett a NATO tagja és erre, valamint piacgazdaságunk rövid múltjára tekintettel csak elenyésző lehet azon ajánlattevők száma, amelyek NATO-referenciával rendelkező készüléket felajánlhatnak.
Kérelmezett tehát nem tett eleget a Kbt. 40. § (5) bekezdésében foglalt előírásoknak sem.
A Döntőbizottság így megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmének a tárgyalásos eljárást és a készülék NATO-referenciáját kifogásoló része megalapozott. Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltak alapján a rendelkező részben írtak szerint határozott.
A jogorvoslat joga a Kbt. 89. § (1) bekezdésén alapul, az eljárási díj fizetésére való kötelezés pedig a 88. § (1) bekezdés g) pontján.
Budapest, 1999. szeptember 23.
Dr. Magasi Ildikó s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
